Borsodi Vegyész, 1968. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-04 / 27. szám

Ш PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM, Ara: 50 fillér 1968. JULIUS 4. Bravúros siker a nagyjavításban Két nappal előbb adott műtrágyát a tervezettnél a BVK I. gyáregysége Biztató lehetőség a műtrágyatermelés fellendítésére Óriási bravúr, nagy-nagy si­ker koronázta mintegy 1800 dolgozó , karbantartó és technológiai szakmunkás, kül­ső kivitelező, betanított és se­gédmunkás — 19 napi erőfeszí­tését, amely a nagyjavítást je­lentette a BVK I. gyáregysé­gében az elmúlt három hét alatt. Két teljes gyárat — a műtrágya- és kaprolaktám­­gyárat — kellett szétszedni, minden berendezését, gépét, automatikáját, fontos vezeték­­rendszerét átvizsgálni, nagyon sokat megjavítani, kicserélni, bekötni és beépíteni, megtisz­títani, kipróbálni, majd ösz­­szerakni és végül­­ üzembe helyezni e hallatlanul feszí­tett, rövid idő alatt. Ma már a termelés „próba­kövén” lemért mutatók alap­ján mondhatjuk: mindez si­került. A BVK nitrogénmű­trágya-gyára a tervezettnél két nappal előbb kezdte meg a késztermék előállítását: a MAL-üzem már a pénteki (jú­nius 28-i) éjszakás műszakban megtermelte — vásárolt am­mónia felhasználásával — a nagyjavítás utáni első műtrá­gyát. Dicső haditett ez a munka frontján mind­azok részéről, akik — egy­részt az üzem karbantartói és technológiai kezelői gyanánt, úgy látták el a feladatokat, hogy ekkora időmegtakarítást biztosítottak; — másrészt a központi karbantartók részé­ről, akik — mint legutóbb ír­tuk — csak a múlt hét elején állhattak itt rá teljes erőbedo­bással (különösen a hegesztők és csőszerelők) a rájuk háruló tennivalók gyors és pontos, kifogástalan minőségű elvég­zésére. Az ammóni­a - ü­zemcsoport a tervezettnél 12 órával hama­rább kezdte meg a saját am­mónia termelését, viszont két nappal előbb szolgáltatott fel­dolgozásra alkalmas ammóni­át а Ľ-old­alnak abból a vásá­rolt mennyiségből, amely a magyleállás idején érkezett a Vállalathoz. — Az А-oldalon elvégzett nagyjavítási munkák minősé­ge ellen semmilyen lényeges kifogás nem merült fel az in­dítás során — mondja Osvay Lajos üzem­csoportvezető, aki e munkák mennyiségéről a „leg”-ek felsőfokán beszél. Nem csoda, hiszen a nagyleállás itteni napjai való­ban rendkívüli fordulatok és erőfeszítések krónikáját adták, leginkább a gázüzem terüle­tén. Mint ismeretes, a szintézis­gáz termelését a leállásig az atmoszférikus bontóval és egy nyomás alatti bontóval — más néven a B-reforminggal — biztosította az üzem. Az A-reforming, amely garanci­ális próbaüzem időszakában van még jelenleg is, február 10. óta a kollektor-vezeték re­pedése miatt nem üzemelhe­tett. A nagyjavítás első nap­jaiban azonban kiderült, hogy a T-reforming kollektor­ veze­tékén is repedés van. Emiatt te­hát ennek az újraindításáról le kellett mondani a nagyja­vítás befejezésére tervezett idő­pontban. Ráadásul a nagyle­­állási terv az E-bontó indítá­sával nem számolhatott a kol­lektor-vezeték javításának bi­zonytalan kilátásai miatt. Sze­rencsére e kilátások jobbra fordultak, miután június 18-ra lehetővé vált a javítás befe­jezése, a speciális hegesztés, a repedt csőszakaszok