Borsodi Vegyész, 1979. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-04 / 1. szám

1979. JANUÁR 4 borsodi ni­tár­ü­l isten­ü­l Szép eredmények Jól zárta az elmúlt évet a Tiszai Vegyikombinát leg­újabb gyára, a polipropilén­­gyár is. Az utolsó három hónap alatt saját alapanyag­ból 7094,88 tonna polipropi­lént állított elő. A Belgium­ból vásárolt import porból pedig 1072,13 tonna granu­látumot gyártott, így össze­sen 8167,01 tonna az éves termelés. Mit bizonyít ez? Termé­szetesen azt, hogy a gyár, amely három hónappal ha­marabb kezdte meg a pró­baüzemeltetést, minden te­kintetben azt nyújtja, amit a szakemberek vártak. Az előállított termék kiváló mi­nőségű. Természetesen azzal, hogy az új gyár megkezdte a po­lipropilén előállítását, a ke­reskedelmi szakembereknek is megnövekedett a munká­juk, hiszen a termelt gra­nulátumot el kellett adni. Az eddig előállított mennyi­ségből az elmúlt esztendő­ben 4375,37 tonnát értéke­sítettek. Ez a mennyiség a hazai polipropilén-felhasz­nálókhoz került. A TVK sa­ját műany­agfeldolgozó gyá­ra három hónap alatt 1087,45 tonnát igényelt és kapott polipropilénből, amely máris jelentős im­­portkiváltást eredményezett. Exportra 228,6 tonna po­lipropilén került, ezt a mennyiséget az olaszországi piacokra szállították. Ha­zánkban eddig évente mint­egy 16 ezer tonna polipro­pilén importra kellett szá­mítani, így komoly ered­ménynek számít, hogy eb­ből a mennyiségből tavaly már 5500 tonnát a hazai gyár áll­ít­ott elő. Nyugdíj előtt kötelező bérfejlesztés A szakszervezeti bizalmi­ak tanácskozásán határozat született arról, hogy az 1980-ban nyugdíjba vonuló törzsgárdatagokat kötelező 10 százalékos bérfejlesztés­ben kell részesíteni a Bor­sodi Vegyikombinátban. A tanácskozáson határoztak arról is, hogy a gyesről visszatérő anyák és a hon­védségtől leszerelt Halálok bérfejlesztésénél a távol töl­tött időt figyelembe kell venni és a béremelés mér­tékét, az azonos munkakör­ben, az azonos szakmai gya­korlattal rendelkezők sze­mélyi alapbérének figye­lembevételével kell megál­lapítani. Említésre méltó az is, hogy a szakmunkáskép­zés, illetve a munkásto­vábbképzés keretében, az új szakmai ismereteket nyújtó, vagy a szakmai ismereteket továbbfejlesztő tanfolyamon résztvevő dolgozókat, a vizsga eredményétől függő­en, kötelező béremelésben kell részesíteni. A bérfejlesztés alkalmá­val meg kell vizsgálni a férfi és nő dolgozók bérará­nyait az üzemekben. Amennyiben béraránytalan­ság tapasztalható, mérsé­kelni vagy meg kell szün­tetni, természetesen figye­lembe véve a munkakör, a munkavégzés jellemző sa­játosságait. A tanulás fontossága Az Északmagyarországi Vegyiművekben minden év­ben nagy figyelemmel kísé­rik a szocialista brigádok művelődési vállalásainak teljesítését. Most is elké­szült a munka verseny-iroda ajánlása, amelyben az álta­lános alapelveken kívül konkrét feladatok is van­nak. Fontos szerepet kap a jö­vőben az ideológiai felké­szülés fokozása és a poli­tikai ismeretek bővítése. Ezért elsősorban a marxis­ta középiskolában és az egyetemen növekszik a hall­gatók létszáma. Természete­sen a szakszervezeti oktatá­sok és a KISZ különböző tanfolyamai is segítik az ideológiai nevelő munkát. Igen lényeges az általános műveltség szélesítése, így a szocialista brigádok műve­lődési vállalásai között je­lentős helyet foglal el a nyolc általános iskola el­végzése, és a