Borsodi Vegyész, 1969. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1969-07-03 / 27. szám

n mi­éhány szám, és egy kis­­­ó összehasonlítás a 68-as év első fél évével szemben. Most — 167 termelőnappal szá­molva — az I. gyáregységben ammóniából a tervezetthez ké­pest 15 ezer 420 tonnával tel­jesítették túl a tervet, ami ösz­­szességében 66 ezer 820 tonna ammónia megtermelését jelentette. Százalékban kifejezve, 129,9 százalékra alakult a tervteljesítés. Ha tehát az éves terv­­előirányzatot tekintjük — ami 110 ezer tonna ammónia ter­melését irányozta elő —, igen kedvezően alakultak a számok a Borsodi Vegyikombinátban. Mészammon hatóanyagú műtrágyából a MAL-üzem 23­­ezer tonnával termelt többet az előirányzatnál, míg a karbamid üzemben 70 ezer 100 tonna túlteljesítést mutat a statisztika. A tervezettel szemben amrdonszulfát műtrágyából 3 ezer 240 tonna a túlteljesítés, összességében a 20,5 százalékos nitrogén­­műtrágya termelési tervet 48 ezer 400 tonnával teljesítette túl a BVK. Az I. gyáregységben a kaprolaktámi gyár 105 százalékra tel­jesítette I. félévi termelési tervét. Az elmúlt év hasonló időszakával szemben a II. gyáregy­ségben a PVC üzem 117 százalékra teljesítette a tervét, és 613 tonnával több pvc-port termeltek terven felül. Granulátumból 101 százalékra teljesítették az 1 féléves tervet. Kedvező eredményekkel zárta az első fél évet az elektrolízis üzem is, ahol éves szinten az időarányos részhez viszonyítva a tervet 104,6 százalékra teljesítették az üzem dolgozói és 445 tonnával gyártottak többet az előirány­zottnál. Láttuk,hallottuk Ha valaki ilyenkor, az év közepén a BVK-ban jár, nap mint nap találkozhat olajos ruhájú, szerszámos ládás, vagy kisebb gépalkatrészeket cipelő emberekkel. Ők a karbantartók. A gépek, csövek, vezetékek, műszerek „orvosai”. Mint mondják, most van a szezonunk. E szezonmunkának néhány pillanatát örökítette meg a fotó­­riporter. S még valamit: olyan színfoltját a vállalatnak, amelyre m­indenk­in hittyk­o lohol Mindkét gyártelepen sort ke­rítettek arra, hogy a nyári hó­napokban elvégezzék azokat a felújítási munkákat, amelyek a téli hónapokban biztosítják majd a gőz- és gázvezetékek zavartalan üzemelését, a folyó­az I. gyáregységben, a hűtő­­tornyok szomszédságában kez­dett rá­nkához a vállalat agro­kémiai kísérleti telepe. A fólia­házakban szépen fejlődnek a növények. A kísérletek, ame­lyeket itt végeznek, biztatóak. E kis telep eddig elért sikerei matos szolgáltatást. A felújí­tási munkákat a gőzellátásnál dolgozó Gagarin-brigád tagjai végzik. Képünkön: Sepsik La­jos, Tóth Tibor és Hadházi Fe­renc, a forróvízvezeték tolózá­rát javítja, a nagyjavítás során az építé­szeti üzem kőműves brigádja a sérült betonalap javítását végzi. ismeretesek ma már nemcsak a ,,kerítésen belül”, hanem or­szágosan is, hiszen a kutatóin­tézetekkel való kapcsolat amel­lett, hogy mindenképpen hasz­nos, nagy segítséget is jelent a kísérleti munkához. (Fotó: Káprai) Az ammónia üzemben a II. számú Nuovo Pignone komp­resszor hosszú ideig tartó üze­melése alaposan megviselte a berendezés betonalapját. Most ru wom­ ▼wvi'sz Szabari Szaniszló elköszönt Amikor — kis idő hí­ján ut­á­n a­­ hat évi ágit. prop. munka után — a vállalat leg­felsőbb, választott pártfóruma jóváhagyta a vb és a pártbi­zottság tagjai közül — érde­meinek elismerése mellett tör­ténő — visszahívását, az ülés végén sokan szorítottak kezet nagy