Borsodi Vegyész, 1979. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-05 / 27. szám
TUTÓ. JÚLIUS 5. ■ a jelentjük Az év elején jóváhagyott program szerint több mint 38 millió forintos termelési értéket kellett létrehoznia a második negyedévben az ÉMVF-panel üzemi kollektívájának. A tervek szerint ebben az időszakban — a vezérméretben számolva —, 240 ezer négyzetméternyi panelt, valamint 30 tonna keményhabot kellett gyártania az egységnek. Június 27-én megtudtuk a vállalat termelésfelügyeleti főosztályán, hogy e programot az F-üzemi dolgozók túlteljesítették. Eddig ugyanis összesen 287 ezer négyzetméternyi panelt állítottak elő. Bár az extra keményhabból két tonnányival kevesebbet gyártottak a tervezettnél ebben az időszakban, e tény — féléves szinten — nem okoz problémát. A termékek minősége egyenletesen jó volt, I. osztályú minősítést kapott. A munkát, a szervezést nemegyszer megnehezítette több, külső tényező. Áprilisban húszórás veszteségidőt és termeléscsökkenést jelentett egy gépi hiba. Májusban hasonló ok, valamint raktározási helyhiány miatt, harminchárom órás kiesés történt. Ez azonban mégsem gátolta a program teljesítését , amint arra az adatok is utalnak. Az F-üzemi brigádok jó munkáját, s a szervezést dicséri: a tervezettnél kevesebb létszámmal dolgoztak a második negyedévben, s még így is a határidő előtt túlteljesítették az erre az időszakra előírt programot. (gy. k.) Jugoszláv szakemberek vállalatainknál Június 25-én a Jugoszláv —Magyar Vegyipari Munkacsoport VII. ülésszakára, hazánkba érkezett jugoszláv delegáció egyik alapvető témája, a szorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködés lehetőségeinek tanulmányozása volt. A Nehézipari Minisztériumban folytatott konzultációk alapján megállapítást nyejt, hogy a két állam vegyipari vállalatai korántsem aknázták ki meglevő lehetőségeiket. A NIM javaslatára, az ülésszak programjába a Tiszai Vegyikombinát és a Borsodi Vegyikombinát megtekintését, a gazdasági és kereskedelmi bővítések helyszíni tanulmányozását is beiktatták. Június 27-én a jugoszláv delegáció a Tiszai Vegyikombinátba látogatott. A vendégeket útjukra elkísérte Ambrus Dezső, a minisztérium munkatársa. A szakembereket Szénási Tibor műszaki igazgatóhelyettes fogadta. A TVK-ban tájékoztatták a vendégeket, milyen termékek exportjára van lehetőség, milyen műszaki és kereskedelmi lépések szükségesek, ezek megvalósítására. A megbeszélésen szó volta TVK által gyártott polipropilén és egyes életin termékek szállításáról, értékesítéséről. A jugoszláv szakemberek a megbeszélést követően gyárlátogatáson vettek részt, ennek során megtekintették az olefingyárat, a polipropiléngyárat és a műanyagfeldolgozó gyárat. A vendégek a TVK-ban tett látogatást követően Kazincbarcikára, a Borsodi Vegyikombinátba utaztak. Itt ugyancsak a helyszínen tanulmányozták a BVK gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak bővítési lehetőségeit és megtekintették az idén felavatott új PVC—111. gyárat. (f—b) Díjkiosztás A Kommunista Ifjúsági Szövetség egyik sajátos, a dolgozó fiatalok széles tömegeit, minden rétegét érintő versenymozgalmai közé tartozik az FMKT tevékenysége. A Fiatal Műszakiak, Közgazdászok Tanácsa, az FMKT rövid idő alatt népszerű lett, hiszen a fiatal értelmiségiek, akik közvetlenül, vagy közvetve vesznek részt a mindennapi termelésben, aktívan bekapcsolódhatnak a vállalat irányításába, műszaki színvonalának emelésébe. Nemcsak tanulásra van lehetőségük, hanem a kísérletezésre is. A Tiszai Vegyikombinátban dicséretes módon segítik, támogatják az FMKT munkáját. Évről évre nő azoknak a fiatal értelmiségieknek a száma, akik aktívan bekapcsolódnak e tevékenységbe. Ebben az évben 33 pályázatot nyújtottak be a TVK