Borsodi Vegyész, 1967. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 1. szám

ffijfi PROIcETÁRJAL EGYESÜLETEK. A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ala: 50 fillér 1997. JANUÁR 5. Vegyiparunk eredményei és feladatai Irtai Bérczi Béla, a Borsod megyei Pártbizottság osztályvezető­je A­mikor megyénk iparának hely­zetét, fejlődéét értékeljük, szembe találja magunkat egy rohamosan izmosodó fatal iparággal. A több száz éves, hagymányos borsodi iparágak mellett egye többet hallat magáról vegyiparunk Szerény múlttal, szorgos jelennel és úgy jövővel dicse­kedhet. Mindez örmünkre szolgál, mert pártunk helyes gazdaságpolitiká­jának gyakorlati mevalósítását látjuk benne, azt, hogy az íar szerkezeti át­alakítása mindinkáb igazodik lehető­ségeinkhez. Ebben iszágosan is fon­tos szerep hárul mesénk vegyiparára. Az 1966-os év sok szempontból ki­emelkedő jelentésű. Pártunk IX. kongresszusára készve, minden szin­ten számot kellett­­ni arról, hogy a ránk bízott feladatot hogyan oldot­tuk meg, hogyan ódálkodtunk nép­gazdaságunk javain a II. ötéves terv időszakában. Mint III. ötéves terv első évétől, 1966-t nagy mértékben függött az új feladok sikeres megol­dása. 1967-ben mig a gazdasági mechanizmus, k­állási rendszerünk reformjának jó eleszítése az egyik legjelentősebb terü­nk. Vegyipari üzem­k kommunistái pártértekezleteink a sikeres időszakról számolhattak be, zen ez a leggyorsab­ban fejlődő iparunk volt. A beruhá­zási munkák­­etősége túllépte a megye érdekeltsé, és nagy felelőssé­get rótt azok behajtóira. Bár sok nehézséget kell mindhárom gyár­nál leküzdeni,­­is. a vegyipari be­ruházások végártását példásnak ítélhetjük a töbiparágakhoz mértem Ezt a munkát önösen jól oldották meg a Borsodi a Tiszai Vegyikom­binát beruházói,­vezői és kivitelezői. A sikeres beázások eredményei jelentkeztek az 5 év termelőmunká­jában is. A vepar dolgozóinak sok­oldalú, bonyolult adatokat kell meg­oldaniuk. A vepar gyorsan fejlődő technikájával,­­hnológiájával kell lépést tartania.Nem csupán meny­­nyiségi tervek esítéséről, a termelés volumenének eléséről van szó. Az elmúlt évben­indhárom vegyipari gyárunkban a­melési feladatok mel­lett igen kori beruházási feladato­kat is végre­ti­hajtani. Ez a BVK- nál jelentette legnagyobb gondot, értékben és bdultságában egyaránt. A kapacitást fő beruházások között rekonstrukcióügyek is megtalálha­tók, amelye élő, termelő üzemben kell megválni­ A BVK-nál a napi termelési és házási munkák mel­lett nagy értberendezéseket kellett üzembe hely A próbaüzemi terme­lésre átadott­ eszközök értéke meg­haladta az edliárd forintot. A ter­melés és házás mellett fontos feladatának útja mindhárom vegy­ipari üzemű termelés kulturáltsá­­gának fokos a kutatást, műszaki fejlesztést, a szervezést, a termelés és munká­ság javítását és a gaz­­daságossági piacképes termékek érdekében. V­egyipt sokoldalú, bonyolult felutak megoldását ered­­mény segítette a IX. kong­resszus kisére megyénkben is szé­les körbe bontakozott szocialista munkavers A vállalások messze­menően éték a Központi Bizott­ság 1964. 35. decemberi határoza­tát. A váák összetettebbek lettek és kapcsol különböző termelési, értékesítő beruházási területekhez. Jellemző - és egyben általános is -, hogy adatok kollektív megol­dására tetek a vállalásokban és azok teljében. A TVK-nál az éves nagy leállgszer­vezése, előkészítése és példa behajtása nemcsak dicsé­retére v£ egész gyár kollektívá­jának,­­ hasznára is, mert jelen­tősen sem a tervek túlteljesítését, a nyereségez és növelését. Az erdes munkához nagymér­tékben hozzá az üzemi demok­rácia. Hasági vezetők is egyre inkább kérik hasznosságát, szük­­séges ré azt, hogy döntéseik előtt kérjék eghozzáértőbbek vélemé­nyét öss­ehajtáshoz kölcsönös tá­­jékoztati a vezetők és dolgozók kö-ön­­dszeres tájékoztatás újabb vállalá a adott lehetőséget, ahogyan