Borsodi Vegyész, 1971. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-07 / 1. szám

1971. JANUÁR 7. Feladataink Hamari Imre, a TVK ener­getikai főosztálya KISZ- csúcsvezetőségének titkára Az üzemi KISZ-bizottság létrehozása nagyon időszerű volt, hiszen a KISZ, a párt ifjúsági szervezete. Megszűnnek majd a jelen­legi csúcsvezetőségek. Ügyel­ni kell azonban arra, hogy az aktívan tevékenykedő ve­zetőségi tagokat ne veszít­sük el. Az alapszervezetek­ben a jövőben is nagy szük­ség lesz munkájukra, moz­galmi tapasztalatukra. Egy­­részük jelenleg is az alap­szervezetek vezetőségeiben dolgozik, többen a városi vagy az üzemi KISZ-bizott­­ság tagjaként végeznek KISZ-munkát. Az új viszonyok között még inkább előtérbe kerül a propagandamunka színvona­lának emelése. Ez az a terü­let, ahol bőven akad tenniva­lónk a jövőben. De megem­líthetem a politikai oktatás­sal, a szervezeti és a klub­élet, valamint a különböző mozgalmak fellendítésével kapcsolatos tennivalókat. Többet és jobbat szeretnénk nyújtani a termelést segítő akciók, mozgalmak szervezé­se, sikere érdekében is. El­határoztuk, hogy a hagyomá­nyos SZIM, KIT és KIM mozgalmakban a lehető leg­nagyobb létszámmal részt veszünk. Tudomásom szerint a TVK igazgatósága és az üzemi­­ KISZ-bizottság között létre- , jött egy megállapodás, mely szerint egy-egy nagyobb fel­adatot a fiatalok elvállalhat­nak az üzemekben. Sajnos, nálunk ilyen plusz munkát nem lehet előre eltervezni, esetleg nagy leállás idején nyílik erre lehetőség. Ezért arra ígérjük az üzemi KISZ- bizottságot, nyújtson segít­séget, hogy ebben a munká­ban mi is részt vehessünk. a kongresszus után emeljük a propagandamunka színvonalát Poczok Miklós, az ÉMV M- üzemi I-es KISZ-alapszerve­­zet titkára: — Az utóbbi félévben, KISZ-alapszervezetünk nem sok jót mondhat el magáról. Alig csináltunk valamit, néha még a taggyűlést is nehezen tudtuk megtartani. Az alap­szervezet tagsága éppoly vét­kes­ebben, mint az M-üzemi csúcs­vezetőség. Azzal, hogy keveset tet­tünk, azt is mondtam: a kongresszus eseményeit sem kísértük olyan figyelemmel mint kellett, s mint KISZ- fiataloknak illett volna. Most, miután rendeződnek soraink, első és legfontosabb felada­tunk a kongresszus anyagá­nak megbeszélése, feldolgo­zása. A további teendők pon­tos meghatározása csak ez­után következhet. Elöljáróban annyit: mégis el kell mondanom: mint kar­­bantartóüzem fiataljainak, KISZ-istáinak gazdasági fel­adataink rendkívül szerte­ágazóak. Alapszervezetünk­ben forgácsoló, csőszerelő, lakatos szakemberek dolgoz­nak, munkánk a termelés szempontjából nagyon fon­tos. Tartalék alkatrészeket gyártunk, gépek­ és berende­zések felújítását, karbantar­tását végezzük — szeretnénk a jövőben is jól, pontosan és mindig határidőre, hogy a termelést ne akadályozzuk. Másik, nem kisebb feladat az alapszervezet szénájának rendbetétele, a jó közösségi szellem megteremtése. Színe­sebbé, mozgalmasabbá akar­juk tenni a KISZ-szervezet életét, ehhez azonban először is az szükséges, hogy — szakmabeli kifejezéssel élve — szervezetté „kovácsoljuk” tagságunkat. Az első lépése­ket már megtettük. Készü­lünk az akcióprogram össze­állítására, amely minden bi­zonnyal gazdagabb, tartal­masabb KISZ-élet megterem­tését eredményezi majd az elkövetkező hónapokban. Tartalmasabb KISZ-munkát Galambos Béla, a BVK X- es KISZ-alapszervezetének titkára: A X. pártkongresszust kö­vetően az új esztendő első napjaiban azzal a gondolat­tal indítanám feladataink felsorolását, amely a közel­múltban lezajlott tagössze­írást megelőző személyes be­szélgetések étlapján kristá­lyosodott ki bennem. Alap­szervezetünk KISZ-fiataljai a legnagyobb őszinteséggel nyilvánították ki véleményü­ket az eddig végzett munká­ról, s arról, hogyan halad­junk tovább. Többen így fo­galmazták meg teendőinket: mindenkor a személyes tö­rődés jegyében kell megha­tározni az egyén feladatait. Alapszervezetünk pár hét­tel ezelőtt ünnepélyes tag­gyűlés alkalmával felvette Frankel Leó nevét, s a közel­jövőben kerül sor az akció­programunk összeállítására, ahol az említett tényezőket nem hagyjuk figyelmen kí­vül. A Borsodi Vegyikombinát