szeretettel vele, búcsú­zóul. Előzőleg ő is meghatott szavakkal mondott köszönetet a testület tagjainak és az alap­szervezeti titkároknak azért a segítségért, amit a BVK 1963- ban történt egyesülése óta nyújtottak az agitációs és pro­pagandamunkához, amelynek az irányítását, szervezését ő vé­gezte sok-sok ügy­buzgalommal, szeretettel és odaadással a pártbizottságon. Szervezés dolgában — mond­hatni — igazi „nagymester” volt, sok-sok esetben a siker letéteményese is ebben az érte­lemben. Hosszú évek óta volt mozgalmi munkás, aktív ré­szese a felszabadulást követő fontos nemzeti sorsfordulóknak — társadalmi munkában, ügy­szeretetből. Hivatásszerűen csak 1963. augusztus 15-től volt pártmunkás ez év május 31-ig. A következő napon eredeti „foglalkozásához” visszatérve, ismét pedagógus, a kazincbar­cikai gyógypedagógiai általános iskola igazgatója lett; június 30-án aztán a nagyüzemi párt­­bizottság szavazás útján is hoz­zájárult választott pártfunk­cióiból történő visszahívásához. Szabari Szaniszló elvtárs te­hát ténylegesen ma már több mint egy hónapja nem agit­­proposa a BVK pártbizottságá­nak. (E munkakör végleges be­töltése egyébként „folyamatban van”.) Állami funkciót visel, 28 éves pedagógusmúlttal ismét iskolaigazgató lett. .Jóval keve­sebbszer látják majd a kombi­nát dolgozói maguk között, gyakori szíves mosolyával és közvetlen, keresetlen, sokszor tréfás szavával. S e kétségkívül megnyerő gesztusainak lénye­géhez is bizony alapvetően hozzátartozott a pedagógia ... Nem kis része volt abban is, hogy lapunk előfizetőinek szá­ma a BVK-nál csaknem két­szer annyi ma, mint a másik két vállalatnál együttvéve. Fő­ként szervezőkészségének volt ebben nagy érdeme, s azt kö­vetően, hogy (immár évek óta) ténylegesen elismert pártmun­­ka, nagyra becsült pártmegbí­zatás lett a BVK-nál üzemi lapterjesztőnek lenni, ez a teendő igazi rangot is kapott a párttagság és a pártonkívüli dolgozók körében. Kori elvtárs kezdettől CMdltoli fogva szerkesztő bizottságunk­ tagja is volt. Eb­ben a minőségben és a párt­­bizottság hivatásos munkatár­saként szintén nagyon sok tar­talmi segítséget, instrukciót, tájékoztatást adott szerkesztő­ségi munkánkhoz, amit olva­sóink és a magunk nevében — a búcsú alkalmából — ezúton is köszönünk. 43 lakás A város országgyűlési képvi­selője örömében csaknem kiug­rott a Volga gépkocsiból, ami­kor először megpillantotta a házgyári termékekkel Kazinc­barcikán haladó különleges te­herautót. Június 23-án szemta­núja voltam ennek az öröm­nek, amelyben természetesen magam is osztoztam. Másnap — mint hivatalos helyről megtudtam — meg­kezdték a város új, épülő, Tar­­dona-parti negyedében az első házgyári épület szerelését, amely 43 lakásos lesz, s jelen­leg a H—11 jelzést viseli, amíg végleges utcanévhez kötött házszámot nem kap. M. I. Termékbem­­utató keretében A városi tanács szervezésében az idén is megrendezik a kazincbarcikai műszaki heteket. Ennek keretében a Borsodi Vegyikombinát termékeiből kiállítás nyílt az Irinyi János Vegyipari Technikumban. Képünkön, a nemrégiben zárult Budapesti Nemzetközi Vásáron nagydíjjal kitüntetett bona­­midból készült termékek láthatók. 