kicserélé­se, így a gázüzem nagyjaví­tásán dolgozók teljes gőzzel rákapcsolhattak az A-refor­­ming mielőbbi készreszerelé­­sére, amit 25-én sikerült is befejezniük. Mindenkinek a legnagyobb erőfeszítésével üzembe helye­zésre kész állapotba került te­hát az A-reforming amelyet — miután a belga szállító fél szakemberei is megérkeztek és felkészültek rá — június 28-án be is gyújtottak, aznap amikor a B-bontónak kellett volna '­ ' tehát várhatóan 3-án, vagy 4- én megkezdheti a szintézisgáz termelését és szolgáltatását az ammónia üzemnek. Rendkívül biztató a közel­jövő kilátásait illetően, hogy a lehetőség szerint azonnal megkezdték а Ľ-reforming megrepedt cső­­ívének kicserélését is, azzal a hegesztési technológiával, amely eredményesnek bizo­nyult az А-bontó javításánál, ahol négy csőszakaszt kellett kicserélni. További nagy meg­elégedésére szolgál az üzem­csoport dolgozóinak az is, hogy az atmoszférikus bontó­ba beépített új CD-konverzió mindenben — a várakozást felülmúlóan — megfelelt az indításnál és az eddigi üze­meltetés során is, rendelteté­sének. Ez a siker elsősorban a felújítási osztály jó irányí­tó, és a VEGYSZER-dolgozók hibátlan és gyors kivitelezői munkáját dicséri. A­z-oldali (műtrágya) üzemcsoport vezetője, Gönczi László elvtárs elsőként a mész­­ammónsalétrom üzem nagyja­vításáról beszél jogos büszke­séggel. Ez az üzem ugyanis egy nappal később állt le, de két nappal korábban indult a tervezettnél. Ez a 3 napos idő­megtakarítás igen nagy tett volt, rendkívüli erőfeszítést igényelt, hiszen minden terve­zett javítási munkát gondosan, minőségileg is kiválóan és gyorsan végezték el az itt dolgozók. Az általános revízi­ós és karbantartási feladato­kon túlmenően technológiai javítást célzó átalakítást is végre kellett hajtani, ami egyúttal mechanikai tökélete­sítést is jelent. (Ezt eredmé­nyezi például az új ammónnit­­rát-szivattyú beépítése és a kalapácsos törő tehermentesí­tése, vibrátor beépítésével). Nagy teljesítmény van amögött is, hogy a salétrom­sav üzem szintén egy nappal előbb indulhatott a te­rvezett­­nél. Itt van a mindenkori „kulcsa” letéve annak, hogy messzire hirdeti-e a véggáz­kémény légbe szálló, sárgás­barna nitrózája a nitrogén­gyáregység üzemelését. S ab­ban, hogy a határidő előtt egy nappal, szombaton már „pipált” a kémény, meghatározó szerepük volt az üzem nagyjavításán dolgozók­nak, akik igen nagy munkát fejtettek ki az oxidátorok ja­vításánál (ezzel hosszú időre sok műszaki gondot oszlattak el az üzem „feje” felől) és a véggáz-hőcserélő teljes felújí­tásánál. A műtrágya-üzemcsoport legifjabb „tagja”, a karbamid szintén nem kevés munkát adott a „reperálóinak”, köz­tük is elsősorban a szóróto­rony korrózióvédelmét meg­valósító telep­fenntartási fes­tőknek és a gyárkéményépítő állványozóknak (akik külső kivitelezőként álltak helyt itt derekasan). Ez utóbbi mun­ka nemcsak az egyik legna­gyobb volumenű, hanem a leginkább időigényes is volt, s mivel az üzem a tervezett­nél csak 3 nappal később áll­hatott le, nagyrészt a korró­zióvédelem megteremtőinek igyekezetén múlott, hogy mi­kor indulhat újra. Nos, egy kis szófordulattal most el­mondhatjuk, hogy rajtuk nem múlott! Az időbeli hátrányt