Borsodi Szövetkezeti Élet, 1987 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
4 E rekonstrukciós program eredményei megyénkben A Szovosz elnöksége 1984. februárjában felhívást tett közzé „ a községek, kistelepülések kiskereskedelmi hálózatának, tüzelőanyag- valamint felvásárlótelepeinek rekonstrukciójára”. E felhívás összhangban volt a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa határozatával, mely szerint a középtávú terv egyik legfontosabb feladata, hogy a szövetkezetek a kistelepüléseken javítsák az árukínálatot, a hálózati feltételeket, a vásárlási körülményeket, s ezzel járuljanak hozzá a falvak népességmegtartó képességének fokozásához. Megyénk kistelepüléseinek egy része a lakosság áruellátásához megfelelő hálózati feltételekkel rendelkezik, sok helyen viszont az egységek annyira elavultak és korszerűtlenek, hogy az ellátás színvonalának javítását nem teszik lehetővé. E kedvezőtlen körülmény csökkentését, illetve megszüntetését segítette elő az 1984-ben meghirdetett hároméves rekonstrukciós program eredményes végrehajtása. A program megvalósításához az áfészek az országos közös alapból (Szövosz KTA) 43 millió forint támogatást kaptak. A saját erő, valamint a megyei Közös Fejlesztési Alap felhasználásával és tanácsi támogatással mintegy 76 millió forintos pénzügyi megvalósulást teljesítettek a megye 199 településén, amelyekből 79 község állandó lakossága az 500 főt sem éri el. A korszerűsítések szinte kivétel nélkül úgy valósultak meg, hogy azok eredményeként minőségi javulás következett be a vásárlási körülményekben, a kiszolgálás kulturáltságában és a raktározási feltételekben. A lehetőségek és igények figyelembevételével 16 egységben korszerűsödött a kiszolgálási forma; a hagyományos élelmiszerboltból önkiszolgáló boltot, illetve kis ABC-t, az ún. kocsmákból italboltot és presszót alakítottak ki. Jelentős mértékben bővült a hűtőkapacitás is; 58 mélyhűtőt, 69 hűtővitrint (bemutatóvitrint), illetve hűtőszekrényt helyeztek üzembe, amelyek jól szolgálják a kistelepüléseken élők korszerűbb táplálkozási igényeinek kielégítését, s a mélyhűtött, mirelitáruk választékának bővítését. A korszerűsítések során az áfészek hosszú távú megoldásokra törekedtek. Csak az élelmiszer-kiskereskedelemben az értékesítési technológiához igazodva közel 10,2 százalékponttal, összesen 1362 négyzetméterrel bővítették az alapterületet, miközben javultak a raktározási és a dolgozók munkahelyi körülményei is. A különböző szállítókocsik beállításával, szeletelő és más eszközök biztosításával a nehéz fizikai munkát kívánták csökkenteni. A vezetékes vízellátást 17 egységben oldották meg, biztosítva ezzel is a dolgozók higiéniás ellátottságát, s nem utolsósorban az árukezelés és egyéb technológiai igények kielégítését. Az egyedi fűtésről — figyelembe véve az energiaracionalizálási előírásokat is — áfészeink a központi fűtés bevezetésére törekedtek, gáz- illetve szilárd tüzelésű kazánok alkalmazásával. Az áfészek rekonstrukciós programjának sikeres megvalósítását jelentős mértékben segítették a megyei, valamint a helyi párt-, tanácsi és más szervek is erkölcsi és anyagi támogatásukkal, társadalmi munkák szervezésével. A helyi tanácsok például az átalakítások idejére — többnyire bérleti díj nélkül — megfelelő helyiséget biztosítottak a lakosság zavartalan ellátásához. A szövetkezeti tagság és a lakosság magáénak érezte e program végrehajtását. Ezt bizonyítja az is, hogy mintegy 14 ezer társadalmi munkaórát ajánlott fel és teljesített az érdekelt településeken. 