Szövetkezeti Élet, 1967 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1967-02-17 / 2. szám

¥l­W mate PROLETÁRJÁT, EG­Y­ESÜLJETEK1 A BORSOD MEGYEI FÖLDMŰ­VESSZÖVETKEZETEK LAPJA V. évfolyam, 2. szám, 1967. február 17. . V­álasztásra készülünk izgalmasak mostanában az esték. Foglaltak a művelődési házak, kultúrtermek, az intézmé­nyek, a tsz-ek tágasabb irodái. Folynak a jelölő gyűlések, melyeknek zöme igen jól si­kerül, nagy-nagy látogatott­ságnak örvend. Jelölés közben vagyunk, a választópolgárok mérlegelik az elmúlt négy év tetteit, számba veszik a tennivalókat és jelöl­teket állítanak, akiknek köz­reműködésével az elkövetke­ző időszakokban szeretnének, kívánnak, szándékoznak újabb eredményeket elérni. A megtett út értékelése, ös­­­szegezése a legtöbb választó­­körzetben, a választók meg­elégedésével, jóváhagyó észre­vételeivel történik. Ezt teljes bizonysággal állapíthatjuk meg, mert hisz már túl va­gyunk a jelölő gyűlések fél­idején, s így már képet alkot­hatunk, miként éltek jelölési jogukkal a választók megyénk­ben. Megállapítható, hogy igen jól. Kifejezésre jut ez abban a hatványozott érdeklődésben, mely megmutatkozik a köz­ügyek iránt, és a cselekvő részvétel azok intézésében. Ez pedig egyenes következménye annak, hogy az emberek Bor­sodban is egyetértenek a párt politikájával. De többről is van szó. Mégpedig arról: a lakosság munkájával és a jelö­lő gyűléseken tanúsított állás­­foglalásával mond igent a párt és a kormány további célki­tűzéseire, amelyeknek legfőbb jellemzője az életkörülmények további javítása. A népfront programja — a párt és a kormány programja! Termé­szetesen, ez a program, amely­re a Hazafias Népfront a már­cius 19-i választásokon a ma­gyar nép jóváhagyó szavazatát kéri, összhangban vani a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikájával, a IX. kongres­­­szus mindenki által egyetér­téssel fogadott határozataival. Akkoriban, amint jól emlék­szünk rá, a kongresszusára készülő párt nagyszabású, el­mélyült eszmecserét folytatott az ország népével. A dolgozó emberekkel együtt vizsgálta, mennyire haladtunk előre cél­jaink megvalósításában. S mint a nemzeti számadás más nagy alkalmain, a párt ak­kor is a dolgozó emberek mil­lióival együtt kereste az elő­relépés új lehetőségeit. A köz­vélemény messzehangzó igent mondott az addig elért fejlő­désre és a párt újabb törek­véseire is. A IX. kongresszus a dolgozó néppel teljes egyet­értésben foglalt állást ügyein­ket illetően. A párt több mint egy évtizedes politikája egyet jelent az or­szág és a nép töretlen ívű emelkedésével. Ezért annak megítélése és cselekvő tá­mogatása dolgában egy aka­raton van a nemzet minden becsületes tagja, a haza min­den hű fia és a saját érdekeit helyesen felismerő minden dolgozó ember. Amikor ezt mindennapi szívós munkával, a megvalósulás aprópénzére váltjuk, önmagunkért cselek­szünk. A népfront programja tehát­­ a párt és a kormány prog­ramja. A népfront ennek a programnak végrehajtására tö­möríti országunk valamennyi lakóját. A mostani jelölő gyűlések egész légkörében érezhetően lüktet az izmoso­dó szocialista nemzeti egység. A­ tudatosságnak az a foka, hogy eddigi sikereinket sző­kébb hazánkban és egész nem­­zeti életünkben a dolgos em­berek munkájának összességé­vel értük el, s a jövő is ezen az úton telítődik egyre gazda­gabb tartalommal. A választó­­polgárok nemcsak