leküzdve, biztosították annak feltételét, hogy a karbamid üzem is a tervezett időben, jú­lius 3-án indulhat, az A-ol­­dali termelés mennyiségétől és a termelt széndioxid minőségé­től függően. A másik gyár­ — vagy bel­ső, hivatalos megnevezéssel — a kaprolaktám üzemcsoport jórészt önerejére volt utalva a nagyjavítási feladataival a három hét alatt. Érthető te­hát Szerencsés Károly üzem­csoportvezető elégedettsége, sőt titkolt büszkesége is, ami­kor így tájékoztat: — A márciusban már ösz­­szeállított és május végére névre szólóan is lebontott s időprogramozott nagyjavítási teendőinket a tervezett határ­idő előtt egy nappal befejez­tük. Ehhez különösen jó se­gítséget kapott az üzemcso­port a telepfenntartás kőmű­ves- és ácsrészlegétől. A na­gyobb jelentőségű munkák (Folytatás a 3. oldalon.) A Tiszai Vegyikombinát gépgyára jelentős részt vállal a hazai műanyagipar fellendí­tésében. A gépgyári jellegű szolgáltatásokon kívül, az ors­zágban eddig még nem gyártott műanyagfeldolgozó gépek és gépsorok, fröccsöntő szerszámok, keverőművek és különböző vegyipari készülé­kék nagyüzemi gyártását vég­zi. Képünkön a Béke szocia­lista brigád tagjai — a Veg­yipari Invest részére készülő — visszaforraló üst hegesz­tési varratait készítik elő. (Fotó: Szőke Sándor) Hogyan alakult a termelés a TVK-ban Hat hónap telt el az esz­tendőből. Ilyenkor a legtöbb helyen mérlegelést készítenek a végzett munkáról, értékelik a termelés alakulását és meg­határozzák a következő fél évben megvalósításra váró fel­adatokat. Ennek az írásnak a kereté­ben természetesen nem vállal­kozhatunk arra, hogy átfogó képet adjunk a Tiszai Vegyi­kombinát féléves munkájáról. A teljességre való törekvés nélkül csupán néhány emlí­tésre méltó eredmény ismerte­tésére szorítkozunk. Mindenekelőtt abból indu­lunk ki, hogy a TVK ez évi termelési előirányzata ammó­niából — az üzemekből, a brigádoktól beérkezett vállalá­sokkal együtt — 190 ezer ton­na. Június 28-ig bezáróan eb­ből több mint 100 ezer ton­nát teljesített a vállalat. Meg­állapítható tehát, hogy az év első hat hónapjában kedve­zően alakult az ammóniater­melés. Június 28-ig a máso­dik negyedéves időarányos tervet ammóniából 112,7, nit­rogénműtrágyából 104,7 száza­lékra teljesítették a műtrágya­­gyár dolgozói. Az ammóniafelhasználást te­kintve az idén már merőben más a helyzet, mint az elmúlt évben volt. Tavaly még igen jelentős mennyiséget szállítot­tak exportra, most viszont a savüzemi kapacitás bővülésé­vel megvannak a feltételek arra, hogy a savüzem hat, il­letve hét egysége (a hetedik a közelmúltban kezdte meg a próbaüzemelést) feldolgozza a TVK-ban termett ammónia nagy részét. A második ne­gyedévben mindössze kétezer néhány száz torma ammóniát szállítottak külföldre, szemben az első negyedévi több mint 10 ezer tonnás ammónia­exporttal. A második negyedévben nagy emelkedést mutat az am­móniatermelés napi átlagának alakulása is. Januárban, feb­ruárban és márciusban még csak 16 ezer tonnán felüli tel­jesítményt produkált a gyár­egység, áprilisban viszont már meghaladta a 17 ezer tonnát is. Májusban pedig egészen ki­váló eredmény született. 