Borsodi Vegyész, 1966. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-06 / 1. szám
9IL£13 PROLETÁRJAII EGYESÜLJETEK! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK LAPJA III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: SO FILLÉR 1966. JANUÁR 6. Eredményekben gazdag óesztendő Túlteljesítette vállalását a TVK műtrágyagyára A Tiszai Vegyikombinát nitrogén-műtrágyagyárának 1965. évi termelési terve 300 ezer tonna 20,5 százalékos műtrágya előállítását irányozta elő. Mint ismeretes, ennek a feladatnak a gyár dolgozói december 1-én eleget tettek. Ekkor olyan kötelezettséget vállaltak, hogy a hátralévő egy hónap alatt 30 ezer tonna műtrágyát adnak terven felül a népgazdaságnak. Harminc nap elteltével, most arról számolhatunk be, hogy az adott szónak eleget tettek. December 31-vel bezáróan a TVK terven felül 32 ezer tonna műtrágyát állított elő. A gyár teljesítményének értékét növeli emellett még az az örvendetes tény, hogy jelentős mennyiségű ammónia kiszállítására is sor került. Az elmúlt évben mintegy 8 ezer 500 tonna cseppfolyós ammóniát exportált, illetve szállított a különböző testvérvállalatoknak a Tiszai Vegyikombinát. Ha ezt az ammóniamenynyiséget átszámítjuk műtrágyára, és hozzáadjuk a tervben szereplő és a terven felül legyártott műtrágyához, a teljesítmény meghaladja a 360 ezer tonnát. Ez a kimagasló termelési eredmény mindenekelőtt a gyár dolgozóinak példamutató munkájáról, nagyszerű helytállásáról tanúskodik. Ez mindenképpen biztató jel az ez évi tervteljesítés várható alakulására. Kamid üzem csaknem 40 tonna 46 százalékos nitrogéntartalmú műtrágyát gyártott. Ezt a szintet azonban még tovább szeretnék emelni. Elsősorban a A legfrissebb értesülések szerint a műtrágyagyár előtt álló feladatok között igen előkelő helyen szerepel az ammónia-exporttal kapcsolatos kötelezettség. A múlt évihez képest 1966-ban közel még34 százalékos műtrágya termelését igyekeznek fokozni. A gyár vezetői úgy számítják, hogy 670—680 tonnás napi átlag elérésével teljesíteni lehet az 1966. évi tervelőirányzatot, duplázódik a külföldre szállítandó ammónia mennyisége. Az idén ugyanis összesen 9200 tonna cseppfolyós ammóniát kell a gyárnak exportra előállítani, melynek értéke meghaladja az 53 millió forintot. 53 millió forintos exportfeladat A TVK „minaretje”. Csaknem 100 ezer tonna ammónia Az A-oldali gyáregység az üzemindulást követő egy esztendő alatt a vártnál jobb termelési eredményt mutatott fel. Már maga az a tény, hogy a februári üzemzavar okozta egy hónapos termeléskiesést mindössze néhány hónap leforgása alatt pótolta, és másfél hónappal a határkő előtt teljesítette éves tervfeladatát, egészen kiemelkedő, úgy is mondhatnánk, párját ritkító teljesítményre vall. Az óév utolsó napján Sólya László elvtárstól, a gyáregység vezetőjétől érdeklődtünk a pillanatnyi helyzetről. Kérdésünkre a következőket válaszolta: örömmel közölhetem, hogy a tervben előírt 83 ezer 500 tonnával szemben mintegy 98 ezer tonna ammóniát állítottunk elő. Ez a dolognak csupán csak az egyik oldala. A termelés szorgalmazása mellett nem feledkeztünk meg a jövő évre történő felkészülésről sem. Időben gondoskodtunk arról, hogy a karbantartási munkákat 1965. utolsó hónapjában maradéktalanul elvégezzük. Így például az ammónia-konvertereknél katalizátorcserét hajtottunk végre, a metánbontónál átalakítást végeztünk, ezenkívül a nitrogénmosónál is tettünk egyet s mást az ammóniatermelés további növelése érdekében. Úgy ítéljük meg a gyáregység helyzetét, hogy a megnövekedett feladatok teljesítésének megvan a reális alapja. Végezetül még csak annyit szeretnék elmondani: megtettünk minden szükséges intézkedést azzal kapcsolatban is, hogy amikor a IV. óriáskompreszszor üzemelésre kész állapotban lesz, nyomban be lehessen kapcsolni a folyamatos termelésbe Sok függ a sav üzemtől Már az elmúlt évben szemmel látható különbség volt az ammóniát előállító és az ammóniát feldolgozó egyik üzemrész, nevezetesen a savüzem kapacitásánál. Az üzem szűk keresztmetszete az ammónia gyáregység javára billentette a mérleg serpenyőjét. Ez a különbség az idén még inkább érezhető lesz, hiszen a IV óriáskompresszor rövidesen bekapcsolódik majd a termelésbe. Mi a teendő ebben a helyzetben? Erre adott választ a műtrágyagyáregység vezetője, Gálik Pál elvtárs, amikor azt mondotta: ahhoz, hogy a tervet teljesíteni lehessen, elsősorban az szükséges, hogy 1966-ban a savüzem egész éven át a legmagasabb termelési értéket hozza. Ezt elsősorban azáltal lehet elérni, ha magasszintű karbantartási tevékenységet fejtenek ki ebben az üzemrészben. A gyáregységvezető tújélő szilveszterük volt a Petrolber tiszaszederkényi kirendeltségén dolgozó műszaki vezetőknek és a szerelést végző kivitelező vállalatok dolgozóinak is. December 31-én ugyanis a tervnek megfelelően befejezték a kompresszor szerelését, s ha csak néhány órára is, sikerült üzempróba alá vatkoztatása szerint ezt a munkát már a múlt évben megkezdték. Decemberben elvégezték a különböző egységek revízióját. Olyasmit is megcsináltak, hogy „előre hozták” egy bizonyos gép, berendezés javítási idejét, hogy erre januárban már ne legyen gondjuk. A B-oldali gyáregység 1965. évi munkáját szintén pozitívan kell értékelni. Nemcsak a terven felül ígért 30 ezer tonna műtrágyát gyártotta le az üzem, hanem több mint 2200 tonnával túl is teljesítette vállalását. A gyáregységhez tartozó karbamid üzem hasonlóképpen valóra váltotta a hozzáfűzött reményeket. Annak ellenére, hogy még próbaüzemelés alatt áll a létesítmény, december 31-ig mégis több mint 830 tonna 46 százalékos nitrogéntartalmú műtrágyát állítottak elő a karbamid üzem dolgozói,nn a nagygépet. Ezekben a napokban várható, hogy megkezdik a kompresszorral a próbaüzemelést, amely hivatalosan január végéig tart majd. Ezzel egyidőben viszont hozzáfognak az V. óriáskompresszor építéséhez, melynek során először a különböző előszerelési munkákat végzik el. Elkészült a IV. óriáskompresszor Jól kezdődött az új esztendő is A Tiszai Vegyikombinát 1966. első napjaiban tovább folytatta múlt évi kiemelkedő termelési sorozatát. A műtrágyagyár január 1-én mintegy 650 tonna 34 százalékos, a kar-. Tervteljesítés és műszaki fejlesztés 0 * Új létesítményekkel gazdagodik az ÉMV A naptár szerint már túlléptük az 1965-ös évet, de iparvállalatainknál, így az Északmagyarországi Vegyiműveknél is, most történik az elmúlt évi termelés analizálása, és tulajdonképpen csak a mérlegbeszámoló után kaphatunk képet az ÉMV termelésének pontos alakulásáról. Annyi azonban ismeretes, hogy a vegyiművek dolgozói az elmúlt esztendőben már december 3-ra teljesítették termelési tervüket, és az év végéig várható volt mintegy 30 millió forint értékű túlteljesítés is. A jövő feladatai . Tehát még nem tettünk pontot az elmúlt esztendő végére, hiszen az akták, a kimutatások