Borsodi Vegyész, 1975. július-december (12. évfolyam, 27-53. szám)

1975-07-03 / 27. szám

4 A fémek, a legmakacsabb anyagok formálódnak a kü­lönleges esztergapadokon, bo­nyolult maró- és köszörűgé­peken. Az ügyes masinák azonban csak úgy érnek va­lamint, ha kezelőik értenek nyelvükön. Ebben az írásban azokról lesz szó.­­ Akik a Kossuth bri­gádban dolgoznak, a legjobb szakmunkások közül valók,­­ így jellemzi e kis kollek­tívát a Tiszai Vegyikombi­­nát gépgyárában Molnár László­ a lakatosüzem veze­tője. A legnagyobb gépen dol­gozik Kovács László. A ho­rizontesztergán egy hatalmas munkadarab, egy gyöngy­­malom állványa formálódik. Maratja, fúrja a hatalmas vastömeget. Papírforma sze­rint 36 óra alatt kell elké­szülnie. Ő azonban társaival csaknem 31 óra alatt végez vele. A brigád tagok, Ördög István délután, Bessenyei József, a brigádvezető pedig éjszaka folytatja a monst­rum megmunkálását. — Úgy tudom, erre a gépre az „aranykezű” embe­rek kerülnek. Elmosolyodik, majd szeré­nyen hozzáfűzi. — Én is a csúcsesztergán kezdtem annak idején. A fej­lődésben nincs megállás. A brigádja fejlődésében sem volt. — Mit tart e kis közösség erősségének? — Azt, hogy mindenben lehet az emberekre számíta­ni, itt a gyárban, a társa­dalmi munkában nincs kö­zömbösség, csak segítőkész­ség. Tíz év nagy összetartó erő ... Nyomban példát is látha­tok erre. Farkas Sándor és Veres István marósok egy szétszedett gép mellett ta­nakodnak. Meghibásodott egy fogköszörű, s azt most a karbantartóval közös erővel javítják, ők a brigád leg­­fiatalabbjai. Bár már ők is a TVK törzsgárdájának tag­jai. Miközben Farkas Sán­dorral beszélgetek, egyre in­kább rádöbbenek: igaz, hogy napjaink munkájának egy kicsit közgazdásznak is kell lennie. "Az itt eltöltött több mint tíz év alatt számára a legszembeötlőbb változás a munkaszervezés javítása, az anyag- és szerszámellátás folyamatossága, hogy a napi 480 percet jobban ki tudják használni. — A saját munkámat is így kell megszerveznem. Négy gépem van. Rajtam is múlik, mennyi idő alatt ..hozom le­ róluk a munka­darabot. Nagy László gyár­vezető azt mondta, amikor megkaptuk ezt a Niles tí­pusú fogiköszörűt. Ha ez üzemel, hozza a hasznot. Másfél hónap alatt megter­meli egy családi ház érté­két. Aztán példákat sorol, ho­gyan nyernek időt? Termé­szetesen úgy, ha ésszerűb­ben dolgoznak, újításokat ötlenek ki. Tavaly a foko­zat nélküli hajtómű bordás­­tengelyének köszörülésére szerkesztett Bodnár Berta­lannal és a volt művezető­vel egy szerszámot. Ez 160 ezer forint megtakarítást hozott a vállalatnak. Nekik pedig 6 ezer forint újítási díjat. A többi beszélgetőpartne­rem is sorolt még szép számmal hasonló eseteket. Több ezer órát takarítottak így meg. Veres István a Népsza­vában olvasta a hirdetést: lakást ígértek azoknak, akik ide jönnek dolgozni. Szeren­csét próbált és nem bánta meg. Már bedolgozta magát, amikor Bodnár Berci bácsi szólt neki: szeretnénk, ha úgy dolgoznál, hogy tagja lehess a brigádunknak. Nem nagy megerőltetésébe kerü­lt, hiszen jó szakembernek bi­zonyult, a magatartása is megfelelt a követelmények­nek. Már az idén is beke­rült a neve Farkas