Szövetkezeti Élet, 1969 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

4 SZÖVETKEZETI ÉLET Egjy hónap mérlege (Tudósítónktól) A Szövetkezeti­­ Életben tu­datosan nem tettünk szót egy kedves és megható jelenetről, amely Monok községben tör­tént, október 28-án. „Népház”­­avatás volt. Az elnevezés jel­képes, már csak azért is, mert az épület több szerv hozzájá­rulásával épült, és mint ilyen, többirányú tevékenységet is kell hogy kifejtsen a jövőben. Az 1 millió 920 ezer forintos költséggel történt építkezést Monok Községi Tanácsa házi­lagos kivitelezésben kezdte meg, az 1966. március 26-án tartott tanácsülése után. Első lépése volt ez az újonnan ala­kult községi tanácsnak és úgy érezzük, az eltelt két év után, hogy községünk tanácsa be­csülettel tett eleget kötelezett­ségének, amikor alakuló ülé­sén vállalta, hogy az épületet — amely akkor már meg volt tervezve — megépíti, az egyéb fontos feladatok végrehajtása nv­­.lett. A korszerű épületben he­lyet kapott a párt- és KISZ- szervezet mellett a községi ta­nács, egy korszerű szolgálati lakással, a postahivatal, ugyan­csak szolgálati lakással és he­lyet kapott még az épületben a Szerencs és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet presszója. Az épületet dr. Bodnár Fe­renc elvtárs, a megyei párt­­bizottság első titkára adta át a párt- és községi vezetők­nek. Az átadásnál jelen vol­tak a megyei és járási párt­és tanácsszervek vezetői, a MÉSZÖV részéről Csege Gé­za ig. elnök elvtárs és jelen volt dr. Andrásy Aladár me­gyei postaigazgató. Az épület átadása alkalmá­val nem hangzottak el nagy szavak, a monokiak saját ma­guknak nem akartak az elért eredményeikről beszélni. Egy hónap után azonban, úgy érez­zük, nem árt, ha pár szót szó­lunk a szövetkezethez tartozó presszó működéséről, egy hó­náp tapasztalatairól. Kezdetben voltak kétkedők, akik úgy vélték, hogy Monok községben nincs szükség még presszóra. Az egy hónap mér­lege rácáfolt ezen feltevések­re és tényekkel tudja már igazolni, hogy korábban lett volna erre szükség Az egyszemélyes presszó a maga szerénységével húzódik meg a szövetkezeti embléma alatt, az épület jobb oldalán. Elnevezése „Ibolya”, hogy ez­zel felelevenítse a régi Ibolya vendéglőt, a község idősebb lakosai előtt is. Az egy hó­nap mérlege azt mutatja, hogy amint az idősebb monokaik szerették az Ibolya vendéglőt, most a fiatalok is úgy szere­tik az újonnan megnyílt Ibo­lya presszót. Látogatói a pres­­­szónak az idősebb monokiak is, de egyre több látogatója van az átutazó vendégek ré­széről is Jóleső érzés a mo­noki vezetők felé, hogy az át­utazó vendégek elismeréssel adóznak az új vendéglátó egységnek. Az első „panasz­könyvi” bejegyzés ez volt: „Köszönjük az udvarias ki­szolgálást, csak így tovább” Az első hónap forgalma 75 ezer forint volt, ebből 18 ezer forint cukrászsütemény, mely az abaújszántói ÁFÉSZ cuk­rászüzemét is dicséri A 13 kg kávéforgalom mutatja, hogy a monokiak szeretik a kávét Venczel­ János fb-elnök A művelhető tenger Földünk felszínének három­ötöd részét tenger borítja. A tengerek összes élő anyagának tömege sokszorosan megha­ladja a szárazföldekét. Mégis a tengerekből kitermelt emberi tápanyag csak elenyésző töre­déke az emberiség táplálék­­fogyasztásának. Tekintve, hogy az emberiség kétharmada éhe­zik, óriási jelentősége van az olyan kutatásoknak, amelyek a tengerből nyerhető élelmiszer­­termelés fokozására irányul­nak. A Földön évente kb. 30 millió tonna halat halásznak. A szárazföld ugyanannyi húst ad az emberiségnek vadászat révén, viszont közel