Borsodi Vegyész, 1973. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-22 / 12. szám
2 Termelési tanácskozások a TV- ban A március 7-i műszakisgazdasági konferencia után március 14—15-én az egyes gyáregységek is megtartották termelési tanácskozásaikat. Itt a gyárak vezetői, helyettesei számoltak be az 1972. évi tevékenységről. A nitrogénműtrágya-gyárban Takács József, gyárvezető-helyettes a kombinát egész, 1972. évi munkáját, eredményeit ismertette a termelési tanácskozás résztvevőivel. A gyár kollektívája is jogosan lehet büszke arra a nehézipari minisztériumban elhangzott megállapításra, amely szerint: — annak ellenére, hogy a TVK nitrogénműtrágya-gyára rendelkezik a legkevésbé korszerű nitrogéngyártási technológiával, mégis a legmagasabb termelési, illetve termelékenységi mutatókat érte el. A gyár tavaly is tovább növelte az ammónia- és a nitrogénműtrágya-termelést. Jelentős vállalati beruházásként valósult meg a gyáregység bővítése a XX. savüzemi egységgel. A határidő előtti üzembe helyezéssel 7 millió forint költségmegtakarítást sikerült elérni, s a salétromsav-termelés 110 nappal korábban kezdődött a tervezettnél. Így már ebben az évben 10 ezer tonnával több műtrágyát adtak a mezőgazdaságnak, az 1971. évhez képest. 1973-tól kezdve pedig mintegy 40 ezer tonna többlet műtrágyatermelés válik lehetővé, hogy az új egységgel az egész termelt ammóniamennyiséget fel tudják dolgozni műtrágyává. A műanyagfeldolgozó gyárban Bártfay Kornél gyárvezető számolt be a gyáregység tavalyi munkájáról, ismertetve az ez évi feladatokat. A műanyagfeldolgozó üzemeinek 1972. évi számszerű tevékenységét jellemzi, hogy 445,3 millió forint értékű árut termeltek, 150,6 millióval többet az előző évhez képest. Teljes keresztmetszetű termelési értékük, — melyben a kombinát más gyárainak: a műtrágyagyár, a polietilén-, a lakkfesték- és műgyantagyár — igényeit is kielégítették — összesen 515,2 millió forint. A műanyagfeldolgozó gyár a vállalati tiszta jövedelemhez 104 millió forinttal járult hozzá. A műanyag-feldolgozóban az elmúlt évben 116 millió forint értékű beruházás valósult meg. A gyárvezető szólt a termékek minőségéről, azokat általában jónak ítélte, de javítani kell a gyártmányok esztétikai kivitelén, a nyomdázás minőségén. A gépgyár és öntöde kollektívájának Nagy László gyárvezető számolt be a tavalyi munkáról: az egység a vállalati többletjövedelemhez 2 millió 800 ezer forinttal járult hozzá. 1971. évhez képest összesen 9 százalékkal nőtt a termelés, 20 százalékkal az árutermelés. A gépgyár és öntöde munkáját elsősorban nem a számszerűség kell, hogy jellemezze, hiszen a kombinátban folyó karbantartásokhoz nélkülözhetetlen alkatrészek időbeni, jó minőségű elkészítése ugyancsak nagy jelentőségű. A gyárvezető hangsúlyozta: a gyártmányok minősége örvendetesen javult: a tavalyi 4,04 százalékos selejtszint 3,7 százalékra csökkent. Nagy elvtárs hangsúlyozta, hogy az eredményekhez nagymértékben hozzájárult a gyár párt-, szakszervezetének és KISZ-szevezeteinek termelést segítő mozgalma, politikai tevékenysége. Beszélt a gyáregységben tevékenykedő kiváló ifjúsági és szocialista brigádok példás eredményeiről is. ( —oláh ) A beszámoló taggyűlések tapasztalatai a BVK-ban Az MSZMP Kazincbarcika városi Bizottsága Párt-végrehajtóbizottsága, valamint a BVK párt-végrehajtóbizottsága határozata és intézkedési terve alapján a pártbizottság irányítása alá tartozó 19 pártalapszervezetnél 1973. január 19-től február 16-ig tartották a beszámoló taggyűléseket. A beszámoló taggyűlések lebonyolításának, valamint a beszámolók időben történő elkészítésének segítése érdekében, a végrehajtó bizottság és a pártbizottság tagjai résztvettek az előkészítő munkában, a vezetőségi üléseken, s természetesen a taggyűléseken is. Megállapítható, hogy az alapszervezetek vezetőségei is, már a taggyűlések időpontjai előtt, komoly energiát fordítottak a beszámolók elkészítésére. Először pártcsoport értekezleteken vitatták meg a kommunisták pártmegbízatásának végrehajtását, a munkában és a társadalmi életben betöltött szerepét. Az alapszervezetek