Borsodi Vegyész, 1978. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-06 / 27. szám

m A párt-vb napirendjén az illin­ópliai ham­i is a polgári védelem helyzete a BVK-ban A Borsodi Vegyikombinát nagyüzemi párt-végrehajtó­bizottságának június 29-i ülé­sén a testület megvitatta, ho­gyan valósul meg az MSZMP ifjúságpolitikai határozata, amelynek megjelenése óta több mint nyolc év telt el. Az erről szóló jelentés hű ké­pet ad arról, hogyan dolgoz­nak a kombinát fiataljai, ho­gyan segítik a vállalat gazda­sági munkáját, s mit tesznek a párt-, gazdasági, szakszer­vezeti és KISZ-vezetők, hogy egyre javuljon a fiatalok helyzete, akik ma már alko­tó módon vesznek részt a BVK termelésében, a jelen­tős beruházásokon, a nagy feladatok megvalósításában. A pártalapszervezetek kö­vetkezetesen segítik az ifjúsági munkát rendszeres a kapcsolatuk a KISZ-bizottsággal; a párt­tagok ismerik az ifjúságpoli­tika lényegét. Ez mondható el a gazdasági vezetésről, amely intézkedéseivel is segíti a fi­atalokat. Ezt a célt szolgálja többek között a vállalati if­júsági intézkedési terv, amely­nek végrehajtását­ eredmé­nyesen segíti az ifjúsági bi­zottság is. Eredményes volt az ifjúsá­gi parlamentek munkája, fej­lődött a fiatalok közgondol­kodása; aktív tagjai a BVK nagy kollektívájának, egyszó­val: a Borsodi Vegyikombi­nátban jó a fiatalok helyzete, megtalálják itt jövőjüket. Említésre méltó, hogy jól alakul a fiatalok bérezése, arányban áll munkateljesít­ményükkel, a vállalat előlép­teti a fiatalokat, ugyanakkor a fiatalok igen nagy részt vállalnak abból a rendkívül fontos munkából, amely a PVC—III. nagyberuházáson folyik a nagy mű határidőre történő felépítéséért. A szak­­szervezet és az MHSZ is se­gíti a fiatalokat a hivatásra való felkészítésben. A végrehajtó bizottság megállapította: az ifjúságpo­litikai határozat megvalósí­tása a BVK-ban eredményes, a határozat fokozatosan valósul meg, mert ez a vállalatnál közös ügy, a párt- és a gazdasági munka szerves része. A kombinátnál működő polgári védelmi szervezet helyzetéről, munkájáról és feladatairól is részletes jelen­tés került a végrehajtó bi­zottság elé. E szerint jó a polgári védelmi tevékenység, a felsőbb irányító szervek is ezt állapították meg: a múlt évben tovább javult a kikép­zés színvonala, a fegyelem, több eredményes gyakorlatot hajtottak végre a PVC—III. nagyberuházás területén. A polgári védelemnél rendsze­res a politikai munka, a BVK polgári védelmi szervezeté­nek állománya jól felkészült vezetőkből áll, képes a bonyolult feladatok elvégzésére. A kombinát vezetője, a pol­gári védelem irányító pa­rancsnoka a védelmi munká­hoz minden segítséget megad. A BVK polgári védelmi szer­vezete megalakulása óta — 25 éve — a NIM legjobb szervezetei közé tartozik. Ezt állapították meg több ellen­őrzés során, és a vb is ki­mondta: a BVK polgári vé­delmi szervezete eredménye­sen működik, jól végzi rend­kívül fontos feladatát. (szegedi) BRZEZINSKI, a „kimond­hatatlan nevű lengyel” (ahogy Washingtonban ha­­talomrajutása első idejében nevezték, amíg meg nem ta­nulták a nevét kiejteni), Car­ter nemzetbiztonsági főta­nácsadója, tulajdonképpen Carter „feltalálója” — ő szál­lította az ismeretlen mogyo­rótermesztő farmert, Virgi­nia kormányzóját a Rocke­­feller-csoportnak, amikor a demokraták régi gárdájában már senki se bízott a vá­lasztáskor — kijátszotta leg­utóbb a „kínai kártyát”. Nem volt nagyon nehéz a dolga, hiszen ez a „kártya” már régen az asztalon fe­küdt, csak fel kellett venni. Brzezinski elődje, Kissinger már egyszer felvette, de óvatosan —­ hanem a­z­­hogy a szovjet—amerikai enyhülést durván megsza­kítsa. Carter főtanácsadója azonban nem tartotta a ke­zében, mint Kissinger — óvatosan —, hanem asz­talra dobta. Mégpedig pon­tosan