Borsodi Vegyész, 1964. március-június (1. évfolyam, 1-17. szám)

1964-03-05 / 1. szám

Piig proletárját, egyesüljetek ! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK LAPJA I. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1964. MÁRCIUS 5. Távlatainkról, feladatainkról nyilatkozik Gór Nagy Sándor elvtárs, a Vegyipari Tröst vezérigazgatója A közelmúltban felkerestük Gór Nagy Sándor elvtársat, a Vegyipari Tröszt vezérigazgatóját, aki a Borsodi Vegyész első számának megjelenése alkalmából , az alábbiakban válaszolt hozzá intézett kérdéseinkre. ★ Kérjük, jellemezze vezérigazgató elvtárs a vegyipar jelenlegi helyzetét általában, s milyen problémák megoldása szükséges a közeljövőben Borsod megyében a vegyipar idei feladatainak teljesítéséhez? — A vegyipar fejlesztése országunkban döntő jelentőségű a szocialista építés szempontjából. Ennek megfelelően a második ötéves tervtörvény és a párt Központi Bizottságának 1960. június 29-i határozata megszabta a vegyipar fejlesztésének legfontosabb irányvonalát és volumenét az 1960 —65-ös évekre. Jelenleg a munka ennek alapján folyik. A vegyipar termelése a második ötévesterv időszakában 1910- hoz viszonyítva 2,5-szeresére növekszik, egyrészt meglevő üzemeink rekonstrukciója és modernizálása, másrészt új üzemek építése révén. A vegyiparfejlesztése döntő mértékben kell, hogy biztosítsa olyan, az egész népgazdaság számára fontos anyagok termelését, mint a műanyagok és szintetikus szálak; fontos feladata, hogy a műtrágyák és növényvédő szerek termelésének nagyarányú növelésével előmozdítsa a mezőgazdaság termelési színvonalának emelését, segítse új alapanyagok gyártása útján a lakosság mind bőségesebb ellátását használati cikkekkel. A második ötéves terv vegyipari feladatainak megvalósításában számos eredmény született. Ilyen például a műtrágya-termelés jelentős növelése, az új, hőre lágyuló műanyaggyártó (PVC) bázis megteremtése, valamint a hagyományos vegyipari termékek (kénsav, marónátron, klór) termelési volumenének nagymértékű emelése és új növényvédő szerek előállítása. Ezzel párhuzamosan a fejlesztés mennyiségi növelése kapcsán nagy súlyt helyezünk a technikai színvonal emelésére meglevő üzemeinknél és új beruházásainknál. Megkezdődött a nitrogén-műtrágyaipar földgáz-bázisra történő átállása. Elkészültek és már megvalósítás alatt állnak e vegyipar döntő mértékben petrokémiai bázison való fejlesztésének tervei. Mindezen eredmények mellett számos problémát kell még megoldanunk, az elénk tűzött feladatok végrehajtása érdekében. Gyorsítani kell folyó beruházásaink megvalósítását; jobban elő kell készíteni az üzemi konstrukciókat és új üzemek létesítését; jobban ki kell használnunk a modern technikai színvonalból adódó lehetőségeket; nagymértékben emelni kell a munka termelékenyégét; erőfeszítéseket kell tennünk a vegyipari gyártmányok minőségének további javítására és választékának bővítésére! — A vegyipari fejlesztés egyik döntő bázisa a második ötéves tervben Borsod megye. Az itteni vegyipari üzemeknek a terv szerint 1965-ig 4,3-szeresére kell növelniük termelésüket Nitrogén-műtrágyából a második ötéves terv végére az országos termelés 84 százalékát, a marón ágron - termelés több mint egyharmadát, a sósav-termelés 28 százalékát és a festékipari termelés egynegyedét adják. Itt kezdődött meg az első, hőre lágyuló műanyagunk, a PVC termelése, és itt valósítjuk meg másik jelentős műszál-alapanyagunk, a kaprolaktám gyártását . Az említett célok elérése érdekében a tervidőszakban esedékes ipari beruházások mintegy 32 százalékát a borsodi üzemek létesítésére és fejlesztésére irányoztuk elő. Ennek megfelelően 1963-ban is jelentős összeget fordítottunk a megye területén folyó beruházásokra. Hogy a fejlődés és a feladatok súlya érzékelhető legyen, meg kell említenünk, hogy például az idei Borsod megyei beruházási keret a múlt évihez képest 122 százalékra emelkedik, és a Vegyipari Tröszt összes beruházásainak csaknem 57 százalékát alkotja. A termelés területén Borsod megye vegyiparának ez évi legfontosabb feladatait röviden a következőkben lehet összegezni: Ez évben kell üzembe