hússzor ennyit a tervszerű állatte­nyésztés segítségével. Kézen­fekvő gondolat, hogy valaho­gyan meg kellene valósítani a tengeri halak tenyésztését, vagy legalábbis valami olyas­mit, ami őseink nomád pász­torkodásához hasonlítható. Tapasztalt halászok jól tud­ják, hogy a tengeri halak álta­lában óriási csapatokban, úgy­nevezett „iskolák­ban” járnak, a nagyüzemi halászat elsősor­ban „iskolák” követelésével és befogadásával ér el jó ered­ményeket. A halászok munka­idejének nyolcvan százaléka nem termelő munkával telik el, hanem a haliskolák felku­tatásával. Nyilvánvaló, hogy az ilyen iskolák tervszerű irá­nyítása, „terelése” a leggazda­gabb „legelők”, majd a halá­szok hálói felé, ugrásszerűen megnövelheti a haltermelést. A szovjet és a japán kutatók a legmodernebb idegélettani kutatómódszereket használták fel e cél elérésére. Kimutatták, hogy alacsony rezgésszámú (mély) hangok hatására a ha­lak hirtelen a fenék felé kez­denek úszni és ott is marad­nak, ameddig a hang szól. Ily módon, hanggal való tereléssel­­ halak sűrűsége egy adott he­lyen annyira fokozható, hogy a í­­rás 3—5-szöröse a szoká­sosnak. Folynak kísérletek a legjobb minőségű tengeri halak te­nyésztésére is — elzárt tenger­­öblökben —, itt elsősorban a megfelelő táplálást nehéz meg­oldani. A jelenleg folyó Nemzetközi Biológiai Program egyik leg­főbb célkitűzése a kutatások összehangolása, a tenger mér­hetetlen tartalékainak tervsze­rűbb kihasználása. Komp­ex tanyái! A Szabolcs-Szatmár megyei tsz-ek fokozatosan megváltoz­tatják a tanyavilág eddigi jel­legét: a szétszórt településeket felszámolják, a lakosságot a tsz-ek központjaiban, főleg a népesebb falvakban helyezik el. A tsz-ek kérésére a megyé­ben lakásépítési akciót kez­deményeztek a tanyai lakos­ság áttelepítésének gyorsításá­ra Az úgynevezett tanyabok­­rok helyén komplex állatte­nyésztési majorokat alakíta­nak ki. A Szabolcs-Szat­már megyei MEZŐBER Válla­lat eddig 100 komplex major tervét adta át a gazdaságok­nak, s ebből az idén 30 építé­sét kezdték meg. A komplex telepeket korszerű gépi beren­dezésekkel látták el. HÉoy falu múzeuma „Előléptették” a húsz évvel ezelőtt megnyílt penci múzeu­mot. A községen kívül a há­rom környező falu, Rád, Kosd és Csővár régészeti, néprajzi anyagának gyűjtésével bízták meg. A Cserhát négy kis köz­ségének gazdag anyagát kü­löntermekben mutatják be. Kosdot az egykori szénbánya emlékei képviselik Csővárról már feledésbe merült, valami­kor híres hímzéseket hoztak a múzeumba. Rádról pedig a kézi szövés-fonás évszázados munkaeszközeit, kézimunká­­kakat, a pásztorfaragás reme­keit gyűjtötték össze. A múzeum most újabb épü­lettel gazdagodik, amelyben kiállítótermet rendeznek be, s itt kap helyet a múzeumbará­­tok köre is. Talpig fehérben A tiszakarádi Új Élet Tsz borjúi francia tejporból készített tejet isznak. A borjú­­nevelőben minden ragyog a tisztaságtól. A keresztúri olajütőben mazik, amikor — többnyire a malmok mellett — a megyé­ben sok helyen állítottak elő napraforgóból illatos, arany­sárga színü olajat. Ma már országosan is ritkaságszámba megy a régi, hagyományos módszerekkel működő olajütő melyből mindössze csak kettő van megyénkben. Az egyiket a Hejőmente Tsz üzemelteti (képünk) Hejőkeresztúrban,­­ ahol naponta mintegy 6 má­zsa napraforgómagot dolgoz­nak fel elsősorban a háztáji gazdaságokból. Sz. Gy. Az elnevezés: „olajütő” ré­gi, nagyon régi időből szár­ 30 országból 500 térkép például azt a francia atlaszt, amely hazájában elnyerte az év legszebb francia nyomda­­terméke címet és nálunk ké­szül a világ egyetlen térképé­szeti folyóirata, amely rend­szeresen közli a Föld bármely pontján bekövetkező földrajzi változásokat. Nyilván ennek tudható be, hogy a FAO (az Egyesült Nemzetek Szövetsége Élelme­zésügyi és Mezőgazdasági szervezete) öttagú térképko­ordináló bizottságának egyik tagja magyar. Szerepünk ki­domborítására 1962 óta éven­ként rendezünk térképkiállí­tásokat, mindig meghatározott témakörben. 