Borsodi Vegyész, 1973. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-22 / 12. szám

2 Termelési tanácskozások a TV- ban A március 7-i műszaki­­sgazdaság­i konferencia után március 14—15-én az egyes gyáregységek is megtartot­ták termelési tanácskozásai­kat. Itt a gyárak vezetői, helyettesei számoltak be az­ 1972. évi tevékenység­ről. A nitrogénműtrágya-gyár­ban Takács József, gyárve­zető-helyettes a kombinát egész, 1972. évi munkáját, eredményeit ismertette a ter­melési tanácskozás résztve­vőivel. A gyár kollektívája is jo­gosan lehet büszke arra a nehézipari minisztériumban elhangzott megállapításra, amely szerint: — annak elle­nére, hogy a TVK nitrogén­műtrágya-gyára rendelkezik a legkevésbé korszerű nitro­­géngyártási technológiával,­ mégis a legmagasabb terme­lési, illetve termelékenységi mutatókat érte el. A gyár ta­valy is tovább növelte az ammónia- és a nitrogén­műtrágya-termelést. Jelentős vállalati beruhá­zásként valósult meg a gyár­egység bővítése a XX. savü­zemi egységgel. A határidő előtti üzembe helyezéssel 7 millió forint költségmegtaka­rítást sikerült elérni, s a salétromsav-termelés 110 nappal korábban kezdődött a tervezettnél. Így már ebben az évben 10 ezer tonnával több műtrágyát adtak a me­zőgazdaságnak, az 1971. év­hez képest. 1973-tól kezdve pedig mintegy 40 ezer tonna többlet műtrágyatermelés vá­lik lehetővé, hogy az új egy­séggel az egész termelt ammóniamennyiséget fel tud­ják dolgozni műtrágyává. A műanyagfeldolgozó gyár­ban Bártfay Kornél gyárve­zető számolt be a gyáregység tavalyi munkájáról, ismer­tetve az ez évi feladatokat. A műanyagfeldolgozó üze­meinek 1972. évi számszerű tevékenységét jellemzi, hogy 445,3 millió forint értékű árut termeltek, 150,6 millió­val többet az előző évhez ké­pest. Teljes keresztmetszetű termelési értékük, — mely­ben a kombinát más gyárai­nak: a műtrágyagyár, a po­lietilén-, a lakkfesték- és műgyantagyár — igényeit is kielégítették — összesen 515,2 millió forint. A műanyagfel­dolgozó gyár a vállalati tisz­ta jövedelemhez 104 millió forinttal járult hozzá. A műanyag-feldolgozóban az elmúlt évben 116 millió forint értékű beruházás való­sult meg. A gyárvezető szólt a ter­mékek minőségéről, azokat általában jónak ítélte, de ja­vítani kell a gyártmányok esztétikai kivitelén, a nyom­­dázás minőségén. A gépgyár és öntöde kol­lektívájának Nagy László gyárvezető számolt be a ta­valyi munkáról: az egység a vállalati többletjövedelemhez 2 millió 800­ ezer forinttal já­rult hozzá. 1971. évhez ké­pest összesen 9 százalékkal nőtt­ a termelés, 20 százalék­kal az árutermelés. A gépgyár és öntöde mun­káját elsősorban nem a szám­szerűség kell, hogy jellemez­ze, hiszen a kombinátban fo­lyó karbantartásokhoz nélkü­lözhetetlen alkatrészek idő­beni, jó minőségű elkészítése ugyancsak nagy jelentőségű. A gyárvezető hangsúlyozta: a gyártmányok minősége ör­vendetesen javult: a tavalyi 4,04 százalékos selejtszint 3,7 százalékra csökkent. Nagy elvtárs hangsúlyozta, hogy az eredményekhez nagymértékben hozzájárult a gyár párt-, szakszervezeté­nek és KISZ-szevezeteinek termelést segítő mozgalma, politikai tevékenysége. Be­szélt a gyáregységben tevé­kenykedő kiváló ifjúsági és szocialista brigádok példás eredményeiről is. ( —oláh­ ) A beszámoló taggyűlések tapasztalatai a BVK-ban Az MSZMP Kazincbarcika városi Bizottsága