vezetőségei a beszámolók elkészítéséhez figyelembe vették a területükön dolgozó kommunista gazdasági vezetők, szakszervezeti, ifjúsági és egyéb tömegszervezetek véleményét is. Pozitívan értékelhető az alapszervezetek részéről, hogy a beszámolók minden esetben értékelték az 1972-es évben végzett munkát, meghatározták a jövő feladatait. Mind a beszámolókban, mind a hozzászólásokban hűen tükröződött, hogy az alapszervezetek kapcsolata a gazdasági, a társadalmi, és tömegszervezetek vezetőivel tartós és egyértelműen jónak mondható, még akkor is, ha egy-két helyen tapasztalhatók voltak a közelmúltban kisebb hiányosságok. Szinte valamennyi beszámoló részletesen foglalkozott a párt irányító munkáján túl az ifjúság nevelésével, a szocialista brigádok munkájával és a nők helyzetével. Alapos, szinte aprólékos lebontásban személyi értékeléseket is végeztek az alapszervezetek vezetőségei, és ahol szükséges volt a pozitíveredmények mellett kritikai megjegyzések is elhangzottak. Elmondható általában, hogy a beszámolók kritikusan elemezték az alapszervezet, s ezen belül a vezetőségi tagok, a gazdasági vezetők, a tömegszervezetek munkáját. A párttagság is jónak értékelte a vezetőségek beszámolóját és munkáját, a bírált elvtársak elfogadták a kritikát, a hozzászólások építő jellegűek voltak. A beszámolókban foglalkoztak az agitációs és propagandamunkával, a párt, a szakszervezeti és a KISZ oktatásokkal is. Különös hangsúlyt kapott a pártépítési munka. Az alapszervezetek értékelő és beszámoló taggyűlésein öt alapszervezetnél vált szükségessé új vezetőségi tagok választása, s egy alapszervezetnél a titkár személyében történt változás. A taggyűléseken kivétel nélkül részt vettek a felsőbb szervek képviselői, a nagyüzemi pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjai, sőt több esetben a megyei és a városi pártbizottság is képviseltette magát. A megyei és a városi pártbizottságtól a taggyűléseken megjelent elvtársak hozzászólásaikban méltatták a taggyűlések jelentőségét, fontosságát és kifejtették véleményüket. Elismeréssel szóltak a területen folyó munkákról és jónak ítélték meg a taggyűlések tevékenységét. A taggyűlések aktivitására jellemző volt, hogy 19 alapszervezetnél összesen 197 kommunista kért és kapott szót. Valamennyien őszintén beszéltek a munkáról, az elért eredményekről, ,és bátran bírálták a hiányosságokat. Az értékelő beszámoló taggyűlések elérték céljukat, mindenütt az őszinte légkör, az elvtársi és munkatársi hangulat volt az uralkodó, s a meghozott határozatok, valamint az 1973. első félévesmunkatervek egyértelműen meghatározzák a jövő feladatait. (s-f) 1952-t írtak. Egy szabolcsi agrárproletár kidőlt a sorból, hat gyermeket és özvegy feleséget hagyva maga után. Juci akkor fejezte be a nyolc általános iskolát. Ipari tanulókat toboroztak, így lett lakatos szakmunkástanuló, majd az iskola sikeres elvégzése után 1954-ben a Borsodi Vegyikombinát dolgozója. Azóta majdhogynem húsz esztendő telt el. Juci, azaz Bácskai Sándorné, férfiakat meghazudtoló erővel, szorgalommal, lelkesedéssel végzi munkáját. Valamikor elképzelhetetlennek tartottták, hogy egy nő lakatos legyen. Az élet azonban bebizonyította: egy-két kivételtől eltekintve, szinte valamennyi szakmában derekasan megállják helyüket. — Csak — mint Bácskainé mondotta — akarni kell. Kezdetben neki is sok előítélettel kellett megküzdenie. De, aki szereti a munkáját, az embereket, az előbb-utóbb győzedelmeskedik. Bácskai Sándorné messziről jött, s messzire jutott. A munkáskollektíva nevelő hatására vált maga is öntudatos, korunk tipikus munkásasszonyává. 