Szövetkezeti Élet, 1969 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

'll WiAc nrnimRju. egtrsüt jfteki A BORSOD MEGYEI FÖLDMUVESS­.TÖ­VETKEZETEK LAPJA VII. évfolyam, 1. szám. ARA: 1,50 FORINT 1969. január hó Az új év küszöbén írta: Ciege Géza, a MES­ OV cmk gazdasági reform első esztendejének végén, az új év küszöbén, meleg szeretettel köszöntöm megyénk szövetkezeti, takarékszövetkezeti, egyszerűbb és szakszövetkezeti tagságát, szövetkezeti mozgal­munk valamennyi dolgozóját. Az elmúlt gazdasági év tapasztalatai azt mutatják, hogy szövetkezeti mozgalmunk megértette a gazdasági reformból adódó új fel­adatokat, annak szellemében munkálkodott és nagyszerű eredményeket ért el Ezért a megyei szövetség és saját ma­gam nevében köszönetemet és elismerésemet fejezem ki a szö­vetkezeti mozgalom minden dolgozójának, akik mozgalmunk eredményeihez hozzájárultak. Az elmúlt év munkáját értékelve elmondhatjuk, tovább erősödött szövetkezeti mozgalmunk, és lerakta alapját az el­vetkező évek újabb sikereinek. Az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek hatására sz­­erkezeteink gazdaságilag erősödtek Biztatóan fejlődik a vállalati jellegű gazdálkodás, amely a sokrétű szövetkezeti tagsági célok, a mind javulóbb ellátás megszervezése felé ve­zetett. A szövetkezeti jellegnek megfelelően, tovább fejlődött a tagsági, társadalmi tevékenység, a mind jobban mélyülő szövetkezeti demokrácián felépülő korszerű szövetkezeti el­vek érvényesítésével. A gazdasági alapok növekedése, az önkormányzat fejlődése to­­bb növelte kulturális és szociális téren is a szövetkeze­tek öntevékenységét, a tagság szemléletét, a gazdálkodás m­dját, a szocialista életforma tovább formálódását MÉSZÖV tagszövetkezetei termelési tanácskozáson, tag­­gé ’­éseken tárgyalják meg nagy felelősséggel és hozzáértés­sel az 1968. évi mérlegbeszámolókat, üzletpolitikai célkitűzé­seiket. Szövetkezeteink életében különös jelentőséggel bír ez. A szövetkezetek tagjai a vásárlóknál jelentkező igényeket m­ind színvonalasabban, kulturáltabban elégítették ki. Zök­kenő nélkül oldották meg a leltározás és átárazás nehéz és bonyolult feladatát, bővült az áruválaszték, gazdasági és forgalmi terveiket teljesítették, illetve túlteljesítették. Nincs mérleghiányos, ráfizetéses szövetkezet a megyében. Nem kis büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy megállták helyüket a verseny terén is. Szélesedett ipari és szolgáltatási tevékeny­ségük, fokozódott a tagság érdekeltsége a szövetkezet gaz­dálkodásában. ár most, az év végi mérlegek összesítése előtt bizton állíthatjuk, hogy az elmúlt év a szövetkezeteink életében eredményekben a leggazdagabb. A tapasztalatok azt is megmutatták, hogy egyes gazdasági és kereskedelmi tevékenység kellő haté­konysággal csak az eddigieknél gyakoribb és szé­lesebb körű gazdasági koncentráció útján valósítható meg. Szövetkezeteink sajátos helyzetéből fakad, hogy egyes áru­cikkek beszerzését, értékesítését a legkedvezőbb árkondíciók biztosítása mellett, több szövetkezet összefogásával tudjuk biztosítani. A kereskedelmi hálózat fokozott ütemű fejlesz­tése, korszerűsítése is a szövetkezeti összefogás útján gyorsít­ható meg, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása mellett. A gazdasági irányítási reform és annak célkitűzései, az