Borsodi Vegyész, 1973. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-04 / 1. szám

2 Erősítsük a szocialista brigádozgasit! Ismeretes, hogy a szoci­alista bagadmozgalom lét­rehozása nem felülről szer­vezett akció volt, hanem munkásosztályunk egyik igen jelentős, a szocializ­must építő és szocialista embert formáló forradalmi tette. A dolgozó embernek az a vágya testesül meg benne, hogy felemelt, fővel, egymást segítve valósítsa meg az oly rég óhajtott jobb világot. Amint ez a mozgalom egyre szélesebb körben te­rebélyesedett, a brigádok vállalásai leginkább csak az előbb említett vágyat tükrözték, mert csak cím­szavakban rögzítődtek. Hi­ányzott mögülük az ember, vagyis nem voltak testre szabottak. Éppen ezért ezek a felnőtt tettek veszítettek súlyukból. Nem egyszer összekeverték a konkolyt a nemes maggal. S ezért nem elsősorban és kizáró­lag a munkáskollektívák a felelősek. Termelési felada­taikat sem ismerték meg­felelően. Sokszor kerestek segítő partnert, de nem mindig találtak. E régi gondon akar se­gíteni a BVK módosított munka verseny-szabályzata. A brigádvállalási jegyző­könyvekbe a mozgalom hármas jelszavának megfe­lelően olyan lapokat szer­kesztettek, amelyekre a munkahelyi vezetők, politi­kai, társadalmi szervek ír­hatják be elvárásaikat a brigádokkal szemben. En­nek alapján mód nyílik arra, hogy a brigádok meg­ismerjék, világosan lássák egész évi termelési felada­taikat. S ha az elvárások beírására jogosultak ko­molyan felmérik a brigá­dok eddigi munkáját, ak­kor a hármas kritériumnak megfelelően szinte kinek­­kinek személy szerint jelöl­hetik meg a szerepét. A legtöbb brigádnál a vállalások során a legna­gyobb gondot a „szocialista módon tanulni"’ megfelelő tartalmú megtétele jelen­tette. A brigádok maguk érezték, hogy „a közös szín­ház- és mozilátogatások” beírása nem más, mint sablon. Többen említették, hogy különösen e tekintet­ben várnának segítséget. Ezért érezzük szükségét annak, hogy ezt a kört ter­jesszük ki a közművelődési intézmények dolgozóira, a népművelőkre is. Nem túl­zás, ha azt mondjuk, nekik hivatalból kötelességük a szocialista brigádmozgalom ilyen irányú patronálása. Végül pedig bízunk ab­ban, hogy a munkahelyi vezetők, ismerve a mozga­lom eddigi igen jelentős eredményeit és a még ab­ban rejlő erőket, ezt a rá­juk háruló szép feladatot lelkiismeretesen, szocialista vezetőkhöz méltóan vég­zik el. (— s — f —) BORSOD? VEGYÉSZ Beszámoló taggyűlések előtt a TVK festékgyárában A TISZAI Vegyikombinát valamennyi pártalapszerve­­zetében szorgalmasan készül­nek a beszámoló taggyűlések­re. Binger Lajos elvtárs párt­titkár, s egyben a gyár he­lyettes vezetője tájékoztatott a helyi alapszervezet előké­születeiről. Elmondotta, hogy a beszá­moló témaköre igen széles skálán mozog. Az idei munka értékelésében fontos helyet foglal el az a tény, hogy a korábbi évekhez viszonyítva jelentősere nőtt a gyár ter­melése. Az alapszervezet tagságának hatvan százaléka fizikai munkás, tizennyolc százaléka pedig nő. A több mint félszáz tagú alapszerve­­zet az üzem bővítésével pár­huzamosan fejlődik. Az új üzemrészek beindításával egyidőben több új pártcso­port alakult. Ennek megfele­lően az öttagú vezetőséget két taggal kibővítették. A január 26-ra tervezett beszámoló taggyűlés témái között szerepel még a párt­szervezet belső élete, a párt­építés és a pártfegyelem. A JÖVŐ ÉVI TERV újabb mintegy 5 ezer tonnával több termék előállítását tűzte cé­lul. Így az alapszervezet kommunistáira évről évre — természetes módon — egyre nagyobb munka vár. A soka­sodó feladatok, természetsze­rűleg szülik a problémákat. S mindezeket csak úgy ké­pesek megszüntetni, ha tár­gyilagos, önkritikus, elvtár­­sias légkörben, mint valami képzeletbeli tükörben elem­zik az eltelt egy esztendőről szóló beszámoló anyósát. (—sztár) Diákévek emlékei Nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy milyen előnyei vannak, ha egy diák külföldi egyetemen végezheti