Szövetkezeti Élet, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1968-11-01 / 11. szám

4 Bú­fej mondások Milyen sikeres lettem volna az életben, ha annyi önbizal­mam lett volna, mint amennyi­re nem bíztam másokban. Ha szélmalmokkal harcolsz, hiába őrlöd az időt. • Az üres zsák száját nem kö­tik be. Mielőtt arra gondolsz, hogy írj, gyakran jobb, ha meg­gondolod magad. • Amikor a férfiak mennek, ■ mozognak, amikor a nők men­nek, riszálják magukat. Mikor megkezdődik a va­dászévad, az erdőkben nyü­zsögnek a hazugságok. * Jóllehet drágán megfizették, egész életében hiába irt. * A kalapos csak a kalap mi­nőségét garantálja. A fej már a vevő dolga. * Úgy volt, hogy a temetést el kell halasztani rokonok hiányában, az elhunyt ugyanis egész vagyonát hagyta­ az államra A nők a tükörbe néznek, hogy mások lássák őket. • Az ostoba ember vigasztaló­­dása: „Mindig akad butább, mint én, és egy még butább, mint mi ketten.” Szeresd a virágokat, de ne feledd a földet, amely azokat neked adta. A vitában a nő csak azért mond neked ellent, hogy ki­vegye a szót a szádból. SZÖVETKEZETI ÉLET Gépjármű műszaki szemle Sárospatakon A gépjárművek száma világ­szerte rohamosan növekszik. E növekedés alól szövetkezeti mozgalmunk sem mentes. Az új gazdaságirányítási rendszer fokozottabban ösztönzi szö­vetkezeteinket, hogy szállítási feladataikat tervszerűbben, a leggazdaságosabban végezzék el. Ennek következménye az, hogy saját üzemelésű gépjár­mű-állományunk 2—3 év le­forgása alatt tízszeresére emelkedett. A gépjárműpark növekedé­sével együtt jár a közúti bal­esetek számának emelkedése is. E szomorú statisztika nem csökken, hanem emelkedik. Közutakon naponként világ­szerte ezrek és ezrek halnak meg gépjármű-baleset követ­keztében. Hazai viszonylatban a rendelkezésünkre álló sta­tisztikai adatok szerint a mű­szaki hibákból eredően 3—5 százalékban, a gépjárműveze­tők hibájából 60—80 százalék­ban fordulnak elő közúti bal­esetek. A fokozott idegkimerültség, a gépjárművek rossz műszaki állapota, a kötelező TMK el­hanyagolása mind azok az okok, melyek a balesetet elő­idézik. A veszélyek felmérése nyo­mán több ország kormánya be­vezette a gépjárművek idősza­kos kötelező műszaki vizsgá­ját. Hazánkban az 1/1965. BM- és KPM-rendelet intézkedik a háromévenkénti kötelező mű­szaki szemléről. Ebből eredően parancsolóan jelentkezik az a tény, hogy a gépjárművek üzemben tartói fokozott gondot fordítsanak a kötelező hatósági szemléken túlmenően a gépjárművek gazdaságossága mellett a TMK munkálatok elvégzésére, to­vábbá a gépjárművezetők szakmai képzésére. E kezdeményezésnek ragyo­gó példáját mutatta meg most a sárospataki Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet. Az elmúlt hónap köze­pén a szövetkezet gépkocsi­­parkja rendben felsorakozott. A MESZÖV-től kért műszaki szakértő közreműködésével a járási Rendőrkapitányság köz­lekedési előadójának jelenlété­ben szemlét tartottak. Minden gépjármű gondosan, műszaki­lag kiválóan előkészítve, szer­vizezve, üzemképesen felsora­kozott. A szemlebizottság a gépjárművek állagát kiváló­nak minősítette. A gépjármű­­vezetők szakmai továbbképzé­sét elősegítette a megrendezett KRESZ-verseny, ahol minden gépjárművezető számot