odaadó munkát kértek és kérnek a jelöltektől, hanem azt is meg­ígérik: támogatják munkáju­kat, mert a jövőben is csak közösen lehet jól elvégezni a feladatokat. A jelölő­gyűlések döntő többségén, városban, falun egyaránt, a népfrontnak a sze­mélyekre tett javaslata, a vá­lasztópolgárok őszinte helyes­lésével találkozott, s találko­zik. A lakosság nagy felelős­séggel és körültekintéssel dön­ti el, hogy mind az alsóbb, mind a felsőbb államhatalmi szervekben kik legyenek a képviselőik. A közügyekben eddig is sokat tett és kipró­bált emberek mellé új, friss erők is kerülnek, akikben megvan a készség és az al­kalmasság, hogy az államha­talmi szervekben munkálkod­janak. Munkásokat, paraszto­kat, értelmiségieket, társadal­munk minden rétegének tag­jait jelölik a választók ta­nácstagoknak, képviselőnek. S ez nem véletlen, mert a népfront jelölését többnyire előzetes eszmecsere előzte meg a lakossággal. Demokratizmu­sunknak megfelelően tehát a választók szava, így a nép­front javaslatánál is érvénye­sült. A lakóhely szeretete, a közösség ügyeinek intézésében való mind aktívabb részvétel a forrása annak, hogy számba veszik a jelöltek eddigi tevé­kenységét. A jelölő gyűlése­ken bátran és őszintén mond­ják el a dolgozók véleményü­ket, azt, mit tett az ország­gyűlési képviselőjük, a tanács­tagjuk az elmúlt négy év alatt, s mit várnak majd az új je­löltektől. Néhány választókerületben azon is élénken vitatkoztak: a megyei, a városi, a járási tanácsban, csak „helybelit”, azaz a választókerületben la­kót jelöljenek-e? Általában itt is győzött a helyes álláspont: az a meghatározó és a fon­tos, hogy a jelölt jól képvisel­je a választókat, a lakosságot a párt politikája alapján. E­lmondhatjuk, hogy az emberek teljes egyet­értésével találkozik az az elképzelés is, hogy kinek­­kinek a megítélése ne szár­mazásától, múltjától, vagy a róla alkotott különféle hiedel­mektől függjön, hanem attól, milyen a munkája. Mire ké­pes, mit végez, mennyire azo­nosítja magát a szocializmust építő nép céljaival — ez dön­ti el az ember helyét és sze­repét a társadalomban. Az, például, hogy valaki párttag-e, vagy nem tagja a pártnak, nem is lehet előny, nem is le­het hátrány. Tetszik az embe­reknek a párt álláspontja ab­ban is, hogy nagy türelmet ta­núsít az egyes világnézeti kér­désekben még külön vélemé­nyen levők iránt is b­iztosított béke, ered­ményes munka, növek­vő életszínvonal — ezeket szolgálja a párt politi­kája, mely egyszersmind a Hazafias Népfront választási programja. Olyan célok és feladatok ezek, amelyek mind­nyájunk érdekeit kifejezik. A magyar nép ezeknek valóra váltásáért dolgozva követi a pártot és erre mond igent a március 19-i választásokon, amikor majd az urnákba he­lyezi tfoksait. B Küldöttgyűlés a bácsi helyi szervnél Az idegenforgalomért C r* Gondolatok egy tájékoztató adataihoz Vezetőségválasztó szakszervezeti küldöttértekezlet a MRK-nál E hónap 1-én tartotta a Szö­vetkezetek Borsod megyei Ér­tékesítő Központja a székház nagytermében vezet­ő elválasz­tó szakszervezeti küldöttérte­kezletét. A KPVDSZ megyei Bizottsága részéről jelen volt Ágoston Ervin, a KPVDSZ munkatársa. A megjelent mintegy 111 fő küldött előtt Német István szb-titkár számolt be az el­múlt évben végzett szakszer­vezeti munkáról. Beszámolójá­­banban szólott a kongresszusi versenyben tett felajánlások teljesítéséről, a szocialista