Párt-vég­­rehajtóbizottsága, valamint a BVK párt-végrehajtóbi­­zottsága határozata és intéz­kedési terve alapján a párt­­bizottság irányítása alá tar­tozó 19 pártalapszervezetnél 1973. január 19-től február 16-ig tartották a beszámoló taggyűléseket. A beszámoló taggyűlések lebonyolításá­nak, valamint a beszámolók időben történő elkészítésének segítése érdekében, a végrehajtó bizottság és a pártbizottság tagjai részt­vettek az előkészítő mun­kában, a vezetőségi üléseken, s ter­mészetesen a taggyűléseken is. Megállapítható, hogy az alapszervezetek vezetőségei is, már a taggyűlések idő­pontjai előtt, komoly energi­át fordítottak a beszámolók elkészítésére. Először párt­csoport értekezleteken vitat­ták meg a kommunisták pártmegbízatásának végre­hajtását, a munkában és a társadalmi életben betöltött szerepét. Az alapszervezetek vezetőségei a beszámolók el­készítéséhez figyelembe vet­ték a területükön dolgozó kommunista gazdasági veze­tők, szakszervezeti, ifjúsági és egyéb tömegszervezetek véleményét is. Pozitívan értékelhető az alapszervezetek részéről, hog­y a beszámolók minden esetben értékelték az 1972-es évben végzett munkát, meg­határozták a­ jövő feladatait. Mind a beszámolókban, mind a hozzászólásokban hűen tükröződött, hogy az alap­szervezetek kapcsolata a gazdasági, a társadalmi, és tömegszervezetek vezetőivel tartós és egyértelműen jónak mondható, még akkor is, ha egy-két helyen tapasztalha­tók voltak a közelmúltban kisebb hiányosságok. Szinte valamennyi beszámoló részletesen foglalkozott a párt irányító munkáján túl az ifjúság nevelésével, a szocialista brigádok mun­kájával és a nők helyzetével. Alapos, szinte aprólékos le­bontásban személyi értékelé­seket is végeztek az alap­szervezetek vezetőségei, és ahol szükséges volt a pozitív­­eredmények mellett kritikai megjegyzések is elhangzot­tak. Elmondható általában, hogy a beszámolók kritiku­san elemezték az alapszerve­zet, s ezen belül a vezetőségi tagok, a gazdasági vezetők, a tömegszervezetek munká­ját. A párttagság is jónak ér­tékelte a vezetőségek beszá­molóját és munkáját, a bí­rált elvtársak­­ elfogadták a kritikát, a hozzászólások épí­tő jellegűek voltak. A beszámolókban foglal­koztak az agitációs és pro­pagandamunkával, a párt, a szakszervezeti és a KISZ oktatásokkal is. Különös hangsúlyt kapott a pártépí­tési munka. Az alapszerve­­zetek értékelő és beszámoló taggyűlésein öt alapszerve­zetnél vált szükségessé új vezetőségi tagok választása, s egy alapszervezetnél a tit­kár személyében történt vál­tozás. A taggyűléseken kivétel nélkül részt vettek a felsőbb szervek képviselői, a nagy­üzemi pártbizottság és vég­rehajtó bizottság tagjai, sőt több esetben a megyei és a városi pártbizottság is kép­viseltette magát. A megyei és a városi pártbizottságtól a taggyűléseken megjelent elvtársak hozzászólásaikban méltatták a taggyűlések je­lentőségét, fontosságát és kifejtették véleményüket. Elismeréssel szóltak a te­rületen folyó munkákról és jónak ítélték meg a tag­gyűlések tevékenységét. A­ taggyűlések aktivitására jellemző­ volt, hogy 19 alap­szervezetnél összesen 197 kommunista kért és kapott szót. Valamennyien őszintén beszéltek a munkáról, az el­ért eredményekről, ,és bátran bírálták a hiányosságokat. Az értékelő beszámoló tag­gyűlések elérték céljukat, mindenütt az őszinte légkör, az elvtársi és munkatársi