adott felkészültségéről, szakmai kép­zettségéről. A verseny eredményeképpen az első három helyezett Kiss Tóth Miklós, Török István és Budai János gépkocsivezető elvtársak az erkölcsi elismerés mellett értékes tárgyjutalom­ban részesültek. E ragyogó kezdeményezés követendő pél­da szövetkezeti mozgalmunk­ban. Végezetül, de nem utolsó­sorban dicséret illeti a szövet­kezet vezetőségét, köztük Tóth István főosztályvezetőt lelkes, fáradhatatlan kezdeményezé­séért. A TMK-műhely dolgo­zóit, Kiszely József osztályve­zető, Biró József műhelyfőnök, Veress Béla szerelő elvtársa­kat, a gépjárművek műszaki előkészítéséért. Dicséret il­leti Karaja Ferenc gépkocsi­előadó kiváló irányítókészsé­gét, továbbá az összes gépkocsi­­vezetőt a lelkes, odaadó mun­kájáért Induljon hát el ez a moz­galom megyénk összes szövet­­kezeti szervei között, annak a nemes célnak az elérése érde­kében, mely hivatva lesz elő­­resegíteni a gazdaságos szállítá­sokat, a balesetmentes közleke­dést, a társadalmi tulajdon vé­delmét, és a gépjárművek üzembiztonságát. Várhegyi György , száll. föea. A növényvédőszerek méregjelzése £ pő§ mérés (A), Thiodan, Thionex, Tinox Aretit, Arvalin (A), Ceredon Special, Ceresan Üniversal, Délicia, Diazinon Phenkapton, Dinoseb, Disiston, Ekatin (C), Skatox, Falisan, Fiiból E, Gra­­nosan, Intration (A), Krezonit E, Merklorát, Metasistox, Me­­’.Upárathion WP, Novenda, Ni­kotin (C), Parathion 20, Phen­­fcapton, Phosdrin (B), Sewtox Méreg Dipterex, Ditrifon, DL 7, DL 30, DL 40, Gramoxone, Helarion, Lebaycid 50 EC (C), Lebaycid 40 WP (C), Melipax permetező, Melipax porozó, Metation, Neopol (B), Nogos 50 EC (C), Szénkéneg (A), Tributen, Tri­­tox 5%, Tritox 30%, Tritox 50%, Wofatox Spritzpulver. Gyenge méreg A 1114, Aktikon, Aniten D, Aniten M, Arcsin, BI 58 WP 40, Burgonya G, Delan, Diko­­nirt, Dikotex, Foszfotion, K- 64, Hungária L 2 porozó, Hun­gária L 2 permetező, Hungária L 7 porozó, Hungária Viratol, Linosan .20, Linosan 40, Mer­­kazin, Pol-Akaritox, Pol-Metox 16), Pol-Thiuram, Régioné, Stam F-34, Cupropur, Synpran N, Tenoran, TMTD, TMTD­(­­Lindan, Tormona 80 (C), Tor­­mona 100 (C), Wofatox porozó­szer, Wolfen Thiuram. Méreg jel­zés nélküli Afalon, Antracol, Badacso­nyi rézkénpor (B), Badacsonyi rézmészpor, Bereema Ferbam 50, Cinkgálic, Citowett, Cupro­­san Super D, Dithane M-45, Dunakoll (B), Folpan, Hunga­­zin DT, Hungazin PK, Kar­­mex, Kumulus (B), Kvasszia, Lindános szuperfoszfát, Linu­­ron 50, Lonacol, Maneb, Mil­­tox Special, Merpán 50 WP, Orthocid, Ortho-Phaltan, Réz­­gálic, Rézoxiklorid, Sandovit, Sys 67 Omnidel, Thiovit (B), Zineb, Floristella kénpor (8). (A) — fokozottan tűz- és rob­banásveszélyes. (B) — tűz- és robbanásveszé­­yes. (Cj =5 tűzveszélyes. . (C), Ultracid. LAKÁST KERES? AZONNAL BEKÖLTÖZHETŐ, összkomfortos, bútorral berendezett, KÉT ÉS FÉLSZOBÁS ÖRÖKLAKÁS a Bp. VI., Nagymező u. 28. sz. házban ÖSSZKOMFORTOS, BÚTORRAL BERENDEZETT, 1969 végén beköltözhető, KÉT ÉS FÉLSZOBÁS ÖRÖKLAKÁS a Bp. VI. Nagymező u. 28. sz. házban 4 farín téri Öné lehet! VIDÉKIEK IS ELNYERHETIK — Szerencse sorsjeggyel Sorsjegy kapható az újságárusoknál, a trafikokban, a postahivatalokban, a boltokban és az áruházakban- JP ' 1968. november feé A világ minden negyedik tudósa szovjet állampolgár Lavrentyev akadémikus vé­leménye szerint a tudományos­műszaki haladás minden vo­natkozásában a legnagyobb je­lentőségű a tudomány és a népgazdaság céljait szolgáló káderképzés. Mihail Lavrentyev, a Szov­jet Tudományos Akadémia al­­elnöke az Izvesztyijában a kö­vetkezőket írja: „Feladatunk most nem egyszerűen az, hogy utat nyissunk a tehetséges em­bereknek, hanem az, hogy fel­kutassuk a tehetségeket és az iskolapadtól kezdve irányítsuk nevelésüket”. A tudós szükségesnek véli a közoktatási rendszer módosí­tását, valamint a gyermekek hajlamainak korai megállapí­tását vetélkedők, tudósokkal folytatott beszélgetések révén, hogy specializálni lehessen ok­tatásukat. Lavrentyev megjegyzi, hogy a világ minden negyedik tudo­mányos dolgozója szovjet ál­lampolgár. A tudományos dol­gozók zöme a 30 évnél fiata­labbak közül kerül ki. — A főiskolán a tanulók in­dividuális irányítása igen nagy jelentőségű — állapítja meg Lavrentyev. — Úgy vélem, hogy a legközelebbi öt-tíz év­ben több olyan főiskolát kell szerveznünk, mint amilyen a moszkvai fizikai-technikai fő­iskola. Ezeken a főiskolákon a legkiválóbb tudósokat kell professzorokká és tanszékveze­tőkké kinevezni. A főiskolákat a tudományos kutatóintézetek meghatározott csoportjához kellene beosztani. — A harmadik évfolyamtól kezdve az oktatás „súlypontját’’ ezekbe a tudományos kutató­­intézetekbe kellene áthelyezni — írja Lavrentyev. — A köny­vek önálló tanulmányozása és a laboratóriumi munka lenne a legfontosabb. A diákoknak nemcsak meghatározott isme­retanyagot kell kapniok, ha­nem arra is meg kell tanítani őket, hogy ezeket az ismerete­ket tüstént alkalmazni tudják a gyakorlatban, meg kell taní­tani őket arra, hogy önállóan gondolkodjanak. Eme iskolák kebelében fizikai-matematikai iskolákat kellene megnyitni, amelyek a főiskolák számára nevelnék az utánpótlást — írja Lavrentyev. A tudós megállapítja: itt az ideje, hogy alaposan átgondol­juk a szervező tudósok főisko­lai képzését. Ezeknek a tudó­soknak nem kellene feltétlenül nagy szakértőknek lenniük va­lamilyen szűk területen, ellen­ben jó emberismerettel, az emberek irányításának művé­szetével kellene rendelkezniük. A jövő szervező tudósait fel kell fegyverezni közgazdasági, lélektani, történelmi ismere­tekkel, a szocialista építés ta­pasztalataival, meg kell ismer­tetni velük a kapitalista cégek szervezésének tapasztalatait is. író—olvasó találkozó Radostyánban és Ongán (Tudósítónktól.) A Miskolci Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet szervezésében író—olvasó találkozót rendeztek Rados­­tyán és Onga községben. Radostyán községben Ger­gely Mihály, József Attila­­díjas író találkozott olvasóival, Onga községbe Móricz Virág írónő látogatott el. Mindkét községben nagy érdeklődés mellett került sor a találko­zókra. Ongára Móricz Virág írónőt, elkísérte Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyet­­tese, országgyűlési képviselő is. Mindkét faluban az író­­olvasó találkozót követően sok könyvet adtak el az írók meg­jelent műveiből, melyet a hely­színen dedikáltak. Gazsó Béláné Új román búzafajták Román mezőgazdasági szak­­emberek új búzafajták meg­honosításán fáradoztak. A