1960-tól tagja a háromszoros aranykoszorús Április 4. szocialista brigádnak. Annak a kollektívának, amely vállalati szinten is egyike a legjobbaknak, akik társadalmi vonatkozásban is kezdeményezésüktől, áldozatvállalásukkal a legeredményesebben tevékenykednek, s bizakodva várják, hogy elnyerhessék a vállalat kiváló szocialista brigádjának kitüntető címét. Bacskainé szinte „anyai gondoskodással” mindent megtett azért, hogy ebben a kollektívában családias légkör alakuljon ki. A brigáddal együtt végzett hasznos, társadalmi tevékenységén túl lekiismeretesen látja el a műhelybizottság gazdasági vezetői teendőit is. Ezért a munkájáért 1972-ben a BVK pártbizottsága által alapított emlékplakettel, jó munkájáért pedig még azt megelőzően 1971- ben kiváló dolgozó jelvénynyel tüntették ki. Bacskainé megtanulta, hogy a mi korunkban teljes emberként élni és dolgozni, egy nőnek is csak felvilágosult fővel lehet. Ezért törekedett arra: munkájával, életével kiérdemelhesse, hogy a párt tagja legyen. Sokrétű tevékenysége mellett neki kell megteremtenie a családi otthon jó légkörét. Reá vár gyermekeinek nevelése is. A nemzetközi nőnap alkalmával, amikor az Elnöki Tanács és a kormány a munkában élenjáró és a társadalmi életben legeredményesebben tevékenykedő dolgozó nők tiszteletére fogadást adott, ő is ott lehetett a Parlamentben és átvehette megérdemelt kitüntetését, a Munkaérdemrend bronz fokozatát. (—sípos—) Kitüntetett munkásasszony BORSODI VEGYÉSZ 1973. MÁRCIUS ??. Két év mérlege írta: Takács István, a Kazincbarcikai városi Tanács elnöke AZ EDDIGI gyakorlattól eltérően az 1971. évben megválasztott tanácstagok és választott tanácsi szervek megbízatása két évre szólt. Bár a működési idő két évvel rövidebb volt, a feladat, a munka nem volt ennek arányában kisebb és kevesebb. Sőt, sok tekintetben — az 1971. április 25-én hatályba lépett új tanácstörvény, az 1971. évi 1-es törvény alapján — újszerű feladatokkal kellett megbirkózniok a tanácsoknak. Nem sokkal megalakulása után, városi tanácsunknak is élnie kellett a megnövekedett hatáskörrel és a várost érintő olyan jelentős kérdésekről kellett döntenie, mint pl. a város középtávú tervének, a IV. ötéves tervnek az elfogadása és jóváhagyása. Két év távlatából visszatekintve is igazolva látjuk, hogy tanácsunk jól döntött, amikor a város IV. ötéves tervi fő feladataiként a lakásellátottság javítását; a gyermekintézményeknél fennálló feszültségek, zsúfoltság csökkentését; a kereskedelmi hálózat fejlesztésével, a meglevő boltok korszerűsítésével a kereskedelmi ellátottság javítását és a dolgozók kulturált pihenéséhez és szórakozásához szükséges feltételek megteremtését tűzte ki célul. A MEGFOGALMAZOTT feladatok teljesítése jelentős eredményeket hozott városunk fejlődésében, a lakosság életkörülményeinek javulásában. A Szabó Lajos út mentén mintegy 500 korszerű lakással és kapcsolódó létesítményekkel, mint iskola, óvoda, áruház, boltok, étterem, szolgáltatóház, két év alatt szinte új városrész nőtt ki a földből. Az épületekhez elkészültek az utak, járdák, megépültek, vagy tovább épülnek a parkok, játszóterek és nagyrészt elkészült a közvilágítás is. Ugyancsak új városrész építése kezdődött el a Főtérhez kapcsolódóan, ahol tíz ötszintes lakóépületben 450 lakás létesül, továbbá az ún. fa szomszédsági egységben, ahol a régi, elavult lakások lebontásával jutottunk beépíthető területhez. Ezen a részen a terület előkészítése, a lakások és egyéb létesítmények üzemeltetéséhez szükséges közművek kiépítése folyik jelenleg. Terveink szerint az első lakások üzembe helyezése ezen új városrészen jövőre, városunk 20. éves évfordulóján történik meg. AZ ÚJ VÁROSRÉSZEK mellett felújítások és korszerűsítések révén megújulnak a város régebbi lakó- és középületei is. Ez mindenekelőtt a Lenin út épületeire vonatkozik, ahol 1971—72-ben 136 lakást kapcsoltunk be a távfűtésbe és láttuk el ezeket a lakásokat gázzal és meleg vízzel. Ezáltal ezen lakások lakói is jobb és kényelmesebb körülmények közé kerültek. A lakások korszerűsítésével együtt a lakóépületek külső felújítására is sor került. Az állami erőből történő lakásépítés mellett a magánlakás-építés elősegítésére is törekedtünk, s ennek folytán a két év alatt 59 családi ház épült fel. A gyermekintézményi ellátottság terén mutatkozó feszültségek csökkentésére tett erőfeszítéseink eredményei leginkább az óvodai fejlesztéseknél mutatkoznak. Egy teljesen új, 75 fős óvoda mellett a vállalatok segítségével négy régebbi óvodánkat bővítettük 25—25, összesen 100 hellyel. Ezenkívül megteremtettük az anyaga feltételét annak, hogy még ebben az