műszaki-gazdasági vezetőiből álló zsűrinek a fiatalok, amelyeknek az értékelésére a napokban került sor. A bírálók 21 pályamunkát fogadtak el, készítőiknek július 2-án, hétfőn adták át a díjakat, elismeréseket. Együttműködés — szerződés Együttműködések, szerződések világában élünk, nap mint nap találkozunk valamely változatával. Politikai, gazdasági, társadalmi, katonai formái, korunk történelmének meghatározói. Világrészek, országok kötnek egymással szerződéseket, békés szándéktól vezérelve, a társadalmi átalakulás, a nemzeti felemelkedés, vagy a gazdasági fellendülés érdekében. A munkás hétköznapok együttműködésének, szerződésének tartalma, közvetlenül érinti a szerződő feleket. A megvalósítás célja legtöbbször az, hogy egyrészt szabályozza, rendszerezze a mindennapi tennivalókat, jogokat, kötelességeket rögzít, vagy olyan tevékenységre vállalkozik, amely a meglevő anyagi fedezet, vagy idő hiánya miatt kétségessé válik. Intézmények és gyárak, iskolák és üzemek kötnek szerződéseket egymással, problémáik megoldására. Az értékelések alkalmával derül ki, hogy mi és mennyi valósult meg mindabból, amit rögzítettünk, mi az amiből többet, vagy kevesebbet biztosítottunk szerződő felünk, számára. Az együttműködés sikerének záloga a tenniakarás, az önzetlen megvalósítás. Igaz, hogy nem lehet mindig és mindenkor anyagi eszközökkel lemérni, nem lehet összegszerűen meghatározni az együttműködések értékét. De mindig az a legfontosabb tényező, hogy mennyi valósul meg a szerződésből és mennyi többletet jelent, a társadalom javára. (fb) Új üzemcsarnok a TVK-ban Évről évre bővül, fejlődik a Tiszai Vegyikombinát. Egyre több a gépi berendezés is. A villamos karbantartó üzem már nem felel meg a ma és a jövő követelményeinek, ezért új, tágas üzemcsarnokot építenek. A szakemberek a jövőben jobb munkakörülmények között javíthatják a kombinát több tízezer villamos berendezését. Fotó: Szőkéné A műanyag jövője GYAKRAN SZÓBA KERÜL: egyáltalán van-e jövője a műanyagiparnak? Erre vonatkozóan feltétlenül érdemes idézni Simon Pál nehézipari miniszter véleményét, aki kifejtette: termelési értéke alapján a szocialista ipar eredményének — országosan — 25 százalékát a nehézipari ágazat adja. Ezen belül is vezető szerepet tölt be a vegyipar, hiszen a műanyagfelhasználás növekedési üteme az egyéb gyártmányokhoz viszonyítva kiemelkedően magas: évi 12 —14 százalékos. A vegyiparban — a már megvalósult és megvalósuló — beruházások révén az ötödik ötéves terv során a termelés értéke 55 százalékkal növekszik. S ennek elérésében jelentős szerep hárul a borsodi vegyipari üzemekre, amelyek évről évre mind magasabb színvonalon tesznek eleget feladataiknak. A megye vegyipara az elmúlt esztendőben 15,5 milliárd forintnak megfelelő termelési értéket produkált. Ebből a TVK kilencmilliárdot adott, s minden feltétel rendelkezésre áll ahhoz, hogy — előzetes számítások szerint — ezt az értéket egymilliárddal megnövelje. A Borsodi Vegyikombinátban a termelési érték megközelíti az ötmilliárdot, s profiljához, lehetőségeihez mérten az ÉMV is hasonló — persze szerényebb mértékű — törekvésekkel dolgozik. Tagadhatatlan tény: az ipari ágazatok közül megyénkben a legdinamikusabb fejlődés a vegyipari ágazatban történt. Mint azt dr. Barta Imre, az Állami Fejlesztési Bank megyei fiókjának főcsoportvezetője és dr. Körössy József, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának osztályvezetője egy általuk közösen írt tanulmányban kifejti: e dinamikus fejlődés mindenekelőtt .......kifejezésre jutott a termelőkapacitások erőteljes bővülésében és a termékstruktúra további korszerűsítésében". Mint írják. ..Kazincbarcikán létrehozták az etilénbázisra épült korszerű pvc-üzemet, míg Leninvárosban határidő előtt elkészült a