elmúlt évek tapasztalatára támaszkodva, további erőfeszítést igényelnek, úgy a szövetkezeti tagságunktól, mint az appa­rátusban dolgozó alkalmazottaktól és vezetőktől egyaránt. A jelentős feladatokat az eddigiekhez hasonló eredményes­séggel csak akkor leszünk képesek végrehajtani, ha kellő időben és mélységében felismerjük a szövetkezeti, politikai, gazdasági és szervezeti intézkedéshez szükséges sajátosságo­kat, amit elsősorban a készülő szövetkezeti alapszabályban, a szövetkezetek kereskedelempolitikai elveinek, célkitűzéseinek reális, szakszerű, körültekintő elkészítésével érhetünk el. Ezen tervekben szereplő feladatok végrehajtásához a kö­zeljövőben tartandó taggyűlések, küldöttgyűlések során igé­nyeljük a szövetkezeti tagjaink, a küldöttek, választott tes­tület tagjainak még konkrétabb, hatékonyabb közreműkö­dését. A szélesebb körű, mind mélyülőbb szövetkezeti demokrá­ciára támaszkodva biztosíthatjuk a szövetkezetek alkalmazot­tainak kulturáltabb, színvonalasabb munkáját, eszközeink gazdaságosabb kihasználását, a tevékenység fokozását, a vég­zett munka eredményessége szerinti anyagi-erkölcsi megbe­csülést, a szövetkezeti vagyon védelmét, a vásárlók, mint tulajdonosok érdekeinek védelmét, a színvonalasabb — a párt politikájának megfelelő — kulturális tevékenység fej­lesztését stb M­eggyőződésünk, ha szövetkezeteink bölcsen, okosan használják fel az elmúlt év tapasztalatait, ha bát­ran építenek a tagság okos javaslataira, tanácsaira, úgy az év végén sem kell majd szégyenkeznünk a párt, a népgazdaság előtt, mert eredményeinkkel újra és újra képesek leszünk kivívni a több ezret számláló szövetkezeti tagság elismerését és bizalmát. Ehhez kívánok a megyei szövetség igazgatósága nevében minden kedves szövetkezeti tagnak, dolgozóinknak és munkatársa­inknak sok sikert, jó egészséget, eredményes, új esztendőt. A M ­ A tartalomból 1 frendelelek Javul a falvak te eüätasa Művészeti szemle a tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére A tagság szerepének növelése a fogyasztási szövetkezetekben Itt készül a Virginia dohány Több mint egymillió forin­tos beruházó ül, mely­nek a fele állami támogatás volt, korszerű dohányfermentálót építettek Hejőkeresztúrban, amely az idén már 10 hold termésből állított elő illatos Virginia dohányt. A kétkam­­rás szárító berendezés segít­ségével gyorsan, korszerűen állítható elő a kért termék a feldolgozó ipar igénye szerint, később pedig kuk ■ séget lehet szárítani Az építésére fordítót tehát rövid idő alatt tűl.­üld­­j enne. isszeg negté-Sz. Gy, Több figyelmet érdemelnek! Lapunkban már többször foglalkoztunk szövetkezeteink biztosítási és önsegélyző cso­portjával. Ezt mindenki ter­mészetesnek veszi, mondhat­nánk megszokta. Nem is igen gondolkodnak el rajta, pedig ezek a hétköznapi híradások több figyelmet érdemelnének, hiszen az önsegélyző csoport komoly segítséget nyújt azok­nak, akiket valamilyen oknál fogva baleset ért. Ez eddig a biztosítási szerződésből követ­kezik, de ez nem minden. Ki­fejezi az ember óhaját a vé­dettségre, és akaratát, hogy ehhez saját erejükből is hoz­zájáruljanak. A balesetek, tragikus ese­mények pénzzel nem válhatók meg, de ismert példákkal le­het bizonyítani, hogy a baj könnyebben elviselhető, ha a szükséges anyagiak a rendel­kezésre állanak. Az egymás­ról