Borsodi Vegyész, 1965. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-01 / 26. szám

Tstvási egtesülejszeki A BORSOD M­EG­Y­EI VEGYIPARI ÜZEMEK f­APJA 11. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1965. JÚLIUS 1. Az esztendő közepén j­úliusra fordult a naptár, eltelt az év fele. Gyá­rainkban megkezdődött a számvetés, felmérése az ed­dig végzett munkának, mérle­gelése az előttünk álló felada­toknak. Mert hiszen nem ke­vés feladattal köszöntött az 1965-ös esztendő Borsod vegy­iparára, nem kevés a tenni­való. Második ötéves tervünk utolsó esztendejéből peregnek a napok, s ez felelősségteljes erőfeszítéseket kívánt és kíván minden üzemtől, minden mun­kahelytől, gyáraink valameny­­nyi dolgozójától. Ha az elmúlt hat hónap eredményeit vizsgáljuk, öröm­mel kell megállapítani, hogy mindhárom vegyigyárunk ele­get tett eddigi kötelezettségé­nek. S bárha tizedes pontos­sággal még nem is áll rendel­kezésre minden adat a végzett munkáról, mégis tudjuk: előre­léptünk ismét. S az előrelépés­ben is talán a legnagyobb örö­met II. ötéves tervünk egyik „újszülöttje”, a Tiszai Vegyi­kombinát okozta, ahonnan hétről hétre kapják a hírt — túlteljesítik előírt terveiket. A TVK dolgozóinak félévi mérlege igen jó eredményt mutat. A hat hónapra előírt termelési tervüket 9 nappal korábban teljesítették, ennyi előnnyel nyitják tehát az év második felét. Az Északmagyarországi Ve­gyiművek dolgozói az év első hónapjaiban jelentős gondok­kal küzdöttek. Sok problémát okoz az üzem közben végzett kazánházi nagy rekonstrukció is. Ennek ellenére a félév eredményei igen jónak mond­hatók. Különösen az export­tervek teljesítésében értek el kiváló eredményeket. Az 1965. évi exporttervüket teljes egé­szében teljesítették, s vállal­ták, hogy az év végéig további 20 millió forint értékű termé­ket adnak át a külkereskede­lemnek. A Borsodi Vegyikombinát­ban a termelési terv túltelje­sítése mellett a gazdaságosság és a takarékosság területén mutatkoznak jó eredmények. S különösen örömöt hozott ez a félév a minőség tekintetében egyik legfontosabb termékük­nél, a pvc-pornál és a pro­­granulátumnál, amellyel elér­ték a világszínvonalat. A félév eredményei tehát igen biztatóak a követ­kező időszakra. Az oroszlánrész azonban még hát­ra van: továbbra is biztosítani kell a termelés felfelé ívelésé­nek töretlenségét amellett, hogy a gazdaságosságot és a minőségi mutatókat is minde­nütt és minden tekintetben a legmesszebbmenőkig szem előtt kell tartani. Elsősorban a Borsodi Vegyi­kombinátra virradnak nehéz napok ezekben a hetekben. A nagyjavítás jelentős erőfe­szítéseket követel a gyár min­den dolgozójától. De hasonló erőfeszítésekre a TVK-nál is­­sor kerül a közeljövőben, hi­szen néhány napos leállásra, javítási munkákra ott is szük­ség van. S a nagyjavítások si­kere egyik alapfeltétele a to­vábbi eredményes termelés­nek. Az év első felének eredmé­nyei tehát nem megnyugvásra, hanem további, fokozott erő­feszítésre kell, hogy sarkallja­nak. Műszaki konferencia a BVK-ban 30 millió forint terven felül az első félévben Kedden a kora délutáni órákban műszaki konferenciát tartottak a Borsodi Vegyikombi­nátban. A konferencián részt vettek a gyár műszaki és gazdasági vezetői, az üzemi párt­­bizottság és a szakszervezeti bizottság titká­rai. A műszaki konferencia beszámolóját dr. Szántó