Borsodi Vegyész, 1968. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-04 / 27. szám

кш. .JÚLIUS 4. Kéthónapi próbaüzem után Gondok és távlatok az ÉMV préspor üzemében Immár két hónapja próba­üzemel az Északmagyarorszá­gi Vegyiművekben a préspor üzem. A próbaüzemelés során több, igen fontos követelmény­nek tettek eleget az üzem dol­gozói. Mindenekelőtt megfele­lő minőségű, további feldolgo­zásra alkalmas présport kel­lett gyártaniuk. A próbaüzemelés tapasztal­la­tairól, az eddigi eredmények­ről kérdeztük Oláh József elv­társat, az üzem vezetőjét. — A próbaüzemelést az üze­meltetési tervnek megfele­lően, sikeresen folytatjuk — mondja. — Eddig arra töre­kedtünk, hogy a technológiai berendezéseket bejárassuk, hogy azok alkalmasak legye­nek az évi 2500 tonna prés­por gyártására. Törekedtünk arra is, hogy a tervezésből adódó, kellemetlen hiányossá­gokat megszüntessük. Fontos feladatunk volt az is, hogy az itt dolgozó fizikai és műszaki személyzet megismerje a be­rendezéseket, s megfelelő szakismerettel tudja azokat kezelni, ami egyúttal elenged­hetetlen feltétele a zavartalan üzemelésnek. Az utóbbi fel­adatunknak sikeresen eleget tettünk. Ezt hűen igazolják a laboratóriumi vizsgálatok is. Az üzemünkben gyártott prés­por mindenben megfelel a szabványban előírt követelmé­nyeknek. Csak­ néhányat em­lítenék : Kiválóan munkálható . A szabványban az ütő- és hajlítószilárdság 900 kilo­­gramm/négyzetcentiméter. A nálunk gyártott prospor 1000 —1100 kilogramm/négyzetcen­timéter hajlítószilárdságú. Az alaktartósságra vonatkozóan 100 Celsius-fokot írt elő a szab­vány, ezzel szemben a mi prés­porunkból készített próbapál­cák 110 Celsius-fokon még megtartják eredeti alakjukat. Az egyik legfontosabb vizsgá­lati módszer a vízszintes fo­lyóképesség mérése. Ez a prés­por megmunkálhatós­ágáról ad felvilágosítást, vagyis­­ arról, hogyan viselkedik a préspor a formába öntés után. A labo­ratóriumi vizsgálatokat köve­tően, üzemi körülmények kö­zött a Miskolci Műanyagfel­dolgozó Vállalatnál és a Bu­dapesti Műanyagfeldolgozó Ktsz-nél próbapréseléseket vé­geztünk. Igen kedvező ered­ménnyel, pedig a próbaprése­léseket a legrosszabb gépe­ken, s a legnehezebben présel­hető tárgyakból végeztük el. Az említett két vállalat szak­emberei is elégedetten szóltak a préspor minőségéről. Az üzemünkben gyártott préspor­­mintákból több selejtmentes használati tárgyat, például szappan tartókat, különböző formájú tálcákat, fényeső­­armatúrát és nagy irodai ce­ruzafaragó házat készítettek el. A tervezési hibákról — Több, a tervezésből adódó hiányosság korrigálására ke­rült sor a próbaüzemelés alatt — mondja. — A gyantafőző­­nél például a hűtővíz elveze­tésére szolgáló recirkuláló ágat kellett átalakítanunk, mert ez a vezeték a formalde­hid üzemből jövő és a hűtő­toronyba vezető recirkuláló ágba volt bekötve. A vezeték­ben uralkodó nyomás a hűtés hatásfokát lerontotta. Ezért ezt a vezetéket a formaldehid ág­ról le kellett választani. Vál­toztatást eszközöltünk a szál­lítás mechanizmusában is. A kész préspor szállítása ugyan­is fluttizációs úton történik a tárolóbunkerekbe. Az ide be­épített ciklonok nem feleltek meg a követelményeknek, ezért át kellett alakítani azo­kat. Ma már a préspor szál­lítása jónak mondható, csu­pán a nyomókörtékben kell még a lazító levegő bevezeté­séhez szükséges csonkokat be­építeni, hogy az anyag eseten­ként­ beboltozódását meg tud­juk szüntetni. A következő probléma a kis golyósmalmok ürítésével kapcsolatos. A je­lenlegi megoldás az, hogy a golyósmalmok ürítése vibrá­ciós szítán keresztül közvetle­nül a zsákokba történik. Ez nem megfelelő. Egyrészt túl nagy a porzás, s egészségügyi ártalmakat okoz, de ugyanak­kor jelentős anyag veszteséggel is jár, másrészt a golyósmal­mok ürítését csak szakaszosan lehet elvégezni,, ami sok időt rabol el, és az erőátviteli szer­kezetnél idő előtti elhasználó­dáshoz is vezet. A malmok át­alakítására a VEGYTERV-nél megtettük a javaslatot, amely­­lyel a VEGYTERV egyetértett. A szükséges tervdokumentá­ciót rövid idő alatt elkészítik. Nagyon súlyos problémával állunk szemben a homogeni­záló üzemeltetésénél. Itt, a ho­­mogenizálóval egybeépített zsákoló