az életg­azdasági érdekek meg­kívánták. A szocialista munkaverseny ilyen rugalmas kezelése a TVK-nál jelentős túlteljesítésekhez, az ÉMV-nél az I—III. negyedévi lemaradások be­hozásához, a BVK-nál pedig a lemara­dások minimális mértékre csökkentésé­hez járult hozzá. A népgazdaság számára értékes export-túlteljesítést is elérték vegyipari üzemeink. Mindhárom vállalat túlteljesítette exporttervét. Fizetési mérlegünk javításához ez igen szükséges. A jelentős mértékben nö­vekvő exporttermelés fokozza a gyárt­mányokkal szembeni igényeket. Kor­szerű minőségűt kell termelni és meg­felelő gazdaságossággal. Ezek komoly erőpróbát jelentenek a vegyipari kol­lektíváknak. A BVK-nál például a ter­melés közel 30 százaléka kerül export­ra. Ezért is minden év új feladatot jelent a műszaki fejlesztésben. A vál­lalat tehetséges, alkotóképes műszaki fejlesztő kollektívája már eddig is számos gyártás-, gyártmány- és gyár­­fejlesztési témát dolgozott ki és valósí­tott meg. Az ÉMV-nél a műszaki gaz­dasági követelményeknek megfelelően csoportosították át a szakembereket a termelés előkészítésére. Előremutató, hogy a vegyiparban már a piackuta­tás kérdéseivel is behatóan foglalkoz­nak. A műszaki fejlesztéssel kívánják megoldani a vegyipari alapanyagok és származékok komplex felhasználását a piacok és a gazdaságosság érdekében. A gyors ütemű fejlődés ellentétes irány­ban, de pozitívan hat a fajlagos költsé­gekre és egyben az önköltségre. A fize­tési­ mérleget nemcsak az export foko­zásával, hanem az import­igények csökkentésével is javították. A BVK- nál például hazai iniciátort alkalmaz­nak a PVC-gyártásnál, a TVK-nál pe­dig az NSZK-ból származó — festék­­bőrösödést gátló — vegyianyagot most metil-etil-ketoxinnal helyettesítik. ár a vegyiparban a fejlődés egy­értelműen eredményes, az 1967. évi feladatok megoldásához már nem elégséges a jelenlegi színvonal sem. Elsődleges feladat, hogy az el­múlt év kedvező tapasztalatait haszno­sítsuk, általánosítsuk 1967-ben. A szo­cialista munkaversenyt tovább folytat­juk, most már a IX. kongresszus ha­tározatainak minél eredményesebb megvalósításáért, a gazdasági mecha­nizmus és irányítási rendszer jó előké­szítésének érdekében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére. Mindezek megkíván­ják, hogy a feladatok komplexitásának , megfelelően a versenymozgalomban a vállalások is komplexek legyenek és a kollektív munkán alapuljanak. A fel­adatok megkövetelik a verseny további rugalmas igazodását az igényekhez és a belső tartalékok feltárásához. A Borsod megyei vegyipari vállala­tok munkájától nagymértékben függ a Vegyipari Tröszt eredménye. A terme­lési tervek növekedése ismét megha­ladja az országos és megyei ipari átla­got. Legmagasabb a BVK-nál, ahol 15 százalékkal kell növelni a termelési értéket, a TVK-nál és az ÉMV-nél pe­dig 10—10 százalékkal. A termelési feladatok megoldásához elengedhetetlen a BVK-nál az új nit­rogén üzem bővítés és a karbamid üzem sikeres próbaüzemeltetése. Az ammónia-terv teljesítéséhez a II. ne­gyedévtől szükséges az I. sz. nyomás­alatti földgázbontó zavartalan üzeme­lése és a IV. sz. szintéziskor folyama­tos kapacitás-kihasználása az átlag napi 150 tonna ammónia termeléséhez. A kaprolaktám üzemben a mennyiségi követelmények mellett törekedni kell a poliamid műselyemszál gyártásához szükséges minőség mielőbbi elérésére. A hazai és export klórigények kielé­gítése érdekében az elektrolízis üzem­ben a megnövekedett kapacitás maxi­mális kihasználása a feladat. A TVKK-nál mind ammóniából, mind műtrágyából többet vá­runk az 1966. évi szintnél. Fel­adata lesz a TVK-nak a Péti Nitrogén­­művek és a BVK folyamatos ammónia­ellátása, amelytől 1967. évi tervük tel­jesítése is függ. A festékgyár termelé­sének és választékának növelése mel­lett jelentős tennivaló a félfolyamatos gyöngymalmi technológia és a