Szövetkezeti Élet, 1973 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1973-01-01 / 1. szám

*1 ü­­ If XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1973. JANUÁR HÓ Dolgozzunk az 1972. évinél magasabb szinten irta: Tóth Bálint M­egyénk szövetkezeti kiskereskedelme ered­ményesen zárta a IV. ötéves terv első két évét. Az 1972-es esztendőben azonban — az ismert objektív és szubjektív okok miatt — át­meneti megtorpanás, lelas­sulás volt tapasztalható. En­nek ellenére alapvetően ele­get tettünk a párt 1971. évi decemberi határozatában foglaltaknak. Az áfész-ek kiskereskedel­mi forgalma az elmúlt évben 3,9 százalékkal emelkedett. A kereskedelem egészére vo­natkoztatott ellátási színvo­nal szövetkezeteink többsé­génél elérte, egyeseknél meg­haladta az 1971. évi szintet. Korszerűsödött a kereskede­lem hálózata. Az eredmények mellett fel kell figyelnünk néhány jelentősebb negatí­vumra is, melyek kiküszö­bölése az 1973-as gazdasági év igen fontos feladata. Az iparcikkforgalom vál­tozatlan áron számítva nem érte el a bázisszínvonalat. A kereskedelmi áruforgalom szerkezeti arányának az élel­miszerek javára való eltoló­dása hosszabb távon egy sor ellentmondáshoz vezethet. Alacsony a kereskedelmi készletek színvonala, a vá­lasztékhiányok növekedtek. Az iparcikk-készletek kíná­lata nem minden esetben fe­lelt meg a fogyasztói keres­letnek. A szűkös fejlesztési forrásokból a beruházások még mindig elsőbbséget él­veztek a forgóalap feltöltési szükségletekkel szemben. Túlzott mértékben emel­kedett az alkalmazottak szá­ma, tovább romlott a szak­képzettek aránya. Mindezek következtében csökkent az egy főre eső forgalom. A szövetkezeti dolgozók bére­zése nem igazodott megfe­lelően a forgalom összetéte­lében és az árakban bekö­vetkezett változásokhoz. Az alkalmazott anyagi érdkelt­­ségi rendszer sok vonatko­zásban elavult. A kereskedelem költségei gyorsabb ütemben emelked­tek, mint az előző években. A növekmények mintegy egyharmada — amely a szö­vetkezetek hibáiból adódott — elkerülhető lett volna. Indokolatlanul emelkedtek az impr­oduktív költségek. A forgalom lassulása, a költségek emelkedése követ­keztében a bázishoz képest kevesebb nyereség realizáló­dott, mely a tagsági érde­keltség és a fejlesztés szem­pontjából negatívan fog hat­ni az 1973-as esztendőben. A megnövekedett feszült­ségek ellenére, afész­eink túl­nyomó többsége gazdaságilag szilárd alapokon nyugszik, és feladataik teljesítéséhez szö­vetkezetüket támogató tagsá­gi háttérrel rendelkeznek. A feltételek tehát adottak ah­hoz, hogy az 1973-as évben — behozva az elmúlt év le­maradását — sikeresen tel­jesítsük az ötéves terv har­madik esztendejére kitűzött feladatokat. Most, amikor az 1973-as év terve és üzletpolitikája készül, nem árt néhány fon­tos szempontra felhívni a tervkészítők figyelmét. Az üzletpolitika legalap­vetőbb célkitűzéseit a X. pártkongresszus szellemében, a KB 1972. november 14— 15-i határozata alapján irá­nyozzák elő. A szövetkezeti sajátossá­gok érvényesítését a fo­gyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa állásfoglalásai jelölték meg, melyekre az üzletpolitika kidolgozása so­rán feltétlenül figyelemmel kell lenni. A tervek kidolgozását és a programok realitását segíti elő az áfész-ek saját helyze­tének és társadalmi, gazda­sági környezetének alapos ismerete, elemzése. A helyi lehetőségek számbavétele és annak a központi elvárások­kal, célokkal és lehetőségek­kel való összevetése, egybe­hangolása, a tervmunka igen fontos alapkövetelménye. Er­ről sohase feledkezzünk meg! Az üzletpolitika célkitűzé­seit gondosan kell mérlegel­ni abból a szempontból is, hogy a tárgyi és személyi feltételek biztosításán túlme­nően mennyire szolgálják a tagsági érdekeket. A kitűzött célok legyenek