Borsodi Vegyész, 1971. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-07 / 1. szám
1971. JANUÁR 7. Feladataink Hamari Imre, a TVK energetikai főosztálya KISZ- csúcsvezetőségének titkára Az üzemi KISZ-bizottság létrehozása nagyon időszerű volt, hiszen a KISZ, a párt ifjúsági szervezete. Megszűnnek majd a jelenlegi csúcsvezetőségek. Ügyelni kell azonban arra, hogy az aktívan tevékenykedő vezetőségi tagokat ne veszítsük el. Az alapszervezetekben a jövőben is nagy szükség lesz munkájukra, mozgalmi tapasztalatukra. Egyrészük jelenleg is az alapszervezetek vezetőségeiben dolgozik, többen a városi vagy az üzemi KISZ-bizottság tagjaként végeznek KISZ-munkát. Az új viszonyok között még inkább előtérbe kerül a propagandamunka színvonalának emelése. Ez az a terület, ahol bőven akad tennivalónk a jövőben. De megemlíthetem a politikai oktatással, a szervezeti és a klubélet, valamint a különböző mozgalmak fellendítésével kapcsolatos tennivalókat. Többet és jobbat szeretnénk nyújtani a termelést segítő akciók, mozgalmak szervezése, sikere érdekében is. Elhatároztuk, hogy a hagyományos SZIM, KIT és KIM mozgalmakban a lehető legnagyobb létszámmal részt veszünk. Tudomásom szerint a TVK igazgatósága és az üzemi KISZ-bizottság között létre- , jött egy megállapodás, mely szerint egy-egy nagyobb feladatot a fiatalok elvállalhatnak az üzemekben. Sajnos, nálunk ilyen plusz munkát nem lehet előre eltervezni, esetleg nagy leállás idején nyílik erre lehetőség. Ezért arra ígérjük az üzemi KISZ- bizottságot, nyújtson segítséget, hogy ebben a munkában mi is részt vehessünk. a kongresszus után emeljük a propagandamunka színvonalát Poczok Miklós, az ÉMV M- üzemi I-es KISZ-alapszervezet titkára: — Az utóbbi félévben, KISZ-alapszervezetünk nem sok jót mondhat el magáról. Alig csináltunk valamit, néha még a taggyűlést is nehezen tudtuk megtartani. Az alapszervezet tagsága éppoly vétkesebben, mint az M-üzemi csúcsvezetőség. Azzal, hogy keveset tettünk, azt is mondtam: a kongresszus eseményeit sem kísértük olyan figyelemmel mint kellett, s mint KISZ- fiataloknak illett volna. Most, miután rendeződnek soraink, első és legfontosabb feladatunk a kongresszus anyagának megbeszélése, feldolgozása. A további teendők pontos meghatározása csak ezután következhet. Elöljáróban annyit: mégis el kell mondanom: mint karbantartóüzem fiataljainak, KISZ-istáinak gazdasági feladataink rendkívül szerteágazóak. Alapszervezetünkben forgácsoló, csőszerelő, lakatos szakemberek dolgoznak, munkánk a termelés szempontjából nagyon fontos. Tartalék alkatrészeket gyártunk, gépek és berendezések felújítását, karbantartását végezzük — szeretnénk a jövőben is jól, pontosan és mindig határidőre, hogy a termelést ne akadályozzuk. Másik, nem kisebb feladat az alapszervezet szénájának rendbetétele, a jó közösségi szellem megteremtése. Színesebbé, mozgalmasabbá akarjuk tenni a KISZ-szervezet életét, ehhez azonban először is az szükséges, hogy — szakmabeli kifejezéssel élve — szervezetté „kovácsoljuk” tagságunkat. Az első lépéseket már megtettük. Készülünk az akcióprogram összeállítására, amely minden bizonnyal gazdagabb, tartalmasabb KISZ-élet megteremtését eredményezi majd az elkövetkező hónapokban. Tartalmasabb KISZ-munkát Galambos Béla, a BVK X- es KISZ-alapszervezetének titkára: A X. pártkongresszust követően az új esztendő első napjaiban azzal a gondolattal indítanám feladataink felsorolását, amely a közelmúltban lezajlott tagösszeírást megelőző személyes beszélgetések étlapján kristályosodott ki bennem. Alapszervezetünk KISZ-fiataljai a legnagyobb őszinteséggel nyilvánították ki véleményüket az eddig végzett munkáról, s arról, hogyan haladjunk tovább. Többen így fogalmazták meg teendőinket: mindenkor a személyes törődés jegyében kell meghatározni az egyén feladatait. Alapszervezetünk pár héttel ezelőtt ünnepélyes taggyűlés alkalmával felvette Frankel Leó nevét, s a közeljövőben kerül sor az akcióprogramunk összeállítására, ahol az említett tényezőket nem hagyjuk figyelmen kívül. A Borsodi Vegyikombinát KISZ-alapszervezeteinek titkárai január 11. és 13-a között a Csanyik-völgyi KISZ- táborban továbbképzésen vesznek részt, ahol közösen megvitatják, a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtására vonatkozó módszereket. Ezen a továbbképzésen magam is részt veszek, s az ott tapasztaltakat igyekszem majd átadni a tagságnak. Hagyományainkhoz híven szellemi vetélkedők rendezésével, „kongresszusi fal” készítésével készülünk fel az SZKP közelgő XXIV. kongreszusára, s a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusára is. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy alapszervezetünk tagsága fegyelmezett, politikailag jól képzett, s a munkában a jövőben is kiválóan megállja majd a helyét. A személyes törődés jegyében Húszéves a BVK műtrágyagyára Két évtized múlt el azóta, hogy az Országos Tervhivatal a nehézipari miniszterrel egyetértésben elhatározta egy új kokszbázisra alapított műtrágyagyár telepítését Borsod megye északi részén. Az évi több mint 130 ezer tonna műtrágya termelésére alkalmas üzem építését 1950-ben kezdték el. A gyár létesítésével egyidőben országszerte ugrásszerűen megnőtt a műtrágyafelhasználás, olyannyira, hogy a péti, s az újonnan épült kazincbarcikai üzem sem tudta kielégíteni a mezőgazdaság igényeit. Ezért került sor a műtrágyagyár először 50, majd 200 százalékos bővítésére. Egyidejűleg a termelést kokszról, földgáz bázisra állították át. A nagy feladatok megoldására a legtöbb üzemrészben a műszaki és fizikai dolgozók jelentős kapacitás-tartalékokat tártak fel, s a fejlesztési munka elvégzését nagy értékű újításokkal, felajánlásokkal és megtakarításokkal segítették. A közös összefogás eredményeként a bővítés a megadott határidőre sikeresen befejeződött, s ebben a KISZ-védnökségi mozgalom is nagy szerepet játszott. A kibővült üzemben már az indulás utáni első évben, mintegy 115 ezer tonna — 25 százalékos nitrogén-hatóanyag tartalmú — műtrágyával többet gyártottak. A termék minősége és a tervezett mennyiség évről évre növekedett, s erre az évre elérték, sőt túlhaladták a 490 ezer tonnát. Ha az elmúlt két évtized munkáját egy mondattal jellemeznénk, azt kellene mondanunk: töretlen a fejlődés, s az említett időben mintegy 3,5 millió tonna műtrágyát adott a BVK a népgazdaságnak. BORSODI VEGYÉSZ Évről évre a termelés A TVK-ban a műanyagfeldolgozás nagy ütemben fejlődik. Néhány évvel ezelőtt mindössze polietilénfóliát és műanyag zsákot gyártottak. Ma viszont a korszerű csomagolóeszközök egész sorát készítik. Az elmúlt évben hatalmas felfutás történt a termelésben, amely az 1969. évihez képest 55 százalékos emelkedést mutat. Nőtt a hagyományos termékek — mint például a polietilén fólia és tömlő — gyártása. Ebből az áruból 3900 tonna készült 1970-ben. Jelentős eredménynek számít a korszerű műanyag csomagolóeszközök termelésének ugrásszerű növekedése is. Így például a Cryovaczsugortasakból, — amelynek gyártása 1969-ben kezdődött — tavaly már 18 millió darabot szállítottak a megrendelőknek. Ez a mennyiség tizenegyszerese a tavalyelőttinek. A gyár fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt évben gyártott mintegy 7 ezer tonnával szemben az idén előreláthatólag 12 ezer tonna különböző polietilén fóliát, műműanyag zsákot és csomagolóeszközöket állítanak elő a TVK-ban. Képünkön: az 1-es számú műanyagfeldolgozó üzem, ahol nagyobbrészt polietilénfóliát, illetve tömlőt, valamint műanyagzsákokat gyártanak. A pápai Textilmunkás c. lap írja: Sajóbábony A VEGYIPAR egyik borsodi láncszeme, az Északmagyarországi Vegyiművek, Sajóbébony. Ez a „legöregebb” a 20 éves. Fűzfő tükörképe volt, ámbár ma egészen új profilja van. Mint Jura Károly igazgató elmondta, igen nagy erőfeszítés kellett a polgári profil kialakításához, s buktatókkal teli út vezetett a mához. Először a szulfamid típusú gyógyszerintermedierek gyártását kezdték, majd a dekoritlemezzel a műanyag profil kiépítését. Ezt követte a poliuretán-, végül a formaldehidgyártás. Később a növényvédőszer-hatóanyag gyártásával szélesítették ki termékskálájukat. Mindezzel párhuzamosan