akkor, amikor New Yorkban az ENSZ rendkí­vüli leszerelési értekezlete tartott és onnan Gromikó éppen Washingtonba uta­zott. Brzezinski ekkor tért haza Kínából és a Carterrel már lefolytatott Gromikó­­tárgyalás után, de a mérsé­keltnek tartott Vance kül­ügyminiszterrel való tárgya­lás előtt emelt szót az ame­rikai—kínai fokozottabb kö­zeledés mellett. Ha ehhez még hozzá­vesszük, hogy a leszerelési vitáról a NATO- főnökök éppen akkor érkez­tek Washingtonba az Atlan­ti Szervezet ülésére, akkor Brzezinski taktikája­­ fél­reérthetetlen. Pontosan mu­tatja azokat a törekvése­ket, amelyek a „kínai kár­tya” kijátszásával, mint a szovjet lapok legutóbb le­szögezték, „szemet hunynak afelett, hogy a Kínával a szovjetellenesség alapján létrejövő szövetség útját áll­ná a Szovjetunióval való együttműködésnek”. Ám azok, akik Brzezinskivel az élen ezt akarják, nem gon­dolnak arra, „a pekingi ve­zetés célja, hogy végsőkig kiélezze a szovjet—ameri­kai kapcsolatokat és a ki­élezett helyzetet ne az ame­rikai, hanem a saját érde­keinek megfelelően aknázza ki. A szovjet—amerikai kon­frontáció, pontosabban a há­ború Peking­ben óhajtott álma” — szögezték le a szov­jet lapok És itt van a kínai poli­tika fővonala. Húsz eszten­deje annak, hogy Kína vívatotta ki ,,oroszlánkör­meit” a világpolitikában és már első nyújtózkodása a szovjet külpolitika békés egymás mellett élést, eny­hülést célzó politikája el­len irányult: az ázsiai eny­hülést szolgáló akkori indi­ai politika szovjetbarátságsát igyekezett aláásni Tacso megtámadásával, a kasmíri háborúval. Miután Kína ak­kor még szocialista állam­nak számított egyértelműen a világ előtt, lépésével az indiai jobboldalt támogatta az el nem kötelezett kor­mány szovjetbarátságával szemben. Kína akkor indult el azon a nagyhatalmi úton, amelyen elsősorban is­­Ázsia uralmához akart eljutni és ebben legfőbb ellenfelének az ugyancsak ázsiai nagy­hatalmat, a balra tartó Ázsia szocialista „ atompajzsát”, a Szovjetuniót tekintette. Mao Ce-tung belső problémáinak megoldására a legkényelme­sebb, egyben azonban ha­gyományosan­­ imperialista módját választotta: külső hódítással elterelni a figyel­met a belső gondokról. En­nek a politikának érdekében gyártottak Pekingben hama­rosan ideológiát a fejlett ipari államok és a fejlődő afro-ázsiai államok ellenté­téről (a Szovjetuniót egy kalap alá véve a tőkés ipa­ri államokkal) és azután er­re az elméletre támaszkod­va „száltak be” Afrikában és Ázsiában mindenütt, ahol a Szovjetunió segítségével indult meg a küzdelem az imperializmus befolyásának visszaszorítására. Természe­tesen a kínai behatolás ér­dekében a Szovjetunió ellen tették. Ezt a kínai törekvést is­merte fel Kissinger, amikor létrehozta, váratlan kínai utazásával, a közeledést az USA és Kína között, ám gondosan vigyázott rá, hogy ő tartsa kezében a „kínai kártyát” és ne engedje azt brutálisan kijátszani a Szov­jetunió ellen. A Carter— Brzezinski-duó azonban a diplomácia finom művésze­tét felcserélte a durva vag­­dalkozással és a kínai nagy­hatalmi vágyakat — éppen a szovjetellenes élük miatt —, bekapcsolta a SALT-tár­­gyalások akadályozásába, a haladó afrikai és ázsiai tö­rekvéseket támogató szovjet politika ellensúlyozásáb . Ennek volt legutóbb nyílt megnyilvánulása Brzezinski félreérthetetlen zsarolása a „kínai kártyával” a Gromi­ko—Carter és Gromiko— Vance tárgyalások között, a leszerelési ENSZ-üléssel egy­­időben megtartott NATO-ér­­tekezlet idején. És ugyan­csak ennek kínai—amerikai törekvéseknek tükröződése, hogy legutóbb a zairei Sha­­ba-tartomány lakosainak fel­kelését l°verő NATO­-hadjá­­ratban, Kína a NATO mellé állt. ..A pekingi vezetés a NATO-val és a Dél-afrikai Köztársasággal együ­tt tevé­­kény résztvevőié a feszült­§Dö nöffri’ógópoV A f­'-’VíTpqu­* — szögezte