Szövetkezeti Élet, 1973 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1973-01-01 / 1. szám
*1 ü If XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1973. JANUÁR HÓ Dolgozzunk az 1972. évinél magasabb szinten irta: Tóth Bálint Megyénk szövetkezeti kiskereskedelme eredményesen zárta a IV. ötéves terv első két évét. Az 1972-es esztendőben azonban — az ismert objektív és szubjektív okok miatt — átmeneti megtorpanás, lelassulás volt tapasztalható. Ennek ellenére alapvetően eleget tettünk a párt 1971. évi decemberi határozatában foglaltaknak. Az áfész-ek kiskereskedelmi forgalma az elmúlt évben 3,9 százalékkal emelkedett. A kereskedelem egészére vonatkoztatott ellátási színvonal szövetkezeteink többségénél elérte, egyeseknél meghaladta az 1971. évi szintet. Korszerűsödött a kereskedelem hálózata. Az eredmények mellett fel kell figyelnünk néhány jelentősebb negatívumra is, melyek kiküszöbölése az 1973-as gazdasági év igen fontos feladata. Az iparcikkforgalom változatlan áron számítva nem érte el a bázisszínvonalat. A kereskedelmi áruforgalom szerkezeti arányának az élelmiszerek javára való eltolódása hosszabb távon egy sor ellentmondáshoz vezethet. Alacsony a kereskedelmi készletek színvonala, a választékhiányok növekedtek. Az iparcikk-készletek kínálata nem minden esetben felelt meg a fogyasztói keresletnek. A szűkös fejlesztési forrásokból a beruházások még mindig elsőbbséget élveztek a forgóalap feltöltési szükségletekkel szemben. Túlzott mértékben emelkedett az alkalmazottak száma, tovább romlott a szakképzettek aránya. Mindezek következtében csökkent az egy főre eső forgalom. A szövetkezeti dolgozók bérezése nem igazodott megfelelően a forgalom összetételében és az árakban bekövetkezett változásokhoz. Az alkalmazott anyagi érdkeltségi rendszer sok vonatkozásban elavult. A kereskedelem költségei gyorsabb ütemben emelkedtek, mint az előző években. A növekmények mintegy egyharmada — amely a szövetkezetek hibáiból adódott — elkerülhető lett volna. Indokolatlanul emelkedtek az improduktív költségek. A forgalom lassulása, a költségek emelkedése következtében a bázishoz képest kevesebb nyereség realizálódott, mely a tagsági érdekeltség és a fejlesztés szempontjából negatívan fog hatni az 1973-as esztendőben. A megnövekedett feszültségek ellenére, afészeink túlnyomó többsége gazdaságilag szilárd alapokon nyugszik, és feladataik teljesítéséhez szövetkezetüket támogató tagsági háttérrel rendelkeznek. A feltételek tehát adottak ahhoz, hogy az 1973-as évben — behozva az elmúlt év lemaradását — sikeresen teljesítsük az ötéves terv harmadik esztendejére kitűzött feladatokat. Most, amikor az 1973-as év terve és üzletpolitikája készül, nem árt néhány fontos szempontra felhívni a tervkészítők figyelmét. Az üzletpolitika legalapvetőbb célkitűzéseit a X. pártkongresszus szellemében, a KB 1972. november 14— 15-i határozata alapján irányozzák elő. A szövetkezeti sajátosságok érvényesítését a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa állásfoglalásai jelölték meg, melyekre az üzletpolitika kidolgozása során feltétlenül figyelemmel kell lenni. A tervek kidolgozását és a programok realitását segíti elő az áfész-ek saját helyzetének és társadalmi, gazdasági környezetének alapos ismerete, elemzése. A helyi lehetőségek számbavétele és annak a központi elvárásokkal, célokkal és lehetőségekkel való összevetése, egybehangolása, a tervmunka igen fontos alapkövetelménye. Erről sohase feledkezzünk meg! Az üzletpolitika célkitűzéseit gondosan kell mérlegelni abból a szempontból is, hogy a tárgyi és személyi feltételek biztosításán túlmenően mennyire szolgálják a tagsági érdekeket. A kitűzött célok legyenek mérhetőek, számonkérésre