még nyitottak, s a számok emberei, a statisztikusok még az eredmények összegezésén dolgoznak, de a vállalat vezetői előtt már ismeretes az idei terv, a jövő feladatai. A tervszámok ismeretében elmondhatjuk, hogy az ÉMV dolgozói nehéz, kemény munkát igénylő esztendő előtt állnak, s a terv teljesítéséhez még az eddiginél is jobb, átgondoltabb munkára lesz szükség, hiszen — hogy csak két számot említsünk — az idei terv a termelés 150 százalékos felfutását irányozza elő, és ezen belül 485 millió forint érték legyártását tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy a termelési érték ilyen volumenű növelése, a jó termelő munkán kívül, komoly műszaki és műszaki fejlesztési munkát igényel, hiszen egy vállalaton belül a termelés növekedésének, a terv teljesítésének az egyik legfontosabb mozgatórugója a műszaki fejlesztés. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokról és a tervezett intézkedésekről kérdeztük Gribovszki Pál elvtársat, az ÉMV műszaki fejlesztési osztályának vezetőjét. Követelmény: a széleskörű szakismeret — A műszaki és technológiai fejlesztési feladatok, valamint a kísérleti és kutatási munkák a jövőben mind mennyiségileg, mind minőségileg gyarapodni fognak vállalatunknál — mondja Gribovszki elvtárs. — A termelési érték növekedését elsősorban a jelenleg gyártott termékeink mennyiségi növelésével és új termékek gyártásának bevezetésével kívánjuk biztosítani. Vállalatunk jelenleg mintegy 40 fajta terméket gyárt. Ez a viszonylag magas termékszám széleskörű, alapos műszaki ismeretet kíván a fejlesztési feladatok kidolgozásánál. A termelési kapacitás növelését — a már meglevő gyártmányaink többségénél — nem egyszerűen a készülékek és termelő berendezések számának, illetve a készülékek méreteinek megnövelésével akarjuk elérni, hanem elsősorban a gyártástechnológiák felülvizsgálásával, a termékek „átfutási” idejét kívánjuk csökkenteni. E korszerű és gazdaságos módszerek kémiai és technológiai részletkérdéseinek megoldásával foglalkozik vállalatunk kutatólaboratóriuma. — A jövőben milyen új létesítményekkel gazdagodik a vállalat, s milyen termékek gyártását kívánják bevezetni? .— Vállalatunk ebben az évben is tovább fejlődik. Többek között termelni kezd a formaldehid üzemünk, s az új termék belépése egy új gyártmányprofil kialakítását teszi lehetővé. A továbbiakban foglalkozunk a faipari ragasztó, a paraformaldehid, valamint az aminoplaszt-préspor termékek bevezetésével. Mintegy 17 millió forint értékű beruházással bővítjük a már közismert poliuretán üzemet és ebben az évben befejeződik a vízmű építése, valamint a kazánház rekonstrukciós munkája is. A gyógyszergyártás népgazdasági szempontból is rendkívül nagy jelentőségű, ebből következően a műszaki fejlesztési tervek rangsorolásában előkelő helyet foglal el a gyógyszer alapanyag gyártásának fejlesztése, korszerűsítése. A vállalatnál a jelenleg korszerűtlen megoldásokkal gyártott gyógyszer alapanyagokat, a budapesti gyógyszergyáraktól átvett néhány termékkel együtt 1968-ig új, modern gyógyszercsarnokokban kívánjuk elhelyezni. A gyógyszercsarnokban a termelés gazdaságosabb lesz, és munkásvédelmi, biztonságtechnikai szempontból is jobb megoldású lesz. 1,5 millió négyzetméter dekoritlemez — A bútoripar számára szükséges dekoritlemez gyártmányunknál szintén komoly fejlődés várható. A jelenlegi üzem évi 200 ezer négyzetméter dekoritlemezt gyárt. Az üzemrész