és magunkról való gondos­kodás szép emberi dolog, meg­érdemli, hogy jobban odafi­gyeljünk! Takarékszövetkezeti székházat avattak Göncön (Tudósítónktól) : A napokban adták át ren­­­deltetésének Göncön a taka­­­rékszövetkezet új szék­házát . Az új székház saját erőből,­­287 000 Ft-os költséggel épült. ■A takarékszövetkezet vezető­­jsége és az alkalmazottak 40 000­­ Ft értékű társadalmi munká­ival járultak hozzá a székház ■ építéséhez. ■ A gönci falusi bank 1957-­­ben alakult, 220 taggal. Ne­­­héz körülmények között, a ■ földművesszövetkezet irodahe­­­lyiségében hozták létre. Egy ■ év után egyre jobban megin­­­dult a fejlődés. A községi tá­ji náci vb segítségével két he­­l­yiséget kaptak. A külön iro­­­dahelyiség biztosította a ki­­­bontakozást. Növekedett a la­­­kosság bizalma és egyre töb­­­ben helyezték el betétjeiket és­­ A-tek kölcsönt a szövetkezet­itől.­­ 1968. december 31-én, a ta­karékszövetkezet működési te­­­rülete 15 községre terjedt ki. Taglétszáma 2750 fő, részjegy­alapja 287 000 Ft. 900 000 Ft-os saját alappal rendelkezik. 1969-ben Hidasnémetiben ki­­rendeltséget nyitnak. Még egy pár számadat. A jelenlegi betétállomány 7 mil­lió forint. A tagság 1968-ban 5 200 000 Ft kölcsönt vett igénybe. Meg kell még emlí­teni, hogy a takarékszövetke­zet vezetősége szorgoskodott az új székház minél előbbi fel­építésén is. Az első földmun­kát és kapavágást 1968 máju­sában végezték el, és már de­cember 21-én megtörtént az avatás Az ú­j székház átadása ben­sőséges ünnep keretén belül történt meg, ahol részt vettek a takarékszövetkezet tagjain kívül Simaházi Sándor és Né­meth Imre elvtársak, ország­­gyűlési képviselők, Csege Gé­za elvtárs, a MÉSZÖV ig. el­nöke, dr. Semlyén Andorné, a SZÖVOSZ részéről. Rónai elv­társ, a takarékpénztár megyei igazgatója, a társadalmi, poli­tikai és tömegszervezetek ve­zetői. Az új székházban felkeres­tem a takarékszövetkezet el­nökét, Kalocsay Nándor elv­társat, aki az 1969. év tervei­ről az alábbiak szerint nyilat­kozott: örülünk az új szék­háznak, de azt szeretnénk, hogy ebben az­ évben Pálháza és Novajidrány községek be­kapcsolásával növekedne mű­ködési területünk. Szeretnénk elérni a 9 milliós betétállo­mányt az év végére. A Gönci Takarékszövetke­zet széles körű munkája szer­vezőkészsége, a biztos vezetés megteremtette a bizalom lég­körét a termelőszövetkezeti tagság és az egész lakosság A tervek megvalósításához minden lehetőség megvan Sok sikert kívánunk hozzá! Takács Tibor megyei megbízott A szövetkezeti spsrinezf­ak­ét­­t Az Encsi Vörös Meteor Sportkör labdarúgó szakosz­­tálya a megyei első osztályú bajnokságban küzd a pontok­ért, egy éve. A szakosztály tagjainak mozgatása nagy anyagi áldozatokat követel a szövetkezettől. Új kezdemé­nyezés született a járásban, mely nagyban segíteni fogja a sportkör fenntartását és továb­bi eredményes tevékenységét. A járás szövetkezetei társu­lási alapon anyagi segítséget adnak — most már a Járási Vörös Meteor Sportkör továb­bi működéséhez. A szakosztály tagjai a társuló szövetkezetek kultúr- és sportrendezvény­­in, vagy a község társadalmi isn­­­erein bemutatókat fognak tartani. fél dolozott a Vöröskereszt A Vöröskereszt Borsod me­gyei elnöksége dr. Pintér László elnökletével január l­­an, szerdán ülést tartott. Érté­kelték az 1968. évi munkát. Megállapították, hogy a Vörös­kereszt-szervezetek eredmé­nyesen tevékenykedtek az egészségügyi felvilágosító mun­kában, az ifjú egészségőr cso­portok szervezésében, a család­védelemmel kapcsolatos fel­adatok teljesítésében. A térí­tésmentes véradó mozgalom is jelentős eredményeket ho­zott. Huszonötezer embert mozgósítottak a véradó napo­kon, így biztosították a me­gye esetleges vérszükségletét. ! 