Borsodi Szövetkezeti Élet, 1979 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 2 Ft 1979. JANUÁR HO II siker kulcsa: a minőség és hatékon­y hatása t­anácskozott A múlt év december 21-én, küldöttközgyűlést tartottak a KISZÖV székházában. A ta­nácskozáson a szövetkezetek és a szövetség képviselője mellett részt vett Deák Ist­ván, a megyei pártbizottság munkatársa, Alattyáni Fe­­rencné, a miskolci ipari szö­vetkezetek pártbizottságának titkára, Móré László, a me­gyei tanács osztályvezető-he­lyettese és Tóth Bálint, a MÉSZÖV elnökhelyettese. A Persze László elnökleté­vel tartott küldöttközgyűlé­sen Koltai Zoltán, a szövet­ség elnöke az írásbeli beszá­molót kiegészítve behatóan foglalkozott az 1979. évi fel­adatokkal. — Örömmel jelenthetem a küdöttközgyűlésnek, hogy el­ső célkitűzésünket, a termelés dinamikus növelését, teljesí­tettük. Az óvatos és szerény becslések szerint a termelési érték növekedése a KISZÖV- szinten meghaladja a 15 szá­zalékot. Ez két-három szá­zalékkal jobb az országos szövetkezeti átlagnál. Ezen belül a ipari termelésünk kö­zel 17 százalékos — az or­szágos átlagnál 5—6 száza­lékkal jobb —, az építőipari termelésünk közel 12 száza­lékos, az országos átlagnak megfelelő szintet mutat. Glo­bálisan elégedettek vagyunk szolgáltatóiparunk növekedé­si ütemével is. Mindent egy­bevetve — összegezte Koltai elvtárs — termelési tervün­ket KISZÖV-szinten mint­egy 4 százalékkal túlteljesít­jük. Gazdálkodásunk pozitív vo­nása — az országos 5—7 százalékkal szemben — az export 18 százalékot megha­ladó növekedése. Azzal, hogy az exporton belül a nem rubel elszámolású exportun­kat terveinknek megfelelően 25 százalékkal növeltük, a magunk szerény eszközeivel igyekeztünk hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához. A KISZÖV-elnök elmon­dotta, hogy 1978-ban mint­egy 160 lakást építettek és adtak át a szövetkezetek, így megvan a remény rá, hogy e középtávú tervidő­szakban az építőipari szövet­kezetek 553 lakást készíte­nek. Ez különösképpen ak­kor valósul meg, ha Mező­kövesden a NO FINES-eljá­­rás „beindul”. A lakóház-karbantartás csekély növekedése, illetve stagnálása miatt már nem egyszer elmarasztaltuk az ebben tevékenykedő szövet­kezeteket. Meg kell azonban mondanunk a realitás érde­kében azt is, hogy a terv­szám teljesítése nemcsak a szövetkezeteken múlik. E megállapításunk azonban nem jelenthet menlevelet az épí­tőipari szövetkezeteknek, amelyeknek változatlanul leg­fontosabb feladata a lakó­­házépítés, a lakáskarbantar­tás. A lakossági javító­ szolgál­tatásban nagy erőfeszítése­ket kell tennünk, hogy a kö­zéptávú tervidőszakra esedé­kes feladatainkat teljesítsük. 1978-ban a tervteljesítés csak a személyi szolgáltatásban várható, ez is egy részben a részleges áremelés eredmé­nye. A kiemelt javítás-szol­gáltatás fejlődését javíthat­ja az 1980. évben belépő két kismosoda termelése. A beruházási­ tevékenység felgyorsult. Eredeti terveink­hez képest mintegy 100 szá­zalékkal több beruházás va­lósul meg. Ennek eredmé­nyeként az állóeszköz-állo­mány az 1975. évihez képest több mint a duplájára emel­kedik. Az örvendetes és dicsére­tes számszerű növekedés mellett a termelés minőségi eredményei, sajnos, jóval sze­rényebbek. A termelési szer­kezet korszerűsítésének fo­lyamata az ipari szövetkeze­­­­tekben is megindult ugyan, de nem halad a kívánatos és a lehetséges mértékben. (Folytatás a 3. oldalon) a KISZÖV küldöttközgyűlése A tartalomból: TISZTELETTEL, MeGBECSÜLÉSSEL... 