automata-mérleggel van baj. Ezek a mérlegek ál­lítólag poros anyagok mérésé­re készültek. Mi mégsem tud­juk használni, mert nem por­mentes kivitelben készültek. Ezért a púderfinomságú prés­por a mérleg mechanikai ré­szébe hatol, ott lerakódik, zár­latot okoz és a folyamatos üzemeltetést lehetetlenné te­szi. Sajnos, a Hódmezővásár­helyi Mérleggyár, ahol a mér­legeket készítették, az átalakí­tást nem vállalja, mert sze­rintük ezek a mérlegek amino­­plast-préspor mérésére nem alkalmasak. A tervezők vi­szont betervezték, s hogy mit lehet tenni? — véleményünk szerint ezek a mérlegek por­mentes kivitelben elkészíthe­tők. A megoldással a VEGY­TERV foglalkozik, mi is igyek­szünk segíteni, de eddig min­den eredmény nélkül. A terveknek megfelelően a VEGYSZER kivitelezésében elkészült a cellulóz előfoszlató berendezés. Sajnos, nem a leg­kedvezőbbek a tapasztalataink — mondja Oláh elvtárs. — Itt a helyszínen, a préspor üzem­ben még nem üzemeltettük a berendezést, de Budapesten a VEGYSZER központi telepén már kipróbáltuk és a terve­zővel együtt azt kellett saj­nos megállapítanunk, hogy bár a berendezés a tervek sze­rint készült el, az mégsem fe­lel meg rendeltetésének. Sze­rencsére a szükséges átterve­zéssel a VEGYTERV már fog­lalkozik. Mi pedig várjuk a mielőbbi megoldást, mert a gépre szükségünk van. hozsmírbb szárító­­berendezésre van szükség ." A jelenleg üzemelő tál­cás szárítóberendezéssel meg­oldott ugyan a préspor szárí­tása, de ha figyelembe vesz­­szük az üzem korszerű techni­kai berendezéseit, továbbá azt, hogy a jelenlegi berendezésnél nagyon jó szakképzettségű dolgozókra van szükség, s hogy a gyártás során ezen a területen a legszűkebb a kapa­citás, akkor indokoltnak lát­szik egy modernebb szárító­berendezés elkészítése — mondja az üzemvezető. — Na­gyon sok korszerű szárítóbe­rendezést láttam már külföl­dön, például az NDK-ban, ahol az aminoplast-présporok szárítására folyamatosan mű­ködő, forgódobos szárítókat használnak. Véleményem sze­rint (nem kerül sok pénzbe) az ÉMV-nél is egy hasonló szárítót kellene elkészíteni. Végül csak annyit: — Talán túl sötétnek tűnik a kép, túl sok a problémánk. Ennek ellenére is optimisták vagyunk, mert a termékünk nagyon jó minőségű, s az em­lített gondok, bajok megszün­tetésére is lehetőség van. A beruházó és a VEGYTERV ré­széről is a maximális jóindu­latot tapasztaltuk. A jövőt il­letően csupán annyit: már most foglalkozunk a választék bővítésével. Eddig ugyanis csak karbamid alakú présport gyártottunk. A laboratóriumi kísérletek után e hét végén, vagy legkésőbb a jövő hét ele­jén megkezdjük üzemi körül­mények között a karbamid­­melamin alakú kevert gyan­tás préspor gyártását. Ez a présporféleség ugyanis elektro­mos szerelvények készítésére nagyon alkalmas. Szarvas Dezső BORSODI VEGYÉSZ Egy pályázat és a feltételek A TVK gépgyárának kommunistái legutóbbi tag­­gyűlésükön az elmúlt pártoktatási év tapasz­talatait vitatták meg. Komjáthy Gyulának, a mecha­nikai főosztály csúcsvezetősége titkárának megnyitója után Vincze Bertalan, a gépgyár pártalapszervezetének titkára tartott beszámolót. Vincze elvtárs eredményesnek ítélte meg az 1967— 68-as oktatási évben végzett munkát, jóllehet a gép­gyárban történt átszervezés, az új termelési profil kialakításával járó többletmunka, a dolgozók leterhelt­sége átmeneti nehézséget okozott a pártszervezet ez­ irányú tevékenységében. A propagandisták közül kie­melte Koncz István mérnöknek, a gazdaságpolitikai tanfolyam vezetőjének lelkiismeretes munkáját, aki igen nagy szorgalommal látta el feladatát. A beszámoló a továbbiakban az új pártoktatási év előkészítésével kapcsolatos feladatokat ismertette a párttagsággal, majd a szocialista brigádmozgalom idő­szerű kérdéseivel foglalkozott. A taggyűlés részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták Gálik Pálnak, a gépgyár vezetőjének felszólalását, aki bejelentette, hogy a gyáregységvezetés — a párt- és a szakszervezettel egyetértésben — megpályázta a szo­cialista üzem címet. Gálik elvtárs elmondotta, hogy az első negyedév eredményei alapján megvannak a szocialista üzem cím elnyerésének feltételei. Ilyen tényező többek között a dolgozók szervezettsége, a ter­melési