77 üzletnél döntően takarítási, bontási, berendezési és tereprendezési munkát végeztek. Jelentős társadalmi munkával valósult meg a bódvaszilasi áfész területén a szögligeti presszó; a szendrői áfész működési körzetében a szalonnai italbolt; az Unió Áfész területén a bükkaranyosi és az ómassai vegyesbolt; a Kazincbarcika és Vidéke Áfész hálózatában a mályinkai és a dövényi egység stb. A tagság a társadalmi munkán túlmenően jelentős pénzbeli támogatással is segítette a kistelepüléseken üzemelő boltegységek felújítását, korszerűsítését. A társadalmi munka és a célrészjegy együttes értéke a három év alatt 4,1 millió forint volt, s ez 22 százalékkal több, mint az eredeti kötelezettség-vállalás. A program gyorsabb végrehajtását akadályozta a települések széttagoltsága és az, hogy a kivitelezésre sem állami, sem más szocialista építőipari szervezet nem pályázott. Ezért az áfészek döntően házilagos építőbrigádokat, illetve egyes szakipari munkákra kisüzemi termelőket vontak be. A rekonstrukciós program eredményes végrehajtása jelentősen hozzájárult a kistelepüléseken élők gondjainak enyhítéséhez, a kereskedelmi munka kulturáltságához, s nem utolsósorban a kereskedelmi dolgozók jobb munkakörülményeinek biztosításához. A program végrehajtásával azonban még nem fejeződött be valamennyi kisközség kereskedelmi egységének felújítása korszerűsítése, illetve az ott dolgozók munkakörülményeinek a javítása. Az akció folytatására szükség van — állapította meg a Mészöv elnöksége december 28-i ülésén, ahol összegezte a hároméves program eredményeit. Megyénkben még közel 70 olyan kistelepülés van, ahol halaszthatatlan és műszakilag sürgős felújításokat kell megoldani, többnyire az aprófalvas és gazdaságilag elmaradottabb településeken. A mintegy 80—85 üzletet érintő felújítási-beruházási feladat megvalósítása közel 50 millió forint pénzügyi forrást igényel, melyből — az épületek rossz állaga miatt — 20—25 millió forint a beruházási részarány. A szükséges pénzeszközöket azonban szövetkezeteink önerőből nem tudják biztosítani, ezért feltétlenül szükség lesz állami támogatásokra is. Wolf Lajos a Mészöv főelőadója SORSODI 57ÖVFfXE?Fnst FT Arcok a szövetkezeti életből A hűség és helytállás érdemrendje CSEGE GÉZA nevével és a közéleti szerepléséről szóló hírekkel nem először találkozhatnak lapunk régebbi olvasói. De — több mint négy évtizede — többször találkozhattak vele más lapok hasábjain és személyesen is közéletünk különböző posztjain és fórumain. Tizennyolc éven át mint a megyei Mészöv elnökével. Ebből eredően megyénk szövetkezeti mozgalmában — különösen a fogyasztási szövetkezetekben ma is sokan ismerik és tisztelik. Ma már a Mészöv nyugalmazott elnökeként. Nem kevésbé — és az előbbinél is szélesebb körben — ismerik megyénk munkásmozgalmában: a pártszervezetekben, a Munkásőrségben, s a társadalmi, politikai élet más fórumain, amelyekhez ifjú korától mély és erős szálak fűzik. Családi környezetéből és életútjának indulásából eredően is. De tartsunk sort. A sokgyermekes uradalmi gépész fia eredetileg az asztalos szakmát tanulta ki. Ezt követően, 1941 és 43 között napszámosként dolgozott a diósgyőri vasgyárban, ahonnan 1943-ban behívták katonának. Innen azonban 1944 márciusában megszökött és hazatérve Hejőcsabára, a felszabadulásig bujkált... Miskolc felszabadulásának előestéjén, 1944 november végén, december elején viszont már — édesapjával és három fiútestvérével együtt — a legendás hírű MOKÁN Komité tagja; 1945 januárjától tagja a Magyar Kommunista Pártnak; februárban az elsők közt jelentkezik a demokratikus hadseregbe, amelyben három hónapot szolgált. Leszerelése után, 1945-től 48-ig eredeti szakmájában, Diósgyőr-Vasgyárban, pontosabban a nyírjesi asztalosüzemben dolgozik. Kommunistaként az üzem alapszervezetében, ahol politikai tisztánlátására, jó szervezőkészségére és határozott kiállására hamarosan felfigyeltek a felsőbb pártszervek is. Már 1945 júliusában elküldték az MKP debreceni pártiskolájára, 1948 márciusában pedig az MKP Miskolc Járási Bizottságának titkárává választották. 