hangulat volt az uralkodó, s a meghozott határozatok, valamint az 1973. első féléves­­munkatervek egyértelműen meghatározzák a jövő fel­adatait. (s-f­) 1952-t írtak. Egy szabolcsi agrárproletár kidőlt a sor­ból, hat gyermeket és özvegy feleséget hagyva maga után. Juci akkor fejezte be a nyolc általános iskolát. Ipari tanu­lókat toboroztak, így lett la­katos szakmunkástanuló, majd az iskola sikeres elvég­zése után 1954-ben a Borsodi Vegyikombinát dolgozója. Azóta majdhogynem húsz esztendő telt el. Juci, azaz Bácskai Sándorné, férfiakat meghazudtoló erővel, szorga­lommal, lelkesedéssel végzi munkáját.­­ Valamikor elképzelhe­tetlennek tartottták, hogy egy nő lakatos legyen. Az élet azonban bebizonyította: egy-két kivételtől eltekintve, szinte valamennyi szakmá­ban derekasan megállják he­lyüket. — Csak — mint Bács­­kainé mondotta — akarni kell. Kezdetben neki is sok előítélettel kellett megküz­denie. De, aki szereti a mun­káját, az embereket, az előbb-utóbb győzedelmes­kedik. Bácskai Sándorné messzi­ről jött­­, s messzire jutott. A munkáskollektíva nevelő hatására vált maga is öntu­datos, korunk tipikus mun­kásasszonyává. 1960-tól tag­ja a háromszoros aranyko­szorús Április 4. szocialista brigádnak. Annak a kollektí­vának, amely vállalati szin­ten is egyike a legjobbak­nak, akik társadalmi vonat­kozásban is kezdeményezé­süktől, áldozatvállalásukkal a legeredményesebben tevé­kenykednek, s bizakodva várják, hogy elnyerhessék a vállalat kiváló szocialista bri­gádjának kitüntető címét. Bacskainé szinte „anyai gon­doskodással” mindent meg­tett azért, hogy ebben a kol­lektívában családias légkör alakuljon ki. A brigáddal együtt végzett hasznos, társadalmi tevé­kenységén túl lekiismerete­­sen látja el a műhely­bizott­ság gazdasági vezetői teen­dőit is. Ezért a munkájáért 1972-ben a BVK pártbizott­sága által alapított emlékpla­kettel, jó munkájáért pedig még azt megelőzően 1971- ben kiváló dolgozó jelvény­nyel tüntették ki. Bacskainé megtanulta, hogy a mi korunkban teljes emberként élni és dolgozni, egy nőnek is csak felvilágo­sult fővel lehet. Ezért töre­kedett arra: munkájával, éle­tével kiérdemelhesse, hogy a párt tagja legyen. Sokrétű tevékenysége mel­lett neki kell megteremtenie a családi otthon jó légkörét. Reá vár gyermekeinek neve­lése is. A nemzetközi nőnap al­kalmával, amikor az Elnöki Tanács és a kormány a mun­kában élenjáró és a társadal­mi életben legeredményeseb­ben tevékenykedő dolgozó nők tiszteletére fogadást adott, ő is ott lehetett a Par­lamentben és átvehette meg­érdemelt kitüntetését, a Mun­kaérdemrend bronz fokoza­tát. (—sípos—) Kitüntetett munkásasszony BORSODI VEGYÉSZ 1973. MÁRCIUS ??. Két év mérlege írta: Takács István, a Kazincbarcikai városi Tanács elnöke AZ EDDIGI gyakorlattól eltérően az 1971. évben meg­választott tanácstagok és­ vá­lasztott tanácsi szervek megbízatása két évre szólt. Bár a működési idő két év­vel rövidebb volt, a feladat, a­­ munka nem volt ennek arányában kisebb és keve­sebb. Sőt, sok tekintetben — az 1971. április 25-én ha­tályba lépett új tanácstör­vény, az 1971. évi 1-es tör­vény alapján — újszerű fel­adatokkal kellett megbirkóz­­niok a tanácsoknak. Nem sokkal megalakulása után, városi tanácsunknak is élnie kellett a megnövekedett hatáskörrel és a várost érin­tő olyan jelentős kérdések­ről kellett döntenie, mint pl. a város