helyezni a második ötéves terv legnagyobb vegyipari létesítményét a Tiszai Vegyikombinát nitrogén-műtrágyagyárát, oly módon, hogy próbaüzemét a második félévben megkezdje, és már az idén műtrágyát adjon a mezőgazdaságnak. A Borsodi Vegyikombinátnál arra kell törekedni, hogy a nitrogén-műtrágyagyár előirányzott bővítési munkáinak megkezdése mellett is teljesítse termelési tervét. Feltétlenül elérendő cél a BVK-nál tavaly üzembe helyezett PVC-gyáregység kapacitásának maximális kihasználása és — ezzel párhuzamosan — a műszaki és technológiai feltételek megteremtése a megfelelő minőségű PVC-granulátum gyártásához. Az Északmagyarországi Vegyiműveknél jelentős erőfeszítéseket kell tenni az exporttermékek mennyiségének növelésére és megfelelő minőségének biztosítására. A termelési feladatok felvázolása mellett azonban ismételten hangsúlyozni kell a beruházásokból adódó tennivalók ez évi maradéktalan elvégzésének fontosságát. Milyenek a vegyipar fejlesztésének országos távlatai, mi valósul meg ezekből Borsod megyében, és milyen erőfeszítéseket kell tenni beruházási feladataink mielőbbi teljesítésére? — A vegyipar fejlesztésének jelentősége, a második ötéves terv után megítélésünk szerint tovább fokozódik az elmúlt egy-két évben alapvonalaiban kidolgoztuk a vegyipar fejlesztésének 20 éves távlati tervét és jelenleg folyik a harmadik ötéves terv részletesebb kidolgozása. Előzetes elképzeléseink szerint a vegyipari termelés húsz év alatt több mint 11-szeresére növekszik, és jelentősen megnő részesedése az ipari termelésben. Elképzeléseink szerint a harmadik ötéves terv folyamán a vegyipar területén mintegy 50 új üzemet építünk, bővítünk vagy, rekonstruálunk. Ez a szám is érzékelteti a harmadik ötéves tervben előttünk álló feladatok nagyságát, fontosságát. A Borsod megye vegyipari termelése a harmadik ötéves tervben, előzetes számításaink alapján mintegy 2,5-szeresére nő és elsősorban a következő területeken lesz nagymértékű a fejlődés: tovább bővül a Borsodi Vegyikombinát és a Tiszai Vegyikombinát nitrogén-műtrágya kapacitása. A BVK- ban a PVC- és kaprolaktám-üzem szintén tovább bővül. Létrejön az Észak-magyarországi Vegyiművek formaldehid és aminoplaszt üzeme. A Tiszai Vegyikombinátnál akarjuk megvalósítani fontos műanyagunk, a polietilén és a polipropilén termelését. Ugyancsak itt kívánjuk felépíteni egyik jelentős gyomirtószerünk, a Hungarin alapanyagát gyártó cianalklorid-üzemet. A vázolt fejlesztési elképzelések szerint Borsod megye vegyipara küldi az ország mezőgazdaságának a nitrogén-műtrágya jelentős hányadát, fontos gyomirtószerünk, a Hungarin teljes mennyiségét, az öntözött területek növeléséhez szükséges műanyagcsövek alapanyagát, a lakásépítkezéseknél használt PVC padló és lefolyócsövek alapanyagát és más műanyag építőanyagokat Ugyancsak Borsod megye adja majd a textiliparnak a kaprolaktámot, a villamos- és híradástechnikai iparnak a kábelek és huzalok burkolóanyagát, és azoknak a műanyag alapanyagoknak jelentős részét, amelyekből a lakosság használati cikkei készülnek. Ezeket a célkitűzéseket csak úgy érhetjük el, ha a már kitűzött és a harmadik ötéves tervben elképzelt beruházási feladatokat gyorsan és határidőre végrehajtjuk. Magunkra nézve kötelezőnek tartjuk a vegyipar területén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága február 20—22-i ülésének azt a határozatát, hogy: „Még a nagyobb beruházások is a kivitelezés megkezdésétől számított két év alatt legalább részlegesen üzembe lépjenek, a harmadik évben pedig befejeződjenek”. Ez természetesen a beruházási munka jobb előkészítését, szervezését és a kivitelezésben részt vevő építő- és gépgyártó iparral fennálló kapcsolatok további javítását, elmélyítését kívánja. A Központi Bizottság legutóbbi mezőgazdasági határozata milyen új feladatokat ró az Ön megítélése szerint a BVK termelő és a TVK próbaüzemelésre készülő nitrogénműtrágya gyáregységeire?