4 Munkaügyi Minisztérium felhívása Mit kell­lliiini az új kollektív szerződésekről : Mint ismeretes, az 1969—70. ■évi új ko­­'■’rtív szerződéseket •1969. január 1. és március 31. ■ között kell­ aláírni és kihirdet­■­ni. A Munkaügyi Miniszté­­­­riumtól kapott tájékoztatás Eszerint a szerződések kidolgo­­­zása a vállalatnál folyamatban ■ van, többségüknél már érté­■­kelték az 1968-as szerződések ■ tapasztalatait, számba vették a­­ dolgozók javaslatait. Készül­­­nek, vagy már készek az első szervezetek, s ezeket több he­­­lyen a dolgozók rendelkezésére­­ bocsátották, hogy hozzászól­ja­hassanak.­­ Az előkészületek tehát álta­­­­lában jó ütemben haladnak.­­ Több helyütt azonban hibá­­­­kat is észleltek, »melyeknek­­ elkerülésére a Munkaügyi­­ Minisztérium külön is fel­­­­hívja a figyelmet.­­Némelyik vállalat úgy tervez­ete, hogy lényegében az 1968-as kollektív szerződő tartja érvényben, kisebb módosításo­kat a régi szerződéshez függe­lékként csatolt volna. Ez a módszer nem fogadható el. Nem valószínű ugyanis, hogy az első ízben kötött tavalyi kollektív szerződések kidolgo­zásakor mindenben megtalál­ták volna a legjobb megoldást. Egyébként az erre vonatkozó munka­ügyi miniszteri rendelet is kifejezetten új kollektív szerződés megkötését írja elő, tehát mindenütt új szer­ződést kell készíteni. Fontos feladat, hogy a vál­lalatok szakmai és szakszer­vezeti vezetőitől a dolgozók megfelelő irányelveket kapja­nak, mielőtt a kollektív szer­ződéssel kapcsolatos javasla­taikat megteszik. Ez a legtöbb helyen valóban meg is törté­nik, az irányelvek azonban nem mindenütt kielégítőek Nem elegendő egyszerű cím­szókkal, mint például az el­vándorlás csökkentése, megje­lölni a legfontosabb feladato­kat. A tájékoztatásnak a dolgo­zók csak akkor veszik hasznát, ha értesülnek például arról, hogy olyan új gépeket akarnak a vállalatnál üzembe helyez­ni, amelyek növelik a TMK-val szembeni igényeket, vagy, hogy például a dolgozók egy részét át kell csoportosítani. A Munkaügyi Minisztérium hangsúlyozza, hogy a kollektív szerződés terve­zetét a dolgozókkal min­denütt meg kell tárgyalni. Néhány vállalatnál ugyanis tapasztalható, hogy ettől ide­genkednek. Több helyen pe­dig úgy vélik, hogy eleget tesznek e követelménynek az­zal is, ha a szerződés előkészí­tésének megkezdésekor kiké­rik ugyan a dolgozók vélemé­nyét, a tervezet­ elfogadásába azonban nem vonják be a kol­lektívát. Ez a módszer nemcsak helytelen, hanem­­ az így megkötött kollektív szerződés érvénytelen is, mert a szerződés tervezetét kell a dolgozókkal megtár­gyalni. Az előzetes javaslatok kikérése még nem tekinthető a terve­zetről elmondott véleménynek. A Munkaügyi Minisztérium­ban még hozzáfűzik: a dolgo­zóknak kellő időt kell adni ahhoz, hogy a szerződésterve­zetet tanulmányozhassák A tervezet szövegét annak nyil­vános vitája előtt kézhez kell kenniük, hogy véleményüket, álláspontjukat kialakíthassák.

Next