középtávú tervének, a IV. ötéves tervnek az el­fogadása és jóváhagyása. Két év távlatából visszatekintve is igazolva látjuk, hogy taná­csunk jól döntött, amikor a város IV. ötéves tervi fő fel­adataiként a lakásellátottság javítását; a gyermekintézmé­nyeknél fennálló feszültsé­gek, zsúfoltság csökkentését; a kereskedelmi hálózat fej­lesztésével, a meglevő boltok korszerűsítésével a kereske­delmi ellátottság javítását és a dolgozók kulturált pihené­séhez és szórakozásához szük­séges feltételek megteremté­sét tűzte ki célul. A MEGFOGALMAZOTT feladatok teljesítése jelentős eredményeket hozott váro­sunk fejlődésében, a lakosság életkörülményeinek javulásá­ban. A Szabó Lajos út men­tén mintegy 500 korszerű la­kással és kapcsolódó létesít­ményekkel, mint iskola, óvo­da, áruház, boltok, étterem, szolgáltatóház, két év alatt szinte új városrész nőtt ki a földből. Az épületekhez elké­szültek az utak, járdák, meg­épültek, vagy tovább épül­nek a parkok, játszóterek és nagyrészt elkészült a közvi­lágítás is. Ugyancsak új vá­rosrész építése kezdődött el a Főtérhez kapcsolódóan, ahol tíz ötszintes lakóépületben 450 lakás létesül, továbbá az ún. fa szomszédsági egy­ségben, ahol a régi, elavult lakások lebontásával jutot­tunk beépíthető területhez. Ezen a részen a terület elő­készítése, a lakások és egyéb létesítmények üzemeltetésé­hez szükséges közművek ki­építése folyik jelenleg. Ter­veink szerint az első lakások üzembe helyezése ezen új vá­rosrészen jövőre, városunk 20. éves évfordulóján törté­nik meg. AZ ÚJ VÁROSRÉSZEK mellett felújítások és korsze­rűsítések révén megújulnak a város régebbi lakó- és köz­épületei is. Ez mindenekelőtt a Lenin út épületeire vonat­kozik, ahol 1971—72-ben 136 lakást kapcsoltunk be a táv­fűtésbe és láttuk el ezeket a lakásokat gázzal és meleg vízzel. Ezáltal ezen lakások lakói is jobb és kényelme­sebb körülmények közé ke­rültek. A lakások korszerű­sítésével együtt a lakóépüle­tek külső felújítására is­ sor került. Az állami erőből tör­ténő lakásépítés mellett a magánlakás-építés elősegíté­sére is törekedtünk, s ennek folytán a két év alatt 59 csa­ládi ház épült fel. A gyer­­mekintézményi ellátottság terén mutatkozó feszültségek csökkentésére tett erőfeszíté­seink eredményei leginkább az óvodai fejlesztéseknél mu­tatkoznak. Egy teljesen új, 75 fős óvoda mellett a vállala­tok segítségével négy régebbi óvodánkat bővítettük 25—25, összesen 100 hellyel. Ezenkí­vül megteremtettük az anya­ga feltételét annak, hogy még ebben az ötéves tervben 200 fős óvoda épüljön. Igen kedvezővé tette bölcsődei helyzetünket a Pollack Mi­hály úton tavaly elkészült, és alkotmányunk ünnepén üzembe helyezett 120 fős böl­csőde. Az új építése mellett itt is gondot fordítanak ar­ra, hogy a régebben épült bölcsődéink is felzárkózza­nak az új színvonalához. Ezt szolgálta a béröntet, és szol­gálja az 1. sz. bölcsőde fel­újítása és korszerűsítése, amely ez évben kezdődött el. Városunk iskolajellegének megfelelően fejlődik IV. öt­éves tevőnkben általános és középiskola-hálózatunk. Már elkezdődött az alsóvárosban egy új 12 tantermes általános iskola építése, amely méltó szomszédja lesz a tavaly el­készült­­ Dimitrovgrád park­nak. A Május 1. úti iskolánk zsúfoltságát egy három ter­met magába foglaló faházzal enyhítettük. Megkezdődött IV. ötéves tervünk volume­nében és jelentőségében