1948 novemberétől 1950-ig a Magyar Dolgozók Pártja Borsod Megyei Bizottságának politikai munkatársa, majd öt hónapos pártiskola elvégzése után az MDP Központi Vezetőségének munkatársa, 1955. január 1-től pedig — az ellenforradalom kirobbanásáig — az MDP Borsod Megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője. Az ellenforradalom nehéz napjai mindenütt próbára tették a kommunisták jellemét, elvhűségét és szilárdságát. Csege Géza elvtárs azonban — más elvtársakkal együtt — hűségből és helytállásból jelesre vizsgázott a legnehezebb napokban, hetekben is. 1956. november 4-ét követően, az MSZMP Központi Ideiglenes Intéző Bizottságának felhívására késedelem nélkül létrehozták az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságát, amelynek titkárává Csege Gézát választották meg. (Tagjai voltak: Grósz Károly, Tajti Gyula, Laczkó Béla, Benyák Béla, Kovács Zoltán, Varga Zoltán és más elvtársak is.) Az Intéző Bizottság ugyancsak késedelem nélkül hozzálátott a párt sorainak rendezéséhez , a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakításához és szervezeteinek kiépítéséhez. Egyidejűleg megszervezték a karhatalmat, gondoskodtak a lakosság nyugalmának, alapvető ellátásának biztosításáról, az ellenforradalom „utóvédharcainak” visszaszorításáról, az értelmetlen „összkomfortos” sztrájk megszüntetéséről, a törvényes rend, a fegyelem, a munka , a normális élet konszolidálásáról. Csege Géza 1956 novemberében ott van a karhatalomban is (felesége a karhatalmisták élelmezéséről gondoskodik). 1957 februárjában a Munkásőrség egyik alapító tagjaként a Miskolci Munkasör Zászlóalj (a mai Oprendek Sándor nevét viselő munkásőregység) 4. századának munkásőre, később rajparancsnoka, 1962 óta pedig — jelenleg is — a megyei törzs munkatársa. (Egyébként 1957 februárjában a párt hívó szavára a Csege családban egyszerre hatan fogtak fegyvert, léptek be elsőként a Munkásőrségbe. .. Közülük ketten, az egyik öccsével még jelenleg is aktív munkásőrök.) Közben Csege Géza kertészeti középiskolát és agrártudományi egyetemet végzett. 1957-ben elvégezte az MSZMP első egyéves központi pártiskoláját is. Ezt követően 1958-tól 1961-ig a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, 1962-től 1980-ig a megyei Mészöv elnöke; mintegy másfél évtizeden át a megyei pártbizottságnak és a megyei tanácsnak is tagja volt. Jelenleg a megyei pártvégrehajtó bizottság mellett működő politikai tanácsadó testület tagja; a Munkásőrségben pedig — mint mondja — 2000-ig vállalt aktív szolgálatot... Pedig már pihenhetne. Márciusban betölti a 65. életévét is. De szerencsére jó egészségnek örvend és úgy vélekedik, hogy elveinknek és elkötelezettségünknek nincs nyugdíjas korhatára... A hajdanvolt diósgyőri napszámos fiú, az egykori asztalos szakmunkás hűségét és helytállását népi államunk számos kitüntetéssel honorálta. Megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, a Munka Érdemtát, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, a Szabadság Érdemrend bronz fokozatát, háromszor a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, a Kiváló Munkásőr Parancsnok jelvényt és 5 évenként a Szolgálati Érdemérem minden fokozatát. Most, január 9-én