továbbképző tanfolyamok látogatása. Ugyanakkor a szakmai mű­veltség növelése­­érdekében az ÉMV-ben több önképző­kör munkájában is részt vehetnek a brigádok tagjai. A művelődési vállalások között jelentős helyet fog­lal el a szabad­idő kultu­rált eltöltése. Ebben a la­kóhelyi művelődési intéz­mények nagy segítséget nyújthatnak a brigádoknak. Ehhez szorosan kapcsolódik az amatőr művészeti tevé­kenység, és a kulturális közéleti munka vállalása. Az iskolák és a szociális otthonok támogatása mel­lett­ szoros kapcsolat ala­kulhat ki a vegyész szak­ma tanulóival is. A jubileumi évre készülve KAZINCBARCIKA ebben évben ünnepli várossá nyilvá­nításának 25. évfordulóját. A jubileum előkészületeiben részt vesz a városi könyvtár is, amely egyebek között százítos új kiadvánnyal igyekszik tar­talmasabbá tenni a város ün­nepét. A könyvtár helytörténeti, adatgyűjtő és kiadási tevékeny­ségével már kivívta a megye­határon túl is ismert rangját, korábbi városismertető kötetei, egyéb kiadványai nagymér­tékben segítették a tájékozó­dást a város múltjában és je­lenében. A most kiadásra ter­vezett munkák közül kiemel­kedik átfogó jellegével a Ki ki­csoda Kazincbarcikán? 1950— 1955 című kiadvány. Előkészítő­je, szerkesztője Papp Attila, a könyvtár igazgatója. Utoljára 1974-ben jelent meg az Ismerkedjünk Kazincbarci­kával című városismertető kö­tet, ugyancsak Papp Attila munkájaként, de ez — tekintet­tel a város rendkívül gyors és dinamikus fejlődésére — sok adatát tekintve, máris elavult. A város negyedszázados jubi­leumára tervezett városismerte­­tőt olyan kötetnek szánják,­­ amely a városalapítóknak állít elsősorban emléket. A kötetet Boldizsár Ivánnak, a város ser­dülőkoráról szóló írása vezeti be, majd azokat az embereket kívánják bemutatni, akik segí­tettek a várost életre hívni, megteremteni, felépíteni, illetve a kezdeténél munkálkodtak a legfelsőbb szintű vezetőtől a betonvasat hajlító munkásokig. PAPP ATTILA eddig mintegy 550 levelet küldött szét a haj­dani városépítőknek, a kazinc­barcikai kooperáció hajdani munkásainak, kérve: küldjék el életrajzukat és fényképüket a kiadvány céljaira. Eddig mint­egy 200 válasz, illetve életrajz és fénykép érkezett be a könyvtárhoz. Jó lenne, ha a­­felkértek mielőbb elküldenék adataikat, illetve életrajzukat, •fényképeiket, vagy éppen segí­tenének munkatársak felkuta­tásában, mert az idő sürget. z Év vége előtt a József Attila brigádról dolgoztak az edelényi üzemben képesség fokozása. Csupán az elmúlt esztendőben több mint 10 ezer négyzetméter­nyi sportszőnyeget szállítot­tak a Szovjetunióba. Valószí­nű, hogy az idén tovább foly­tatódnak ezek a szállítások s a moszkvai olimpián is ta­lálhatunk majd EMV-ben gyártott sport­szőnyegeket. Az új évben tőkés export­ra is akarnak sportszőnyeget szállítani. Most tárgyalnak az osztrák Greiner céggel a he­terogénhab szállításáról. 1978- ban 13 tonnányi próbaszál­­lítmányt küldtek a H—120-as és a H—140-es típusból.