1963-ban az au­tó-, 1964-ben a turista-, 1965- ben az iskolai falitérképek ki­állítását rendeztük meg. 1986- ban került sor az iskolai atla­szok, 1967-ben pedig a város­térképek kiállítására. Az idén — Budapesten, a Technika Házában — a föld­hasznosítási térképek világki­állítását rendezzük meg, ahová 30 országból 500 különböző térképet küldtek be Ezzel pár­­huzamosan tartjuk meg a földhasznosítás és a földhasz­nosítási térképezés című nem­zetközi tudományos tanácsko­zást is. Erre tizenegy ország­ból 40 nagytekintélyű szakem­ber érkezett. A téma egyéb­ként közvetlenül érinti a me­zőgazdaságot is, hiszen a jól kezelhető földhasznosítási tér­képek a termelés igen fontos segítői lehetnek. A kiállítást és a tanácskozást a hét elején nyitották meg. F. B. A magyar térképészeti tudo­mánynak — különösen dr. Ra­­dó Sándor profeszornak — el­ismert neve van az egész vi­lágon. Nálunk szerkesztették 1969. január hé tsz ország mind­en tájáról DECEMBER ELEJE ÓTA naponta háromezer vevő láto­gatja a marcali ABC-áruházat, ahol 1 110 000 forint készlet­tel, naponta 65 000 forint forgalmat érnek el. Az áruház há­rom pénztára szakadatlanul dolgozik. Budapestről Coca- Colát hozattak , 30 féle bor, 40 féle szesz várta a vevőket. Jellemző, hogy 10 fajta külföldi cigarettát, például francia gyártmányúakat is árusítanak. Nagy sikere volt a karácso­nyi csomagoknak, amelyeket a közületek és intézmények megrendelésére készítettek. 44 ÚJ SZAKMUNKÁSSAL NŐTT a Hajdú-Bihar megyei szövetkezetek dolgozóinak létszáma. A 44 dolgozó egyéves vegyesszakos eladói tanfolyamot végzett. Közülük a záró­vizsgán tizennégyen kitűnő eredményt értek el. A többiek is jó, illetve közepes eredménnyel vizsgáztak. NYÍREGYHÁZÁN 62 millió forintot költöttek a gyümölcs­kombinát fejlesztésére, ugyanakkor megkezdték a több mint 100 vagonnyi alma feldolgozására és tárolására alkalmas új előkészítő, illetve hűtőház építését, amelyre tavaly 42 millió forintot költötek. Az egyéb járulékos beruházásokról sem feledkeztek meg: nemrégiben elkészült egy 2600 liter főzőkapacitású szesz- és gyümölcspálinka üzem, amely na­ponta megközelítőleg 3 vagonnyi gyümölcscefrét dolgoz fel. A közelmúltban adták át rendeltetésének a napi 20 tonnás kapacitású új aszalóüzemet is, amely a tervek szerint éven­te 400 vagon aszalványt készít. AZ ÉLŐNYULAK befogásának Kiskunfélegyháza vidékén van nagy múltja: hatodik éve azonos helyeken feszítik ki a hálókat. A fácánok zömét a megye déli tájain hálózzák. Ezeken a területeken a vadásztársaságok rendszeresen gon­doskodnak az utánpótlásról is. TOVÁBBI KORSZERŰ ÜZLETEKKEL kívánja javítani az ellátást az albertirsai körzeti szövetkezet. Helyben épül a másfélszintes iparcikk-nagyáruház, Dánoson az ABC áruház készül el a nyárra. Nemrég fejeződött be a jóhírű országúti „Romantika” kisvendéglő korszerűsítése, itt a havi 160 ezer forintos átlagforgalom 40—45 százalékát az ételfo­­gyasztás teszi ki. A legkedvesebb specialitás a babgulyás. Az idén már lepecsételt demizsonban termelői bort is vi­hetnek innen az utazók, illetve a kirándulók. AZ ORSZÁGOS II. OSZTÁLYÚ vívóbajnokság női bronz­érmese az Egri