2. oldal A MEZŐKÖVESDI KOMMUNISTÁK CSELEKVÉSI PROGRAMJA 3. oldal A SZÉPSÉG ÉS SZABADSÁG DICSÉRETE 3. oldal KETTEN TAKTASZADÁRÓL 4. oldal A HARSÁNYI KAPUK 5. oldal A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 6. oldal AZ EMŐDI TAKARÉKSZÖVETKE­ZeTBEN 7. oldal SPORT _________7. oldal___________ az őszi verseny legjobbjai Megyénk öt közös gazda­ságának az elkövetkező na­pokban a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken adják át ünnepélyesen a TESZÖV által az elmúlt évi őszi munkák idejére meg­hirdetett munkaverseny győzteseinek járó oklevele­ket és serlegeket. Mint ismeretes, megyénk nagyon sok termelőszövetke­zete csatlakozott ehhez az őszi munkáknak nagy len­dületet adó, nemes verseny­hez. A verseny lendületének nem kis része volt abban, hogy a gazdaságok zömében — a kedvezőtlen időjárás ellenére — a legoptimáli­sabb időben sikerült elvé­gezni az őszi vetéseket, a határból idejében, jó minő­ségben sikerült betakarítani a megtermett százmilliós ér­tékeket, s a gazdaságok jó ütemben végezték az őszi mélyszántási munkákat is. A versenyben részt vevő és élen járó gazdaságokban a jó munkaszervezés, a szorga­lom jellemezte az őszi mun­kákat. A versenyfelhívásban megadott szempontok alap­ján történt értékelés szerint sorrendben a következő gazdaságok szerepeltek leg­jobban az őszi versenyben: szentistváni VII. Pártkong­resszus Tsz, hercegkúti Re­mény Tsz, sajópüspöki Sajó­­völgye Tsz, putnoki Egyet­­­értés Tsz és a vajdácskai Pe­tőfi Tsz. Ezúttal is gratulá­lunk a győztes tsz-ek dolgo­zóinak, szocialista brigádjai­nak. A növényvédő állomás új talajlaboratóriumában. Január 1- től kötelező a talajvizsgálat. Az ezzel kapcsolatos tudniva­lókkal lapunk 6. oldalán foglalkozunk. Mezőgazdasági szövetkezeteinkben Megkezdődtek a zárszámadások Az edelényi Alkotmány 7sz közgyűlése Az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet január 20-án megtartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésé­vel kezdődtek meg­­ megyénk mezőgazdasági szövetkeze­teinek fontos évzáró és év­nyitó eseményei. Megyénk első idei zárszámadásán részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Józsa Imre, az Edelényi já­rási Pártbizottság első titká­ra, Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Németh Pál, a TESZÖV tit­kára és dr. Vodilla Barna, a járási hivatal vezetője. Slezsák Józsefnek, a párt­vezetőség titkárának meg­nyitója után Hartman Bá­lint, az Alkotmány Tsz el­nöke ismertette a vezetőség beszámolóját, amely egy ne­héz, de eredményes esztendő munkáját értékelte előre­­mutatóan, a gondokat is fel­tárva, az idei nagyobb fel­adatok teljesítésének előfel­tételeit is meghatározva. A hét település határában, több mint hatezer hektáron gazdálkodó Alkotmány Tsz dolgozói a mostoha adottsá­gok, a kedvezőtlen időjárás ellenére az elmúlt esztendő­ben is 9 százalékkal növel­ték közös gazdaságuk ter­melési értékét, s 13,8 száza­lékkal árbevételét. Az ös­­­szes termelési érték megha­ladta a 116 millió forintot. A legtöbb növényféleségből a járási átlagot jóval megha­ladó termésátlagot takarí­tottak be. Búzából több mint ezer hektáron 36,1 mázsás, kukoricából 500 hektáron 40 mázsás, napraforgóból 250 hektáron 13,2 mázsás, bur­gonyából 200 hektáron — az árvíz pusztította területet le­számítva — 250 mázsás át­lagtermést sikerült elérniük. Állattenyésztésük eredmény­­tervét sikerült csaknem megháromszorozniuk. Meg­határozó volt az elmúlt év eredményeiben a gépesítés dolgozóinak jó munkája, szá­mottevőek voltak megtaka­rításaik- T—100-as erőgépeik például egy normál hektár­nyi munka költségét 242-ről 199 forintra csökkentették. Tehergépkocsijaik egy ton­na­ kilométert 3 forint 48 fil­lér helyett 2 forint 90 fil­lérért tettek meg. Az elmúlt év eredményei közé tartozik, hogy a tsz dolgozói 14 újítási javaslatot nyújtottak be, nagyon sokan vettek részt továbbképzés­ben, 138-an voltak üdülni, a jól segített háztáji ágazatból ötmillió forint értékű élel­miszert értékesítettek. A vezetőség beszámolója kiemelte a szocialista mun­kaverseny jelentőségét, a szocialista brigádok 170 tag­jának példamutatását. Az ellenőrző bizottság je­lentését Kiss István, a bi­zottság elnöke ismertette, majd Gondos József főköny­velő a küldöttgyűlésen már megvitatott és elfogadott idei