István, a BVK igazgatója tartotta. A napirenden a gyár termelési, beruházási és gazdasági munkájának értékelése, valamint a nagyjavításra való leállás előkészületeinek megbeszélése szerepelt. Szántó elvtárs a konferencia résztvevőivel ismertette az 1965. év első felének termelési eredményeit. Elmondotta: a BVK június 29- ig 111 százalékra teljesítette az esedékes terv­előírást. Az üzemcsoportok közül a legjelen­tősebb eredményt a műtrágya üzemcsoport érte el az elmúlt félévben. Terven felül több mint 14 ezer 300 tonna műtrágyát adott a népgazdaságnak. Többlettel zárt a PVC-üzem is. PVC-porból 30 tonnával, granulátumból pedig 50 tonnával teljesítették túl az előírá­sokat. A 30 millió forint értékű tervtúlteljesítés mellett 11,5 %-al csökkent a gyár költség­szintje a­, tervezetthez képest. Ugyanakkor a termelékenység jelentős mértékben növeke­dett az első félévben. A mintegy 12 százalé­kos termelékenység növekedést elsősorban a munkaidő jobb kihasználásával, s az enge­délyezettnél kisebb létszámmal érték el. Igen jól alakult az energia-, víz-, gőz- és áram-, valamint az alapanyag fajlagos felhasználása is. A munkafegyelem javulása terén is jó ered­mények mutatkoznak. A felmérések szerint jobb a munkaidő kihasználása, s 1964. ha­sonló időszakához képest 155 nappal csök­kent az igazolatlan mulasztás, csökkent a fegyelmi büntetések száma is. A beruházások helyzetét taglalva a gyár igazgatója megállapította: a kaprolaktám üzemi beruházás az évi tervhez képest 50 százalékos, a nitrogén II. ütem 55,5 száza­lékos, a PVC II. ütem 34,9 százalékos ké­szültségi fokot mutat. A referátumban dr. Szántó István igazga­tó részletesen ismertette a BVK II. félévi feladatait. A gyár nagyjavításra való leál­lásának előkészületeiről Tóth Pál elvtárs, a BVK karbantartási főosztályának vezetője tájékoztatta a megjelenteket. Elmondotta: a legfontosabb feladat, a lehetőségekhez ké­pest minél hamarabb befejezni a nagyjaví­tási munkálatokat. Minden egyes nap, amely­­lyel korábban fejezik be a BVK nagyjaví­tását, több mint 1 millió forinttal növeli a gyár termelési értékét. A műszaki konferencia lapunk zártakor még tartott. <■■■—■ Napirenden a nagyjavítás A PVC már leállt A nagyleállás mindig jelen­tős esemény egy üzem, egy vállalat életében. Ilyen pilla­nathoz érkezett most el a PVC. Az örökké mozgó gépek „szí­ve” most megállt. De tíz nap után az éltető energia hatásá­ra újra lüktetni kezd újult erővel, még nagyobb, és biz­tonságosabb kapacitással mun­kához lát minden műszer, min­den berendezés, de elsősorban az ember. Az emberek szívós akarat­tal, szorgalommal és lelkese­déssel munkálkodnak azon, hogy a PVC a kitűzött határ­időre újra belépjen a terme­lésbe, a nagy leállást követően új köntösben, frissen, minden zökkenő nélkül. Röpke párbeszéd A nagyjavítás irányítóinak munkahelye olyan most, mint egy főhadiszállás. A legap­róbbnak látszó problémáktól kezdve, a legjelentősebb intéz­kedni valóig a nap minden percében tanúja lehet az em­ber. Tóth Béla elvtársra is sűrűn nyitják az ajtót. Időnként cseng a telefon, a huzalon vita, megbeszélés, intézkedés fut át, egy percig sem állhat a munka, hiszen a tét nem akármilyen. Ketten állítanak be Tóth elvtárshoz. Izzadtan, sárosan, a fáradtság minden jele nél­kül, s a közvetlen baráti, a munkában kialakult kapcsola­tok jogán kezdik