korszerűsítették, fejlesztették a szociális és kommunális létesítményeket. Ma már 220 családos lakótelepük van, több mint 1000 fős munkásszállásuk. Az utóbbi években 24 szolgálati lakást építettek és mind a fejlesztési, mind a részesedési alapból tekintélyes kölcsönt folyósítanak lakásépítésre. Hogy ez mit jelent konkrétabban? A fejlesztési alapból 10—10 munkavállalónak 110 ezer forintot adtak személyenként. Kamatmentesen. Tíz évig itt kell maradniuk, ez a kamat. A részesedési alapból 15 ezer forintot adtak ilyen célra egy-egy személynek. A TERMELÉSI ÉRTÉK 1958-ban még 100 millió forint alatt volt. A múlt esztendőben már meghaladta a 800 millió forintot. E két szám mutatja: tíz év alatt nyolcszorosára növelték a termelést, mivel a vegyipar az új ötéves tervben is gyorsabban fejlődik az ipar átlagánál (főképp a műanyagfeldolgozó, a mezőgazdasági szerek és a gyógyszeripar vonatkozásában) továbbra is felfelé megy náluk a grafikon. Az új gazdasági szabályozók szellemében vizsgálódva, egy forint eszközzel 12 fillér nyereséget — egy forint bérrel pedig 2 forint nyereséget hoznak létre. Egy forint eszközzel 0.9 forint értéket forgalmaznak — egy forint bérrel 15 forint értéket termelnek (1.5 cent exportot.) 1970-ben, árbevételük 30 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva, a nyereség pedig 40 százalékkal. És csak a nyugati relációjú exportjuk értéke megközelítette az egymillió dollárt. A vállalat tulajdonát kérdező szabadalom alapján gyártott „HO-bentonit” terméküket — amelynek fő felhasználási területe a festékipar — évek óta exportálják a Szovjetunióba. Paliuretán termékeiket ma már országos szinten ismerik, a lágyhab üzem jelenleg mintegy 3300 tonna termék előállítására képes. Különféle méretű panelekből évi 1,5 millió négyzetméter gyártására alkalmas üzemmel rendelkeznek. Megkezdték a lágy formahabok üzemszerű előállítását, ugyanakkor a mezőgazdaság kemizálásának programjából is egyre növekvő mértékben veszik ki részüket. Az elkövetkező években igen dinamikus beruházási, fejlesztési programot hajtanak végre. S hogy csak egyet említsünk: az intermedier csarnok építésére 430 millió forintot költenek. Még egykét érdekes adat: a jelenlegi, alig több mint 2600-as létszámból 1500 a munkás. Ellenben 122-en végeztek egyetemet vagy főiskolát, közülük 51 a vegyész-, 14 a gépész-, 3 a villamosmérnök és 7 a közgazdász. A műszaki fejlesztéssel 21 egyetemi és 16 főiskolai, illetve középfokú végzettségű dolgozó foglalkozik. A szakszervezeti szervezettség közel 100 százalékos, az összdolgozók 39 százaléka 26 éven aluli, ezek 55 százaléka KISZ-tag. Jelenleg 140 szocialista brigádjuk van, köztük 39 arany, 34 bronz és 45 ezüst plakettes. A vállalatnál sokat tesznek a törzsgárdáért mert a környék avarai között e tekintetben is erős a verseny. A SAH BÁBONYI Északmagyarországi Vegyiművek bemutatásával búcsúzunk Borsodtól, az ottani vegyipartól, ennyi betekintés talán nem ártott — ellenkezőleg. Korszerű berendezés Az Északmagyarországi Vegyiművek TJ-üzemében nagy gondot fordítanak a saját erőből történő műszaki fejlesztésre. Munkáinkban nélkülözhetetlen segítőtárs a múlt évben vásárolt korszerű berendezés, a gázkromatográf. (Fotó: Katona Gyula) Értékelték a munkaversenyt A BVK párt-végrehajtó bizottsága 1970. december 14-i ülésén napirendre tűzte a vállalati munkaverseny helyzetének értékelését. Az előterjesztett anyag foglalkozott a jubileumi munkaversenynyel, valamint a X. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások végrehajtásával A vb megállapította, hogy a verseny szervezése, irányítása megfelelő volt, és jól segítette a kijelölt gazdasági és politikai feladatok maradéktalan végrehajtását. A szocialista munkaversenymozgalom tapasztalatai alapján a párt végrehajtóbizottsága az ez évi feladatok sikeres végrehajtása érdekében határozatot hozott. A határozat többek között kimondja, hogy szükséges a szakszervezeti és KISZ-bizottság által 1968-ban közösen elfogadott együttműködési alapokmány következetesebb végrehajtása, amit rendszeresen ellenőrizni kell. 3