Sándor­ral a brigádnaplóba, egy újabb ésszerűsítésért. Kozma Sándor marós, 20 év gyakorlati tapasztalata alapján nem csoda, ha e közmondást vallja: többet ésszel, mint erővel. A na­pokban a műanyaggyár zsi­­neggyártó gépéhez szerkesz­tett kísérletképpen könnyen kezelhető patronokat, ami reméli, be is válik. Egy át­szervezés alkalmával az Egyetértés II. brigád veze­tője is volt. Aztán újból visszakerült a Kossuth bri­gádba. Segít-e a vezetésben? — A brigádvezetőnknek nagy vezetési tapasztalata van, nincs különösebb szük­sége segítségre — válaszol­ja. — Bessenyei József ugyanis tagja a brigádveze­tők vállalati tanácsának, pártvezetősági tag, a lakóhe­lyén tanácstag. Jó munkájá­ért elnyerte a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitünte­tést is. Széles István diszpécser, Bankovics József horizont­esztergályos, és Gulyász Pé­ter másoló-maró tagja még e kiváló brigádnak. Sok szé­pet és jót elmondhatnánk még e kollektívákról. Be­szélhetnénk az állami gon­dozottak patronálásáról, tár­sadalmi munkák egész sorá­ról, a közös összejövetelek­ről. Elég azonban, ha any­­nyit mondunk: dolgoznak pontosan, szépen. Hozzáte­hetjük még, és csendben. Nem a nagy látványosságra, hangzatosságra törekedve, így nyerték el az idén az aranykoszorús brigád kitün­tetést és a Vállalat Kiváló Brigádja címet, így is le­het ... „Dolgozni csak pontosan és szépen...” Egy szerződés jegyében A leninvárosi 4. sz. Álta­lános Iskola 3/a osztályának kisdobosai a gyermeknapon és az évzárón ismét talál­kozhattak pártolóikkal, a TIFO „Április 22.” szocialis­ta brigáddal. De hogy is kez­dődött ez a kapcsolat? — Még másfél évvel ezelőtt — az akkor még 2/a — osz­tályfőnöke, József Gáborné szemléltető eszközök készíté­sére kérte a szülőket. A bri­gádnapló vezetője, Máté Jó­­zsefné szívesen vállalkozott e feladatra. A kapcsolat azóta nem szűnt meg. Ez év elején pe­dig a szocialista brigád és a Lenin-val együttműködési szerződést kötött Mi is áll e szerződésben? A kisdobosok köszöntik a brigádot név­adójuk születésnapján, s igyekeznek elsajátítani az épülő gyáróriásról, a kőolaj­finomítóról a sok új ismere­tet. A brigád pedig ehhez és a pedagógiai munkához se­gítséget ad. S mi történt ed­dig? Hogyan valósultak meg a szerződés pontjai? Még februárban a kispaj­tások egy kis csoportja fel­kereste a TIFO-t, ahol a brigád tagjai részletesen is­mertették a kőolajfinomító feladatát, az épülő gyár mű­ködését, térképeken, maket­­­ten bemutatva az érdekessé­geket. Március 8-án ugyan­csak egy kisdobos csoport kö­szöntötte a brigád nődolgo­­zóit, a nemzetközi nőnap al­kalmából. Aztán a brigád tagjai együtt szurkoltak, az Országos Úttörő Szövetség elnöksége által meghirdetett csillagkereső játékon, a kis­pajtásokkal. S mindezeket követte az idei gyermeknap. A kis há­zi ünnepség kezdete előtt a brigád megtekintette az­t a tablót, amely az „Április 22.” brigád és a Lenin-raj kap­csolatát tükrözi. Az ünnepé­lyes találkozón részt vett Lotkó Józsefné, Leninváros tanácselnök-helyettese, Tóth Imréné, az iskola igazgatója, Szemerszky Jánosné csapat­­vezető is. A kisdobosok el­beszélgettek a megjelent bri­gádtagokkal