­­E típusjelzések számai azt mu­tatják, hogy egy köbméternyi szivacsnak mennyi a térfo­gatsúlya.) Az edelényi üzem fejlesz­tési tervében szerepel egy egymillió kilowatt kálós,a teljesítményű kazán felszere­­lése. Néhány hónap múlva már ezzel az u­. kazánnal fű­tik az üzemcsarnokot. Ezzel az üzem csaknem valameny­­nyi műszaki gondja megszű­nik, mivel a felvezető utat már korábban megépítették, egy évvel ezelőtt pedig be­kapcsolták az üzemet az ivó­­vízhálózatba. AZ EDELÉNYI ÜZEMBEN négy szocialista brigád dol­gozik: az Antal György, a Hámán Kató, a Radnóti Miklós és a Barátság kollek­tíva Közülük az első brigád munkája bizonyult a leg­eredményesebbnek Összes­ségében azonban valameny­­nyien .téliesítették válalalá­­sukat 1978-ban nem fordult elő selejt termek és egyetlen baleset sem történt a­' vi­ern­­ben. (sz. i.) AZ ÓÉV UTOL­SÓ napjai­ban kerestük fel az Észak­magyarországi Vegyiművek edelényi szivacsüzemét. Ko­vács Gyula üzemvezető csu­pa jó hírrel fogadott. Mint elmondotta, az új évig há­rom műszakban dolgoznak, s így minden bizonnyal teljesí­tik az 1978. évi tervet. Tavaly az edelényi üzem­ben 24 millió forint értékben gyártottak H—160-as sport­szőnyeget, mintegy 15 ezer négyzetmétert és 300 tonna H—55-ös szivacstömböt, amit elsősorban a bútorgyártásnál hasznosítottak. Ezzel kapcso­latban megtudtuk, hogy az idén tavasszal megszüntetik a t­otelpalást gyártását. Ta­valy még több mint 14 ezer palástot készítettek a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnak, valamint az encsi, gyulai és a kecskeméti bútorgyárnak. Kiszámították közben, hogy a fotelpalást készítésénél fog­lalkoztatott tizenöt dolgozó­val jóval nagyobb termelési értéket állíthatnak elő, ha át­helyezik őket a heterogén hab gyártásához. Különben, a kisüzem mun­káját az ilyen irányú törek­vések jellemzik. Terveikben szerepel a gazdaságosság, a termelékenység és az export. TALÁLKOZÁSUNKKOR éppen egy beszámoló jelen­tében dolgozott a József At­tila szocialista brigád. Beszélgetni is ritkán van idejük az ÉMV számviteli főosztályának ár- és utókal­kulációs osztályán dolgozók­nak. Számok fölé hajolva, szó nélkül végzik munkáju­kat, csupán az összeadógépek zaja hallatszik a teremben. Kenéz Lajosné, a brigád vezetője az év végéig befe­jezésre váró fontos munká­ról beszél: — Most mindenki azon a számításon dolgozik, melyre a vállalatnak már az év kez­detén szüksége van. Minden termék árának felülvizsgálá­sa, a gazdaságosság pontos kiszámítása a feladatunk. Természetesen év közben is folyamatosan végezzük a számításokat. Adatokat, ki­mutatásokat készítünk, me­lyekből aztán a többi fő­osztály tovább dolgozhat. Az ár­elemzéseket — folytatja -­­ ugyanakkor negyedéven­ként és félévenként is elvé­gezzük. Ilyenkor valameny­­nyien arra törekszünk, hogy időben megkapják számítá­sainkat. Többnyire két nap­pal a határidő előtt be is fe­jeztük a munkát. - Év végén hogyan véle­kedik a brigád vezetője a kollektíva munkájáról? " — Úgy érzem, hogy az ed­dig megszerzett öt arany fo­kozatú kitüntetéshez melle­­tt tevékenykedtünk ebben az évben is. Mi elsősorban pontos gazdasági munkánk­kal szolgáljuk a vállalat ér­dekét. Véleményem szerint sokat tettünk a közösségi szellem erősítéséért is.­­ Felajánlottuk, hogy nemcsak a kommunista szombatokon, hanem bármikor, amikor szükség van ránk, bekapcso­lódunk a közvetlen termelő­­munkába. Ezt valamennyien komolyan vesszük. Kapcso­latban állunk a sajóbábonyi általános iskola napközi ott­honával is, ahol segítjük az intézmény rendbentartását. Az iskolának igyekszünk mindenben segítséget nyúj­tani, legutóbb például szem­léltetőeszközöket készítet­tünk. — Mit terveznek a jövő évben, lesz-e változás a bri­gád elejében? — Szeretnénk tovább foly­tatni azt, ami eddig is jó volt, és kijavítani a hibá­inkat. A kollektíva közösségi