bri­gádok munkájáról. Jelenleg a MÉK-nél 17 brigád 150 fővel küzd a megtisztelő cím elnye­réséért. Munkájuk hatékonyan elősegítette a múlt évi fel­ajánlások teljesítését. Német elvtárs a társadalmi tulajdon védelmét érintve elmondotta, hogy az elmúlt évben a for­galomhoz viszonyítva a leltár­hiányok összege jelentősen csökkent. Több bolti dolgozóval kapcso­latban érkeztek olyan pana­szok a MÉK szakszervezeti bi­zottságához, amelyek erősen bírálták egyes bolti dolgozók durva, udvariatlan magatartá­sát, vagy súlycsonkítást álla­­­­pítottak meg. A jövőben úgy­­ a kis­kereskedelem dolgozói­nak, mint a szakszervezeti bi­zottságnak feladata lesz a bol­ti dolgozók ilyen irányú tevé­kenységének megakadályozása és határozott fellépés az emlí­tett hiányosságokkal szemben Az elmúlt évben a MÉK bolthálózata tovább bővült. Több üzlethelyiségen végeztek korszerűsítést, részben saját, részben tanácsi beruházások­ból Miskolcon, Ózdon, Királ­­don, Kazincbarcikán, Diós­győrben és még több helyen. Jelentősen növekedett a szak­képzett dolgozók száma is a kereskedelemben. A MÉK dol­gozóinak mintegy 90 százalé­ka szakképzett. Német István beszámolóját hosszas vita követte, melyben sok hasznos hozzászólás, ja­vaslat hangzott el. Ezután ke­rült­ sor a vezetőségválasztás­­ra. A küldöttértekezlet titkos szavazással az alapszervezet titkárának Német István, el­nökének Fodor László elvtár­­sat választotta. (­ács) Milliókról van szó Jól sikerült tűzbiztonsági szemle Néhány esztendővel ezelőtt megyénk földművesszövetke­­zeteinél is másodrendű kér­désként kezelték a tűzvédel­met. Hatalmasak voltak a ká­rok, amelyek ebből a szemlé­letből keletkeztek. Egy-egy ap­róságnak tűnő, de tűzbizton­sági szempontból jelentős ha­nyagság sok esetben tíz- és százezer forintos tűzkárokat okozott. A közelmúltban egy orszá­gos jellegű tűzrendészeti ta­nácskozáson, amelyen a SZÖ­­VOSZ részéről Csoknyai Pál, a megyei tűzrendészet részé­ről Kovács János tűzoltóezre­des és Csapó András tűzoltó őrnagy is részt vett, már arról számolhatott be Csege Géza elvtárs, a MÉSZÖV Igazgató­ságának elnöke, hogy négy és fél esztendeje nem fordult elő károkat okozó tűzeset a megye földművesszövetkezeti hálóza­tában. Keresztesi József elvtárs is­mertette azt az utat, amely a tűzrendészet terén ehhez az országosan egyedülálló ered­ményhez vezetett. Rámutatott arra, hogy milyen nagy jelen­tősége volt a MÉSZÖV Tűz­védelmi Bizottsága megalaku­lásának és a százszázakékos tűz­biztonság megteremtése érde­kében hozott számos intézke­désnek. A tűzrendészet terén elért eredmények nem máról hol­napra születtek. Hiába voltak jók a MÉSZÖV által hozott intézkedések, ahhoz, hogy azoknak eredménye is legyen, ki kellett alakítani mindenütt a helyes szemléletet. 1964-ben a borsodi MÉSZÖV már az ország valamennyi megyéjét tűzrendészeti ver­senyre hívta ki. Magasan ki­emelkedő eredményeikkel Bor­sod lett ennek a versenynek a győztese. Az egész megye földművesszövetkezeti hálóza­tát ért elismerés mellett Csege Géza elvtárs is magas kor­mánykitüntetésben részesült. A tűzbiztonsági szemle so­rán a SZÖVOSZ által kijelölt bizottság tagjai több fmsz, így például Nyékládháza, Mis­kolc, Tokaj számos egységét ellenőrizték. A szemlék során tapasztaltak és a MÉSZÖV által készített éves tűzbizton­sági jelentés alapján megál­lapították, hogy megyénk föld­művesszövetkezeti hálózatában e