és különösen Szabó Gyulánénak tettek fel sok kérdést, aki trinidadi származású, s aki már a fél világot bejárta. Az osztály kedves kis műsort állított össze: dallal, tánccal, tréfás jelenettel köszöntötték a bri­gádot és bebizonyították azt is, hogy nemhiába jártak az épülő gyárban. Ezt követően a brigád vezetője köszöntöt­­te kis pártfogoltjaikat a gyermeknap alkalmából. A brigád a kisdobos talál­­­ kozó a gyermekek megaján­dékozásával ért véget. A gyermeknap eseményei kö­zött szerepelt még az asz­faltrajzverseny, melyet a brigád által felajánlott dí­jakkal közösen rendeztek meg a városi úttörőelnök­séggel. Az évzárón termé­szetesen ismét jelen voltak a brigád képviselői, és együtt örültek az osztály jó ered­ményének. BORSODI VEGYÉSZ 1975. JÚLIUS 3. A jó politikai felkészültség a vállalat eredményeiben realizálódik A Borsodi Vegyikombinát párt-végreha­j­tó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyal­ta azt a tájékoztató jelentést, amely az 1974/75-ös tömeg­propaganda és tömegszerve­zeti oktatási évet elemezte. A jelentés — amit nagy gonddal és a szigorú reali­tás szellemében, Koscsó Ist­ván, az oktatási bizottság ve­zetője készített — mindjárt az elején hangsúlyozza: „Az 1974/75. évi politikai okta­­­­tás­a , megyei és a városi pártbizottság intézkedése és módszertani útmutatása alap­­ján — figyelembe véve, a saját oktatási tervünket is — lett megszervezve és lebo­­nyolítva.” MINIMÁLIS LEMORZSOLÓDÁS E rövid bevezető után a számok következnek, mint­egy tükörképet adva a BVK dolgozóinak a bel- és kül­földi események iránti ér­deklődéséről. A számok a következőket mondják: a pártszervezetek által szerve­zett politikai oktatást ezren fejezték be eredményesen, s az előző éveket figyelembe véve, a lemorzsolódás mini­mális, alig ötszázalékos volt. A káderképző-tanfolyamok különösen jó eredményeket mutatnak, így a Marxista— Leninista Esti Egyetemen az előző évekhez viszonyítva, magasabb létszám beiskolázá­sára került sor. A hallgatók aktivitása, felkészültsége ed­dig az átlagos szint felett van. Ami pedig a BVK-nál működő Marxista—Leninista Esti Középiskolát illeti, — 1974. szeptember 24-én in­dult — a három osztályba ösz­­szesen 74-en iratkoztak be, s a félévet 68-an fejezték be sikeresen. A tájékoztató jelentés rá­mutatott: a fentebb említett eredmények részben annak tudhatók, hogy a tanfolyam beindításától az oktatási év befejezéséig, a foglalkozáso­kat rendszeresen megtartot­ták és az MTL Középisko­la propagandistái jó felké­szül­tségűek. A LEGNAGYOBB ÉRDEKLŐDÉSSEL A tömegpropaganda-okta­­tás megszervezése az előző évekhez hasonlóan jónak bi­zonyult. A 4 éves oktatási tervnek megfelelően az ok­tatásban részvevők­­ nagyobb hányada évről évre a maga­sabb, összetettebb tanfolya­mokra lett beiskolázva. Itt is, a jól megválasztott pro­pagandisták fokozták a ha­tékonyságot és természetesen a megfelelő szervezés. Egy­két helyen azonban, mint például a szállítási gyár­egység területén, a XIII-as, a VII-es, valamint a X-es számú alapszervezeteknél, a megjelenés, a részvétel csu­pán 50—60 százalékos volt. Bizonyos hiányosságok el­lenére — a tömegpropagan­­da-oktatást