Borsodi Vegyész, 1979. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-05 / 27. szám

XVI. évfolyam 27. szám 1979. július 5. Ára: 80 fillér A brigádok kezdeményezése • A tragikus eseményt köve­tően az Északmagyarországi Vegyiművek szocialista bri­gádjai gyors és önkéntes fel­ajánlásokkal fejezték ki együttérzésüket és segítő­­készségüket az elhunyt tizen­három dolgozó hozzátartozói­nak. Az elmúlt héten a kollek­tívák jelentős összegű anyagi felajánlásait a szakszervezeti bizottság és a vállalati ver­senyiroda képviselői átadták a hozzátartozóknak. Ezen kívül a vállalat szo­cialista br­igádjai elhatároz­ták: az igények és a lehető­ségek szerint társadalmi munkával is segítséget nyúj­tanak egykori dolgozótársaik családjának. Eredményes az újító­­mozgalom Továbbra is eredményesen fejlődik az Északmagyaror­szági Vegyiművekben az újí­tómozgalom. Amint azt az iparjogvédelmi iroda legutób­bi tájékoztatójából megtud­tuk , az év első felében ösz­­szesen kilencvenöt javaslatot dolgoztak ki és nyújtottak be elbírálásra. Az év eleje óta a vállalat negyvenhét újí­tást sikeresen alkalmazott, bevezetett. A mozgalom hasznosságát bizonyítja: az idén több mint 11 millió forint értékű meg­takarítást ért el az ÉMV az újítások alkalmazásával. Az újítóknak ebben az évben több, mint 249 ezer forintot fizettek ki. ■ borsodi A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI VÁLLALATOK DOLGOZÓINAK HETILAPJA Lévai Tamás előadása „A leninvárosi ipari nagyvállalatok feladatai a VI. ötéves terv időszakában” címmel Lévai Tamás, a NIM beruházási főosztályvezetője tartott előadást Leninvárosban. Fotó: Szőke Tamásné / Előtérben a hatékonyság A Tiszai Vegyikombinát festékgyárában átgondolt szá­mítások és ütemtervek alap­ján megszüntetik a gazdaság­talan termékek gyártását.­­ A feladat nem könnyű, hiszen elsősorban a lakossá­got érintő termékekről van szó. A már ismert és a vá­sárlók által keresett gyárt­mányaink előállítását nem lehet egyik napról a má­sikra megszüntetni — mon­dotta Pálffy Sándor, a fes­tékgyár helyettes vezetője. Egy tény: a belkereskede­lem is ,,ragaszkodik” a régi, hagyományos festékipari ter­mékekhez, s az is előfordul, hogy irreális igényeket tá­masztanak a TVK-val szem­ben. A festékgyár műszaki szakemberei gyakorta ország­járó körutakon vesznek részt, amelyeknek kettős célja van: személyesen felülvizsgálják az igényeket, és propagálják az új, korszerű termékeiket.­­ Gyártmányfejlesztési főosztályunk most a hagyo­mányostól eltérő feladatokkal foglalkozik — tájékoztatott a gyárvezető-helyettes. — Fe­lülvizsgálják a meglevő ter­mékeinket, azok korszerűsé­gét, az előállítás hatékonysá­gát és gazdaságosságát. Kü­lön figyelmet fordítunk az alapanyagokra, a félkész- és késztermékekre, egyszóval az elfekvő készletek feltárására. A vizsgálatok eredményei­től függően dolgozzák ki a festékgyárban a további fel­adatokat, célkitűzéseket. Az adatok összesítése után dön­tenek majd arról, hogy mely termékek gyártása gazdasá­gos, hol lehet tovább csök­kenteni az importot, s miként növelhetik tovább a haté­konyságot. Az igazgatóság tanácstermében megtartott eszmecserén Körtvélyes István, a kombinát igazgatója, a BVK munkájáról, a PVC—III. nagyberuházás építéséről, a