diszper­ziós ragasztóanyagok gyártásának be­vezetése. Ez utóbbi termékcsoporttal nyugatnémet és svéd importot lehet megtakarítani. A TVK vezetőinek az eddiginél nagyobb gondot kell fordí­taniuk olyan segédüzemek kihaszná­lására is, mint a központi karbantartó gyárrészleg. Az ÉMV 10 százalékos termelésnöve­lésén belül első helyen szerepel a gyógyszeripari intermedierek termelé­sének fejlesztése, hogy a gyógyszeripar exportfeladatainak eleget tudjon tenni. A feldolgozóipar ma már széles körűen alkalmazza a dekorit-lemezt és a poliu­­retán-habot, és növeli igényét. Ennek megfelelően a III. ötéves tervben ka­pacitás-bővítések is szükségesek, mert az igények a jelenlegi kapacitást meg­haladják. A gazdasági élet igényeinek megfele­lően, a termelés volumenének növelése mellett törekedni kell a termékek vá­lasztékának növelésére is. Az ÉMV pél­dául maga kezdeményezte, hogy már a mezőgazdaság 1967. évi idényének kez­detére 60 tonna új típusú gyomirtó­szert gyárt. A versenyképesség érdekében a gyártmányfejlesztés mellett nagy gondot kell fordítani a gyártás­fejlesztésre, a technológiai fegyelem megszilárdítására. A gyártási költségek csökkentése érdekében fokozni kell a termék­ kihozatalt, azonos anyagfelhasz­nálás nt.el 1 11. Fontos, hogy a fajlagos alapanyag-, segédanyag- és energiafel­használás tovább csökkenjen. Az 1967. év gazdag programot ad a műszaki fejlesztőknek és a kutatási eredményeket alkalmazó termelő üze­meknek. Csak a fontosabbakat említve: a kutatóintézetekkel közösen, csökken­teni kell a nitrogénműtrágya raktáro­zás közbeni összetapadását. A BVK- nak külön feladatát képezi még a di­­klóretán gyártástechnológiájának kidol­gozása. A TVK festékgyára több új termék gyártásának bevezetése között tervezi a formalkidot, amelynek segít­ségével alacsony hőmérsékleten előállít­ható csempéket kap az építőipar. Az ÉMV külön feladatai közé tartozik a benzinreformálás származékának, a benzol és toluol frakciós nitrálásának megoldása. A műszaki fejlesztésben mindhárom vegyipari vállalatnak jelen­tősek a feladatai. Ezeknek megfelelően biztosít a tröszt műszaki fejlesztési alapot. A termelési, műszaki fejlesztési fel­adatokkal egy sorban kell beszélnünk a borsodi vegyipar 1967. évi beruházási terveiről. A legnagyobb beruházási összeget a PVC-gyár bővítésénél és a TVK polietiléngyárának építésénél kell hatékonyan felhasználni. Ezek 72 szá­zalékos részesedése a borsodi vegyipar ez évi beruházási feladataiból, nem csökkentheti közös felelősségünket a többi beruházás megvalósulásáért. Az 1966. évi tapasztalatok gondosabb elő­készítésre, fegyelmezettebb kooperáció­ra és szigorúbb pártellenőrzés szüksé­gességére figyelmeztetnek, mivel a nit­rogénműtrágyagyárak bővítéséhez, az intermedier és prospor üzem megvaló­sításához is jelentős népgazdasági ér­dekek fűződnek. B­ár az 1967. évi feladatok szintén sokrétűek és bonyolultak a me­gye vegyiparában, sikeres meg­oldásokhoz adott a szakmai és politikai erő. A vezetés színvonalát minden szinten tovább kell javítanunk, és he­lyes, lenini értelmezésben megvalósí­tani az üzemi demokráciát. A vezetés tudományos módszereinek igénylését jelenti, hogy a tröszt ki­emelt feladatként írta elő az egyes vegyipari kombinátokra a gyártási és távlati fejlesztési tervek matematikai modelljének kidolgozását. Csak egyetértésünket fejezhetjük ki a tröszt vezérigazgatóságával, amikor a több éves tapasztalatok alapján alkal­masnak tartja az egyes vállalatok ve­zetését a nagyobb hatáskör gyakorlá­sára. Mi is úgy ítéljük meg, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésében ez hasznos lépés, és a kapott bizalomra az 1967. évi tervek sikeres túlteljesítésével válaszolnak majd vegyipari vállalataink kollektívái.