alkalmasak. Valamennyi szövetkezet üzletpolitikájában alapvető követelmény legyen az, hogy az ellátás színvonala az 1972. évit legalább elérje, egyes területeken és szakmákban haladja is meg. Törekedni kell a jobb kínálati viszony megteremtésére, elsősorban az iparcikk kereskedelemben. Mindezek érdekében a megfelelő, javuló választékú készletek biztosítása tekinthető egyik sarkalatos kérdésnek. A KB novemberi határozatának szellemében szolid árpolitika, árstabilitás kell, hogy jellemezze az áfész-i kereskedelem magatartását. A fogyasztói érdekvédelem biztosításának, ezen belül a gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzési feladatoknak konkrétan helyet kell kapniuk az üzletpolitikában. A párt- és a kormányhatározat alapján meg kell határozni a munka- és üzemszervezésben megvalósítandó feladatokat. .Nagyon fontos része a tervnek és üzletpolitikának a gazdálkodás hatékonyságával foglalkozó fejezete. Ennek szoros összefüggésben kell lennie a fejlesztési koncepciókkal. E témakörön belül gondosan állítsuk össze a munkerőmérleget, az alkalmazottak továbbképzését, valamint az ehhez kapcsolódó bér- és személyi jövedelmeket, valamint az ösztönzési formákat. A vezetőségeket az a fontos elv vezérelje, hogy a több, jobb és főleg a hatékonyabb munkát jobban kell honorálni, és ez párosuljon a magasabb erkölcsi elismeréssel. Az üzletpolitika akkor lesz a tagság számára érthető és ezáltal mozgósító erejű, ha konkrétan meghatározzuk mindazt, ami az elmúlt évhez képest előrelépést jelent, vagy magasabb színvonalú szolgáltatást biztosít. Helyes azt a módszert követni, hogy megjelöljük mindazokat a célokat, amelyek az össztagság előnyére szolgálnak. Ezek után célszerű helyi szervenként is meghatározni azt, hogy konkrétan miben lesz az adott községben 1972-hez képest fejlődés, magasabb színvonalú ellátás. Ez azért is fontos, mert részközgyűléseken a tagság pontosan tájékozódik, ami alapot képez a vitatkozásra, a vélemények, javaslatok kifejtésére. Ezáltal az üzletpolitika érdekfeszítővé válik, az adathalmazok érthetetlen, unalmas felolvasását ezzel száműzzük. Így telítődik meg a terv és üzletpolitika, szövetkezeti tartalommal. Végül, de nem utolsósorban felvetődik, hogy mennyire legyen bátor tervezésünk, milyen legyen a terv feszítettsége? A KB novemberi határozata alapján megállapítható, hogy a körülmények összességében kedvezőbbek lesznek, mint az 1972-es évben volt. Az ismert bér- és jövedelemintézkedések hatására nagyobb ütemben növekszik a lakosság pénzjövedelme, ez magasabb kereskedelmi forgalmat tesz lehetővé. Az ipar szállítási készsége tovább javul. Az import útján beszerzett áruk volumene és választéka — elsősorban szocialista relációban — tovább nő. Nem utolsósorban nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a szövetkezetek vezetői is. Mindezek alapján joggal vagyunk optimisták az 1973-as évet illetően. Nem szabad azonban egyetlen szövetkezetnek sem figyelmen kívül hagyni azt, hogy a tagság és a vásárlók magasabb igényeket támasztanak a jövőben a szövetkezeti kereskedelemmel szemben. Amelyik áfész a növekvő követelményekkel nem tud lépést tartani, háttérbe kerül a versenyben és eddig még nem tapasztalt mértékben gyűlnek meg nehézségei, gyengül meg pozíciója. Reméljük ilyen példával 1973- ban nem fogunk találkozni. Eredményekben gazdag, boldog új évet kíván a szövetkezetek tagságának, a dolgozóknak, a választott vezetőségeknek és kedves családjuknak A */IESZÖV ELNÖKSÉGE, 1QZQ PÁRTSZERVEZETE IC// O ÉS SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGA ízléses borozó Miskolcon az Állami Áruház egykori helyiségében található ez az ízlésesen berendezett, szép borkóstoló Fotó: Sz. Gy. Köszöntjük