értékelve — a jelentés megállapítja, hogy a színvonal jó volt. A fog­lalkozásokon tisztázatlan kérdések nem maradtak, s ahol az érdeklődések inkább a mindennapi gyakorlati kérdések felé tolódtak el, ott nagyobb terjedelmű vi­taindító előadásokat tartot­tak, s ezzel növelték a hall­gatók politikai képzettségét. Éppen a kongresszusi anyag feldolgozásának tapasztala­tai mutatják, hogy a kong­resszus idején a tájékozta­tás rendkívül magas színvo­nalon, minden eszközt fel­használva történt, és a dol­gozók minden eddigi kong­resszusnál nagyobb figye­lemmel kísérték a XI. kong­resszus munkáját és határo­zatait. MEGFELELŐ RANGOT ÉS SEGÍTSÉGET! A tájékoztató jelentés rész­letesen elemzi a szakszerve­zeti politikai oktatást is, amely 71 csoportban 1152 fővel indult, s a lemorzsoló­dás mindössze tíz fő volt. Ez szintén igen szép eredmény, annak ellenére, hogy a beis­kolázásnál több szervezeti probléma akadt, ugyanis az agit. prop.-felelősök nem minden esetben tudták meg­felelően ellátni feladataikat". A műhelybizottság vezetősé­gén belül ez a reszort nem kapta meg a megfelelő ran­got és segítséget, így érthető, hogy a propagandistákat ne­héz feladat elé állították. Többek között — ha nem is jellemző, de — van olyan szemináriumi csoport, ahol a dolgozók felkészültségi szint­jénél magasabb szintű tan­folyami formát választottak. Az 1975—76-os évben jobban oda kell figyelni a téma ki­választására. Igen kiemelkedőnek tartja a tájékoztató jelentés,­s KISZ-politikai oktatást, mer jól előkészítetten, szervezet­ten indult. A hallgatók be­iskolázása, a tananyagok , szemléltetőeszközök megren­delése, a propagandisták ki­választása és felkészítése időben történt. Természete­sen nagy segítséget kaptat az irányító pártalapszerveze­­tektől, ám a KISZ-vb is, há­rom alkalommal tűzte napi­­rendre a politikai oktatás témáját. A KISZ jó politikai okta­tásának sikere, hogy a FIZ keretében rendezett politka vetélkedő sorozatain, több mint ezer fiatal vett részt,­ ezek a vetélkedők társadal­mi megmozdulássá szélesed­tek. A jó propagandamunka hatékonyságát tükrözik a fiataloknak a kongresszus munkaversenyben elért nagy­szerű eredményeik is. GYARAPODÓ TUDÁS. „Megállapítható — mond­ja összefoglalójában a jelen­tés, amellyel egyúttal lezár­ja az 1974—75-ös tömegpro­paganda- és tömegszervezet oktatási évet —, hogy a négyéves oktatási terv utol­só évét is sikeresen zártuk A tájékoztatókon rögzít­t kisebb hiányosságok ellené­re az oktatás elérte célját az oktatásban részt vevő dol­gozók ideológiai-politikai fel­készültsége gyarapodott, a dolgozók politikai felkészült­ségének gyarapodása végső fokos a vállalat gazdasági társadalmi és politikai ered­ményeiben realizálódik.” Az oktatási bizottságban —, ahol minden oktatási for­mának van témafelelőse — napjainkban is serény mun­ka folyik. Folyamatban van a következő, 1975—76-os ok­tatási év megszervezése. Nem kis feladat. Munkássorsok A közelmúltban írtunk la­punkban Gliba Gyula bri­gádjáról. Az elektrolízis­üzem és a hűtőtorony ács­munkáját végzik, a PVC III. építésénél. Most a brigád né­hány tagja beszél életéről, munkájáról. — 1928-ban