tanulmányait. Minde­nekelőtt alaposan, magas színvonalon — beleértve a szakirodalom nyelvét is — meg kell tanulnia az ország nyelvét. Leg­alább ilyen mélységben ismeri meg az or­szág földrajzát, nevezetesebb helyeit, annak gazdasági életét, az ott élő embereket. S nem hiába tartja a mondás: ahány nyelv, annyi ember, hiszen két-három­ nyelvtudással már eligazodik a nagyvilágban. Egervári Attila, a Tiszai Vegyikombinát Lakkfesték- és Műgyantagyárának fiatal technológusa 1964-ben kezdte egyetemi ta­nulmányait a Lomonoszov Egyetemen. Az ő diákélete sem kü­löbözött az itthoniakétól. Ott a Szovjetunióban is, abban a sok nem­zetiségű diáknegyedben, ahol lakott, állandó kedvtelése volt a diákseregnek a zenés-tán­cos öszejöveteleken való részvétel. Persze a komoly zene kedvelői sem maradtak Cseme­ge nélkül, sőt az irodalombarátok i­s gya­korta hallgathattak szépirodalmi műsorokat. Az első három év a ,,komolyam vett” egye­temi életben az általános tantárgyak meg­ismerésének jegyében telt el. A negyedik évben kezdték a szaktárgyak alaposabb meg­ismerését, közhasználatú szóval élve szako­sodtak. Az egyetem ötödik évfolyamát gyá­rakban, a gyakorlati munkával ismerkedve töltötték a diákok. Ekkor választási lehető­ségük volt: vagy az ösztöndíjért dolgoznak csupán, vagy szakmunkásvizsgát tesznek és ennek eredménye szerint fizetésért dol­goznak. Egervári Attila egy kaucsuk­­gyár dolgozójaként az utóbbit választotta, hiszen nem ártott egy kis rutint szerezni az államvizsga előtt, másrészt pedig, mert ered­ményei szerint az ötödik kategóriába sorol­ták, így háromszorosát kapta ösztöndíjának. Szabad idejében kedvenc időtöltése volt az utazgatás, hogy minél többet lásson a Szov­jetunió csodálatos tájaiból, városainak épí­tészeti remekeiből, híres műemlékeiből. S hogy megszerette a szovjet embereiket, annak beszédes bizonyítéka, hogy ott válasz­tott feleséget. 1970-ben élményekkel gazda­gon és egy jeles diplomával jött haza. — O — A pártbizottság állásfoglalása A fő cél: gazdaságosabb és hatékonyabb termelést! Jura Károly, az Észak-ma­gyarországi Vegyiművek igazgatója, az elmúlt héten a párt-vb majd pedig a pártbizottság testülete és a vállalat több gazdasági és társadalmi vezetője előtt is­mertette a gyár jövő évi gaz­dasági célkitűzéseit, az 1973- as tervjavaslatot. Most emlékezünk a terv­­gazdálkodás jubileumára. Az immár 25. évforduló alkalmá­val az jut az ember eszébe, hogy ma már egyre korsze­rűbben, s minél szélesebb társadalmi rétegek vélemé­nyeivel és javaslataival ki­egészítve születnek meg a végleges tervek. Gazdaságirányítási rendsze­rünk reformja különösen tág teret ad az alkotó, elemző vitának, a tervek készítése idején a sokféle fórumon megtartott véleménycseréknek. Ezt fej­tegette bevezető szavaiban a pártbizottság kibővített ülé­sén Horváth Róbert, az ÉMV pártbizottságának titkára is. A mintegy 2700 dolgozót foglalkoztató vállalat népgaz­dasági szinten is jelentős eredménnyel járul hozzá a „közös kasszához”: ebben az évben, az eddig ismeretes adatok birtokában feltételez­hető, hogy közel 1 milliárd forintos termelési értéket állítottak elő az ÉMV-ben. Általában problémát jelent, hogy a meglevő piaci igé-­ nyekhez viszonyítva egyes termékek gyártásánál kihasz­nálatlan, gyártó kapacitással rendelkezik időnként a vál­lalat. A jövő évre szóló terv­­javaslat elkészítésekor tehát törekvések történtek az ÉMV-nél, hogy­ lehetőleg kialakítani egy olyan ter­melési szerkezetet, amely­nek során mind több a gazdaságos termék. Hangsúlyozta az előadó: az intenzív piackutatással, meg­felelő fejlesztési munkával változtatni kell az ÉMV ter­mékösszetételén. Ahol ez szü­kséges, intézkedéseket kel­l tenni az önköltség csökkenté­sére, törekedni kell úgyne­vezett váltó profilok kialakí­tására. A tervek között szerepel a karbantartási munka szerve­zettebb lebonyolítása, a ru­galmasabb anyaggazdálkodás. E feladatsorból érdemes megemlíteni néhányat, amely talán már a közeljövőben