Szövetkezeti Élet, 1967 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-13 / 1. szám

s­z VILÁG PROLETÁRJAI. EGY­ES­ÜLJETEK! A BORSOD MEGYEI FÖLDMŰVESSZÖ­VETKEZETEK LAPJA VI. évfolyam, 1. szám, 1967. január 13. Célunk: a jobb és szebb élet m­egvalósításai M­ég csak­ egy év múlva vezetjük be a gazda­ságirányítás reformját, az ezzel kapcsolatban kibon­takozott vita azonban annyira a közvélemény érdeklődésének középpontjába került, mintha máris az új szempontnak meg­felelően dolgoznánk. Gazdasá­gi szakemberek, pártfunkcio­náriusok, munkások, alkalma­zottak, termelőszövetkezeti ta­gok jóformán mindennapi be­szédtémája lett a reform, amellyel pártunk IX. kong­resszusa is igen mélyrehatóan foglalkozott. * A gazdaságirányítási reform eddigi vitáját a helyes és hely­telen nézetek sokasága jellem­zi. Nem egyszer a találgatás, az eljövendő jobb öröme, má­sutt az ismeretlentől való fé­lelem jellemezte és jellemzi a reformról szóló beszélgetése­ket. Cikkek, tanulmányok, amelyek az elmúlt hónapok­ban igyekeztek tisztázni a gaz­daságirányítás reformját, töb­­bé-kevésbé tiszta vizet öntöt­tek a pohárba. Ezek a közle­mények alkalmasak voltak arra, hogy megfelelően tálalva a gazdaságirányítás reformját, mindenkivel megértessék en­nek lényegét, fontosságát. Pártunk IX. kongresszusa pe­dig, s elsősorban Fock elvtárs referátuma, valamint a többi hozzászólások megszüntettek egy sor bizonytalanságot s fél­reérthetetlenül tisztáztak bi­zonyos alapvető kérdéseket. A múlt év decem­ber­­ 3-án vé­get ért kommunisták nagy ta­nácskozása tisztázta és alapos indoklással kimondta azt, amit nagyon sok gazdasági vezető, üzemi, vállalati igazgató, ter­melőszövetkezeti elnök érzett és nem egyszer szóvá tett: szükség van gazdaságirányítá­sunk reformjára. Méghozzá nem akármilyen reformra, vagy részintézkedésekre, ha­nem a szocialista gazdaságirá­nyítás rendszerének mélyre­ható, átfogó javítására, átfor­málására, mint olyan döntő láncszemre, amelyet megra­gadva, lényegesen nagyobb eredménnyel folytathatjuk a gazdasági építést és jobban ki­használhatjuk a szocialista rendszer előnyeit. Artunk IX. kongresszusa a reform szükségessé­gének hangsúlyozása mellett világosan leszögezte: a gazdaságirányítás új rendsze­rét a szocializmus gazdasági alapján, annak további fej­lesztésének és erősítésének céljából hajtjuk végre. Az ál­lami vállalatok a jövőben is össznépi tulajdonban marad­nak és a népgazdaságot köz­pontilag irányítják. Változat­lanul abból kell kiindulni, hogy az állami vállalatok ese­tében nemcsak tulajdonos az állam, hanem az igazgató is az állam megbízottja. Hogy még jobban elhatároljuk a szo­cialista gazdasági rendünket a kapitalista világtól, s ezzel elejét vegyük mindenféle bal­vagy jobboldali vágynak, il­letve reménykedésnek, ki­mondta pártunk kongresszusa: döntő különbség van a két rendszer közt, mégha a piac törvényeinek szélesebb kör­ű alkalmazására sor is kerül ná­lunk. A mi rendszerünkben a munkaerő a jövőben sem le­het áru, hogy a bővített újra­termelésben, a beruházások­ban nem a piaci viszonyok­nak, hanem a tudatos, terv­szerű állami irányításnak lesz továbbra is szerepe. A gazdaságirányítási rend­­szer reformja húszéves építő­­munkánk tapasztalataira, ered­ményeire és pozitív vonásaira épül. Ez alkalommal az