• A Központi Bizottság február 20—22-i határozata leszögezi, hogy ,,a szocialista mezőgazdaság fejlesztése, a termelési színvonal növelése az eddigieknél lényegesen több vegyipari anyag felhasználását igényli”. Az a feladat, hogy időben és hiánytalanul biztosítsuk a mezőgazdaság számára a műtrágya mennyiségét, megköveteli a BVK részéről„az ez évi feszített terv megvalósítását és időarányos teljesítését Emellett biztosítani kell a már folyó bővítési munka ez évre eső részének elvégzését is, de oly módon, hogy ez a tervezettnél rövidebb leállási idővel történjék. A leállás rövidítésének, vagy elhagyásának jó megszervezésétől azt várjuk, hogy a BVK ne csak január—februári — a hideg időjárás miatti — lemaradását pótolja, hanem a lehetőségek felmérésével túl is teljesítse műtrágya-termelési tervét. A Tiszai Vegyikombinátnál, ahol a beruházási munkák utolsó szakasza folyik, döntő feladat az üzem mielőbbi és üzembiztos indulása, úgyhogy — mint említettem — ez évben már műtrágyát adjon a mezőgazdaság számára. Még ennél is fontosabb teendő az üzemindítás oly módon való megszervezése, hogy a műtrágyagyár a jövő évtől kezdve biztos bázisul szolgáljon a nitrogén-műtrágya termelésének. A mezőgazdasági határozat előírja, hogy 1965-ben el kell kezdeni egy évi 1 millió tonna teljesítményű új nitrogén-műtrágyagyár építését, és meg kell gyorsítani a meglevő nitrogénműtrágyagyárak bővítését A bővítés meggyorsítása fontos feladat a Borsodi Vegyikombinátnál — a már elhatározott munkálatok területén —„ oly módon, hogy azok 1966 elejére feltétlenül befejeződjenek. A Tiszai Vegyikombinátnál — ahol ugyan az idei fő problémát a már említett üzembe helyezés jelenti — még ez évben meg kell kezdeni az üzem tervezett bővítésének előkészítő munkálatait. Hogyan segíthetik a társadalmi — mozgalmi szervek a BVK-ban, a TVK-ban és az ÉMV-ben a tröszt előtt álló feladatok rájuk eső hányadának megvalósítását? — A társadalmi — mozgalmi szervek eddig is nagy segítséget nyújtottak Borsod megye vegyiparának fejlesztéséhez. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága az elmúlt években is a legnagyobb megértéssel és segítőkészséggel támogatta a vegyipari problémák megoldását. Ugyanezt lehet elmondani a városi és üzemi pártszervezetek munkájáról is. Olyan tettek, mint például a BVK ammónia-termelésének földgázra való átállításánál nyújtott segítség a szocialista brigádok szervezésében, vagy a munkaerő biztosításában való közreműködés a PVC gyáregység üzembe helyezésekor —mind azt mutatják, hogy az ott dolgozó elvtársak szívükön viselik a vegyipar fejlesztési célkitűzéseinek gondját örömét. — Mi azt kérjük a Borsod megyei vállalatainknál működő társadalmi, mozgalmi szervektől, hogy — mint az eddigiekben is — nyújtsanak támogatást a problémák felvetésével, a beruházási feladatokban való aktív közreműködéssel, az elérendő célok megvalósítására történő mozgósítással, a termelési és beruházási feladatok megoldásával, a szocialista brigádok szervezésével. Külön kérjük a KISZ- szervezeteket, amelyek a vegyipar fejlesztésére vállalt védnökség keretén belül már eddig is nagy segítséget nyújtottak, hogy a továbbiakban még inkább támogassák ezt a munkát. Milyen várakozással tekint most induló lapunk megjelenése elé, miben látja szerepét, rendeltetését és mit üzen az első szám megjelenése alkalmából olvasóinknak? — Megítélésünk szerint Borsod megye vegyiparának ór,ás mértékű fejlesztése és az e területi problémák figyelemmel kísérése feltétlenül megérdemli, hogy időszaki lapot kapjon a három borsodi vegyipari nagyüzem. Az új lap legfontosabb feladata véleményem szerint, hogy fórumává váljék a vegyipari fejlesztés problémáinak, vesse fel az itt dolgozók gondját, baját, okos javaslatait. A sajtó sajátos lehetőségeivel és eszközeivel segítse a vegyipari fejlesztés szervezését, terjessze a jó tapasztalatokat és bírálja mindazokat a hiányosságokat, amelyek gátolják a gyors ütemű előrehaladást, akadályozzák a termelési feladatok teljesítését. Segítse elő a lap a borsodi vegyiparban dolgozók általános, szakmai és kulturális színvonalának emelését, valamint egységbe tömörítésüket, mozgósításukat, a termelési feladatok, és a fejlesztési célok elérésére. — Borsod megye jelentősége a vegyipar fejlesztésében a „Borsodi Vegyész” megjelenésével is kifejeződik. A lap indulása