próbaüzemeltetés ta­pasztalatairól tájékoztatta a vendégeket, majd ezt követően a líbiai cég elnöke és munkatársai —­ (képünkön) — meg­tekintették az pvc-gyár üzemeit. Fotó: Keresztes Magdolna Az elmúlt héten, június 29-én, pénteken, egy líbiai vegy­ipari cég elnökét és vezető munkatársait fogadták a Borsodi Vegyikombinát vezetői. NEM KÉPZELHETŐ EL folyamatos termelés magas színvonalú karbantartás nél­kül. A vegyipari üzemekben évről évre visszatérő fontos feladat a­ nagyjavítás szerve­zése, tervezése és végrehaj­tása. A Borsodi Vegyikombi­nátban­ a követelményeknek megfelelő, részletes ütemterv készült, amelyben a karban­tartás irányítói pontosan meghatározzák a tennivaló­kat. Ebben az évben részle­ges, szakaszos nagyjavításra kerül sor. Elsőként a gáz­üzemben, egy-egy reforming­­rendszer nagyjavítása kezdő­dött meg, ezzel párhuzamo­san megkezdődött a munka az egyik legfontosabb feldol­gozóegységben, a karbamid­­üzemben is. Mindkét egység­ben 35 napot terveztek a nagyjavítás feladatainak el­végzésére a szakemberek. Si­kerrel járt-e a munka? — erről érdeklődtünk Makai Gyulától, az ammóniagyár vezetőjétől. — örömmel szólhatok ar­ról, hogy az ammónia-gyár­egységben rendkívül jól si­került a nagyjavítás. Bár az úgynevezett második ütem, a programtól eltérően, négy­­nappal később kezdődött, en­nek ellenére a karbantartó szakmunkások a tervezett határidő előtt fejezték be a munkát. Az elmúlt héten szerdán, két nappal a terve­zett határidő előtt, már meg­kezdődött a termelés a II-es nyomás alatti bontónál. Rend­kívül jó munkát végeztek mindazok, akik ennek a fon­tos berendezésnek javításában részt vettek. Nem kis felada­tot kellett megoldaniuk. Ilye­nek például a szekunderbon­tó komplett cseréje, az E— 105-ös kazán cseréje, a pri­­mérbontó mennyezetcseréje, de ezen túl, több helyen sor ke­­rült katalizátorcserére, vala­mint a szénsavmosónál a raschig-gyűrűk cseréjére is. Az említett feladatokat rész­ben kivitelező vállalatok dol­gozói végezték el, de a si­kerben nagy érdemük van a kombinát központi karban­tartó műhelyében tevékeny­kedő szakmunkásoknak, a műszerautomatika, a villa­mos gyáregység dolgozóinak, valamint az üzem karbantar­tóinak. A gyárvezető elsősorban a jó előkészítést, a feladatok személyre szóló ismeretét említi, mint a sikeres mun­ka elsődleges biztosítékát. Nem utolsósorban azt, hogy valamennyi munkaterület ve­zetője, dolgozói, elsődleges feladatnak tekintették, hogy pontosan végrehajtsák, meg­valósítsák a nagyjavítás ütemtervében előírt tenniva­lókat.­­ Fontosnak tartom, s ez a jó szervezettséget dicséri, hogy egyetlen sérülés, vagy baleset sem következett be, annak ellenére, hogy rendkí­vül kis területen, meglehető­sen sok ember dolgozott egy­­időben. Az ammóniaüzemben a nagyobb feladatokon túl is bőven akad tennivaló, s eze­ket rendkívül gondosan kel­lett megoldani. Több készü­léknél végezték el az előírt szerkezeti vizsgálatokat, vala­mint a kompresszorok nagy­javítását. Meg kell említe­nem azt is, hogy a becsüle­tes helytállás, a gyors munka sajnos nem hozott, hogy úgy mondjam, kézzel fogható, ki­mutatható eredményt a ter­melésben. Hogy miért? Amint már említettem, az ammónia­­gyárban sikeres volt a nagy­­javítás. A párhuzamos fel­dolgozóegységben viszont a nagyjavítást követően üzem­zavar történt. A karbamid­­reaktor üzemzavara miatt vissza kellett fogni az ammó­niatermelést, sőt nem volt elegendő tartálykocsi sem az, ammónia tárolására. A hely­zetet az is nehezíti, hogy az elmúlt héten megkezdődött a nagyjavítás a MÁL- és a sa­létromsavüzemben is.