megvalósulhat. Szeretnének életre hívni egy kísérleti üzemet — a termékskála bő­vítéséhez, új termékek meg­honosításához elengedhetet­len feltétel. Számítógépes rendszert sze­retnének alkalmazni a ha­tékonyabb beszerzés és anyaggazdálkodás megszer­vezésére. Érthető, hogy az eddig megtartott fórumokon a vál­lalati tervj­avaslat bér- és nyereségkoncepciós, s termé­szetesen ezzel összefüggésben a létszámgazdálkodásra te­endő intézkedési javaslatok váltották ki a legnagyobb ér­deklődést. E kérdések megvi­tatásakor hangzott el a vb­­ülésen is a legtöbb észrevé­tel, javaslat. A javaslat sze­rint­ 1973-ban a vállalat 1,1 milliárdos termelési értékkel, s természetesen az idén vár­ható mintegy 170 milliós nye­­reségérték­­ növekedésével számol. Tervezik, hogy a népgazdasé­zi szinten át­lag 3 százalékos béremelé­sen kívül a vállalatnál mi­nimálisan 3 százalékkal nö­vekszik a bér. A vb és a pártbizottság előtt ismerteti? Jura Károly az idei nyert.sé°részesedés el­osztásának módjára tett ja­vaslatot is. A koncetíció sze­rint a részesedés összegének 60 százalékát alapbéresíte­­nék, s a többit egyszeri juta­lomképpen kifizetnék. E ja­vaslat majd érd°mi vitára és értékelésre kerül a szak­szer­vezeti tanács közeljövőben megtartandó ülésén. (Gyá­rfás) Könyvismertetés A vegyiparban dolgozó va­lamennyi szakember gondja, hogy munkája során nagyon sok számítást kell végeznie. A Műszaki Könyvkiadó Gondozásában jelent meg a Tázok, folyadékok termodi­namikai anyagi jellemzőinek számítása című könyv, amely öszefoglalja mindazokat a módszereket, amelyeket a­egfontosabb anyagi jellem­ek számításához ismerni szükséges. Fontos, hogy egy igen jel­lemző és fontos vonását hangsúlyozzuk a műnek: min­den sorával a gyakorlathoz kötődik, annak igényeihez igazodik. A németből fordí­tott könyv anyagát a Leuna művek hőtechnikai számító­­irodájának munkatársai állí­tották össze a gyakorlatban előforduló feladatok sokéves tapasztalatai alapján. A könyv anyagát rengeteg adat teszi teljessé. Gazdag esztendő volt A festékgyár számvetése ELKÉSZÜLT a Tiszai Ve­­gyokombinát festékgyárának tavalyi gyorsmérlege. Esze­rint a vállalat egyik legna­gyobb gyára a tervezett 653,5 millió forinttal szem­ben 713 millió forint értékű terméket állított elő az 1972- es esztendőben. Az éves tervet 108 száza­lékra teljesítették. Pontosan 54,5 millió forinttal többet termeltek a tervezettnél. Doktor Károly, a gyár ve­zetője elmondotta, hogy nem­csak Európában, a tengeren túl is számos országban is­mertek a termékeik. A gyár az exporttervét kereken 180 százalékra teljesítette. 6800 tonna áru kiszállítását ter­vezték, mintegy 127 millió forint értékben. Ezzel szem­ben már az első háromne­gyedévben 7200 tonnára nö­velték az exportáru termelést, csaknem 146 millió forint ér­tékben. Az elmúlt évben számos ország vásárolt a Tiszai Ve­gyikombináttól festéket. Sok volt köztük a régi vásárló, de jó néhányan csak ebben az esztendőben ismerkedtek meg ezzel a magyar termék­kel. Új vásárló volt például Nigéria. Ez az ország most vásárolt először festéket Magy­arországról. A vállalat és a gyár veze­tői igyekszenek egyre széle­síteni a termelési cikkek ská­láját. A Teroson-programmal egyidőben több új termékkel jelentkezett az elmúlt évben a festékgyár kutatógárdája. Közülük ma már sok, kere­sett termék üzleteinkben. Ezek közé tartozik a ,,prés­zománc”, az autójavító zo­mánc, a konténer és az út­jelző festék. A legnagyobb népszerűsé­get befutott új termék a Te­­roson-család volt. Az alváz­védő, a zajcsökkentő és a tömítőmasszából mintegy 400 tonnát állítottak elő egy esz­tendő alatt. A TVK és az NSZK-beli Teroson-cég ko­operációjában készülő gép­­járműipari segédanyagoknak igen nagy sikere volt a ha­zai gépjárműgyártók és üze­meltetők körében. A GYÁR az elmúlt eszten­dőben több eredményes szak­mai bemutatót tartott ezek­nek a termékeknek a fel­használásáról. Egy-egy ilyen szakmai közönség előtt lezaj­ló bemutató kitűnő reklám volt ezeknek a járműipari segédanyagoknak. 