Borsodi Vegyész, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-02 / 27. szám

2 Az árvízveszély már elmúlt A gondok megmaradtak Tudósítás a leninvárosi Szőke Tisza Termelőszövetkezetből A legfrissebb híradások a­rról számolnak be, hogy a Felső-­Tiszán elmúlt a közvet­len árvízveszély. Mégis, a vízről esik a legtöbb szó a leninvárosi Szőke Tisza Ter­melőszövetkezetben. Hiszen közismert, milyen nehéz helyzetet teremtett a meg­áradt folyó a vidék mezőgaz­daságában. A tsz-tagság ag­gódva figyeli, mikor lesz már vége a hosszan tartó vizes évszaknak. Az, év elején — a sajó­­örösi Aranykalász Termelő­­szövetkezettel történt egye­sülés után — nagy terveket szőttek a Szőke Tisza tagjai. Elsősorban az állattenyésztés fejlesztésében akartak az ed­diginél nagyobb eredménye­ket felmutatni. Sajnos, a víz egyelőre ke­resztülhúzta számításaikat. — Csaknem 900 hold rét került víz alá — mondja Kányási Béla tsz-elnök. Emiatt a ter­melőszövetkezetet szénából több mint 150 vagon veszte­ség érte. Egy egész évre való szálastakarmány ment ve­szendőbe. De a baj nem jár egyedül, hiszen a legelőből is leg­alább 500 holdra tehető az a terület, amelyet a belvíz el­öntött. Mindez óriási gondot jelent az állattartásban. — Úgy próbáltunk a hely­zeten segíteni, hogy a Sajón túlra telepítettük át az álla­tokat. Ily módon 300 szarvas­­marha és 700 juh számára elfogadható legelőt, eleséget tudtunk biztosítani. Nemcsak a takarmányter­­mesztés sínyli meg a mosto­ha időjárást. A növényter­mesztést is érzékenyen érin­tette, hogy közel ezer holdat öntött el a víz, amely a ter­melőszövetkezet szántóterüle­tének mintegy 50 százaléka. Mladatnyilag még kilátás sincs arra, mikor tudják mű­velés alá venni. A növény­­termesztésben is több millió forint kárt okozott az idei belvíz. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a háztáji földek felét is belvíz borítja. Azonban az élet nem áll meg. A sok gond ellenére, ahol lehet, fo­lyik a munka a közös gazda­ságban. Már befejezték a kukorica második kapálását, s betakarították a lucernát. Felkészültek az aratásra is, amely az idén minden eddi­ginél nehezebb munka lesz. A termelőszövetkezetben négy kombájn áll készen a kenyérgabona betakarítására. Kányász Béla elmondta, hogy 30 vagon szálastakar­mányt vásárolnak. Ez ugyan nem fedezi a szükségletet, de arra elegendő lesz, hogy a múlt évről megmaradt 50 va­­gonnyi abraktakarmány fel­­használásával, megmentsék a termelőszövetkezet állatállo­mányát. Lenin-bélyeg kiállítás Moszkvában A Lenin-centenárium je­gyében Moszkvában rendez­ték a szovjet bélyeggyűjtők eddigi legnagyobb szabású kiállításukat. A gyűjtemé­nyek a nagy szovjet ország 60 városából érkeztek, s 9 szocialisata ország — közöt­tük hazánk — bélyeggyűjtői is elküldték legszebb Lenin­­gyűjteményeiket a nagysza­bású ünnepi kiállításra. A gyűjteményeket 500 vitrinben helyezték el. A legszebb gyűjteményeket éremmel és oklevéllel jutalmazták. A szovjet posta a kiállítás alkalmából bélyegsorozatot és emlékborítékot bocsátott ki. A helyszíni postahivatal különleges emlékbélyegzőt használt. M­unkahelyén kerestem fel Szemjon Ivanov hadsereg­tábornokot, aki 25 évvel ezelőtt részt vett a Magyar­­ország felszabadításáért vívott harcokban, ma pedig a Szovjet Fegyveres Erők Vezérkari Akadémiájának parancs­noka. — Miben lehetek az újságíró segítségére — kérdezte moso­lyogva. — Ön a Magyarország felszabadításában részt vett 3. Ukrán Front törzsparancsnoka volt. Azért kerestem fel önt, hogy a magyar olvasók első kézből kapjanak beszámolót azokról a hősi napokról, a szovjet katonák harcainak emlékezetes epi­zódjairól. A tábornok elgondolkozott. — Nem hinném, hogy az olvasót bárki életének döbbenetes lényeivel meg lehetne lepni. Mindnyájunkra