le válaszul a szov­­jet kormány nyilatkozatá­ban, miután a NATO és Kí­na egyöntetűen a „szovjet befolyás megakadályozásá­nak” fügefalevelével igye­kezett leplezni az afrikai nép önállósági törekvésének dur­va eltiprását, a tőkés világ nagy vállalatának, az Uni­on miniére-nek profitja ér­dekében. (Ez aknázza ki Nyugat számára Zaire réz-, kobalt- és urániumkincseit.) Végül: ugyanezt a törekvést láthatjuk a kínai politiká­ban, amikor a számára nem feltétlenül barátságos, füg­getlen Vietnam ellen, támo­gatja Kambodzsát és diplo­máciai vitát provokált a vietnami kínaiak állítólagos „elnyomása” ürügyén. Minthogy Kína a világ szemében még mindig szo­cialista államként szerepel, nagyhatalmi törekvéseinek ideológiai „felépítményt” is ad és erre támaszkodva igyekszik megosztani a nemzetközi munkásmozgal­mat, az antiimperialista erőket. Nagyhatalmi politi­káját a Szovjetunió ellen beállítva, a nemzetközi kom­munista mozgalmat is a Szovjetunió vezette szocia­lista államok ellenében igyekszik hangolni. Ideoló­giai megtévesztő hadmoz­dulata félreérthetetlenül alá­támasztani szándékozik nagyhatalmi politikájét, így jut el a NATO-val való együttműködéshez a maoiz­­mus. A „HARMADIK VILÁG felszabadítójának” mezében. Afrikában és Délkelet- Ázsiában már nyíltan a faj­üldözők mellé áll a szovjet ,,szociálimperializmus elleni felszabadító harc” hazug jel­szavának köntösébe bújva. Máté Iván Washington—Peking tengely? A „kínai kártya’ BORSODI VEGYES? Vologdai vendégek a TVK-ban Az elmúlt héten szerdán megyénkbe érkezett szovjetunióbeli testvérmegyénk, Vologda szakszervezeti delegációja. Nyikolaj Ivanovics Kulikov, a Vologda területi szakszervezeti tanács elnöke és Szergej Alek­szandrovics Konorov, a Cserepoveci Kohászati Üzemek mar­tinacélműve szakszervezeti bizottságának elnöke Tóth Józsefnek, az SZMT vezető titkárá­nak kíséretében a Tiszai Vegyikombinátba látogatott, ahol Huszár Andor, a kombinát igaz­gatója, Csősz Gábor, az üzemi pártbizottság titkára és Mészáros János, a szakszervezeti bi­zottság titkára fogadta. Képünkön: a szovjet delegáció a TVK igazgatói tanácstermében. Az ember és a biztonságtechnika IMMÁR HETEDIK esz­tendeje tart az a megállapo­dás, melyet a termelés biz­tonságának fokozásáért, s az ennek érdekében történő együttműködésért kötött hat hazai, vegyipari vállalat. Az évek során bővült a bizton­ságtechnikai programban részt vevő vállalatok száma. Ma már nemcsak a gyártók, hanem egyes felhasználók is bekapcsolódtak e mindenkép­pen hasznos együttműködés­be. Rendszeresen — általában évente két alkalommal — találkoznak a vállalatok biz­tonságtechnikai, munkavé­delmi szakemberei, s tapasz­talataikról kölcsönösen tájé­koztatják egymást. E megbeszéléseken — me­lyeket mindig másutt tarta­nak — általában egy-egy té­makör feldolgozása történik. Legutóbb az Északmagyaror­szági Vegyiművek volt a ta­pasztalatcsere házigazdája. A június 21—22-én megrende­zett tanácskozás vendégeit Papp Andrásné, műszaki igazgatóhelyettes köszöntötte, s rövid áttekintést adott a vállalat múlt évi tevékenysé­géről, biztonságtechnikai ered­ményeiről. Kiemelten foglal­kozott azzal, hogy mit tett az ÉMV 1977-ben az emberek munkavédelmi helyzetének javításáért, a biztonságosabb munkahelyi körülmények megteremtéséért. A program további részé­ben üzemlátogatásra került sor, s négy előadás hangzott­­el. Ezek szövegét minden résztvevő előre, írásban is kézhez kapta. A bemutatott üzemrészekben látott, hallott és szerzett tapasztalatokhoz ,jól kapcsolódtak az előadá­sok, s hasznos eszmecsere kö­vetkezhetett. A résztvevők példásnak tartották a prog­ram megszervezését, kialakí­tását. A látottak alapján jó­nak ítélték meg a biztonság­­technikai helyzetet, s kedve­­_____________________________ fően magas