téren tovább szilárdult a helyzet s országosan is egye­dülállóak az itteni eredmé­nyek. Hangsúlyozták, hogy Borsod megye eredményeit e téren országosan nemcsak pél­daképül kell állítani, hanem át is kell venni az itteni mód­szereket. Dicséret illeti a tűzrendé­szet terén elért eredmények­ért a járásonként beállított tűzvédelmi felelősöket és Szi­lágyi Lajos tűzrendészeti elő­adót. Megyénk jóval több mint kétezer földművesszövet­kezeti egységében rendszere­sen ellenőrzik a tűzbiztonsági utasítások betartását. Sokszor kell még megbirkózniuk a kö­zömbösséggel, egyesek rossz hozzáállásával. Akadnak még sajnos olyanok is, akik milliós árukészlettel rendelkező üzle­tekben, raktárakban is lebe­csülik a tűzbiztonsági intéz­kedések jelentőségét. Pedig tudatában lehetnének már annak, hogy egyetlen kémény­be beépített gerenda, egy ros­­­szul szigetelt vezeték, egy széthulló kályhacső miatt órák alatt milliós károk érhetik a földművesszövetkezetet. Me­gyénkben még 127 esetben kellett fegyelmit elrendelni a tűzrendészeti utasítások meg­szegése miatt. Az idén megyénk ismét meghirdette az országos tűz­rendészeti versenyt s ezen felül megyénk más vállalatait is hasonló versenyre hívja ki. Ez a körülmény is arra köte­lez mindenkit a földműves­szövetkezeti apparátusban, hogy tekintse elsőrendű fel­adatának a tűzrendészeti uta­sítások betartását Ne feledje el senki, hogy milliókról van szó. Ismét tanácstagnak jelölték Nem ismeretlen név me­gyénkben. Csege Gézát Borsod megyében mind többen és többen ismerik. Itt született Borsodban, és itt kezdte mun­kásságát. Az eredményei nagy része is megyénkhez fűződik. Muhin született, munkáscsa­ládból. Iskolái elvégzése után asztalos szakmát tanult. A fel­­szabadulás után aktívan be­kapcsolódott a munkásmozga­lomba. Lelkes munkájára fel­figyelt a párt és fiatal kora ellenére felelősségteljes fel­adattal bízta meg. Járási tit­kár. Majd 1949-től a Borsod megyei pártbizottságra került. 1950-től a Központi Bizottság felelős beosztásában dolgozik. 1955-ben kerül vissza Borsod megyébe és a mezőgazdasági osztály vezetői posztjáról hallatlan energiával dolgo­zik a mezőgazdaság nagyüze­mi átszervezésén. 1962-ben a MÉSZÖV küldöttgyűlése Cse­ge elvtársat igazgatósági el­nöknek választotta meg. Cse­ge elvtárs közben állandóan tanult. 1966-ban elvégzi az ag­rártudományi főiskolát. A több évtizedes munkájának elis­meréseként kormánykitü­nte­­tésben is részesült. Megyénk közéletében állan­dó jelleggel tevékenykedik. Úgy a megyei pártbizottság­nak, mint a megyei tanács ke­reskedelmi állandó bizottságá­nak tagja. Javaslataival, taná­csaival, tapasztalataival igen nagymértékben hozzájárult a megye kereskedelmi feladatai­nak megoldásához. Ennek alapján a Hazafias Népfront megyei bizottsága ismételten az újonnan megválasztandó megyei tanácsba javasolta a mezőkövesdi 38. sz. megyei választókerület tanácstagja­ként. Érdekes volt megfigyel­ni a jelölő gyűlés hangulatát. A több mint 400 résztvevő egyhangúlag mondta el véle­ményét, a jelölt mellett. Jól­eső érzés volt hallani, hogy ismerték a szavazópolgárok, hogy mit tett az fmsz és Cse­­ge elvtárs Mezőkövesd fejlő­déséért. Sokat várnak a választók községük fejlődésében a föld­művesszövetkezettől és Csege elvtárstól a megválasztásra ke­rülő megyei tanácstagjuktól. Várják, hogy problémáiknak, gondjaiknak hűséges szószóló­ja lesz. Kisvendéglő