118 százalék­ a elmúlt ..Si hér „füst” jelezte a BVK mű­trágya üzemének folyamatos termelését. Nem volt leállás, egyetlen napig sem. Most, az első fél év termelési eredmé­nyeinek ismertetésekor a MAL-üzemben így „beszélnek” a számok: 23 ezer­­tonnával több műtrágyát gyártottak az előirányzottnál, s ezzel 118 szá­zalékra teljesítették a tervet az üzem dolgozói. Ollári István, az üzem vezetője mondja: " Ahhoz, hogy 23 ezer tonna plusz legyen, elsősorban megfelelő nyersanyag és olyan üzemi készenléti állapot kel­lett, hogy a társüzemektől ka­pott nyersanyagot folyamato­san fel tudjuk dolgozni. Ezért mindenekelőtt üzemünk kar­bantartó szakmunkásait kell dicsérnem, mert elsősorban raj­tuk múlt, hogy nem kényszerí­tettük a testvérüzemeket arra, hogy visszaterheljenek. Az üze­münkben dolgozó karbantartó létszám mindössze 15 ember. Mindegyikük kivétel nélkül több mint egy évtizede itt dol­gozik, hogy úgy mondjam, is­merik az üzem lelkét, hol mit kell tenni, hol melyik berende­zés okozta korábban a legtöbb gondot és bajt. A műtrágya üzemben dol­gozó karbantartók valóban ala­posan felkészültek erre az év­re. Előre gyártottak alkatrésze­ket, amivel megelőzték a hu­zamosabb ideig tartó üzemál­lást. Ott, ahol a korábbi évek­ben esetenként egy napig tartó leállást okozott egy-egy alkat­rész hibája, most a karbantar­tók villámgyorsan, mindössze egy-két óra alatt biztosítani tudták az üzemben a folyama­tos termelést. — Még az­ elmúlt évben is, egy héten egyszer leálltunk, hogy regeneráljuk az üzemet — mondja Ollári elvtárs. — Most két hónapig is termeltünk fo­lyamatosan, egy-két órás szüne­tekkel. Nem akarok az üzemel­tető létszám rovására beszélni, de úgy érzem, az első fél év folyamán a karbantartóké volt a döntő szó. Maximális telje­sítményt nyújtottak, s mint az alapos orvos a betegét, úgy vizsgálták nap mint nap a ter­melő berendezéseket. Az esztendő elején a téli hó­, napokban a rossz, összeállt do­lomit rendkívül megnehezítette a munkát a műtrágya üzem­ben. Szinte bányászni kellett a dolomitot, ezért csökkent az elevátorok és a malmok terhe­lése. Ezekre a nehéz hónapokra érthető, hogy nem szívesen gondolnak vissza az üzemiek. Rendkívül nehéz volt a havi tervelőirányzatot teljesíteni. A nehéz körülmények ellenére, februárban már 20 ezer tonna­ műtrágyát gyártottak és már­­jusban már elérték a 22 ezret.­­ Ezt az átlagot hat hónapig tudták tartani. Ilyen magas termelési szin­­­ten termelt az üzem, ugyan-­­ akkor teljesíteni kellett az elő-, irányzott 6 ezer tonna export-­ tervet is.­­ — Szigorúan be kellett tar-­­ tani a technológiai előírásokat­ — mondja az üzemvezető. Ez elsősorban nagy figyelmet ki-í­vánt az üzemeltető létszámtól.) Export minőségről lévén szó, S nagy gondot kellett fordítani a­ műtrágya púderezésére, amit­­ szinte „kiskanál” módszerrel­ kellett végeznünk. A laborató-­­ rium dolgozói viszont ügyeltek­­ a hatóanyagtartalomra, folya-­­­matosan elvégezték a vizsgála-­­ tokat, s ha baj volt, azonnal­ felhívták az üzemeltető figyel­mét. ? Az üzemvezető biblavja,­ csendül, hogy ilyen eredmé-­­ nyeket elérni csak összeforrott­ és egységes kollektívával lehet.) Olyan emberekkel, akik nem tűrik a fegyelmezetlenséget, és­­ elsődlegesnek tekintik az üzem­­ érdekét. Nem véletlen, hogy a­­ műtrágya üzemben talajra lelt­ a szocialista brigádmozgalom,­­ hiszen az üzem dolgozóinak­­ többsége 8—10 éve itt dolgozik,­­ s ez egyszersmind — mondja­ az üzemvezető — megfelelő­ biztosíték a jövőre nézve is. ’ Húsgondok "T­öbb panaszos levelet kéz­­­­besített a posta szerkesz­tőségünk címére. Feladói: a BVK lakótelepén élő, háztar­tást vezető asszonyok. Egyér­telműen a lakótelepen