utób­biak kapnak nagyobb hang­súlyt, azok a korlátok, ame­lyek gátolják gazdasági éle­tünk további fejlődését. A fo­gyatékosságok feltárása s az a tény, hogy az eddigi gazdasá­gi mechanizmusunk korszerűt­lenné vált, nem azt jelenti, hogy elvetjük a múltat, ha­nem azt: túlhaladtunk koráb­bi céljainkon, s ezért felcse­réljük eszközeinket. Alkalmaz­kodunk fejlődő világunk új követelményeihez! reform kiinduló irány­elvei népgazdaságunk szocialista jellegének erősítése mellett meghatároz­zák várható fő gazdasági-poli­tikai céljainkat is. A reform arra hivatott, hogy különösen pozitív hatást gyakoroljon ter-* melésünk mennyiségi és mi­* nőségi színvonalának emelésé-* re, különösen a műszaki fej-* lődésre, hogy így az életszín-* vonal emelésével kapcsolatos* elképzelésünket ne csak telje­* síteni, hanem túlteljesíteni* tudjuk. A reform arra hiva­* tott, hogy a vállalatok önálló­ ij­­ságának növelésével szabá­* lyozza a termelés (a kínálat)S és a fizetőképes szükséglet* (kereslet) helyes arányát. * Gazdaságirányítási rendsze­*­rünk kérdései ma még úgy* szerepelnek, mint egy irány­* elv. Ebből az is következik,­ hogy a gazdaságirányítási* rendszerrel kapcsolatos elkép­­­zelések pontos elveket és gya­*­korlatokat szögeztek ugyan le* s számos kérdést tisztáztak­,* de sokat még nyitva hagytak.* Az utóbbiakkal kapcsolatban* tehát tovább folyik a vita:* hogyan, s mint legyen a jövő?* A vita — a szükséges gazda­*­ságirányítási rendszernek még­ alaposabb kidolgozása, majd* 1968. január 1-ei lépcsőzetesen $ történő bevezetése, a vitába a* tömegek legszélesebb körű be-* kapcsolása — mind kifejezi,* hogy pártunk nem ad teret az* olyan túlzó sürgetőknek, akik* meggondolatlanul egy csapás­* ra akarnak egyes területeken* gyökeres változást. De nem* ad teret azoknak sem, akik 3; túlzott félelemből, az újtól* való rettegéstől, inkább m­a­­­radnának a régi, megcsonto­* sodott módszerek mellett. Pár­­­tunk a szocialista demokratiz­* musnak megfelelően igényli a­ széles tömegek részvételét, a* párttagság aktív bekapcsoló­* dását a nagy beszélgetésbe.­­ Igényli ezt pártunk azért, mert* gazdaságirányítási rendsze­* rünk nem csupán szakkérdés.* Ez is, de ennél jóval több,* nagy horderejű, általános po­­­litikai és társadalmi kérdés,­­ amely az egész párt és az* egész nép ügye. * Pártunk igen sokrétűen, a* népgazdaság irányításának leg­­­különbözőbb területeire irá­­­nyítja most a figyelmet. A* kérdések gazdagsága és bo­*­nyolultsága az egyik oldalon,* ugyanakkor a tömegek részé­­­­ről jelentkező kérdések özöne* a másik oldalon azt követelik*S­ í pártszervezeteinktől, párttag­* Ságunktól, hogy alaposan fog­*­lalkozzanak a gazdaságirányí­* tási reformmal kapcsolatos el-* képzelésekkel, már most az* előkészítés idején is és majd* a végrehajtás során is. Csak* így tudjuk felkészíteni a tö­­­megeket, s egyben önmagun­*­kat is az elkövetkező változá­­­sokra, csak így leszünk képe­sek ebben a kérdésben is le­leplezni a jobb- és baloldali nézeteket, csak így tudjuk fo­kozni a tömegek alkotó rész­vételét gazdasági és politikai életünkben. P­ártszervezeteink e fon­tos munka közben azon­ban nem feledkezhet­nek meg a jelenről sem, hogy harmadik ötéves tervünk má­sodik esztendejében vagyunk, s terveink maradéktalan tel­jesítéséért sokat, igen