Borsodi Szövetkezeti Élet, 1986 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ars: 3 Ft 198B. JANUAR Zárszámadás előtt latos Missal találkoztak a vezet­ ő Ki nem lehetne találni kedvezőbbet.­­ Ez az általá­nos megállapítás most me­gyénk mezőgazdasági szövet­kezeteiben, s ehhez elég csak a hőmérőre nézni. Az elmúlt évben ilyentájt befagyott ve­zetékekkel, gyorsan hűlő istá­tokkal kellett foglalkozni a hirtelen szervezett rohambrigá­doknak, most - talán az erdé­szeti munkákat leszámítva - minden ágazatban zavartalan a munka. Az őszi szárazságban fol­tosan, avagy ki nem kelt bú­zák is megerősödhetnek, s ez biztató a közelgő tavasz előtt. Már csak azért is, mert a szövetkezetek pénzügyi helyzetét mérő „hőmérő hi­­ganyszála”, sajnos tovább süllyedt, újabb gazdaságokat, jegyezhetünk a mérleghiá­nyosak sorába. Így a zár­számadásra való készülődés nem mindenhol okoz örö­met, bár ezt a munkát a lel­tározással, könyveléssel együtt ezekben a napokban végzik mezőgazdasági nagy­üzemeinkben. Január ke­gyes volt — legalábbis ed­dig —, s elég volt ahhoz, hogy a nehéz pénzügyi hely­zet ellenére óvatos derűlá­tással nyilatkozzanak a ve­zetők. Megyei körképünkből, íme néhány vélemény: Hernádnémeti Hernádvöl­­gye Tsz, Nyeső Ist­ván el­nök: — Volt egy fekete vasár­napunk, amely olyan óriási árbevétel-kiesést okozott, hogy az utóbbi évek leg­gyengébb nyereségével zár­juk az évet. A jégverés har­minc percének következmé­nyeként az utóbbi évek leg­gyengébb jövedelméről, ti­zenegy millió forintról szá­molhatunk csak be a tag­ságnak. Bár menet közben megtettük a szükséges in­tézkedéseket, de ezek csak arra voltak elegendők, hogy a kárt mérsékeljék. Kétszáz darabbal több bikát hizlal­tunk fel élőexportra, a te­henészetben, a baromfihizla­­lásban javítottuk az abrak­felhasználás mutatóit, de sajnos a jelenlegi szabályo­zó rendszer keretei között csak az árbevételt tudtuk növelni az állattenyésztés­ben, a nyereséget nem. Ja­vítottak helyzetünkön az ipari ágazatok, elsősorban a nyugati alapanyagra épülő Sieling-üzem, a házgyári megrendelésekre dolgozó la­katosrészlegünk. Továbbra sem mondunk le arról, hogy a mi adottságaink között a növénytermesztés lesz to­vábbra is a meghatározó. A jövő évi terveink 9,2 tonna kukoricát, 45 tonna cukorré­pát, 5,8 tonna búzát írnak elő hektáronként, s gondo­lom, ez nem kevés. Ehhez az elképzeléshez „Fortuna istenasszonyként” járult hoz­zá az enyhe január, hiszen 2100 hektáron vetettünk az ősszel búzát, amelyek egy ré­sze ezekben a napokban erő­södött meg. Az elmúlt év­ben kezdődött, de igazából idén fejeződik be, annak a szervizbázisnak a létesítése, amely nemcsak a mi teher­gépkocsi-parkunk, hanem sok környező szövetkezet vizs­gáztatási, felújítási gondjait is megoldja. A hétmillió fo­rintba kerülő szervizben el­sősorban a dízelmotoros jár­művek bemérésére,­­javításá­ra van lehetőség. A nemesbikki Nógrádi Sándor Termelőszövetkezet­ben az elmúlt évtized leg­nagyobb beruházásába kezd­tek, hiszen idén egy korsze­rű szárítóberendezést, s egy kétezer tonnás tárolót kí­vánnak átadni. Rácz Béla elnök: — Sajnos csak a tárolót — Borsodnádasról veszik — tudjuk világbanki hitelből, s természetesen saját erőnk­ből megvalósítani. A számi­ tőt­­ az IKR termelési rend­szernek köszönhetjük, persze nem ingyen, lisingbe adják, aminek évi bérlete, bizony nem olcsó. De így is megéri, hiszen nem leszünk kiszol­gáltatva egyetlen gazdaság kényére, kedvére sem. A kombájnokat gyorsabb mun­kára tudjuk „kötelezni”. Mivel állatállományunk nagy, van egy évi hatezer sertést kibocsájtó telepünk az ab­rak árán is sokat tudunk megspórolni, mert nem kell eladni, s visszavásárolni a gabonaforgalmi vállalattól. Egyszóval: nem nézünk könnyű évnek elébe ... Az erzcsi Zaja Termelőszö­vetkezetben nem kis vihart kavart gépkocsivezetők, s -szerelők körében az a két évi eljárás, amely január el­sején született. Pataki László elnök: — Megpróbálkozunk a tel­jesítmény szerinti bérezés­sel, mégpedig a legnehezebb helyen, a gépműhelyben. En­nek lényege, hogy minél rö­­videbb idő alatt, a legjobb minőségben adják át a trak­torosnak az erőgépet. En­nek érdekében a szerelő há­rom hónapos garanciát vál­lal. Természetesen, ha csök­kenti a szerelési idő normá­ját, ez a bérében is meg fog mutatkozni. A másik: te­hergépkocsijainkat úgyneve­zett költségorientált formá­ban kívánjuk üzemeltetni. Kiszámítjuk az elmúlt há­rom év bázisa alapján száz forint árbevételre, mennyi költség csapódott, s ez lesz az az alap, amelynek alap­ján kivehetik az IFÁ-kat, személyszállító járműveket a sofőrök. Megköveteljük, hogy a szállításokban az elsődle­gességet nagyüzemünk él­vezze, de aki vállalkozik er­re a formára, „maszekban” is vállalhat munkát, hiszen a menetlevél erről tanús­kodni fog. Így a „pilóták” érdekeltté lesznek téve ab­ban, hogy minél alacsonyabb költséggel, s minél többet mozgassák járművüket, mert mindenért, üzemanyagért, szerelésért,­ fizetnie kell. Vi­szont ha többet hajt, többet is kap. Ma még nagy az el­lenkezés, de bízunk abban, hogy megértik, szívesen hoz­zásegítünk mindenkit a vastagabb pénztárcához, de el is várjuk, hogy a na­gyobb fizetési boríték mö­gött több munka legyen. Csökvaományban a Hegy­háti Termelőszövetkezetben biztos, hogy nem sokan fog­nak örülni az idei zárszám­adásnak. Hart János elnök: — Nemrég volt választás, s így új vezetésnek kell megbirkózni azzal a 11 mil­lió forintos pénzügyi vesz­teséggel, amit elődeink ránk hagytak. Nem lesz egyszerű feladat. Munkahelyeket, szakcsoportokat kell meg­szüntetnünk, teljesen át kell alakítanunk a növényter­mesztés szerkezetét, olyan növényeket fogunk vetni — olajlen, olajretek —, ame­lyeknek hozama nem nagy, de a búza kitűnő elővete­­ményei és árbevétele meg­felelő. A juhászatunkat ki­adjuk szerződéses formában vállalkozóknak, mert így el­kerülhetjük azt a 2,5 milli­ós veszteséget­, amely min­den évben jelentkezett. Egyelőre tervezünk, keres­sük azokat a módszereket, amelyekkel olcsóbbá tehet­jük a termelést, és sajnos várjuk a szanálási bizottsá­got, amely majd eldönti, mi­lyen feltételek mellett ka­punk újra hitelt. Több szövetkezetből érke­zett panasz, hogy — első­sorban a nagyteljesítményű erőgépekhez — nem kapnak alkatrészt, s ez hátráltatja a téli nagyjavítást. Kéré­sükkel dr. Tardy Istvánhoz, a mályi Agroker igazgató­jához fordultunk. — A hiba nem bennünk keresendő. Sajnos, a Rába­­traktorokhoz nem árulunk alkatrészeket, mert ez a ter­melési rendszerek feladata. Hozzánk kérés még nem ér­kezett. Mi évi 460 millió fo­rintos forgalmunkkal vi­szonylag jól el tudjuk látni partnereinket, de ez nem jelenti azt, hogy minden igényt ki tudnánk elégíte­ni. Hiány mutatkozik — és ez sajnos országos gond — az MTZ-traktorok, a T—150- es erőgépek ellátásában, el­sősorban nyelestengelyt, kaplángtárcsát, s porlasztót nem tudunk biztosítani. Gu­miabroncsokban is van hi­ány. De, és ezt egész kol­lektívánk nevében ígérem, hogy ha van az országban alkatrész, amelyre megren­delőnk igényt tart, akkor telefonon, telexen, vagy bár­milyen más információs esz­közzel felkutatjuk. Rajtunk ne múljon a téli nagyjaví­tás __ ,, — karmán — A Normafánál Budapesten, a XII. kerületben, a Normafa út 54.­­7. alatt­­ találjuk a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házát. Három­­ éve itt működik a TOT oktatási és üdülési központja, ahol január 3-án sajtótájékoztatót tartottak.