üzemelő, fűszerbolt húsellátására pa­naszkodtak. Mint írják: heten­ként csak két alkalommal mér­nek húst a boltban, és akkor is a délelőtti órákban, amikor dolgoznak. Ha délután — szerdán és pénteken, amikor húst lehet kapni — keresik fel a boltot húsügyben, akkor csak a ma­radékot, a silányabb minőséget kapják, mert a délelőtti órák­ban a javát már felvásárolják azok, akiknek arra lehetőségük van. Több családról, háziasz­­szony gordjáról van szó. Jó lenne tehát, ha a fűszerbolt vezetői megoldást keresnének arra, hogy a háziasszonyoknak ne okozzon gondot a hús vásár­lása. Jó lenne, ha a fűszerbolt­­ban nem a pénteki naport, ha­nem szombaton mérnék a ser­téshúst, mert nincs mindenki­­­­nek hűtőszekrénye. Ezért gon­dot okoz az áru frissen tar­­­­tása vasárnapra. — Igen örülnénk annak is —­­ írják a háziasszonyok —, ha a boltban sort kerítenének arra,­­ hogy a délutáni órákban is le­hessen húst kapni. Amint már említettük, több háziasszony panaszkodott, ezért célszerű lenne, ha a boltban figyelembe vennék kérésüket a további veszekedés és ideges­kedés elkerülése végett is. 1969. JÚLU­JS­­. Siker és feladat- SOK bejegyzés, még több aláírás tanúsítja: időszerű és hasznos kezdeményezés volt megrendezni a szocialista brigádmozgalom elmúlt tíz esztendejét dokumentáló ki­állítást. A BVK hivatalházá­nak előcsarnokában sok láto­gatót vonzott ez a kiállítás, amit aktualitása mellett ese­ménnyé avatott elsősorban a nagy érdeklődés. A látogatók többsége szívesen írta be vé­leményét abba a naplóba is, amely maradandó dokumen­tuma e nagyszerű kezdemé­nyezésnek. A bejegyzések elismerő szavakat rögzítenek, de akad néhány hasznos tanács, fi­gyelemre méltó észrevétel, amire a kiállítás anyaga ösz­tönözte a látogatókat. Kaszai Sándorné, aki maga is 10 éves brigádtagsággal büszkélkedhet, ezt írta: — A kiállítás jól sikerült, meglátszik, hogy 10 év alatt­­mennyit öregedtünk. Lehet, hogy van egy alaki hiba a kiállított képek között, de munkavédelmi szempontból kettő- a) függő teher alatt brigádtagok, b) játékos ma­gatartás munka közben ... Az alaki hibás kép rejt­vény is volt egyben, de mint e bejegyzés is tanúsítja, még két feladványt lehetett volna adni megfejtésként. A tablók anyaga tehát, amellett, hogy regisztrálta a szocialista brigádmozgalom eseményeinek egy-egy pilla­natát, sok-sok tanulságot is nyújtott mindenekelőtt a gyakorlati munkát illetően, nevezetesen azt, hogy nem elég csak ismerni — többek között — a munkavédelmi előírásokat, azt be is kell tar­tani, aszerint kell dolgozni. Erre figyelmeztet Kaszai Sándorné néhány szavas be­jegyzése, ami mindenképpen megszívlelendő. E dicséretes és követendő kezdeményezés remélhetőleg hagyománnyá válik a BVK- ban (s talán a másik két vál­lalatnál is sor kerül erre), hi­szen a szocialista brigádmoz­galom fejlődése és, iránya a jövőben még több és gazda­gabb lehetőséget nyújt ha­sonló kiállítások rendezésére. E HELYEN közöljük a jú­lius 27-én, délután, a kiállí­tás színhelyén megtartott sorsolás eredményét is. A fel­hívásra, amikor is egy alaki­lag hibásan elhelyezett fény­képet kellett megtalálni, ösz­­szesen 137 pályázat érkezett. Sorsolás útján a 200 forint értékű könyvet az alábbiak nyerték: az első díjat Fekete Csaba, a munkapszichológia dolgozója nyerte, a második díjat Szirmai Emília (munka­erőgazdálkodás), a harmadik díjat pedig Szitka Béla (köz­ponti karbantartó üzemcso­port) kapta.

Next