alkalmából köszöntöm annak olvasótáborát, a vegyipar munkásait, adminisztratív és műszaki dolgozóit, és kérőn, hogy — mint eddig is— végezzék odaadással saját területük vegyipari fejlesztésének feladatait, és ezen keresztek segítsék egész népgazdaságunk szocialista építését. várnai ZSENIJ * ÚJ ASSZONY SZÜLETETT! (A nők napjára) — Részletek — Megkonditom a harangokat! Megzúgatom a gyárak szirénáit: Asszonyok! Asszonyok! Üzenek a tavaszi, új napsugárral, üzenek a friss, illatos szél pezsdítő hangszeren: Hahó,, hahg, Asszonyok! Új föld született! Új csillag fénye gyűlt es új ige harsant a tavaszi hajnalodásba. Új ember robbant a vajúdó föld öléből, ki megnyergeli az őselemeket és igába kényszeríti a természet villamos erőit. Győzelmes Akarat, szárnyaló, gyönyörű gondolat hegyeken, vizeken, minden térségeken és a levegő hullámain. Új ember született! Új asszony kell hát a teremtés ragyogó műhelyéből. Új asszony, a régi, sárból gyúrt Éva helyébe, szárnyaló Géniusz a küzdelmes ember mellé, Ida föllendült akaratát acélos erővel röpíti. Új asszony kell! Daloljuk fiát, hogy megszületett! Ledobta sárköntösét , és megfürdött a nagy világtavaszodásban s telkének szépséges, hajnali arcát fölragyogtatta a kék kupola alatt! Mert nem véletlen az, hogy Márciusban sereglünk! Mert nem véletlen az, hogy a tavaszi szél riadója dobbantja szívünket a föld minden térségein, s mikor az őstalaj lihegő, barna teste lüktetve tárul az új magvak elé, akkor támadunk föl mi is új asszonyok s világgá kiáltjuk erőnket és akaratunkat! Tíz éve város Kazincbarcika Az első ötéves terv célkitűzései alapján határozta el a Magyar Népköztársaság kormánya, hogy a Kazincbarcikán fejlett energia- és vegyipart kell teremteni. 1950-ben , az ötéves terv első esztendejében a táj még mozdulatlan, ősi képet mutat. Egy év múltán azonban már földmarógépek, exkavátorok, teherautók és lánctalpas masinák robaja visszhangozza, acéldsruk jelzik messzire, hogy Sajókazinc és Berente között megkezdték a Borsodi Verm kombinát, a Borsodi Hőerőmű és a Központi Szénosztályozó, feljebb pedig az újváros építését. Lenyűgöző gyorsasággal emelkedtek az egykori szántóföldeken a gyáróriások, bár az építésük közben nem egyszer adódott elő komoly nehézség (anyag- és munkaerőhiány stb.). Aki — mondjuk — egy fél évi távollét után járt erre akkoriban ismét, annak bizony sok meglepetéssel szolgált az újonnan épült városi házak és gyári létesítmények addig nem látott, impozáns képe. A gyorsütemű építkezés és városias fejlődés már 1954-ben lehetővé és egyben szükségessé is tette, hogy a Minisztertanács 1954. február 1-vel elrendelje Kazincbarcika várossá alakítását. Fürjek megszervezése március 20-ig tartott — ekkor alakult meg a Városi Tanács. Az ünnep, az évfordulóra való készülés emnrtial számvetés is. Felmérjük eredményeinket, hiányosságainkat, s meghatározzuk jövőbeni tennivalóinkat. A fejlődés tényeit elsősorban az ipari létesítmények , a Borsodi Vegyikombinát műtrágya- és PVC-gyáregységei, a Hőerőmű, a Központi Szénosztályozó, a Könnyűbetongyár, a Sajó-menti Vízművek, másodsorban pedig a felépült lakások képviselik. Az elmúlt tíz év alatt városunk lakásainak száma 1936-ról mintegy öt és félezerre nőtt. Ugyancsak ez idő alatt 44 általános iskolai tanterem, modern vegyipari technikum, két — egyenként 75 férőhelyes, napközi-otthonos — óvoda, egy 40 és egy 60 férőhelyes bölcsőde épült. Kazincbarcika állandó lakóinak száma ezalatt 22 ezerre emelkedett. A második ötéves terv végéig újabb 1491 lakást, egy 12 tantermes általános iskolát, egy 16 tantermes gimnáziumot, három új óvodát és még további két bölcsődét építenek a városban. Egészségügyi téren is nagy előrelépést jelent majd azúr 440 ágyas kórház, amelynek építése tavaly kezdődött, és 1965-ig be kell fejeződnie. A túróssá alakulás 10. évfordulójára készülve, még az idén szeretnénk megvalósítani a városfejlesztési alapból és társadalmi munkával a lakosság régi vágyát, a strand és a vidámpark felépítését. Az évforduló ünnepségei március 29-án, a Városi Tanács ünnepi ülésével kezdődnek, s egy hónapig tartanak, gazdag kulturális programmal. J. D.