sokat kell tenni. Meg kell ezt ten­nünk azért is, mert csak így tudjuk biztosítani a gazdaság­­irányítás reformjára való si­keres áttérést, így tudjuk meg­teremteni jobb életünk előfel­tételeit. P A Együttes ülést tartott a MÉSZÖV igazgatósága és a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága Közös iránye­lvek, szorosabb együttműködés Január 6-án együttes ülést tartott Miskolcon a KISZ Bor­sod megyei Végrehajtó Bizott­sága és a MÉSZÖV Igazgató­sága. Az ülés napirendjén a MÉSZÖV Igazgatóságának és a KISZ Borsod megyei Vég­rehajtó Bizottságának együtt­működési terve szerepelt. Nap­jaink egyik fontos kérdésében fog tovább fejlődni a két szerv együttműködése. Közösen dol­gozták ki a falusi ifjúsággal való foglalkozás, törődés ten­­­nivalóit. Az ülés előadója Csege Gé­za elvtárs, a MÉSZÖV ig. el­nöke és Kovács Sándor elv­társ, a KISZ MB első titkára volt. Részt vett a fontos ülé­sen Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Az előadók kiegészítéseket adtak az írásban mindenkihez eljuttatott megyei irányelvek­hez, majd megkezdődött a vi­ta, amelyben Vaskó Mihály elvtárs is felszólalt. Hangsú­lyozta, hogy igen nagy jelen­tősége van a falusi fiatalság­gal való foglalkozásnak, s he­lyes, hogy a KISZ KB Intéző Bizottsága és a SZÖVOSZ Igazgatóságának együttes ha­tározata alapján a KISZ és a MÉSZÖV, a földművesszövet­kezetek irányító szerve együtt dolgozza ki a részletes tenni­valókat. Rámutatott, hogy a megyei irányelvek, amelyek igen sok jó elgondolást tar­talmaznak, mielőbb konkreti­zálni kell. A vita során számos kiegé­szítés hangzott el az irány­elvekhez. A felszólalók rámu­tattak, hogy mennyire fonto­sak ezek a feladatok, s milyen jelentősége van annak, hogy a KISZ és a földművesszövetke­zeti mozgalom együttműködé­se tovább szilárdul. Bár az el­múlt években a KISZ és a földművesszövetkezeti szervek között — különösen megyei szinten — sokoldalú és­­ gyü­mölcsöző együttműködés bon­takozott ki, de az együttes erő kihasználása még korántsincs biztosítva. Az együttes ülés részt­vevői végül egyhangúan elfogadták az irányelveket, amelyek a falusi ifjúság nevelésére, szo­cialista tudatának formálásá­ra, a fiatalok társadalmi tevé­kenységének kibontakoztatásá­ra, a gazdasági feladatokba való bevonására vonatkozóan számos nagyszerű elgondolást tartalmaznak. Az intézkedési terv előbb rögzíti a jelenlegi helyzetet- A földművesszövetkezeti moz­galom 150 ezer főnyi tagsá­gából a fiatalok száma csak 15 ezer, ami nem kielégítő. A 4500 főnyi választott vezető­ségből 585 a fiatal. Ami a feladatokat illeti, az intézkedési terv három cso­portra bontja azokat. A gaz­dasági építőmunka terén, az ifjúság kulturális nevelését illetően és a szervezeti együtt­működés terén határozza meg a feladatokat. Hamarosan minden földművesszövetkezet konkretizálni fogja e terv alapján feladatait, kiválasztja a számára legmegfelelőbb le­hetőségeket, amelyekkel elő­segítheti, hogy a fiatalság az eddiginél nagyobb részt vál­laljon a földművesszövetkezet fellendítése érdekében, s ugyanakkor megszűnjenek a fiatalság falun maradását aka­dályozó tényezők. Szó van itt többek között arról, hogy biz­tosítani kell a fiatalok műve­lődési és szórakozási igényei­nek magasabb szintű kielégí­tését, de ugyanakkor azt is elő kell