KISZ-alapszervezeteinek tit­kárai január 11. és 13-a kö­zött a Csanyik-völgyi KISZ- táborban továbbképzésen vesznek részt, ahol közösen megvitatják, a X. pártkong­resszus határozatainak vég­rehajtására vonatkozó mód­szereket. Ezen a továbbkép­zésen magam is részt veszek, s az ott tapasztaltakat igyek­szem majd átadni a tagság­nak. Hagyományainkhoz híven szellemi vetélkedők rendezé­sével, „kongresszusi fal” ké­szítésével készülünk fel az SZKP közelgő XXIV. kong­­reszusára, s a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusára is. Nyugodt szívvel mondha­tom, hogy alapszervezetünk tagsága fegyelmezett, politi­kailag jól képzett, s a mun­kában a jövőben is kiválóan megállja majd a helyét. A személyes törődés jegyében Húszéves a BVK műtrágyagyára Két évtized múlt el azóta, hogy az Országos Tervhivatal a nehézipari miniszterrel egyetértésben elhatározta egy új kokszbázisra alapított mű­trágyagyár telepítését Borsod megye északi részén. Az évi több mint 130 ezer tonna mű­trágya termelésére alkalmas üzem építését 1950-ben kezd­ték el. A gyár létesítésével egyidő­­ben országszerte ugrásszerű­en megnőtt a műtrágyafel­használás, olyannyira, hogy a péti, s az újonnan épült ka­zincbarcikai üzem sem tudta kielégíteni a mezőgazdaság igényeit. Ezért került sor a műtrá­gyagyár először 50, majd 200 százalékos bővítésére. Egyide­jűleg a termelést kokszról, földgáz bázisra állították át. A nagy feladatok megoldásá­ra a legtöbb üzemrészben a műszaki és fizikai dolgozók jelentős kapacitás-tartaléko­kat tártak fel, s a fejlesztési munka elvégzését nagy értékű újításokkal, felajánlásokkal és megtakarításokkal segítet­ték. A közös összefogás eredmé­nyeként a bővítés a megadott határidőre sikeresen befeje­­ződött, s ebben a KISZ-véd­­nökségi mozgalom is nagy szerepet játszott. A kibővült üzemben már­ az indulás utáni első évben, mintegy 115 ezer tonna — 25 százalékos nitrogén-ható­anyag tartalmú — műtrágyá­val többet gyártottak. A termék minősége és a tervezett mennyiség évről év­­­re növekedett, s erre az évre elérték, sőt túlhaladták a 490 ezer tonnát. Ha az elmúlt két évtized munkáját egy mondattal jel­lemeznénk, azt kellene mon­danunk: töretlen a fejlődés, s az említett időben mintegy 3,5 millió tonna műtrágyát adott a BVK a népgazdaság­nak. BORSODI VEGYÉSZ Évről évre a termelés A TVK-ban a műanyag­feldolgozás nagy ütemben fejlődik. Néhány évvel ez­előtt mindössze polietilén­fóliát és műanyag zsákot gyártottak. Ma viszont a kor­szerű csomagolóeszközök egész sorát készítik. Az el­múlt évben hatalmas felfu­tás történt a termelésben, amely az 1969. évihez képest 55 százalékos emelkedést mu­tat. Nőtt a hagyományos ter­mékek — mint például a po­lietilén fólia és tömlő — gyártása. Ebből az áruból 3900 tonna készült 1970-ben. Jelentős eredménynek szá­mít a korszerű műanyag cso­magolóeszközök termelésé­nek ugrásszerű növekedése is. Így például a Cryovac­­zsugortasakból, — amelynek gyártása 1969-ben kezdődött — tavaly már 18 millió da­rabot szállítottak a megren­delőknek. Ez a mennyiség tizenegyszerese a tavalyelőt­tinek. A gyár fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt évben gyár­tott mintegy 7 ezer tonná­val szemben az­­ idén előre­láthatólag 12 ezer tonna kü­lönböző polietilén fóliát, mű­műanyag zsákot és csomagoló­eszközöket állítanak elő a TVK-ban. Képünkön: az 1-es számú műanyagfeldolgozó üzem, ahol nagyobbrészt polietilén­fóliát, illetve tömlőt, vala­mint műanyagzsákokat gyár­tanak. A pápai Textilmunkás c. lap írja: Sajóbábony A VEGYIPAR egyik bor­sodi láncszeme, az Északma­gyarországi Vegyiművek, Sa­­jóbébony. Ez a „legöregebb” a 20 éves. Fűzfő tükörképe volt, ámbár ma egészen új profilja van. Mint Jura Ká­roly igazgató elmondta, igen nagy erőfeszítés kellett a pol­gári profil kialakításához, s buktatókkal teli út vezetett a mához. Először a szulfamid típusú gyógyszerintermedierek gyár­tását kezdték, majd a deko­­ritlemezzel a műanyag profil kiépítését. Ezt követte a po­­liuretán-, végül a formalde­hidgyártás. Később a növény­­védőszer-hatóanyag gyártásá­val szélesítették ki termék­skálájukat. Mindezzel párhu­zamosan