­­ Tudósításunk a 6. oldalon. KreaWMTj'W'Unr.tfi» ■« wWwnwurumifwwrw rtfctM—m xvm Borsod bemuíatkozik Megyénk üféssel, takarék- és lakásszövetkezetei sokrétű­­ tevékenységet folytatnak A MÉSZÖV január 24. és febru­ár 24. között Budapesten, a SZÖVOSZ oktatási és tovább­képzési központjában reprezentatív kiállítással mutatja be széleskörű tevékenységüket. - Köszöntőnk és képes ös­­­szeállításunk a 3. oldalon. (Felvételünk a mezőkövesdi áfész húsüzemében készült.) A Konfeszzisok éve figyelemfelkeltő jelző itt természetesen erre az évre,­­vagy­ 1986-ra vonatkozik. Noha az is igaz, hogy ez így­ nem egészen pontos, mert a magyar társadalom számára már 1985 is a kongresszusok éve volt: 1985. májusában tanácskozott a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa, mely átfo­góan értékelte hazánk politikai, gazdasági, társadalmi viszonyai­nak fejlődését, jelenlegi helyzetét, s mintegy „tükröt tartva” az egész társadalom elé, felvázolta szocialista fejlődésünk távla­tos, a mai és a holnap tennivalóit. E „tükörbe" pillantva, a XIII. kongresszus határozatait figyelembe véve és elfogadva az elmúlt év őszén lezajlott a Hazafias Népfront kongresszusa; megkezdődtek és a minap fejeződtek be a szakszervezetek ága­zati kongresszusai.­­ Tehát már 1985. is a kongresszusok éve v ott. Ám a kiemelkedő belpolitikai események, a kongresszusok so­­ra ezzel nem zárult le: már tudjuk, hogy 1986. február. Ha l­ ö­tJe összehívták a magyar szakszervezetek kongresszusát, készül kong­resszusára a KISZ, és - az előzetes információk szerint - az ös­­­szel, az év végéig sor kerül a szövetkezeti mozgalom mindhárom ágazatának kongresszusaira is. E helyen éppen az utóbbiak miatt emlékeztünk a kongresszu­sok évére — arra gondolván, hogy szövetkezeteink és megyei szövetségeink is idejében „vegyék a lapot” és a szövetkezeti mozgalom jó hagyományaihoz méltó módon készüljenek fel a közelgő nagy eseményre. Mert közismert, hogy a kongresszusok előkészítése és majdan a kongresszusok határozatai is évekre meghatározzák a szövetkezeti mozgalom társadalmi, politikai presztízsét és fejlődésének távlatait. Nem túlzás, ha azt mond­juk: a szövetkezetek tagjainak, dolgozóinak életkörülményeit , személyes boldogulását is. Életbevágó érdekünk tehát a kongresszusokra való alapos fel­készülés. És a sokrétű tennivalók közül nem is elsősorban a kong­resszusokat megelőző, a tisztújításokkal együtt járó szervezeti és személyi kérdések megnyugtató, a mozgalom érdekeit szolgáló elrendezésére gondolunk. Természetesen erre is. Azonban sem­mi esetre sem a „látszatkészülődésre”, az ünnepélyes fogadkozá­sokra, semmi haszna formális vállalásokra. Sokkal inkább az ér­telmes és céltudatos mindennapi munka tartalmi vonatkozásai­ra, egész mozgalmunk megújulására, a tagsági kapcsolatok és érdekeltségi viszonyok ösztönző fejlődésére, a népgazdasági, a szövetkezeti és a személyes érdekek optimális összhangjának megteremtésére —, hogy csak a fontosabbakat említsük. Természetesen ezekhez jól kapcsolódhatnának a szövetkezeti dolgozók értelmes, konkrét, kézzelfogható és ellenőrizhető vál­lalásai, netán egy szélesebb körű kongresszusi versenymozgalom kibontakozása is.­­ Olyan vállalások egész sora, amely jól se­gítené az éves népgazdasági és szövetkezeti tervek hatékonyabb megvalósítását — végeredményben pedig a népgazdasági egyen­súly dinamikusabb javítását. A VII. ötéves terv startoló esztendejében mindez „ráférne” a népgazdaságra, a szövetkezetekre. De ez a szövetkezetek dol­gozóinak személyes érdeke is. Csépányi lajos. A tartalomból: A FODRÁSZ SZÖVETKEZET SZOLGÁLTATÁSAI 4. oldal A MEZŐKÖVESD! MUNKÁSŐRÖK 2. oldal AZ SZMT IFJÚSÁGI TANÁCS FELHÍVÁSA 2. oldal ÉRTÉKeLTÉK A GYERMEKRAJZOKAT 4 oldal MOZgALMUNK TÖRTÉNETÉBŐL 5. oldal A COOPTOuRIST MÉRLEGE ÉS PROGRAMJA 6­ oldal

Next