a megyei küldöttközgyűlést Megyénk szövetkezeti mozgalmának nagyon fontos eseményére kerül sor 1973. január 30-án, kedden délelőtt 10 órai kezdettel Miskolcon, az MHSZ-székház nagytermében. Itt tartja küldöttközgyűlését a Fogyasztási Szövetkezetek Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Szövetsége. A jelentős eseményt Csege Géza elvtárs, a MÉSZÖV elnöke nyitja meg. A küldöttközgyűlés napirendjén több fontos, megyénk fogyasztási szövetkezeti mozgalmának fejlődése, munkája szempontjából időszerű kérdés megvitatása szerepel. Részletes, írásos anyag ad számot a MÉSZÖV elnökségének és szerveinek az előző küldöttközgyűlés óta végzett munkájáról. Tóth Bálint elvtárs, a MÉSZÖV elnökhelyettese terjeszti elő a megye fogyasztási szövetkezeti mozgalmának helyzetéről és az 1973. évi főbb feladatokról szóló beszámolót. E két fontos beszámoló felett vitát rendez a küldöttközgyűlés, majd a MÉSZÖV Revizori Iroda működési szabályzatának megvitatására és jóváhagyására kerül sor. Az előzetesen megadott napirend szerint ezt követően új tagszövetkezetek felvételére, indítványok és javaslatok elhangzására is sor kerül. Az új esztendőben megrendezendő első megyei küldöttközgyűlést üdvözölve, eredményes, jó munkát kívánunk e fontos esemény minden résztvevőjének. A küldöttközgyűlésről lapunk következő számában részletes beszámolót közlünk. Ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa ez évi első ülését január 16-án tartotta meg Budapesten. A tanácskozást dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ állandó elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke mondott előadói beszédet. Részletes elemző tájékoztatást adott a fogyasztási szövetkezeti mozgalom helyzetéről és 1973. évi főbb feladatairól. A Szövetkezet című lap január 24-i száma részletesen beszámol a fontos eseményről, s közli dr. Molnár Frigyes elvtárs beszédét. tíz év első A szocialista város születésének 20. évfordulója megünneplésére készülnek Kazincbarcikán. Új színfoltja lesz a két évtizedes fejlődés mérlegének, hogy rangos helyet foglal el itt már a csoportérdekeken alapuló kollektív együttműködés, ezek között is elsősorban a lakásszövetkezés. Ez ideig kizárólag az önálló házkezelés, illetve fenntartás céljából alakultak ilyen szövetkezetek, de a kerek évforduló küszöbén ismét léptek egyet előre. A napokban 12 fiatal, úgynevezett KISZ-korú házaspár határozott például abban, hogy megalakítják a város első ifjúsági lakásépítő szövetkezetét. A fiatalok szövetkezeti lakásépítését jelentős támogatásban részesíti a vegyikombinát azzal, hogy dolgozóinak 50—50 ezer forint vállalati támogatást kamatmentesen, hosszú lejáratú hitel formájában biztosít. A szövetkezeti tagok lakásaik építését még az év elején elkezdik, s előreláthatóan 1974. első felében már birtokukba is vehetik. lakásépítő szövetkezete Kitüntetett ifjúsági vezető Mint arról a decemberi lapszámban már beszámoltunk olvasóinknak, a hónap elején tartották meg a fogyasztási szövetkezeti fiatalok első országos tanácskozását. Megyénket e jelentős fórumon hat fiatal szövetkezeti dolgozó, illetve választott vezető képviselte. Külön öröm számunkra, hogy az országos tanácskozáson — erről a decemberi lapzárta után kaptunk hírt — dr. Molnár Frigyes elvtárs, a SZÖVOSZ elnöke többek között V*ve 3 József elvtársnak, a szendrői takarékszövetkezet elnökének, a megyei küldöttgyűlés mellett működő ifjúsági bizottság elnökének is Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést adott át. Gratulálunk a kitüntetéshez, s kívánjuk, hogy Veres elvtárs további sikereket érjen el a szövetkezetben folyó ifjúságpolitikai munkában csakúgy, mint a takarékszövetkezeti gazdasági célok megvalósításában.