a tárgyalást. Azt mondja az egyik vendég: — A pántért kell beállítani a pakoláshoz. Ezzel gyorsan menne a munka, a négy vagon rakomány (műszerek és beren­dezések) nem várhat sorsára. Kedden déltől már kötbért kell fizetni, ha a kirakodás el­marad. Ebbe izzadnak bele az ezért felelős emberek, amihez még „segítséget nyújt” a hirtelen jött meleg is. — Panter nincs! (Ez 5 ton­nás mozgódarut jelent.) — Akkor ott van a lánctal­pas — szól közbe a látogatók egyike. — Ez a dissous-nál dolgozik, nem lehet igénybe venni, de próbáljátok meg, érdeklődje­tek, és ha van lehetőség, intéz­kedjetek. E röpke párbeszéd nem in­dokolatlan, és igencsak alkal­mas pillanatban történt, hiszen újabb öt vagont várnak Cseh­szlovákiából, amihez szintén biztosítani kell a kirakodás lehetőségeit. Szó szót követ, végül is abban állapodnak meg, hogy a rakományt a rámpára rakják ki, s adandó alkalommal, leg­később a jövő hét közepéig a rendeltetési helyére szállítják. — A lényeg az, hogy ki le­gyen rakva — zárja le a vitát Tóth elvtárs, aki máris újabb intéznivaló után lát, alighogy látogatói kiléptek az ajtón. Módosított munkarend Zajlik az élet a PVC-ben. Nem akármilyen feladatok megoldásáról van szó. Erre a nagyleállásra már jóelőre fel­készültek a BVK szakemberei. A szokásoknak, a követelmé­nyeknek és a nagyleállás „technológiájának” megfele­lően, a munkát megelőzően egy fél nappal már meg kel­lett állni. Ebben nem is volt hiba, csak akkor döbbentek meg egy pillanatra, amikor ki­derült, hogy a VEGYSZER-rel való kooperáció nem volt telje­sen megfelelő. A tények tanú­sága szerint ugyanis nem a tel­jesség igényével vették számí­tásba azt a munkarendet, ami, a VEGYSZER-nél kialakult. Az a helyzet ugyanis, hogy a VEGYSZER dolgozói pénteken délben abbahagyják a munkát és csak hétfőn délelőtt kez­denek újra. S a leállás kez­dete éppen erre az időszakra esett. Nem nagy létszámról, mindössze 35 ember munkájá­ról, közreműködéséről van szó, akik a szerelést végzik, de mégiscsak probléma. Azt is tudni kell (s ez tagad­hatatlan), hogy a hét eleji kez­dés nemcsak itt, de másutt sem olyan értékű, mint más napokon. A hét végén, pénte­ken pedig már nem kezdenek el igényesebb munkát, miután azt már befejezni sem tudnák. Igen helyesen, a népgazda­ság érdekeinek megfelelően a VEGYSZER munkarendjét il­letően is megszülettek a meg­felelő intézkedések, amelyek biztosítékot jelentenek a nagy­javítás sikeres befejezésére. E szerint mindaddig, amíg a nagyjavítás tart, szerdán dél­előtt kezdik a munkát, és a következő héten péntekig egy­folytában dolgoznak. Ezzel biztosított minden munkanap, sőt a vasárnap megfelelő ki­használása is. A nagyjavításra figyel most mindenki Nulla órát jelzett az óra mu­tatója. A következő perc már a nagyjavítás kezdetét jelen­tette. Hétfőre virradóra meg­állt a PVC, lélegzése elakadt, munkába léptek a gépek és be­rendezések orvosai, a szerelők, a karbantartók és mindenki, aki ennek a fontos és elenged­hetetlenül szükséges feladat­nak a végrehajtásán dolgozik. Éppen itt volt már az ideje — mint azt az illetékes vezetők is hangsúlyozzák —, hogy nagyjavításra kerüljön sor, mert mindeddig, szinte heten­ként adódott elő olyan problé­ma, üzemzavar vagy egyéb gond, ami nagymértékben gá­tolta a termelést. A nagyjavításon dolgozók munkáján van most a vállalat minden munkásának