további fejlesztése során új, modern gépparkkal, 1970- ben évi másfélmillió négyzetméterre növeljük az üzem termelési kapacitását. Ebben az évben saját erőből elkészül a nitráló csarnokunk is. Az itt gyártott intermedier nitro termékekkel is vállalatunk termelési értékét kívánjuk növelni. A laboratóriumi kísérletek alapján tervezett technológiai változtatások gyorsabb és jobb üzemesítése céljából a félüzemi kísérleti gyártások jobb megszervezését tervezzük ebben az évben. — Mi a legfontosabb szempont a műszaki fejlesztési munkában? — Sorolni lehetne még munkánk részletkérdéseit, terveinket a legkülönbözőbb területeken, de talán célszerűbb általánosabban jellemezni feladatainkat: a fejlesztési tervek elkészítésénél és e munkáknál fő szempontként kezeljük azt a kérdést, hogy a termelés emelkedését főleg a termelékenység növelésével kell biztosítanunk. A harmadik ötéves terv első évében pedig alapvető feladatunk a műszaki színvonal és a technológia további fejlesztése, valamint termékeink minőségének és korszerűségének állandó javítása. 20 millió forint a népgazdaságnak Nagyszerű hagyományai vannak a BVK-ban az újítómozgalomnak. Az elmúlt esztendő is szép sikereket hozott. Örömmel mondják el a vállalatnál, hogy az újításokból eredő népgazdasági haszon 1965-ben kereken 20 millió forint. Ennyit tettek a BVK újítói az ország asztalára. Most készülnek az ez évi újítási feladattervek, amelyekben a legmesszebbmenőkig igyekeznek hasznosítani azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyek fémjelzik a gyár újítómozgalmát az elmúlt esztendőben. SZILVESZTER ÉJSZAKÁJÁN a laboratórium csendjében Az év utolsó napjára mindig különös izgalommal és megilletődöttséggel készülnek az emberek. Éjfélkor összecsendülnek a poharak, s amikor az óra mutatója átbillen a 12-es számon, még egy pillantást vetnek az ünneplők az óévre és átlépve az új év küszöbét, régi kedves szokás és hagyomány szerint örömteli, boldog új esztendőt kívánnak egymásnak. Ezekben az élményt jelentő pillanatokban azonban nem mindenki állt az ünnepi asztalnál, igen sokan voltak olyanok, akiket munkába szólított a kötelesség. Ezek közé tartozik Vigh Zoltán is, aki helyettesként a laboratóriumban teljesített szolgálatot. Vigh elvtárs már veteránnak számít a BVK-ban. Nyolc esztendeje, hogy először lépte át a gyár kapuját. Nemcsak munkahelye, de második otthona is neki a vállalat. Amikor közölték vele, hogy az év utolsó napjának éjszakáján, szilveszterkor műszakba kell mennie, mi tagadás, megtepte. A IV-es szintéziskörnél, a főműszerszobában dolgozik, táblakezelő. De most a laboratóriumba küldik, ott van rá szükség. S ő nem ellenkezett. Pedig fiatal házas, alig négy hónapja nősült. Feleségével készült ezen az éjszakán épp úgy, mint sok száz és ezer ember, kellemesen, szórakozva eltölteni a szilvesztert. Az asszonya megértette, amit a férje mondott. — A gyár nem állhat le, az élet, a munka tovább halad. Ennek a szilveszternek az emléke maradandó, hiszen a legnagyobb élményt a munka adja mégakkor is, ha ilyen különleges feladatokat ró az emberre. Reggel, amikor kilépett a gyár kapuján, azzal a jóleső érzéssel indult haza: megtettem a kötelességem. Otthon a felesége várta, szinte útrakészen. Amolyan pótszilvesztert indultak csinálni. Meglátogatták a rokonokat, az ismerősöket, s már korán újra hazatértek, mert Vigh elvtársat várta a kötelesség. Éjszakára újra műszakba indult.