egyforma meg­próbáltatást mért a háború. Az én nemzedékem útja a háború első napjától a fronton csakúgy, mint a hátországban — hős­tett volt. Vajon fel lehet-e ezt érdekes és érdektelen epizó­dokra osztani? ... Egy növekvő fa lombjai között találunk-e olyan levelet, amelynek „érdekes” volna a sorsa? Azt hiszem, minden levélke azon „munkálkodik”, hogy a fatörzsön meg­jelenjen a fejlődést jelentő évgyűrű, amely magában foglalja az egyes levelek életét. A fa lombjának minden levele betölti feladatát. Csak az a különbség köztük, hogy az egyik hama­rabb hull le, mint a másik ... A tábornok eleinte halkan, megfontoltan beszélt, aztán be­lemelegedtünk. Hitlernek Magyarországra, mint hadiipari bázisra volt szük­sége, amely egyben el is zárja az utat Ausztria és Németor­szág déli határai felé. A német fasiszta parancsnokság ezért tett lázas erőfeszítéseket a Magyarországon levő hadseregének megerősítésére. A szovjet Legfelső Parancsnokság el akarta kerülni a hosz­­szas utcai harcokat, hogy kímélje a lakosságot és megóvja a magyar fővárost a pusztulástól. Legfelső Parancsnokság úgy dönött, hogy a 2. és 3. Ukrán Front két oldalról indított hadművelettel zárja körül a budapesti ellenséges hadseregcsoportot, így kényszerítse kapitulációra. Ezért, az értelmetlen vérontás el­kerülésére, haladéktalan kapitulációra szólítja fel a bekerí­tett fasiszták parancsnokságát. Az ultimátum szövegét de­cember 29-re virradó éjjel és reggel hangszórókon ismertet­ték, majd a megadott időben beszüntették a harci tevékeny­séget, és elindultak a parlamenterek... A parlamenterek meggyilkolása minden szovjet katonát, érthetően felháborított, és emlékezetükbe idézte a nagy hu­manista, Makszim Gorkij szavait: „Ha az ellenség nem adja meg magát , megsemmisítik.” Egy tábornok visszaemlékezései Hitler minden mozgósítható tartalékot Magyarországra ve­zényelt. Lengyelországból átdobták a 4. SS páncélos had­testet, s más egységekkel megerősített Viking és a Halálfejes páncélos alakulatokat, több mint 600 tankot. A légierő támo­gatásával három ellentámadást indítottak csapataink ellen. De a szovjet harcosok hősiesen, kitartással, állhatatosan, ha­lált megvető bátorsággal, győzelembe vetett hittel állták az ellenség megújuló ellentámadásait, önfeláldozó hőstetteket hajtottak végre. Lehetetlen volna felsorolni a hősök neveit, egyetlen példát említek csupán, Sz. Jermolajev alhadnagy súlyosan megsebesült. A századparancsnok tankelhárító grá­nátokkal egy páncélos alá vetette magát.­udapest felszabadításáért nemcsak a szovjet katonák ontották vérüket, velük együtt harcoltak a Budai önkéntes Ezred harcosai is. Ezekben a csatákban született meg a két testvéri hadsereg barátsága. Magyar századok harcoltak eleinte a szovjet csapatok soraiban, kü­lönösen kitüntették magukat a Déli pályaudvarnál, a Gel­lérthegy térségében és a Várban vívott csatákban, Vám­házy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt. Hitler azonban még mindig reménykedett, hogy vissza­szerezhetik az elvesztett pozíciókat. Más frontokról újabb erőket dobtak át, köztük a Panzerekből és Tigrisekből álló 6. páncélos hadsereget, amely a führerhez hű erőkből állt, és a Balatonnál ellentámadást indítottak, amelyben több mint 800 nehézpáncélost, 3200 tüzérségi löveget és aknavetőt vetet­tek be. A tíz napig tartott elkeseredett csatában azonban, mint ezt Kurt Tippelskirch hadtörténész később megírta: „Nem tudták tartani magukat a támadásban részt vett SS- hadosztályok, sem a testőrség egységei, amelyekre pedig Hit­ler úgy támaszkodott, mint egy sziklafalra. Ebben a csatában felőrlődtek az erőik, elvesztették hitüket. Hitler később meg­parancsolta dührohamában, hogy fosszák meg a testőröket a nevével ellátott