születtem — mondja Drótos István — A szakmám asztalos. Sok he­lyen dolgoztam már, bejár­tam a világot. Tavalyelőtt Ausztriában voltam. Bécsben irodaházat építettünk. Ta­valy júniusig Mongóliában dolgoztam. Kilenc hónapot töltöttem ott. Különös szo­kások, különös emberek. A pásztorélet tetszett a legjob­ban, így élhettek őseink is. A sivatagban dolgoztunk, húskombinátot építettünk egy 40 ezer lakosú modern városban. Most a Szovjetunióba me­gyek dolgozni. Nehéz a csa­ládtól megválni. Fiam az ÉÁÉV-nál dolgozik, ő is asz­talos. A lányom pedig gyors- és gépírást tanul. A szabad időm kevés. Otthon a mű­helyemben dolgozom legszí­vesebben. Kil­in Ferenc: — Heves­ben születtem, a felszabadu­lás előtt földműves voltam. A Dunántúlra is jártunk dol­gozni. Nehezen éltünk. Ké­sőbb Pesten voltam segéd­munkás, kubikos, ács, de be­tonozó munkát is végeztem. Tavaly kerültem Barcikára. Azelőtt a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészművek építé­sén dolgoztam. Három lá­nyom, egy fiam van. Jól és gond nélkül élünk. A brigádban egy párttag dolgozik — Kovács Lajos. — Hajdú-Bihar megyé­ből származom. A kazinc­barcikai szakmunkásképző intézetben tanultam a szak­mát Tizenegy éve dolgozom a BVK-ban. A brigádtagok bizalommal fordulnak hoz­zám, elmondják problémái­kat, és én segítek, ha tudok. Hetei László bejáró dolgo­zó. — Először kertész voltam, majd Diósgyőrben elvégez­tem a szakmunkásképzőt. Szabolcs-Szatmár megyé­ben lakom. Hosszú az utazás, kevés időt tölthetek otthon, ha időm engedi, a kertben dolgozom. A brigádban hét fiatal dol­gozik, mindannyian KISZ-tagok. — Tavaly júniusban fejez­tem be a szakmunkásképzőt — mondja a brigád egyik legfiatalabb tagja, Piszkor Béla. — Orosházán végez­tem a szakmai gyakorlatot, ahol síküveggyárat építet­tük. Ebben a hónapban ke­rültem ide, Glika Gyula bri­gádjához. Szívesen dolgo­zom velük együtt, mert jó ez a kollektíva. (petővári) Különleges világatlasz Befejezéséhez közeledik annak az egységes világat­lasznak az elkészítése, amely­nek összeállításához 1956- ban kezdett hozzá a bolgár, a magyar, NDK-beli, lengyel, román, szovjet és csehszlo­vák geodétákból, térképé­szekből álló tudóscsoport. Ilyen jellegű atlasz összeál­lítására először 1891-ben tet­tek kísérletet, ez az atlasz azonban sohasem készült el. Az új atlasz térképei a szokásos adatokon kívül fel­tüntetik majd a vulkánokat és gleccsereket, a mocsarakat és a kősivatagokat, a termé­szetvédelmi ízületeket és a nemzeti pr­t, a legfon­tosabb vasu­takat és or­szágutakat, a nemzetközi re­pülőtereket és tengeri kikö­tőket, valamint a népsűrűsé­get. És még valamit mutat a világatlasz, hogy a szocia­lista országok együttműkö­dése a tudományban is elő­segíti a tökéletesebb, sokol­dalúbb, korszerűbb művek születését — a megnöveke­dett igényeknek megfelelően. Új fólia­gyártó gép A Tiszai Vegyikombinát műanyaggyára a vállalat egyik leglendületesebben fejlődő egysége. Minden esztendőben több millió forintot költenek az üzem gépparkjának a fejleszté­sére. Már az idén is két új berendezést állítottak üzembe.­­ Képünkön a legújabb fóliagyártó gép látható. Fotó: Kovács Endréné

Next