ötéves tervben 200 fős óvoda épüljön. Igen kedvezővé tette bölcsődei helyzetünket a Pollack Mihály úton tavaly elkészült, és alkotmányunk ünnepén üzembe helyezett 120 fős bölcsőde. Az új építése mellett itt is gondot fordítanak arra, hogy a régebben épült bölcsődéink is felzárkózzanak az új színvonalához. Ezt szolgálta a béröntet, és szolgálja az 1. sz. bölcsőde felújítása és korszerűsítése, amely ez évben kezdődött el. Városunk iskolajellegének megfelelően fejlődik IV. ötéves tevőnkben általános és középiskola-hálózatunk. Már elkezdődött az alsóvárosban egy új 12 tantermes általános iskola építése, amely méltó szomszédja lesz a tavaly elkészült Dimitrovgrád parknak. A Május 1. úti iskolánk zsúfoltságát egy három termet magába foglaló faházzal enyhítettük. Megkezdődött IV. ötéves tervünk volumenében és jelentőségében is egyik legnagyobb beruházása a mintegy 50 millió Ft-tal épülő 16 tantermes egészségügyi szakközépiskola és 200 fős kollégium építése. Kereskedelmi hálózatunk fejlődését és korszerűsödését jelzi a Tardona ABC-áruház, a Szabó Lajos úti iparcikk- és Agrokonzum bolt, a Barcika étterem, a szolgáltatóház, a felújított Lenin úti fűszerbolt és a Jóbarát étterem. E létesítmények nagymértékben járultak hozzá a kereskedelmi ellátottság és a vásárlási körülmények javulásához. A NEGYEDIKKÉNT megfogalmazott feladat — a kulturált pihenés feltételeinek megteremtése — terén létesítmények elkészüléséről még nem adhatunk számot, mivel e feladat megvalósításához nagyon szerény anyagi eszközökkel rendelkezünk. De e feladat megvalósítására is jelentős erőfeszítéseket tettünk. Noha a IV. ötéves tervi feladatok között nem szerepelt, mégis jelentős figyelmet fordítottunk városunk közlekedési problémáinak megoldására. Ezt szolgálja az év folyamán elkészülő és üzembe helyezendő autóbusz-pályaudvar, valamint a város több pontján létesített autóbusz-váróhelyiség, s nem utolsósorban úthálózatunk egy részének felújítása és korszerűsítése. A városépítés és -fejlesztés mellett kiemelkedő figyelmet szenteltünk az egészséges lokálpatriotizmus felkeltésének és fejlesztésének. Ebben egyik jelentős tényező a városszépítési munka és ebbe a város lakosságának bevonása. 1969- től, amióta a város szépítésével szervezetten foglalkozunk, négyszer nyertük el a ,,Tiszta, virágos város” megtisztelő címet, s háromszor egymás után a megyei versenyben első helyezést értünk el. NÉHÁNY JELENTŐS rendezvényünk is hozzájárult lakosságunk városszeretetének felkeltéséhez az elmúlt időszakban. Ilyen volt városunk bemutatkozása 1971 októberében a megyeszékhelynek, Miskolcnak, az 1972 elején megrendezett egyhetes ifj. Horváth István színjátszó fesztivál, a XXII. villamosenergia-ipari találkozó, a Borsodi Szénbányák központi bányásznapja 1971-ben, a nyolc megye regionális képzőművészeti kiállítása tavaly októberben, a szocialista városok gyermekrajz-kiállítása és fotóművészeinek kiállítja. A lokálpatriotizmus továbbfejlesztésére ismét egy kiváló lehetőség kínálkozik: Kazincbarcika várossá nyilvánításának 20 éves évfordulója 1974-ben. Ezen eseményt városunk egész lakosságának ügyévé akarjuk tenni, azon munkálkodunk, hogy az évfordulóhoz kapcsolódó városfejlesztési ésszépítési feladatok megvalósításába a különféle rendezvények előkészítésbe széles körű összefogással városunk minél több lakóját bevonjuk. Az említett események és rendezvények mélyítették és erősítették kapcsolatunkat a lakossággal, a lakosságot képviselő tömegszervezetekkel, vállalatokkal és intézményekkel. De a lakossággal való kapcsolatunk erősítésére törekszünk a tanácsi ügyintézői és hatósági munka során is. E célból hoztuk létre és működtetjük tavaly november óta városi tanácsunknál az ügyfélszolgálati irodát. HA MÉRLEGÜNK egyik serpenyőjébe helyezett eredmények mellett a másikba elhelyezzük a város lakóit nyugtalanító és foglalkoztató gondokat és problémákat, amelyek több oknál fogva tagadhatatlanul megvannak, a mérleg mutatója pozitív irányba billen. A két év érdekes tapasztalataival gazdagodva, az elért eredmények által megerősödve tekintünk a jövő újabb feladatai elé.