karszalagoktól.” A szovjet csapatok az olajvidék központja, Nagykanizsa és a nagy ipari központ , Győr felé törtek előre. A front parancsnokságának tervei szerint, Sz. Gorskov tá­bornok lovashadteste 70 km-es, nehéz terepen végrehajtott, átkaroló portya utáni menetből váratlan csapást mért a fa­sisztákra, akik pánikszerűen meghátráltak és még arra sem maradt idejük, hogy megsemmisítsék az aláaknázott olaj­­kutakat. Győrben pedig egy gyors éjszakai rohammal meg­törték az ellenség ellenállását, és 1945. március 28-án elfog­lalták a várost. A további sikeres hadműveletekkel a szovjet csapatok április 4-re megtisztították Magyarországot a fa­siszta megszállóktól. délkelet-európai harcokban a Szovjet Hadsereg olda­lán a magyar katonák mellett, bolgár, román és cseh­szlovák csapatok vettek részt. — folytatta Szemjon Ivanov tábornok. — A közös ellenséggel, a fasizmussal vívott csatákban született országaink katonáinak barátsága. Ezt az együttműködést a kiontott vér pecsételte meg, ma pedig a Varsói Szerződés védelmi erejében testesül meg. A Varsói Szerződés védelmezi ma a világot az imperialista agresszorok terveivel szemben. ANATOLIJ BORMOTOT BORSODI VEGYÉSZ Gyors segítség az építőknek Az Északmagyarországi Ve­gyiművek dolgozóinak az ár­vízkárosultak megsegítésére indított akciói napjainkban is tartanak. A közelmúltban a H-üzem dolgozói azzal a felhívással fordultak a gyár szocialista brigádjaihoz, hogy szabad szombatjaikon fizikai mun­kával is segítsék az árvíz okozta károk helyreállítását. A felhívás eredményéről máris jó hírek vannak, ezút­tal mégis a segítés egy ko­rábbi megnyilvánulásáról szá­molunk be. Hetekkel ezelőtt, az építési munka megkezdésekor a Bor­sod megyei Állami Építőipari Vállalat azzal a kéréssel for­dult az ÉMV kereskedelmi osztályához, hogy a Fehér­gyarmaton felállításra kerülő felvonulási épületek szigete­léséhez 2200 négyzetméter nagyméretű panelt biztosít­son. Hasonló levél érkezett a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalattól is, amely 100 da­rab lakókocsi-matrac elkészí­téséhez poliuretánt kért. Átérezve az árvízkárosul­tak nehéz helyzetét, a válla­lat mindkét megrendelés tel­jesítését rendkívül fontosnak tekintette, és a kért anyago­kat soron kívül, néhány na­pon belül biztosította. A­ gyors intézkedésért elsősor­ban a kereskedelmi osztály dolgozóit illeti dicséret, mert az Országos Szakipari Válla­lattal történt megállapodás alapján, a két rendkívül sür­gős megrendelés teljesítéséig a Szakipari Vállalatnak tör­ténő szállítást felfüggesztet­ték. Néhány nappal ezelőtt ismét levél érkezett az Áram­­szolgáltató Vállalattól, amely­ben a gyors segítségadást­­ köszönték meg. " Kiállításra készül az ÉMV A Miskolc városi Tanács ipari osztályának szervezésé­ben július 25—augusztus 5-e között kerül sor a IV. mis­kolci helyiipari termékkiál­lítás és vásár megrendezésé­re, a Földes Ferenc Gimná­ziumban. A rendező szerv célja, hogy bemutassák Észak- M­agyarország helyiiparának új termékeit, megismertessék a megye lakosságát az ország egyik legjelentősebb iparte­rületének eredményeivel és terveivel. A vásár lehetőséget nyújt a kiállítók közötti hasznos információk cseréjé­re, üzleti kapcsolatok létesí­tésére, a termékeik propagá­lására. A vásáron az Északmagyar­­országi Vegyiművek is részt vesz. A műszaki fejlesztés eredményeit reprezentáló ter­mékeit önálló kiállítóterem­ben mutatja be a vállalat. A poliuretán lágy és ridegha­bok, dekoritlemezek mellett nagy választékban tekinthe­tők meg a mezőgazdaságban használatos épületpanelek, rideghabból készült térelvá­lasztók, valamint a külön­böző bentomolzsírok. A Bu­dapesti Nemzetközi Vásáro­kon és más bemutatókon már megismert és nagy sikert ara­tott növényvédő szereket