Borsodi Vegyész, 1967. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-06 / 27. szám
ÁTLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM, Alp: 50 fillér 1967. JÚLIUS 6. VI. közgazdász-vándorgyűlés Debrecenben A reform figyelem középpontjában Vállalati döntés a gazdasági ösztönzők új rendszerében Három napon keresztül folyt a vita június 27—29 között Debrecenben az új gazdaságirányítási rendszerről, a VI. közgazdász-vándorgyűlés keretében. A tanácskozáson mintegy 600-an vettek részt, igen sok vállalati igazgató, főkönyvelő, valamint nagy számban és magas szinten képviseltették magukat a különböző főhatóságok. Jelen voltak az új gazdaságirányítási rendszer elméleti teoretikusai is. A nagyszabású ülést dr. Vajda Imre, az MTA levelező tagja nyitotta meg, majd utána Huszár István, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszéde első részében méltatta az ülés időpontjának aktualitását: egy évvel ezelőtt született a döntés a reform szükségességéről, és néhány napja ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága, mely határozataival megkönnyítette az értekezlet munkáját, valamint irányt mutatott a további tennivalókra. A reform igen fontos, kezdő dátumáig — 1968. január 1. — pedig kereken fél év áll rendelkezésre. A Központi Bizottság állásfoglalása kimondja: El kell érni, hogy a következő hónapokban a reformra való felkészülés középpontjába a vállalati tevékenység, a vállalat helyzetének a magasabb követelményekből kiinduló elemzése, a vállalati kezdeményezés élénkülése kerüljön. Világos cél — vitatott módszerek — A reformról hozott határozatban az MSZMP Központi Bizottsága megállapította a jövedelem-szabályozás alapelveit. Ezek szerint biztosítani kell, hogy a vállalatok az eddiginél közvetlenebbül és nagyobb mértékben élvezzék a jó gazdálkodás előnyeit, és saját anyagi erejükből fedezzék a gazdálkodás hátrányos következményeit; a vállalatok gazdasági tevékenységének fő műszere és mércéje, a nyereség hosszabb távú alakulása. Olyan helyzetet kell tehát teremteni, hogy a vállalatok fejlődési lehetősége függjön a nyereség alakulásától, s ez utóbbi jelentős befolyást gyakoroljon a vállalat dolgozóinak személyi jövedelmére is — tartalmazza az írásos referátum. — A reform egyik leglényegesebb vonása: a központi tervezés rendszerének egybehangolása a piaci mechanizmussal. Jelenleg a leglényegesebb kérdések már tisztázódtak. A cél világos, az eszközök és módszerek azonban vita tárgyát képezik, és a vándorgyűlés feladata volt ezeket a problémákat gyakorlativá, élővé tenni, valamint sokoldalúan elemezni. Rácz László, az Országos Anyag- és Árhivatal közgazdasági főosztályának helyettes vezetője Árpolitika és árrendszer címmel tartott előadást. A többi között hangsúlyozta: Az áraik nyereségdifferenciáló hatását nem szabad kikapcsolni az irányítás rendszeréből, mert az egyúttal kikapcsolná a vállalatot, illetve a vállalati dolgozók kezdeményezését is az erőforrások jobb kihasználására. Azokban a kulcspozíciókban, amelyekben a központi irányításnak nagyobb szerepe lesz, az árakat az állam kötelezően előírja, vagy maximálja. Ezek a területek: az energiahordozók árai, a legdöntőbb alapanyagok árai (például: egyes főbb vegyipari termékek árai) és az alapvető fogyasztási cikkek (tüzelőanyagok, élelmiszerek) fogyasztói ára. Az új magyar árrendszer a hatósági és a piaci árrendszer sajátos kombinációja — mondotta, majd ismertette azokat a módszereket, amelyeket alkalmazni kívánnak az árszabályozásban. A bank szerepe A következő előadó dr. Ács Lajos kandidátus, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője volt A hitelrendszerről beszélt. A hitelpolitika a fizetőképes kereslet tágításával, vagy adott esetben szűkítésével képes hatást gyakorolni a piac viszonyaira, az áru—pénz-egyensúly pénzoldalára — mondotta Ács elvtárs. — Ezt követően a hosszú, közép és rövid lejáratú hitel és kamatrendszerről beszélt. Előadásában hangoztatta: — A bank a hitelezés elbírálásakor elsősorban abból indul ki, hogy a hitelképes vállalat általában kielégíti azt a kritériumot, hogy piaci igényre termel. Hitelképesek azok a vállalatok, a Gazdasági Bizottság döntése értelmében, amelyek: „ ... termékeiket a piacon rendszeresen értékesítik, jövedelmezően gazdálkodnak, fizetési kötelezettségeiknek rendszeresen eleget tesznek, s a jövőre nézve a hitelek lejártakor való visszafizetését biztosítani tudják.” (Folytatás a 3. oldalon) Az ÉMVB-üzemének két dolgozója a krómlemezt készíti elő a dekoritprés alá. (foto: Agotha Tibor) e tt It Ariban — mintegy A HKonnda évvelelőtt —, amikor az addigi gépkihasználást tovább kellett csökkenteni a TVK központi