­­ Téli napsütésben (Ágotha Tibor felvétele) 125,2 százalékos tervteljesítés a TVK-ban A Tiszai Vegyikombinát dolgozói eredményesen zárták az 1966-os gazdasági évet. A vállalat minden vonalon je­lentős túlteljesítést ért el. A TVK az 1966. évi teljes termelési értéktervét 115,1 százalékra teljesítette. A vég­leges értékelés még nem ké­szült el, így csak megközelít­hető pontosságú adatok áll­nak rendelkezésünkre. A vállalat tervgazdasági osztálya által közzétett leg­frissebb adatok az alábbi ered­ményekről számolnak be: Ammónia: terv 120 000 ton­na, teljesítés 141463 tonna, az eredmény 117,9 százalék. Ammóniából a kiszállítási tervelőirányzat 15 650 tonna volt. A teljesítés 30 074 tonna, amely 192,3 százalékos terv­teljesítést jelent. Ammónia exporttervét a vállalat 10 913 tonnával szár­nyalta túl, amely 193,3 SZáza­lékot jelent. A múlt évben nitrogén mű­trágyából (20,5 százalékos ha­tóanyag tartalommal számol­va) a terv 390 000 tonnát írt elő. Ezzel szemben a TVK 417 362 tonna műtrágyát adott a népgazdaságnak. A festékipari termékek ter­melésében szintén szép sike­rek születtek az elmúlt évben. Az 1966. évi tervelőirányzatot a festékgyár dolgozói kereken 900 tonnával teljesítették túl Éves eredményük: 107,6 szá­zalék. S végezetül: a TVK-ból el­szállított összes export termék értéke 163 millió 54 ezer fo­rint. Ez az eredmény azt je­lenti, hogy a Tiszai Vegyikom­binát 1966. évi export tervét 185,8 százalékra teljesítette. Az anyagellátáson is múlott Az Északmagyarországi Ve­gyiművek üzemeinek többsé­ge már az elmúlt év decem­ber elején teljesítette éves tervét. Ebből az alkalomból kértünk rövid nyilatkozatot Takács Antal elvtárstól, a vál­lalat anyag- és áruforgalmi fő­osztályvezetőjétől. — Az éves terv ilyen sike­res teljesítése nem lett volna lehetséges a jól szervezett anyagellátás nélkül — kezdte Takács Antal. A továbbiakban arról tájékoztatott, hogy mun­kájuk nem volt zökkenőmen­tes. Az év közben több eset­ben is előfordult, hogy késett az importszállítás. Adódtak minőségi kifogások a szállít­mányoknál, máskor pedig fu­varozási gondok gátolták az anyagszállítást. Az anyagellátást végző munkatársak mindegyikének köszönhető, hogy hozzáérté­sükkel, lelkiismeretes munká­jukkal közreműködtek a fel­merült problémák megoldásá­nál — folytatta a főosztály­vezető. — Az éves munka eredményeit vizsgálva, feltét­lenül szólni kell a társosztá­lyok közreműködéséről, a vál­lalat vezetőinek segítségéről, valamint az irányító hatóság és az ellátást biztosító szer­vektől kapott támogatásról. Segítségünkre volt, hogy az új kormányrendelet — amely szeptember elsején lépett élet­be — feloldotta a gazdasági élet egyes kötöttségeit. Az 1967. év is nagy felada­tot ró az anyagellátást bizto­sító dolgozókra. Az új eszten­dő minden hétköznapjának ke­mény, fegyelmezett munkája szükséges e feladatok megol­dásához. Remélem, hogy ez évben is sikerrel oldjuk meg szállítási feladatainkat — fe­jezte be Takács elvtárs. Csőszakadás miatt 36 órás termelési kiesés volt a TVK amm­móniagyárában December 28-án hajnalban, négy óra előtt néhány perc­­­­cel a TVK ammóniagyárában­­ egy kisebb méretű csőszakasz­­ szakadása miatt jelentős tűz­­­­kár keletkezett. Az üzem sze­­­­mélyzete a tűzoltósággal együtt gyorsan lokalizálta a tüzet.­­ Eközben személyi sérülés is­­ történt: Bakonyi István meg­bízott művezető égési sérülést­­ szenvedett, mialatt bátor helyt­­,­állással mindent igyekezett megtenni a tűz megfékezésé­re. Sebeivel hamarosan kór­­­­házba szállították. Az üzemzavart a villamos üzem, a mechanikai főosztály, a műszerautomatikai főosz­tály, valamint az ammónia­gyár és a telepfenntartás dol­gozói megfeszített munkával rövid idő alatt felszámolták, és 36 órai termelési kiesés után újból megkezdhette az üzeme­lést az ammóniagyár. A tűz mintegy 650—670 tonna am­mónia előállítását tette lehe­tetlenné. A műtrágyagyár üzemré­szeiben részleges termelés folyt az üzemzavar és a hely­reállítási munkák idején.

Next