a vásár jellege miatt ezúttal nem állítja ki a vállalat. től brigádok Az idén sok új brigád ala­kult a Tiszai Vegyikombinát­­ban. A brigádok száma jú­nius első felében meghaladta a 180-at. A gépészeti főmér­nökség tervezési és szerkesz­tési osztályának 31 dolgozója Bánky Donáth nevű brigád szervezését határozta el. A kollektíva tagjai számos olyan kötelezettséget vállal­tak a brigádszerződésben, amelynek teljesítésével jelen­tősen elősegítik a tervfel­ada­tok túlteljesítését hozzájá­rulnak a műszaki fejlesztés­hez. Kiveszik részüket a szo­cialista embertípus formálá­sából is. Néhány konkrét vál­lalás: A brigád tagjai felajánlot­ták, hogy a vízüzemi beren­dezések hiányzó dokumentá­cióinak pótlása céljából so­ron kívül elvégzik a felvéte­lezési munkát, elkészítik a műgyantaüzem mérlegtáro­lóinak átrendezésével kap­csolatos dokumentációt, és egyúttal műszaki segítséget nyújtanak a kivitelezésben. A tanulásban is példát mu­tatnak. Egyetemen és főisko­lán három brigádtag folytat­ja tanulmányait, míg a mar­xizmus—leninizmus esti egye­temen négyen bővítik politi­kai ismereteiket. Ezenkívül megszervezik az üzemi könyvtárban található folyó­iratok tanulmányozását, és mindazoknak az anyagoknak ismertetését, felhasználásuk­kal kapcsolatos tudnivalókat, amelyeket a szerkesztésben, illetve tervezésben hasznosít­hatnak. ­ Méltók az Élü­zem címre Az Északmagyarországi Vegyiművek I-üzemének dolgozói 1969. évi munkájukkal elnyerték az Élüzem címet. Feladatukat, a termelő üzemek energiaellátását ebben az esztendőben is kifogástalanul végzik. Az első negyedévben, a kiszolgáló üzemek közötti munkaverseny­ben I. helyezést értek el. Képünkön: az üzem olajtüzelésű kazánjai és műszerfala. (Fotó: Katona Gyula) Nagyjavítás az ÉMV l -üszentéb­en Az üzemek berendezései­nek karbantartása folyama­tosan történik az ÉMV-ben, ezért úgynevezett nagyleál­lásra igen ritkán kerül sor. Az U-üzem dietilkarbonát gyártó részlegében 1964 óta most első ízben kerül sor a berendezések teljes felújítá­sára. Hat év alatt a rendsze­res javítások ellenére elhasz­nálódtak az üzem berende­zései. Ezek közül többet vég­leg leszerelnek, másokat csak tüzetes vizsgálatnak és karbantartásnak vetnek alá. A nagyjavítás június 20-án kezdődött, és a napokban be­fejezéshez közeledik. A mun­kában a vállalat több üzeme, így az M-, K-, L-üzemek karbantartói is részt vesz­nek. A legnagyobb feladat az U-üzem dolgozóira hárul. A munka jól halad, így a tervezett időben, július 6-a körül a DEK-üzemben ismét megindul a gyártás. Ezt ígé­rik a karbantartók ... 1970. JÚLIUS 2. A Déli-sarkvidék térképe A Szovjet Hidro­meteorológiai Kiadónál elkészült a tudomány történetében első Déli-sarki at­lasz. A kétkötetes mű elkészíté­sében a legnagyobb szovjet föld­­rajztudományi intézetek több mint 100 tudósa vett részt. A második kötet anyagai rész­letesen ismertetik a Déli-sarkvi­dék geográfiai sajátosságait, képet adnak a Déli-tenger hidro­lógiájáról, a tengermély struktú­rájáról és a tengerfenék rajzáról. Ismertetik a Déli-sarkvidék tanul­mányozása során szerzett geoló­giai, felszínrajzi, jegesedési, kli­matikus, biológiai adatokat. Bővül a krími üdülőhálózat A Krím déli partján, a kedvelt szovjet­ üdülőhelyen újabb nagy építkezések folynak. Aj-Danyil­­ban 16 emeletes szanatóriumi kom­­binát, a Masszandra-parkban, Jal­tában 2740 személyes hatalmas szálloda létesül. A szanatóriu­mokban idén hét új kezelőlabo­ratórium nyílik, bővítik a Zapo­­rozsje üdülőt, a Marat panziót szanatóriummá fejlesztik, és gyógykezelést nyújthatnak majd a Szevasztopol üdülőben is. Jaltában nyáron már az üdülők rendelkezésére áll a 3 ezer sze­mélyes szabadtéri mozi és a ke­reskedelmi központ. Tavaly más­fél millió ember üdült Jaltában.

Next