színvonalúnak tartották az elhangzott elő­adásokat. A programot köve­tő, operatív ülésen elmondot­ták a résztvevők, hogy a sáv­állomáson és a denitrálóban tett látogatás rendkívül gon­dolatébresztően hatott, s az ezek után hallottakkal együtt e látogatás, tanácskozás min­denképpen elérte célját. Kü­lönösen Stefán Mih­ályné, mű­szaki biztonságtechnikai elő­adó, valamint Szendrei Ta­más, technológiai osztályve­zető előadását tartották ki­emelkedőnek a vállalatok képviselői. AZ EMBER és a biztonság­­technika — ekképpen is meg­fogalmazhattuk volna a két­napos találkozó mottóját. Az ÉMV szakemberei — s ezt a vendégek fogalmazták meg —­ mindent megtettek azért, hogy e fontos kérdésben előbbre lépés történjen. (Gyárfás) 1978. JÚLIUS 11. f­agysírít­ás után a karbamid üzemben Több mint egy évtizede kezdődött meg a termelés a Borsodi Vegyikombinát kar­­bamidüzemében. Esztendőről esztendőre szép sikereket ér­tek el az üzem dolgozói; a mennyiségi termelés növelése mellett nagy gondot fordítot­tak a minőség javítására is. Céltudatos, körültekintő munkájuknak köszönhető, hogy a karbamidműtrágya igen keresett a hazai és kül­földi piacokon, jól hasznosít­ja a mezőgazdaság. Az elmúlt esztendőben és azt megelőzően is rekord ter­melési eredményt értek el az üzemben: 99 ezer tonna jó minőségű műtrágyát állítot­tak elő. Ám az évek termé­szetesen igénybe vették az üzem termelőberendezéseit, s a gyakori üzemzavarokat nem kis erőfeszítések árán sikerült megszüntetni. Most is külö­nösen nagy gondot fordítot­tak a folyamatos karbantar­tásra, a nagyjavítás felada­tainak jó minőségben való el­végzésére. Ez a munka most is a tervezett határidőre ért véget az üzemben. A dolgo­zók bíztak abban, hogy az üzem az esztendő hátralevő hónapjaiban folyamatosan működik majd. S hogy ez mégsem így történt, arról nem a karbantartók tehet­nek. A nagyjavítás után ugyan­is szám­os, a termelőmun­kát hátráltató probléma kö­vetkezett be. A nagynyomású szivattyú sorozatos szelephi­­bái, a szórótoronyban a fel­adó olvadékszivattyú szállí­tási problémái miatt gyakori visszaterhelésre került sor. Ez természetesen kedvezően hat a termék minőségére is. — Minden erőnket, ener­giánkat a gépek és berende­lések karbantartására fordít­juk. — mondja Perjész Le­vente üzemvezető. Gondjaink egyértelműen karbantartási gondok, s a feladatokat sa­ját erőnkből kell megoldani. Sajnos, az első félévben mintegy 750 tonna műtrágyá­val gyártottunk kevesebbet az előírtnál, az éves tervünk vi­szont most is 99 000 tonna karbamid előállítására köte­lez. Most minden azon múlik, sikerül-e gyorsan és jó mi­nőségben elvégezni a szük­séges javításokat, mert a fo­lyamatos termelés lehetőségét csakis ez biztosíthatja... Segít a vállalat Vállalatainknál napjaink­ban szinte „örök téma” a szociálpolitika. A Tiszai Ve­gyikombinátban — a kima­gasló termelési eredmények következtében — évről évre nő az az összeg, amelyet szo­ciális célokra fordíthatnak. Aránylag kellemes gond a gyermekintézmények férő­helyeinek a bővítése. A kom­binát a lehetőségekhez mér­ten igyekszik dolgozóinak se­gíteni a gyermekek elhelye­zésében, így például az el­múlt évben két Leninvároson kívüli beruházáshoz nyújtot­­tak anyagi segítséget. Tolgá­­ron egymillió, Tiszapalko­­nyán pedig 600 ezer forint­tal támogatták új gyermek­intézmények építését, ezzel a két községből bejáró dolgo­zóik gondjait csökkentették Mint mindenütt, Lenin vá­rosban is gond a lakásépí­tés. Az építőipari kapacitás­­hiányok miatt nem tudták kielégíteni a jogos igényeket. A városi tanács elnöke és a kombinát igazgatója 1977. decemberében megállapodást írt alá melynek értelmében két lépcsőben 120 munkásla­­kás épül. A jelentkezések megtörténtek az elbírálás, valamint a személyek kije­­lölése folyamatban van.

Next