szelleme reméljük továbbra is megmarad, és a gazdasági munkánkra sem lesz kifo­gás. — Az új évben is pon­tos számításokkal akarjuk biztosítani a többi főosztály munkáját. V. Zs. A hazai petrolkémiai ipar fejlesztéséről A hazai petrolkémia-fej­lesztés során legnagyobb lé­tesítmény — mondhatni kulcsüzem — az oxoalkohol­­gyár lenne. Ennek megvalósí­tására készítettek tanul­mánytervet a Tiszai Vegyi­­kombinát beruházási szak­emberei. Ezt a fejlesztési célt természetesen ma még múlott kérdésként kezelik, hiszen az elképzelések meg­valósítása sok mindentől függ. Mi is az az oxoalkohol, s miért lenne egy ilyen gyár építésére — a szakemberei­ szerint — ége­sen szükség? Az oxoalkoholg­yár, s az eh­hez kapcsolódó lágyítóüzem a petrolkémi­ai fejlesztés egyik legjelentősebb beruhá­zása lenne. Ezekben az üze­mekben kivétel nélkül olyan termékek készülnének, ame­lyekre a magyar iparnak na­ponta szüksége van, de ma még nem tudja azokat előál­lítani. Az oxoalkoholgyártás, illetve a lágyítógyártás be­vezetésével növelni lehetne a lágy pvc-por termelését, je­lenleg hazánkban ugyanis nem folyik lágyító alkohol­­gyártás, így csak tőkés im­portból tudjuk fedezni az igényeket. A tervek szerint az oxo­­alkoholgyár termékeinek az akrilsavészter-gyá­rtás tenne­g egyik legfőbb hazai fel­használója. A gyár fő termé­két, a 2-etil-hexanolt a DDF lágyító előállítására lehet felhasználni. A hazai igé­nyekre már prognózisokat is készítettek. Amennyiben az akrilsav­­észter-gyártás nem valósul meg, az oxoalkoholgyár ter­mékeinél az exporthányad a termelés 65—70 százaléka tenne. Ez pedig igen jelentős mennyiség. A számítások alapján az is kiderült, hogy a beruházás gazdaságosnak tekinthető, ugyanis a fejlesz­tési költség devizaráfordítá­sai — még az importkiváltás hatását is figyelembe véve —­­ nettó devizahozamból öt év alatt, mintegy háromszorosan megtérülnek. A központi irányelvek elő­írják, hogy csak olyan beru­házások megvalósítása célsze­rű, amelyek gyorsan és gaz­daságosan térülnek meg. S mint azt adatok bizonyítják, hazánk tőkés fizetési egyen­súlya nem a tervezettnek megfelelően alakult. S ha ezeket az irányelveket, ame­lyek a beruházásokra, a ter­mékszerkezet átalakítására vonatkoznak, figyelmen kí­vül hagynánk, úgy iparunk tőkés exportja számottevően a jövőben sem emelkedne. Tőkés fizetési mérlegünket ugyanis nem tudjuk úgy ja­vítani, hogy csak vásárolunk, eladni is kell s erre a hazai adottságok a vegyipar terü­letén kifejezetten jól"­. — Iván — 3 Szerződési Hitel A Szovjetunióból, a Cserepoveci Vegyikombinátból érkezett vendégeket fogadtak a közelmúltban a Borsodi Vegyit Kom­­binát vezetői. Kürtvélyes István igazgató a kombinát ta­nácstermében köszöntötte A. I. Kuzkint, a vegyikombinát pártbizottságának titkárát. A. A. Szaricsevet, a szakszerve­zeti bizottság elnökét, M. N. Antonovot, a Komszomol tit­kárát, J. V. Fjodorovicsot, a helyi Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökét és a Cserepoveci Vegyikombinát több mű­­­szaki és gazdasági vezetőjét. A vendégek megtekintették a BVK több üzemét, megismer­kedtek a gyár életével, munkájával, majd december 23-án ünnepélyesen aláírták azt az együttműködési szerződést, ami a két vegyipari vállalat közötti kapcsolatot hivatott erősíte­ni. Képünkön: Zavadovics László, a kombinát nagyüzemi pártbizottságának titkára aláírja a szerződést. Fotó: Káprai János

Next