­­ MINDENT MEGTE­SZÜNK annak érdekében, hogy lerövidítsük a nagyjaví­tás idejét az említett két egy­­ségben. Sz. D. N­ n­ivítás tapasztalatai Együttműködési megállapodás Az elmúlt héten Irmscher Herbert (bárói) és Mészáros Já­nos aláírták a Böhleni Vegyikombinát és a Tiszai Vegyi­kombinát szakszervezeti bizottságai közötti együttműködési megállapodást. Két kollektíva figyelemre méltó újítása a BVK-ban fl­­áriárul A PART-VB NAPIRENDJÉN 2. oldal A MŰANYAG JÖVŐJE 3. oldal LIPCSÉBŐL JELENTEM 4. oldal SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉS 5. oldal FÓRUM, HÍREK, SPORT 6. oldal „Mindkét vállalat sokat segített egymásnak” A közelmúltban szerződést írt alá a Böhleni Vegyikombi­nát és a Tiszai Vegyikombi­nát szakszervezeti bizottsága. Az 1979—80. évi szerződés sok új tartalommal bővült, jelezve, hogy a négy évvel ezelőtt megkötött első szerző­dés, hasznos kiindulópontjá­vá vált a szerződő feleknek. A szerződés aláírása után, la­­punk tudósítója beszélgetést folytatott Irmscher Herbert­­tel, a böhleni szakszervezeti bizottság titkárával. — Mindig nagy öröm szá­momra, ha újra itt lehetek Leninvárosban, elv­társaim, barátaim között. Négy évvel ezelőtt ugyanezen a helyen írtuk alá Mészáros János elvtárssal első szerződésün­ket. A kezdeti lépés, vállala­taink dolgozóinak csereüdü­lésére szorítkozott. Abból in­dultunk ki, hogy az üdülések alkalmával — túl a pihené­sen — megismerjük egymás országát, népét. Lehetőség nyílik szorosabb, baráti kap­csolatok megteremtéséhez. Nos, az idő minket igazolt. A következő szerződések, mai­sok új területtel bővültek. Folyamatosan került sor po­litikai vezetők, gazdasági szakemberek látogatására, ta­pasztalatok átadására, infor­mációcserére. Kölcsönösen szerveztünk képzőművészeti kiállításokat, rendszeresen el­látjuk egymást sajtótermé­kekkel. A most aláírt szer­ződés szintén új vonásokkal bővült. Az együttműködést ki­terjesztettük a vállalataink­nál kialakult szocialista mun­kaverseny szervezés elisme­rési rendszerének, a brigá­dok munkájának tanulmá­nyozására, a szakszervezeti bizottságaink által végzett szociálpolitikai tevékenység­re, dolgozóink élet- és mun­kakörül­mén­yeivel kapcsolatos feladatok tanulmányozására, a munkavédelem és az üzem­egészségügy területén felme­rülő problémák megbeszélé­sére, konzultációs formában. Ebben az évben ünnepeljük államunk demokratikus meg­alakulásának 30. évfordulóját. Az ünnepségsorozatra meg­­hívtuk a feninvárosi citera­­zenekart és várjuk a gyere­kek rajzait, kiállításunkra. Az együttműködés túlnő azokon a kereteken, melyet szerző­désileg rögzítettünk. A kö­vetkezőkkel fejezte be a be­szélgetést Irmscher Herbert: — Az elmelt négy év alatt mindkét vállalat sokat segí­tett egymásnak. Kölcsönösen barátokra találtunk, megis­mertük egymás eredményeit, problémáit. Az eddigi utat folytatni kívánjuk, mindkét ország, mindkét vállalat hasznára.­ ­—fekete)

Next