Budapesten, a Munkásőrség központi jubileumi ünnepségén átvehette az Április Negyedike Érdemrendet is. Érdemes és eredményes munkásságát több mint négy évtizedes hűségét és helytállását ismerte el vele a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Tulajdonképpen a hűség és helytállás érdemrendjének is nevezhetnénk... A többi kitüntetéseivel együtt. Szívből kívánjuk, hogy sokáig viselhesse erőben és jó egészségben! Cs. L. A télen etetett madarak egész évben „meghálálják" a gondoskodástFotó: D. K, 1987. január unkaügyi jogszabályok Január elsejével több új munkaügyi jogszabály lépett életbe. A változások egyebek között érintik a munka mellett továbbtanulóknak nyújtott kedvezményeket. Fizetett munkaidő-kedvezmény és tanulmányi szabadság továbbra is minden esetben megilleti azokat a dolgozókat, akik munka mellett akarják elvégezni az általános iskola nyolc osztályát. Azok a dolgozók azonban, akik a középiskolákban, illetve felsőfokú oktatási intézményekben tanulnak tovább esti vagy levelező tagozaton, csak akkor részesülhetnek fizetett tanulmányi kedvezményekben, ha a tanulásra a vállalatuk kötelezte őket, illetőleg tanulmányi szerződést kötöttek a munkáltatójukkal. A szabadságolások új rendjére vonatkozó előírások ugyan már november 1-jén napvilágot láttak, de ezeket az 1987. évre járó szabadságok kiadásánál kell először alkalmazni. Az idén már a korábbi tíz munkanap helyett a rendes évi szabadság kétharmadát kell egybefüggően kiadniuk a vállalatoknak. A munkáltatók és a dolgozók azonban ennél nagyobb arányban is megállapodhatnak a vállalati kollektív szerződésekben. Szabadságot egyik évről a másikra csak akkor lehet átvinni, ha a munkák torlódása miatt a munkáltató nem tudta dolgozóit szabadságra engedni. Az emiatt megmaradt szabadságot nem lehet azonban korlátlan ideig tartalékolni, hanem azt legkésőbb a következő év márciusának végéig fel kell használni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a dolgozókra, akik amiatt nem tudtak szabadságra menni, mert például gyeden vagy gyesen voltak, netán hosszan betegeskedtek. Az ő számukra az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni a meglévő szabadságukat. A munkaidő védelmére, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében az elmúlt hónapokban a munkaviszonnyal összefüggő több jogszabály módosítására is sor került. Egyebek között szeptember 15-étől a vállalatok csak igen indokolt esetben mentesíthetik a munkavégzés alól a felmondási idejüket töltő dolgozóikat. Ilyen kivételes eset lehet az, amikor valakinek a vállalata mond fel, a munkaerő szervezett átcsoportosítása miatt. Egy másik rendelet lehetővé tette a vállalatok számára, hogy a korábbi hat nap helyett már három egymás után igazolatlanul távol töltött munkanap után is jogellenes kilépés címmel megszüntethessék a mulasztó dolgozó munkaviszonyát, ha csak nem tudja utólag elfogadhatóan igazolni távollétét. Nemrégiben arról is határozat született, hogy a vezetők csak kivételes, valóban indokolt esetekben engedélyezhetik a dolgozók eltávozását munkaidőben. Az erről szóló rendelet azt is kimondja, hogy a munkából való eltávozás idejére — még ha arra a munkáltató engedélyével is került sor — nem jár munkabér, kivéve, ha azt utólag ledolgoznék A munkafegyelem javításának követelményével kapcsolatos az az új rendelet is, amely január elsejétől megtiltotta a szeszes italok árusítását és ónTvasztást a munkabeleken A szigorú rendelkezés nemcsak munkaidőben érvényes, hanem a munkaidő után tartott vállalati rendezvényeken is megtiltja az égetett szeszes italok árusítását és fogyasztását.