segíteni, hogy több meg­felelő munkalehetőség várja a falvakban a fiatalokat, így például a kisegítő és mellék­üzemágakban, az ipari tevé­kenységben nyílna lehetőség a fiatalok számára újabb mun­kai alkalmak biztosítására. A szervezeti együttműkö­désre vonatkozó megyei irány­elvek leszögezik, hogy a kö­zös feladatok megvalósítása érdekében szükséges a két szerv együttműködésének erő­sítése, egymás kölcsönös tájé­koztatása, a tapasztalatok megvitatása. A KISZ és a MÉSZÖV illetékes osztályai együttműködnek a közös ha­tározatban foglalt feladatok végrehajtásában. Ezt az együtt­működést alsóbb szinten is biztosítani kell. A határozat megvalósítása és a további eredményes együttműködés érdekében a két megyei szerv 1967 végén együttes ülésen tárgyalja meg az elfogadott határozat reali­zálását és megjelöli majd a további feladatokat. Ezen kí­vül még az idén mind a KISZ, mind a MÉSZÖV ve­zető testülete külön-külön is megtárgyalja még a határozat végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat. Napi forgalom 280000 forint Gyöngyöstől Szerencsig terjed a vevőköre RFSZFT.CFTPS a MEZŐKÖVESDI ÁRUHÁZ TCAZCATÓTÁVÁJ A közelmúltban kerestük fel Demjén László elvtársat, a mezőkövesdi Matyó Áruház igazgatóját, a körzeti földmű­vesszövetkezet szb-titkárát és­­ beszélgettünk el, milyen mér­etekben igénylik a szövetkezet * dolgozóinak javaslatait a kör­­i­zeti földművesszöve­tkezetnél a gazdasági és mozgalmi tevé­­k­kenységben. Hogyan támasz­*­kodnak a szocialista brigá­­­dokra? * — Az éves vállalásokat — *kezdte nyilatkozatát Demjén * elvtárs — a szocialista brigád­* tagok javaslataira alapozzák, ígí A körzetben dolgozó szocialis­ta brigádoknak nagy része van itt az fmsz eredményes működé­­*sében. A rendszeresen meg­­­ijtartott szocialista brigádveze­­*tői értekezleten elhangzott ^javaslatok csaknem teljesen * bevezetésre kerülnek. Ilyen * volt pl. a „Holdfény” presszó­iban a forgópolcos módszer be­*­vezetése.­­ Ilyen volt az 53. sz. vas- és * mezőgazdasági bolt „Petőfi”­­ brigádjának javaslata alapján 5 elkészült boltátalakítás. Ne­­m­­hezen tudnék többet monda­ini. Nem azért, mintha nem * lett volna több, csupán nem esszük a javaslatokat, meg­­alósítjuk és megyünk tovább ön a következő. — Milyen az új áruház for­­galma ? Hogyan alakul az áru­­beszerzés? — Napi forgalmunk eléri a 250—280 ezer Ft-ot. Sikerült szerződést kötni a rakamazi Cipész Rtsz-el. Az árrés is az áruházé marad, igaz, a teljes mennyiséget a rakamazi­­ Ci­pész Ktsz-től nem tudjuk fel­venni női bunda­csizmából. Úgy oldottuk meg, hogy az áruházon keresztül még öt földművesszövetkezet kap az exportra készült csizmákból. A tranzitot viszont a helyszínre szállítják ki. Kötöttáruból művi beszerzés történt a budapesti MÜTEX Vállalattal, a Kerámia céggel hasonlóan kötöttünk szerző­dést. — Milyen új kereskedelmi forma kerül bevezetésre a­z áruházban ? — Az áruházból utánvétel­lel is vásárolhatnak a vevők. — Milyen a szívóhatása az áruháznak ? — Az elm­últ hónapok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy Szerencstől Gyöngyösig terje­dő szakasz közbeeső falvaiból, városaiból is jönnek áruhá­zunkba vásárolni. (kovács) Vásárlók tömege az áruház műszaki osztályán * jegyeztük fel. TermészetesnekA nagy választékkal rendelkező cipő osztály

Next