is egyik legnagyobb beruházá­sa a mintegy 50 millió Ft-tal épülő 16 tantermes egészség­ügyi szakközépiskola és 200 fős kollégium építése. Ke­reskedelmi hálózatunk fejlő­dését és korszerűsödését jelzi a Tardona ABC-áruház,­­ a Szabó Lajos úti iparcikk- és Agrokonzum bolt, a Barcika étterem, a szolgáltatóház, a felújított Lenin úti fűszerbolt és a Jóbarát étterem. E léte­sítmények nagymértékben járultak hozzá a kereskedel­mi ellátottság és a vásárlási körülmények javulásához. A NEGYEDIKKÉNT meg­fogalmazott feladat — a kul­turált pihenés feltételeinek megteremtése — terén léte­sítmények elkészüléséről még nem adhatunk számot, mivel e feladat megvalósítá­sához nagyon szerény anyagi eszközökkel­­ rendelkezünk. De e feladat megvalósítására is jelentős erőfeszítéseket tet­tünk. Noha a IV. ötéves tervi feladatok között nem szere­pelt, mégis jelentős figyelmet fordítottunk városunk közle­kedési problémáinak megol­dására. Ezt szolgálja az év folyamán elkészülő és üzem­be helyezendő autóbusz-pá­lyaudvar, valamint a város több pontján létesített autó­busz-váróhelyiség­, s nem utolsósorban úthálózatunk egy részének felújítása és korszerűsítése. A városépítés és -fejlesztés mellett kiemel­kedő figyelmet szenteltünk az egészséges lokálpatriotiz­mus felkeltésének és fejlesz­tésének. Ebben egyik jelentős tényező a városszépítési munka és ebbe a város la­kosságának bevonása. 1969- től, amióta a város szépíté­sével szervezetten foglalko­zunk, négyszer nyertük el a ,,Tiszta, virágos város” meg­tisztelő címet, s háromszor egymás után a megyei ver­senyben első helyezést ér­tünk el. NÉHÁNY JELENTŐS ren­dezvényünk is hozzájárult lakosságunk városszereteté­­nek felkeltéséhez az elmúlt időszakban.­ Ilyen volt váro­sunk bemutatkozása 1971 októberében a megyeszék­helynek, Miskolcnak, az 1972 elején megrendezett egyhe­tes ifj. Horváth István szín­játszó fesztivál, a XXII. vil­­lamosenergia-ipari találkozó, a Borsodi Szénbányák köz­ponti bányásznapja 1971-ben, a nyolc megye regionális képzőművészeti kiállítása ta­valy októberben, a szocialis­ta városok gyermekrajz-kiál­­lítása és fotóművészeinek ki­állítja. A lokálpatriotizmus továbbfejlesztésére ismét egy kiváló lehetőség kínálkozik: Kazincbarcika várossá nyil­vánításának 20 éves évfordu­lója 1974-ben. Ezen eseményt városunk egész lakosságának ügyévé akarjuk tenni, az­on munkálkodunk, hogy az év­fordulóhoz kapcsolódó város­­fejlesztési és­­szépítési fel­adatok megvalósításába a különféle rendezvények elő­készítésbe széles körű össze­fogással városunk minél több lakóját bevonjuk. Az említett események és rendezvények mélyítették és erősítették kapcsolatunkat a lakossággal, a lakosságot kép­viselő tömegszervezetekkel, vállalatokkal és intézmé­nyekkel. De a lakossággal való kapcsolatunk erősítésére törekszünk a tanácsi ügyinté­zői és hatósági munka során is. E célból hoztuk létre és működtetjük tavaly novem­ber óta városi tanácsunknál az ügyfélszolgálati irodát. HA MÉRLEGÜNK egyik serpenyőjébe helyezett ered­mények mellett a másikba elhelyezzük a város lakóit nyugtalanító és foglalkozta­tó gondokat és problémákat, amelyek több oknál fogva tagadhatatlanul megvannak, a mérleg mutatója pozitív irányba billen. A két év ér­dekes tapasztalataival gazda­godva, az elért eredmények által megerősödve tekintünk a jövő újabb feladatai elé.

Next