Vörös Meteor Frisz­i Sportkör lett Budapes­ten, a Sportcsarnokban, a Magyar Vívószövetség országos II. osztályú női tőrcsapatbajnokságán. A bajnokságon le­győzték Szeged, Szombathely és Ózd együttesét és ezzel Csapó Zita, Csapó Magda, Devánszky Márta, Nagy Éva, Tomsóné, Tóth Katalin mindent megtettek a győzelem érde­kében. A csapat döntő mérkőzését a Szombathelyi Haladás­sal vívta. Izgalmas küzdelemben Tomsóné utolsó 4:0-án csör­­téjével megszerezték a bajnoki harmadik helyet. A MÉK BÉKÉSCSABAI KIRENDELTSÉGÉN az őszi idényben több min 40 000 fácánkakast, nyulat, őzet, dám­vadat vettek át a vadásztársaságoktól. Minthogy a Körösök vidékén gazdag a vadállomány, a békéscsabai kirendeltség most vadfeldolgozó és hűtőüzemet épített. Az elmúlt év vé­gén már konyhakész és félkész csomagok készültek itt a kü­lönböző apróvad-félékből. A tervek szerint, külön exportál­ják a nyúlgerincet, nyúlcombot és a fácánt, hazai fogyasz­tásra pedig többek között vadaprólékot hoznak forgalomba műanyag-tasa­k­ban. A KOMÁROM MEGYEI MÉSZÖV Igazgatósága és a me­gyei nőtanács jó együttműködése révén ismét több helyütt került szóba a nők helyzete A nők a tagság 40 százalékát teszik ki, de sok esetben több segítséget adnak, mint a fér­fiak. Ezt mutatják ötleteik is, amelyeket a megbeszéléseken mondtak el: Fordítsanak a szövetkezetek a tejboltok fejlesz­tésére legalább annyi gondot , mint az italboltokra. Talál­ja meg a lehetőséget a szövetkezet az ifjúság szeszmentes szórakoztatására. A téli tanfolyamokat elsősorban a kisál­lattenyésztők kérésére, a községi nőtanácsokkal közösen szervezték. A SZÖVOSZ MÉG 1966-BAN, a tizenkilenc megye föld­­művesszövetkezeteinek kultúregyesületei között népdal, tánc, kórus, népi zenekar vetélkedőt indított, amelynek megyén­kénti döntője már bezárult. A megyei elsőség most januárban dől el a döntőbe került hat megye legjobbjai között. Az első csoportba Győr-Sopron—Somogy—Pest megye legjobbjai ke­rültek és január 4—5-én nyilvános hangverseny keretében, Kapuvárott a Rádió és Televízió egyidejű felvételével dön­tötték el a helyezési sorrendet. NYOLC JELENTŐSEBB kisegítő ipari üzem dolgozik a ka­posvári fogyasztási szövetkezet keretein belül. A kötélgyártó üzemben múlt év október 31-ig 1 480 000 forint értékű árut gyártottak, amelynek legnagyobb részét a kaposvári AGRO­­KER Vállalat vásárolta meg. A szikvíz- és bombiüzem közel 2,1 millió forint értékű árut gyártott a múlt év első 10 hó­napjában. Nemcsak saját körzetüket látták el szódával és hű­sítő árukkal, hanem a járás több fogyasztási szövetkezetét is. Építő részlegük több mint 800 ezer, asztalosüzemük több mint félmillió értékű munkát végzett kilenc hónap alatt. A szövetkezet nemrég hozta létre a hűtőgép és autójavító szol­gálatát, amely szintén elsősorban a saját gépek megjavítását végzi, de ha szabad kanni­ Ház van, akkor másoktól is vállal­nak munkát — EZÜST HELYETT nikkli. és réz. Az Osztrák Nemzeti Bank kivonja a forgalomból az 5 schillinges ezüst érméket és helyettük olyan érméket hoz forgalomba, melyek 75 százalékban nikkelből, 25 szá­zalékban rézből készülnek. Az ezüst árának emelkedése miatt ugyanis az eddigi 5 schilling értéke 6,5 schillingre emelke­dett. MottiKt/en eun A Boieoo megy« földmuvesszevatk-tetek 'apja Felelőt szerkesztő Kovám­ias/ie Szei kettőséé vaskorc «roes 3ábor­i is ;» Tel 13-391* foad1a —oa eieev­­ . «r riü'1' -/anaiat Miskolc Bales*­ZsiHnszfc> a II. Felelőt kiadó Biro Péter W­ei­l-nik tavanta * GetUI­• Snrsne //-•> >-­mőAhaai Mloh­­ I— r Felelős vezető: Szemes Istvá*

Next