18 ezer 532 tonna volt az össz­teljesítmény. Ebben a hónap­ban a gyáregység dolgozói 597,8 tonnás napi átlagot ér­tek el az ammóniatermelés­ben, ami egyedülálló a TVK és a magyar vegyipar törté­netében. Érdemes még azt is megemlíteni, hogy a gyár in­dulásától napjainkig a TVK összesen 1 millió 500 ezer ton­na nitrogénműtrágyát gyár­tott a mezőgazdaságnak. A műanyagfeldolgozó üzem hasonlóan a műtrágyagyár egységeihez, a második fél év­ben tovább növeli termelését. Az év első három hónapjában mindössze 400 tonna granu­látumot használt fel, májusban pedig már 210 tonnát dolgo­zott fel az üzem. A harmadik negyedévben 300 tonna granu­látum feldolgozását tervezik, amelyből többek között 300 tonna fóliát és tömlőt (a be­érkezett igény 420 tonna), kö­rülbelül 2 millió 200 ezer poli­etilén zsákot és 1 millió 300 ezer darab 5—10 kilogrammos tasakot fog gyártani az üzem. Egy üzem hétköznapjai­ tes. Majd elkezdte a felsoro­lást. — A múlt héten fejeztük be például a III-as, IV-es vizes mosótorony Raschig-gyűrű cseréjét — folytatta. — Álta­lában minden évben sor kerül erre a munkára, ugyanis a szennyeződés miatt ki kell cserélni a töltetet, illetve meg kell tisztítani, s ki kell válo­gatni az elhasználódott Ra­­schig-gyűrűket. Ezzel egyidőben végeztük el az egyik nitrogénes mosó­kabin kimelegítését és korona­­betét-cseréjét. A feladat telje­sítése két napot vett igénybe. Az elmondottakon kívül be­fejeződött a III-as számú óriás kompresszor nagyjavításának gépészeti munkája is. Most a nagy gép hűtőinek ellenőrzé­se, tisztítása folyik. Különösen a nagy nyomású, duplacsöves hűtők tisztítására és szerkeze­ti anyagellenőrzésére kell nagy gondot fordítani. A hűtők szét­szedése igen nagy feladatot je­lent, hiszen köztudott, hogy a köztük levő szűk hely rendkí­vül megnehezíti a munkát. A mechanikai főosztály dol­gozói azonban addig kísérle­teztek, amíg ki nem dolgoztak egy olyan rendszert, amely­nek alapján a lehető legjobb minőségben el tudják végezni a berendezések ellenőrzését és a szükséges javításokat. A karbantartók még ezen a hé­ten befejezik ezt a munkát is. És még sorolhatnám to­vább a gyáregységben végbe­menő eseményeket, változáso­kat. Minden egyes javítás, terv­szerű karbantartás és a külön­böző műszaki intézkedések megjavítása egy célt szolgál: biztosítani a gyáregységben a zavartalan és biztonságos ter­melés feltételeit. Egy gazdasági egység, üzem hétköznapjait csak a külső szemlélő látja egyhangúnak. Egy munkahelyen mindig tör­ténik esemény, amely az adott üzem életében döntő jelentő­ségű. Legutóbb, amikor a TVK ammóniagyárában jártam, és arról érdeklődtem, miről le­hetne írni a lapban, volt al­kalmam meggyőződni erről az igazságról. — Csak az elmúlt egy hét alatt annyi minden történt az üzemben, hogy hirtelen nehéz lenne valamennyit felsorolni — tájékoztatott Balázs La­jos, gyáregységvezető-helyett Életkorban a legidősebbek A Tiszai Vegyikombinátban jelenleg 136 szocialista brigá­d dolgozik. Számuk évről évre növekszik. A gépgyár és öntöde gyáregységben az i­dén — az előző évi 15 bri­gáddal szemben — 18 brigá­d határozta el, hogy megszer­zi a szocialista címet. A ké­pen az asztalosműhely Pető­fi Sándor szocialista brigádjá­nak tagjai láthatók. A bri­gád átlagos életkora 49 év. (Fotó: Szőke Sándor)

Next