1973. JANUÁR 4. A tervezői névjegyzék A magántervezőkről tervezői névjegyzéket kell vezetni. A tervezői névjegyzéket illetékességi területén a megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó­ bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve vezeti. Vagyis a tervezői névjegyzék a második fokú építésügyi hatóságnál található. A tervezői névjegyzékbe kérelmére a) fel kell venni azt, aki az építész vagy általános mérnöki, illetőleg építőmesteri vagy felsőfokú építőipari technikusi képesítéssel rendelkezik; b) fel lehet venni a felsőépítő ipariskolai vagy építőipari tech­nikusi, továbbá kivételesen indokolt esetben a kőműves mes­teri képesítéssel rendelkező személyt. Nem lehet a tervezői négyjegyzékbe felvenni azt, a) akit a bíróság az állam, a társadalmi tulajdon, vagy a személyek javai elleni bűntett, illetőleg az építéstervezéssel vagy építő­ipari kivitelezéssel kapcsolatban elkövetett árdrágítás miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt; b) akit a bíróság az épí­téstervezési, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység gya­korlásától jogerősen eltilt; c) akinek felvételéhez munkál­tatója — szövetkezeti tag esetében a szövetkezet vezetősége —, kisiparos esetében pedig a telephelye szerinti KIOSZ me­gyei titkárság — nem járult hozzá. A tervezői névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet 100 forint illeték bélyegben történő lerovása mellett — a kérel­mező állandó lakóhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes másodfokú építésügyi hatóságnál kell benyújtani. A kérelem­hez csatolni kell a kérelmező képesítését igazoló okirat hite­les másolatát, három hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt, s a magántervező munkaadójának hozzájáruló nyilatkozatát. Törölni kell a tervezői névjegyzékből azt a magántervezőt, a) aki azt kérte; b) aki a tervezői névjegyzéket vezető má­sodfokú építésügyi hatóság illetékességi területéről állandó jelleggel elköltözött, vagy telephelyét megszüntette; c) akit a bíróság az állam, a társadalmi tulajdon vagy a személyek javai elleni bűntett, illetőleg az építésszervezéssel vagy építő­ipari kivitelezéssel kapcsolatban elkövetett árdrágítás miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt; d) akit a bíróság az épí­téstervezési vagy­ az építőipari kivitelezési tevékenység gya­korlásától jogerősen eltiltott; e) akinek a törlését a saját munkaadója azért kéri, mert a magántervező a magánterve­zési tevékenységet főfoglalkozása rovására végzi, s végül: f) aki elhalálozott. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ Az ötvenéves Szovjetunió tiszteletére Díszünnepség Leninvárosban A Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulója alkal­mából a Leninvárosi Pártbi­zottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság városi tagcsoportja de­cember 28-án csütörtökön este díszünnepséget rendezett Leninvárosban. A Derkovits Gyula Műve­lődési Központ színházter­mében megtartott ünnepsé­gen megjelentek a város párt-, állami, társadalmi ve­zetői, az üzemek, vállalatok — Tiszai Vegyikombinát — dolgozói. A díszünnepséget Lotkó Jó­­zsefné, a Leninvárosi Párt-végrehajtó bizottság tagja, az MSZBT városi tagcsoportjá­nak elnöke nyitotta meg. Ezt követően dr. Kovács Mik­lós, a Leninvárosi Pártbi­zottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédében megemlékezett a félévszáza­dos évforduló jelentőségé­ről és a Szovjetunió dina­mikus fejlődéséről. Az ünnepség második felé­ben a miskolci Bartók Béla Művelődési Központ diósgyő­ri Vasas vegyeskara adott színvonalas ünnepi műsort. Petőfi-évfordulóra A leninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ gazdag programmal emléke­zik Petőfi születésének 150. évfordulójára: január 1-től 15-ig emlékkiállítás tart nyitva, 26-án a gyermek­iro­dalmi színpad műsora ke­rül sorra, 30-án pedig „Ki is­meri jobban Petőfit?” cím­mel rendeznek vetélkedőt.

Next