korszerűsítették, fej­lesztették a szociális és kom­munális létesítményeket. Ma már 220 családos lakótelepük van, több mint 1000 fős mun­kásszállásuk. Az utóbbi évek­ben 24 szolgálati lakást épí­tettek és mind a fejlesztési, mind a részesedési alapból tekintélyes kölcsönt folyósí­tanak lakásépítésre. Hogy ez mit jelent konkrétabban? A fejlesztési alapból 10—10 munkavállalónak 110 ezer fo­rintot adtak személyenként. Kamatmentesen. Tíz évig itt kell maradniuk, ez a kamat. A részesedési alapból 15 ezer forintot adtak ilyen célra egy-egy személynek. A TERMELÉSI ÉRTÉK 1958-ban még 100 millió fo­rint alatt volt. A múlt eszten­dőben már meghaladta a 800 millió forintot. E két szám mutatja: tíz év alatt nyolc­szorosára növelték a terme­lést, mivel a vegyipar az új ötéves tervben is gyorsabban fejlődik az ipar átlagánál (fő­képp a műanyagfeldolgozó, a mezőgazdasági szerek és a gyógyszeripar vonatkozásá­ban) továbbra is felfelé megy náluk a grafikon. Az új gazdasági szabályo­zók szellemében vizsgálódva, egy forint eszközzel 12 fil­lér nyereséget — egy forint bérrel pedig 2 forint nyeresé­get hoznak létre. Egy forint eszközzel 0.9 forint értéket forgalmaznak — egy forint bérrel 15 forint értéket ter­melnek (1.5 cent exportot.) 1970-ben, árbevételük 30 szá­zalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva, a nyere­ség pedig 40 százalékkal. És csak a nyugati relációjú ex­portjuk értéke megközelítet­te az egymillió dollárt. A vállalat tulajdonát kérde­ző szabadalom alapján gyár­­tott „HO-bentonit” termékü­ket — amelynek fő felhasz­nálási területe a festékipar — évek óta exportálják a Szov­jetunióba. Paliuretán termé­keiket ma már országos szin­ten ismerik, a lágyhab üzem jelenleg mintegy 3300 tonna termék előállítására képes. Különféle méretű panelekből évi 1,5 millió négyzetméter gyártására alkalmas üzemmel rendelkeznek. Megkezdték a lágy formahabok üzemszerű előállítását, ugyanakkor a mezőgazdaság kemizálásának programjából is egyre növek­vő mértékben veszik ki ré­szüket. Az elkövetkező években igen dinamikus beruházási, fejlesztési programot hajta­nak végre. S hogy csak egyet említsünk: az intermedier csarnok építésére 430 millió forintot költenek. Még egy­két érdekes adat: a jelenlegi, alig több mint 2600-as lét­számból 1500 a munkás. El­lenben 122-en végeztek egye­temet vagy főiskolát, közülük 51 a vegyész-, 14 a gépész-, 3 a villamosmérnök és 7 a közgazdász. A műszaki fej­lesztéssel 21 egyetemi és 16 főiskolai, illetve középfokú végzettségű dolgozó foglalko­zik. A szakszervezeti szerve­zettség közel 100 százalékos, az összdolgozók 39 százaléka 26 éven aluli, ezek 55 száza­léka KISZ-tag. Jelenleg 140 szocialista brigádjuk van, köztük 39 arany, 34 bronz és 45 ezüst plakettes. A válla­latnál sokat tesznek a törzs­­gárdáért mert a környék avarai között e tekintetben is erős a verseny. A SAH­ BÁ­BONYI Észak­­magyarországi Vegyiművek bemutatásával búcsúzunk Borsodtól, az ottani vegyipar­tól, ennyi betekintés talán nem ártott — ellenkezőleg. Korszerű berendezés Az Északmagyarországi Vegyiművek TJ-ü­zemében nagy gon­dot fordítanak a saját erőből történő műszaki fejlesztésre.­­ Munkáinkban nélkülözhetetlen segítőtárs a múlt évben vá­s­­árolt korszerű berendezés, a gázkromatográf. (Fotó: Katona Gyula) Értékelték a munkaversenyt A BVK párt-végrehajtó bi­zottsága 1970. december 14-i ülésén napirendre tűzte a vállalati munka­verseny hely­zetének értékelését. Az elő­terjesztett anyag foglalkozott a jubileumi munkaverseny­­nyel, valamint a X. párt­­kongresszus tiszteletére tett felajánlások végrehajtásával A vb megállapította, hogy a verseny szervezése, irányí­tása megfelelő volt, és jól segítette a kijelölt gazdasági és politikai feladatok mara­déktalan végrehajtását. A szocialista munkaverseny­­mozgalom tapasztalatai alap­ján a párt­ végrehajtóbizott­sága az ez évi feladatok si­keres végrehajtása érdeké­ben határozatot hozott. A határozat többek között kimondja, hogy szükséges a szakszervezeti és KISZ-bi­­zottság által 1968-ban közö­sen elfogadott együttműkö­dési alapokmány következe­tesebb végrehajtása, amit rendszeresen ellenőrizni kell. 3

Next