tervet terjesztette a tag­ság legmagasabb fóruma elé. A terv, amely minden vo­natkozásban tükrözi a nép­gazdaság elvárásait, a meg­levő eszközök maximális ki­használásával, messzemenő takarékossággal, a termelési költségek csökkentésével, a minőség javításával az ös­­­szes termelési érték 147,5 millió forintra való növelé­sét irányozza elő. A növény­­termesztési ágazatban pél­dául a költségek szintentar­­tásával az termelési érték 6,3 százalékos növelése a ki­tűzött cél. Az állattenyész­tés a költségek jelentős csökkentésével legalább 3 százalékkal kívánják növelni a termelési értéket. Nagy­mértékben fokozzák a mel­léktevékenységet, így példá­ul az új szálastakarmány­­feldolgozó üzem terve 5,7 millió forint, a tejüzemben 91 százalékkal, 68 millió fo­rint fölé növelik a termelési értéket. A zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűlés vitájában szót kért dr. Bodnár Ferenc elvtárs is. A megyei pártbizottság nevében dr. Bodnár Ferenc elvtárs köszöntötte a részvevőket Dr. Bodnár Ferenc felszólalása A Borsod megyei Pártbi­zottság üdvözletét és elisme­rését tolmácsolta felszólalá­sa elején az idei esztendő el­ső zárszámadását tartó Al­kotmány Tsz tagságának. Elismerően szólt gazdálkodá­suk eredményeiről, rámutat­va, hogy fejlesztéseiket, be­ruházásaikat a céltudatosság jellemzi. Ennek eredménye, hogy tovább korszerűsödött gépállományuk, az üzem műszaki-technikai színvona­la. Mindez azt mutatja, hogy a termelőszövetkezet vezeté­se, tagsága hosszabb távra gondolkodik, jó gazdához méltóan, tudatosan felkészül a jövő feladataira. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs a továbbiakban az ország számvetéséről, az egész nép­gazdaság eredményeiről és feladatairól adott tájékozta­tást. Rámutatott, hogy az el­ért eredmények mellett — a ránk nehezedő kedvezőt­len világgazdasági hatások és munkánk gyengeségei mi­att — jelentős gondjaink is vannak. Az éves tervekhez közel álló termelésnövekedés nem járt együtt a gazdasági fejlődés minőségi követelmé­nyeinek megvalósításával, a hatékonyság előirányzott emelkedésével, a termelési szerkezet, szükséges ütemű és irányú változásával. Mindezeket figyelembe véve, a Központi Bizottság úgy ha­tározott, hogy követve az V. ötéves tervben meghatáro­zott feladatokat, követelmé­nyeket, határozottabban ér­vényt kell szerezni a gazda­ságpolitikai határozatoknak. Változtatni kell a gyakorla­ton, a szabályozókon, szigo­rúbb intézkedéseket kell ten­ni a gazdálkodás minőségi­ és hatékonysági követelmé­nyeinek érvényesítése érde­kében. Kiemelten foglalkozott felszólalásában a mezőgaz­dasággal, s ezen belül me­gyénk termelőszövetkezetei­nek elért eredményeivel, s az előttük álló megnöveke­dett feladatokkal. Többek között elmondta, hogy mező­­gazdasági üzemeink termelé­si szerkezete egyre inkább igazodik a népgazdasági igé­nyekhez és a termőhelyi adottságokhoz. A megye me­zőgazdasága az országosan elért 3 százalékkal szemben, 10 százalékkal növelte ter­melését, sajnos azonban a költségek ezt meghaladóan nőttek. A növénytermesztés terméshozamai egyes növé­nyekből közelítenek az or­szágos átlaghoz (burgonya, cukorrépa), kalászosokból az előző évinél 17 százalékkal több termést takarítottunk be, búzából elértük a 37 má­zsás termésátlagot- Az állattenyésztésről szól­va rámutatott, hogy az or­szágossal egyezően, tovább javult a tenyésztői, termelői, illetve állategészségügyi munka. A szarvasmarha-lét­szám fejlesztő terén azon­ban nem szűntek meg gond­jaink. A tejtermelés elsősor­ban a szakosított telepeken sokat javult, elértük a 1000 literes fejési átlagot. To­vábbra is gondjaink vannak azonban az állattem­észtés takarmányellát­ásában és ta­karmányfel­használásában. Külön kiemelte, hogy a­ ter­melési költségek az indo­koltnál magasabbak me­gyénk mezőgazdaságában. (Folytatás a 2. oldalon) Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk!

Next