mutatók növekedése, a szocialista brigádmozga­­lom fejlődése. F­elhívta a párttagság figyelmét arra, hogy a gép­­­gyár létszámának növelésével egyidőben fokoz­ni kell a szocialista brigádmozgalom megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, szorgalmazni kell az újabb brigádok létrehozását. Gálik elvtárs kijelentette: a gazdaságvezetés a jövőben még inkább támaszkodik majd a szocialista brigádok munkájára és minden se­gítséget megad e mozgalom fellendítéséhez. (sz) 3 Bravúros siker a BoKia (Folytatás az 1. oldalról) közt említhetem a HASZ- üzem összes saválló-burkolatú csatornáinak és hidrolizáló toronyfalazatának javítását, a nitrit üzemrésznél két ab­szorpciós torony Raschig-gyű­­rűcseréjét, az anon üzeminél a dehidrogénező reaktor cse­réjét, a katalizátor-cseréiket, valamennyi kísérő fűtés reví­zióját, javítását. A laktámi üzemben pedig mintegy 700 darab saválló és duplikát-sze­­lep javítása, több hőcserélő kicserélése és a padlóburkolat részleges felújítása jelentette a feladatok zömét. Az üzem­csoport karbantartóinak és technológiai munkásainak egy­aránt dicséretére válik, hogy e munkákból nemcsak a rá­juk kirótt teendőket látták el becsülettel, hanem azokból is átvállaltak, amelyek a terv szerint a központi javítómű­hely „asztalára” tartoztak. így teremtették meg annak a le­hetőségét, hogy a határidőre megindult szolgáltatások — az energiaellátási üzemek jó munkája nyomán — a kap­­rolaktámgyári üzemindításo­­kat is általában a tervezettnél egy nappal korábban, a tech­nológiai sor elején már június 29—30-án megkezdhettük, s azóta is sikerrel, különösebb zavartól mentesen folytatjuk a további egységek indítását, üzemeltetését. Összefoglalásul Töreki Ernő, a termelési főosztály vezetője, az eddigieken túl még elmon­dotta: az eredetileg 3 hétre tervezett gyakorlatilag azon­ban 19 nap alatt befejezett nagyjavítási munka minden részesének nagy dicséretére válik, hogy a kombinát I. telepi két gyárát rekordidő, mind­össze 5 nap alatt üzembe he­lyezték, s a teljes vertikum­ban a nagyleállási tervben előírt határidőnél egy nappal korábban megkezdte az üze­melést, műtrágyát viszont — mint említettük — már két nappal hamarabb termelt a MAL-üzem, vásárolt ammónia felhasználásával. — A munkák minőségéről az az örvendetes tapasztala­tunk — sommázta Töreki elv­társ —, hogy meglepően ke­vés indulási zavar történt, je­lentéktelen a hibák előfordu­lási aránya, műszakilag súlyo­sabbnak minősülő probléma pedig egyáltalán nem adódott az újbóli üzembe helyezés el­ső napjaiban. Az újraindítás­nál a technológiai utasítások megtartását minden üzemnél folyamatosan ellenőrizték, é­s a technológiai kezelősze­mélyzetnek a nagyjavításban való helytállásán túl ez is dicséretére legyen mondva — az előírások megszegéséből adódóan sem fordult elő za­var a bonyolult technológiai folyamatokon alapuló terme­lés megkezdésében. Nem túlzás, mert valóban óriási siker, és egyúttal a műtrágyagyártás fellendülésének is szinte 100 százalékos záloga a nagyja­vítás hétköznapjainak hősies­ségében — s többnyire forró kánikulában — véghez vitt fegyvertény, amely a terme­lés folytatásában várt ered­ményeknek is legfőbb garan­ciája lesz. S ebben — méltán hozzáfűzhetjük — az 1800 főnyi résztvevő között nagy érdeme van annak a mintegy másfél száz műszakinak is, aki a háromhetes erőfeszítést irányította, szervezte, minősé­gileg és mennyiségileg ellen­őrizte — sőt, hónapokkal ez­előtt kezdve, alaposan elő is készítette —, majd sikerre ve­zette a termelés újbóli meg­kezdését. Mindez — a költő szavával élve — „jó mulatság, férfi­munka volt!” M. I. Vécsei Béla az ammónia üzem műszerszobájában a IV-es szintéziskor műsze­reit ellenőrzi. A telepfenntartás dolgozói a nagyjavítás idején ácso­­latot készítenek a műtrá­gya üzemben. A nyomás alatti gázbontónál a kompresszor berendezé­seinek alapozását végzik. Czimer István, a salétromsav üzemben a B-turbinánál a hőfokot, valamint az U-m­anométert ellenőrzi. (Fotó: Kaprai János) A mészammonsalétrom­sze­mét viselő szocialista brigád A nagyjavítást követően termelt műtrágya zsákokba, majd vagonokba kerül. Képünkön, rakodás köz­ben, mben a Kandó Kálmán nő­munka közben.

Next