mérhetőek, számonkérésre alkalmasak. Valamennyi szövetkezet üzletpolitikájában alapvető követelmény legyen az, hogy az ellátás színvonala az 1972. évit legalább elérje, egyes területeken és szak­mákban haladja is meg. Tö­rekedni kell a jobb kínálati viszony megteremtésére, el­sősorban az iparcikk keres­kedelemben. Mindezek érde­kében a megfelelő, javuló választékú készletek biztosí­tása tekinthető egyik sarka­latos kérdésnek. A KB novemberi határo­zatának szellemében szolid árpolitika, árstabilitás kell, hogy jellemezze az áfész-i kereskedelem magatartását. A fogyasztói érdekvédelem biztosításának, ezen belül a gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzési feladatoknak konkrétan helyet kell kapni­uk az üzletpolitikában. A párt- és a kormányha­tározat alapján meg kell ha­tározni a munka- és üzem­­szervezésben megvalósítandó feladatokat. .Nagyon fontos része a terv­nek és üzletpolitikának a­­­ gazdálkodás hatékonyságá­­­val foglalkozó fejezete. En­nek szoros összefüggésben kell lennie a fejlesztési kon­cepciókkal. E témakörön be­lül gondosan állítsuk össze a munkerőmérleget, az alkal­mazottak továbbképzését, va­lamint az ehhez kapcsolódó bér- és személyi jövedelme­ket, valamint az ösztönzési formákat. A vezetőségeket az a fontos elv vezérelje, hogy a több, jobb és főleg a hatékonyabb munkát jobban kell honorálni, és ez párosul­jon a magasabb erkölcsi el­ismeréssel. Az üzletpolitika akkor lesz a tagság számára érthető és ezáltal mozgósító erejű, ha konkrétan meghatározzuk mindazt, ami az elmúlt év­hez képest előrelépést jelent, vagy magasabb színvonalú szolgáltatást biztosít. Helyes azt a módszert követni, hogy megjelöljük mind­azokat a célokat, amelyek az össztag­­ság előnyére szolgálnak. Ezek után célszerű helyi szer­venként is meghatározni azt, hogy konkrétan miben lesz az adott községben 1972-hez képest fejlődés, magasabb színvonalú ellátás. Ez azért is fontos, mert részközgyűlé­seken a tagság pontosan tá­jékozódik, ami alapot képez a vitatkozásra, a vélemények, javaslatok kifejtésére. Ezál­tal az üzletpolitika érdekfe­szítővé válik, az adathalma­zok érthetetlen, unalmas fel­olvasását ezzel száműzzük. Így telítődik meg a terv és üzletpolitika, szövetkezeti tar­talommal. Végül, de nem utolsósor­ban felvetődik, hogy mennyi­re legyen bátor tervezésünk, milyen legyen a terv feszí­­tettsége? A KB novemberi határozata alapján megálla­pítható, hogy a körülmények összességében kedvezőbbek lesznek, mint az 1972-es év­ben volt. Az ismert bér- és jövedelemintézkedések hatá­sára nagyobb ütemben nö­vekszik a lakosság pénzjöve­delme, ez magasabb keres­kedelmi forgalmat tesz lehe­tővé. Az ipar szállítási kész­sége tovább javul. Az import útján beszerzett áruk volu­mene és választéka — első­sorban szocialista relációban — tovább nő. Nem utolsó­sorban nagyobb tapasztalat­tal rendelkeznek a szövetke­zetek vezetői is. M­indezek alapján joggal vagyunk optimisták az 1973-as évet ille­tően. Nem szabad azonban egyetlen szövetkezetnek sem figyelmen kívül hagyni azt, hogy a tagság és a vásárlók magasabb igényeket támasz­tanak a jövőben a szövetke­zeti kereskedelemmel szem­ben. Amelyik áfész a növek­vő követelményekkel nem tud lépést tartani, háttérbe kerül a versenyben és eddig még nem tapasztalt mérték­ben gyűlnek meg nehézségei, gyengül meg pozíciója. Re­méljük ilyen példával 1973- ban nem fogunk találkozni. Eredményekben gazdag, boldog új évet kíván a szövetkezetek tagságának, a dolgozóknak, a választott vezetőségeknek és kedves családjuknak A */IESZÖV ELNÖKSÉGE, 1QZQ PÁRTSZERVEZETE IC// O ÉS SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGA ízléses borozó Miskolcon az Állami Áruház egykori helyiségében található ez az ízlésesen berendezett, szép borkóstoló Fotó: Sz. Gy. Köszöntjük a megyei küldöttközgyűlést Megyénk szövetkezeti moz­galmának nagyon fontos ese­ményére kerül sor 1973. ja­nuár 30-án, kedden délelőtt 10 órai kezdettel Miskolcon, az MHSZ-székház nagyter­mében. Itt tartja küldöttköz­gyűlését a Fogyasztási Szö­vetkezetek Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Szövetsége. A jelentős eseményt Csege Géza elvtárs, a MÉSZÖV el­nöke nyitja meg. A küldött­­közgyűlés napirendjén több fontos, megyénk fogyasztási szövetkezeti mozgalmának fejlődése, munkája szem­pontjából időszerű kérdés megvitatása szerepel. Részletes, írásos anyag ad számot a MÉSZÖV elnöksé­gének és szerveinek az előző küldöttközgyűlés óta végzett munkájáról. Tóth Bálint elv­társ, a MÉSZÖV elnökhe­lyettese terjeszti elő a megye fogyasztási szövetkezeti moz­galmának helyzetéről és az 1973. évi főbb feladatokról szóló beszámolót. E két fontos beszámoló fe­lett vitát rendez a küldött­közgyűlés, majd a MÉSZÖV Revizori Iroda működési szabályzatának megvitatásá­ra és jóváhagyására kerül sor. Az előzetesen megadott napirend szerint ezt követő­en új tagszövetkezetek fel­vételére, indítványok és ja­vaslatok elhangzására is sor kerül. Az új esztendőben meg­rendezendő első megyei kül­döttközgyűlést üdvözölve, eredményes, jó munkát kí­vánunk e fontos esemény minden résztvevőjének. A küldöttközgyűlésről lapun­k következő számában részle­tes beszámolót közlünk. Ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa ez évi első ülését január 16-án­ tar­totta meg Budapesten. A ta­nácskozást dr. Kovács Sán­dor, a SZÖVOSZ állandó el­nökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke mondott előadói beszédet. Részletes­ elemző tájékoztatást adott a fogyasztási szövetkezeti moz­galom helyzetéről és 1973. évi főbb feladatairól. A Szövet­kezet című lap január 24-i száma részletesen beszámol a fontos eseményről, s közli dr. Molnár Frigyes elvtárs be­szédét. tíz év első A szocialista város születé­sének 20. évfordulója meg­ünneplésére készülnek Ka­zincbarcikán. Új színfoltja lesz a két évtizedes fejlődés mérlegének, hogy rangos he­lyet foglal el itt már a cso­port­érdekeken alapuló kol­lektív együttműködés, ezek között is elsősorban a lakás­szövetkezés. Ez ideig kizárólag az önálló házkezelés, illetve fenntartás céljából alakultak ilyen szö­vetkezetek, de a kerek évfor­duló küszöbén ismét léptek egyet előre. A napokban 12 fiatal, úgy­nevezett KISZ-korú házaspár határozott például abban, hogy megalakítják a város első ifjúsági lakásépítő szö­vetkezetét. A fiatalok szövet­kezeti lakásépítését jelentős támogatásban részesíti a ve­gyikombinát azzal, hogy dol­gozóinak 50—50 ezer forint vállalati támogatást kamat­mentesen, hosszú lejáratú hi­tel formájában biztosít. A szövetkezeti tagok laká­saik építését még az év ele­jén elkezdik, s előreláthatóan 1974. első felében már birto­kukba is vehetik. lakásépítő szövetkezete Kitüntetett ifjúsági vezető Mint arról a decemberi lapszámban már beszámoltunk olvasóinknak, a hónap elején tartották meg a fogyasztási szö­vetkezeti fiatalok első országos tanácskozását. Megyénket e jelentős fórumon hat fiatal szövetkezeti dolgozó, illetve vá­lasztott vezető képviselte. Külön öröm számunkra, hogy az országos tanácskozáson — erről a decemberi lapzárta után kaptunk hírt — dr. Molnár Frigyes elvtárs, a SZÖVOSZ elnöke többek között V*ve­ 3 József elvtársnak, a szendrői takarékszövetkezet elnökének, a megyei küldöttgyűlés mellett működő ifjúsági bizottság elnökének is Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést adott át. Gratulálunk a kitüntetéshez, s kívánjuk, hogy Veres elv­társ további sikereket érjen el a szövetkezetben folyó ifjú­ságpolitikai munkában csakúgy, mint a takarékszövetkezeti gazdasági célok megvalósításában.

Next