karbantartó üzemérneki forgác35tos csarnokában, sokan nem értették a dolgot. Nehéz is volt rá magyarázatot adni. Arra tudniillik, hogy jelentős anyagi befektetéssel felépítették ezt az impozáns csarnokot, s mintaszerűen fel is szerelték benne a legkülönbözőbb, egytől egyig modern forgácsológépeket, — az avatatlan szemnek is tetszetős, vonzó látványt nyújtó gépparkot létesítettek itt —, ám a benne rejlő műszaki kapacitás kihasználását tovább csökkentették, ahelyett, hogy inkább növelték volna. Pedig tudott dolog, közismert igazság, hogy egy új berendezés, egy új üzem akkor „fizeti vissza” a lehető legrövidebb időn belül a beruházására fordított értéket, ha" üzembe helyezésének pillanatától maximális kapacitás-kihasználással termel. Ha nem, az értéke csökken, s egyre több idő kell később a megtérülésére, a „visszafizetésre”. Ez a közgazdaságtan kétszerkettő igazsága. Nem ma találták ki, jól ismerték már a múlt században is. S ha ezek után írjuk, hogy a TVK forgá- csoló gépparkja jelenleg csak mintegy* 35 százalékos kapaci- tás-kihasználást mutat, akkor — az előbbiek ismeretében — ehhez a tényhez csak annyit fűzhetünk hozzá: még szerencse, hogy ez aránylag rövid ideje van — és már bizony- nyal nem sokáig marad — így. Manapság, amikor — a gaz-daságirányítás új rendszeré- nek ismeretében — a vállalatoknál a nyereség, a jövedelmezőség a döntő, a TVK vezetői megkülönböztetett figyelmet szentelnek a forgácsoló géppark kihasználásának mielőbbi teljessé tételére is. Mint Szénási Tibor főmérnök elmondotta: a legközelebbi két, két és fél év alatt 100 százalékos kapacitáskihasználást kívánnak a forgácsoló- és lakatosműhely gépein, berendezésein elérni. Hevon végtére is: ennek létén a korszerű üzemcsarnoknak a gépsorain komplett új gépeket, igen értékes gépalkatrészeket lehet előállítani, megmunkálni, öszszeszerelni. (Egy export megrendelésre gyártott extruderfej mintaszerű elkészültéről annak idején mi is hírt adtunk. Kár, hogy eleddig ez volt az egyetlen fehér holló!) Hogy közelebbről, milyen új gépeket, alkatrészeket fognak majd itt előállítani — arról is szólt a főmérnök. Van már többféle elképzelésük, de a géppark termelésének tárgyi eredményeit, a mineműségét nyilván a kereslet, a piac, a megrendelők igénye határozza meg és alakítja, módosítja majd a továbbiakban. Egy azonban bizonyos: a TVK már saját szükségletre is tervezi itt, ezen a gépparkon berendezések, nevezetesen műanyag-feldolgozó gépek előállítását, komplett gyártását. Mint Szénási elvtárs elmondotta, az évi 24 ezer tonna kapacitású, épülő polietilén gyárak termelésének jelentős részét maguk kívánják feldolgozni. Most folytatnak tárgyalásokat külföldi partnerekkel a feldolgozógépek műszaki tervdokumentációjának és gyártási jogának megszerzésére. A Knunhinai vezetőinek,a a KOIDDunai géppark teljes kihasználására vonatkozó tervei bizonyára a dolgozók egyetértésével is találkoznak, hiszen ez lehet a vállalat jövedelmezősége növelésének egyik fontos eszköze. (m. i.) 4 35-ről IOO-ra Egy meglevő kapacitás kihasználásáért a TVK-ban Egy hónap a gyárban... (Képriport az 5. oldalon) A kultúra eszközeivel is Felkészülés a jubileumi évforduló megünneplésére Kétnapos ünnepségsorozat és kiállítások — 180 ismeretterjesztő előadást tervezne A tiszaszederkényi egyesített művelődési otthon vezetősége június 26-án ülést tartott, amelyen fontos döntések születtek. Első napirendi pontként szerepelt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója megünneplésével kapcsolatos tennivalók meghatározása, továbbá a művelődési ház ünnepélyes átadásának előkészítése. A művelődési otthon vezetősége elhatározta, hogy november 7. alkalmával kétnapos ünnepségsorozat keretében emlékeznek meg a forradalom 50. évfordulójáról. Ezen belül különböző kiállításokat rendeznek, ahol bemutatják a szovjet nép, a szocialista város, az üzemek, vállalatok életét, fejlődését. A jubileumi évforduló ünnepségeinek előkészítésére — a helyi párt és tömegszervezetek képviselőinek bevonásával — egy tizenegy tagú operatív bizottság és több albizottság alakult. Ezek a bizottságok irányítják majd a szocialista forradalom 50. évfordulójának megünneplésével, illetve mennyiben az építők ígérete szerint a művelődési ház november 7-ig elkészül, úgy ennek ünnepélyes átadásával kapcsolatos munkákat. Az ülésen napirendre tűzték az 1967—68. évi népművelési évad feladatainak megvitatását is. Ennek kapcsán olyan terv született, hogy a következő évadban összesen 27 helyen indítanak ismeretterjesztő előadásokat, munkásakadémiák és egyéb előadások formájában. A művelődési otthon vezetősége közel 180 előadás megtartását vette tervbe. M. S.