nyílt Halmajon A Halm­aj és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a közel­múltban nagyon szépen beren­dezett kisvendéglőt nyitott a halmaji vasútállomás szom­szédságában. Egy régi épüle­tet alakítottak át kisvendéglő­vé. A kisvendéglő söntése melletti szép teremben 50 sze­mély részére is tudnak terí­teni. Halmaira elég sok idegen jár, nagy a forgalma a szom­szédos állomásnak, s ezért gondoskodnak arról, hogy az új kisvendéglőben, amelyet nagy örömmel fogadott a köz­ség lakossága, állandóan kap­ható legyen meleg egytál­étel is. Alig néhány nappal a meg­nyitás után már ebben a kis­vendéglőben rendezték meg a helyi termelőszövetkezet zár­­számadási díszebédjét is. Új mozgalom Borsodban Érdekes mozgalom indult az elmúlt év őszén Borsod me­gyéből. A könyvbarát bizott­sághoz versenyfelhívás érke­zett a mezőkövesdi gimnázium KISZ-szervezetétől és a ti­­bolddaróci úttörőcsapattól. Az úttörők és a KISZ-fia­­talok vállalták, hogy az ifjú­ság műveltségének növelése érdekében a IX. pártkongres­­­szus tiszteletére minden úttö­rő és KISZ-tag elad egy-egy könyvet. A KISZ-szervezet tagsága a könyvhetek alatt na­gyobb figyelmet fordít a tag­ság irodalmi nevelésére, nö­veli a könyvtár olvasóinak számát és irodalmi rendezvé­nyeket szervez. A MÉSZÖV igazgatósága és a KISZ-bizottság a közelmúlt­ban értékelte a versenyfelhí­váshoz csatlakozott úttörőcsa­patot és KISZ-szervezetek munkáját. Az érdekes mozga­lom eredményeként sok száz úttörő és KISZ-fiatal járta vé­gig a borsodi falvak utcáit, minden házba bekopogtattak. Versesköteteiket, a magyar és a világirodalom remekeit, könyvújdonságokat ajánlgat­­tak, türelmesen, szép szóval. Ügyességük eredménye, hogy olyan községekben is jó néhány könyvet megvásároltak, ahol nincs könyvüzlete a MÉSZÖV- nek. Csege Géza, a MÉSZÖV el­nöke az értékelés alkalmával rendezett ünnepségen elmon­dotta, hogy a két hónap alatt csaknem tízezer kötetet adtak el a fiatalok, közel 150 000 Ft­­os forgalmat bonyolítottak le az őszi könyvhetek idején. Ka ®) Tibor a megyei K^Sí­bizottság nevelési osztályveze­tője méltatta a mozgalom eredményeit. Mint elmondot­ta, a tibolddaróci úttörők és a mezőkövesdi gimnazisták kezdeményezése megyei moz­galommá­ nőtt Borsodban. Na­gyon szépek az eredmények. A megyei KISZ-bizottság, a MÉSZÖV, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, vala­mint a megyei könyvtár ju­talmat ígért azoknak az út­törőcsapatoknak és KISZ- szervezeteknek, amelyek a tag­létszámhoz viszonyítva a leg­több könyvet eladják, ahol az őszi könyvhetek idején nagy gondot­ fordítanak a fiatalok irodalmi nevelésére, növelik a könyvtár olvasóinak létszámát. A kéthónapos akció során a fiatalok 700 új olvasót is be­szerveztek a könyvtárakba, irodalmi vetélkedőket, klub­foglalkozásokat, könyvbált ren­deztek. A megyei szervek nevében Nagy Tibor és Csege Géza elvtársak adták át a jutalmat a legjobb könyvterjesztőknek. Az első helyezetteknek járó jutalmat, egy-egy televíziót a mezőcsáti Egressy Béni úttörő­csapat és a mezőkövesdi gim­názium IV. B osztályának ki­űzését vitték el. Az ünnepség résztvevői a könyvterjesztési mozgalom ta­pasztalatain és sikerén felbuz­dulva elhatározták, hogy ez évben is kihívják erre a ver­senyre az ország valamennyi úttörőcsapatát és KISZ-szer­­vezetét. A jelszó továbbra is marad: „Adjon el minden fia­tal egy könyvet. ’ lüuuws LassSi

Next