a szeme. Figyelemmel kísérik mindazt, ami ebben a tíz napban törté­nik, s ha kell, nem kímélve időt és fáradságot, a legmesz­­szebbmenő segítséget is meg­adják, ahol arra szükség van. Felkészülnek A TVK műtrágyagyárának július első napjaira tervezett néhány napos leállása nagy feladat elé állítja a műszerautomatikai fő­osztály dolgozóit is. Hatalmas erőfeszítést követel mindenkitől az előkészítés, a sokfajta műszeralkatrész legyártása, a kellő mennyiségű tartalék biztosítása és az egyéb javítási munka. Képünkön: az esztergapadnál is sürget az idő. A lakatos műhelyben is bőven van most tennivaló. (Fotó: Kovácsné) Iragy leállás lesz a TVK-ban is Mint ismeretes, július 4-én néhány napra leáll a TVK mű­trágya-e''ára. Felvetődhet a kérdés: milyen javítást vé­geznek majd el ez idő alatt. Az igazgatóság által elké­szített leállási tervben szere­pel többek között a gyár víz­rendszerének, a recirkulációs hálózat ellenőrzése, felülvizs­gálata, úgyszintén a gőzrend­szerrel kapcsolatos ellenőrző munkára is sor kerül. Az em­lített rendszereknél, ahol ed­dig nem tudtak bizonyos mé­réseket elvégezni, különböző mérési helyeket építenek be. A savüzemben komplett el­lenőrzést hajtanak végre, ulp­anng" • járnak el az ab­szorpciós tornyoknál is. A műtrágyaüzemben bizonyos átalakuási munkákra van szükség. A felsoroltakon kívül, na­gyon alkalmas lesz a leállás arra is, hogy a IV. óriás­kompresszor csatlakozó bekö­téseit az üzemelő vezetékeken kiépítsék így biztosítottnak látszik, hogy az új óriás­kompresszor­­ elkészülte után, a gép üzembe helyezése nagy leállást nem tesz szükségessé. Az árvízkárosultakért Az árvízkárosultak megsegí­tésére országos mozgalom bon­takozott ki. A Tiszai Vegyi­kombinátban is egyre bővül azoknak a tábora, akik fizeté­sükből bizonyos összeget fel­ajánlottak az árvízkárosultak javára. Néhány héttel ezelőtt, amint arról lapunkban is beszámol­tunk, a mechanikai főosztály 15 brigádja csatlakozott a Vá­mos Alfonz vezette szocialista brigád kezdeményezéséhez, és a brigádtagok fizetésük 1 szá­zalékát az árvízkárosultaknak ajánlották fel. Példájukat egyre több üzem, a dolgozók százai követik a TVK-ban. Az együttérzés nagyszerű megnyilvánulása­kót az a felhívás, amit a telep­­fenntartás és a hőenergia üzem dolgozói intéztek az emberek­hez. Ebben arra kértek fel mindenkit, hogy tehetségéhez mérten nyújtson anyagi támo­gatást az árvízkárosultaknak. Az irodaház dolgozói a na­pokban röpgyűlésen határoz­ták el, hogy fizetésük 2 száza­lékát az árvízkárosultak meg­segítésére ajánlják fel. • • Ötletes emberek A terep nagyon nehéz. A legkisebb eső után is csúszós, sikamlós a talaj, igen­csak talpára kell állnia minden embernek a formaldehidnél, az É­MV-ben, ahol minden nehézséget leküzdve szerelik az üzemet. Az egyik legna­gyobb problémát itt a külön­féle vasszerkezetek és be­rendezések emelése okozza. Emberi erővel egyáltalán nem boldogulnának, de darut sem tudnak a helyszínre szállíta­ni és munkába állítani, mert a terep nem alkalmas erre. A munka viszont nem áll­hat meg. De az itt dolgozó emberek ötletesen megoldot­ták a problémát. Fából össze­ácsoltak egy úgynevezett bi­kát, amelynek segítségével valahogy boldogulnak. Mind­ezt igazolja, hogy a szerelési munkálatok a legjobb ütem­ben haladnak, s a határidőt minden körü­lmények között tartják.

Next