kí­sérletek eredménnyel jártak, s az új búzafajták sikerrel vizs­gáztak, kielégítő termést adtak, s szárazságtűrőknek bizonyul­tak. Az első helyet az F—417 fajta foglalta el, amely ebben az évben is jó terméshozamot adott csaknem az egész ország­ban, főleg Erdélyben, Munté­­niában és Olténiában. Ezek­ben az övezetekben az új búzafajta túlszárnyalta a Harrach, a Ponca és a 301-es fajta terméseredmé­nyeit. Ugyanakkor ellenállóké­pesnek bizonyult a faggyal és betegségekkel szemben. Lisztje jobb minőségű és igen alkal­mas kenyérsütésre. Egy másik fajta, az F—141, az ország déli részén vált be, ahol ebben az évben, valamint az utóbbi 4— 6 év átlagában 15—20 százalék­kal nagyobb termést adott, mint a Triumph-fajta. Abraktakarmányt vásárolhatnak központi készletből a háztáji és egyéb gazdaságok A­­ népgazdasági igények ki­elégítésében, a belföldi húsel­látásban, kisebb mértékben az exportfeladatok teljesítésében a mezőgazdasági nagyüzemek mellett jelentős szerep jut a háztáji és egyéb gazdaságok­nak is. Néhány mutatón keresz­tül egyértelműen bizonyítható, mennyire számottevő ezeknek a szektoroknak a termelésben elfoglalt szerepe. 1967-ben az állami készletképzéshez a ház­táji és egyéb gazdaságok az alábbi arányban járultak hoz­zá: A takarmányfedezet ugyan­akkor ezekben a gazdaságok­ban nem biztosítható teljes mértékben saját forrásból. Az 1968/69. gazdasági évben a szerződésekhez kapcsolt ta­karmányjuttatásokon keresz­tül csaknem 200 000 tonna köz­ponti takarmányt adnak el ezeknek a gazdaságoknak. Nem kétséges, hogy az állami áron biztosított abraktakarmá­­nyok felhasználása a tenyész­tés, árutermelés önköltségét pozitív irányban befolyásolja végső soron hatással van a te­nyésztési kedvre, illetve az árutermelésre. A rendelkezésre álló adatok alapján bizonyítható, hogy a szabadpiaci takarmányárak és az állami takarmányárak kö­zötti eltérések nagyságrendje az állami takarmányok iránti kereslet növekedésére ösztö­nöz. A központi készlethelyzet ed­dig, a nagyüzemek takarmány­igényeinek rendezésén túlme­nően, nem tette lehetővé, hogy az állam szabadpiaci eladással a háztáji és egyéb gazdaságok gazdaságosabb termelését be­folyásolja, és ezzel a szabad­piaci takarmányárak alakulá­sát is mérsékelje. A kedvező takarmánygabona és kukorica terméseredmények lehetőséget teremtettek arra, hogy állami áron a termelők részére (ház­táji és egyéb gazdaságok) köz­ponti takarmányokat kínálja­nak eladásra. A gabonafelvásárló és feldol­gozó vállalatok novembertől kezdődően mintegy 40 kijelölt piacon, megyénként általában két-három helyen, heti egy vagy két alkalommal a háztáji és egyéb gazdaságok részére egységes áron (310 Kt/g) köz­ponti takarmányt adnak el összes. Háztáji ________________gazdaság és egyéb vágóborjú 100 92,4 süldő 100 91,7 malac 100 85,9 tojás 100 59,6 tej 100 26,4 SZÖVETKEZET) ELBSX A Borsod megyei földműves szövetkezetei­ lapja Felelős szerkesztő: Kővári, László Szerkesztőség: Miskola Baross Gábor o IS—Eö Tel.­. 13-ZSL Kiadja: Borsod meeve, Csicsi** Vállalat Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky a. k­. Felelős kiadó: Biró Péter Megjelenik na­ponta Készül: ■ Borsod tipp n­­­yomdábam felelős vezető: Szemes Istvás

Next