polipropilén alapanyagú termékeket feldolgozó polipropilénüzem. Ezen túlmenően mind a BVK, mind a TVK eredményes intézkedéseket tett a gazdaságtalan termékek arányának a csökkentésére, s a működő kapacitások hatékonyabb kihasználására. Mindezek eredményeként a két vállalat árbevétele 18 százalékkal volt magasabb az előző (1977. évi, a szerk.) évitől és nyeresége is 17 százalékkal magasabb a tervezettől.” A lényeg, a hangsúly tehát azon van, hogy megyénk vegyiparában — ebbe természetesen beletartozik, s nem is akármilyen súllyal az ÉMV — állandóan és rendszeresen törekednek a korszerűségre, arra, hogy kellő rugalmassággal alkalmazkodva, a piaci változásokhoz dolgozzanak és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ennek az el nem mulasztható igénynek a jegyében a Tiszai Vegyikombinát megszüntette a gazdaságtalanná vált karbamid és egyes festékipari termékek gyártását. A Borsodi Vegyikombinát pedig — a pvc-t gyártó nagyberuházás üzembe lépésével — leállította a gazdaságtalanul termelő tatai karbidgyárát. E termék helyett áttért az etilén alapanyagú vinilklorid gyártására. A pvc-ajtók szerelését pedig átadta a PEVDI-nek. A termékszerkezet korszerűsítése természetesen nem kampányfeladat. Megoldása nem érhető el egyik napról, vagy akár egyik hónapról vagy évről a másikra. Az átállás gondos munkát, minden körülmény alapos mérlegelését követeli meg sok-sok összefüggés, számítás és döntéselőkészítés aránján. A BVK-ban például kérdőjel került a kaprolaktám, az ammonszulfát, a hegesztési oxigén, kalciumkarbid és még néhány termék mellé, ami azt jelenti: nagy körültekintéssel, mérlegelik, érdemes-e, gazdaságose ezeknek a termékeknek a további gyártása?... Mindehhez tudni kell, hogy a BVK-ban három osztályba sorolták a termékeket, úgymint: versenyképes, versenyképessé tehető és gazdaságtalan, vagy leállítandó termékek köre. E módszer segít a végső döntésben, a döntés után az átállás zökkenőmentes lebonyolításában, illetve abban, hogy a korszerűség minden tekintetben érvényesüljön. Mindezek együttvéve — többek között — azt is jelentik, hogy Borsod vegyipara nemcsak a hazai, de a világpiacon is kivívott rangjához méltóan úgy dolgozott és dolgozik, hogy növekedett a magasabb feldolgozottságú. Jobb műszaki paraméterekkel rendelkező, exportképes termékek aránya. Ebbe a körbe tartozik a műanyag, amelynek jövője szinte beláthatatlan. Pázmándi Gyula, a BVK kereskedelmi igazgatója mondta egyszer hogy egy tonna műanyag bevitele az ipar vérkeringésébe ma 30 ezer forint megtakarítást jelent. Tehát minél több műanyagot használunk fel, annál nagyobb előnyöket élvezhetünk, a kérdésre tehát, hogy van-e jövője a műanyagnak, csak egyetlen válasz lehet érvényes: igen... Tóth Ferenc 3 Eredményes műn az Irata A tanácsadó testület véleménye Az 1979-es kiképzési év feléhez érkezve, a Borsodi Vegyikombinát MHSZ-szervezetének vezetősége, a hagyományokhoz híven beszámolt a végzett munkáról a szervezet tevékenységét ellenőrző és segítő tanácsadó testületnek. Az ülésen megjelent Éder László, a kazincbarcikai városi MHSZ titkára. Pázmándi Gyula, a kombinát, kereskedelmi igazgatóhelyettese, a tanácsadó testület elnöke. Orosz Jenő, a BVK pártbizottságának munkatársa, a kombinát több gazdasági, tömegszervezeti vezetője. Bagyal József, az MHSZ- szervezet titkára számolt be az esztendő első felében végzett munkáról. Elmondotta egyebek között, hogy a szervezet a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkárának 1. számú utasítása, a megyei MHSZ-titkár 1979. évre szóló végrehajtási utasításában meghatározott feladatoknak megfelelően végezte munkáját. A nagyüzemi vezetőség elsősorban arra törekedett, hogy gyarapítsa az MHSZ munkájában résztvevők számát. A felettes szervek ugyanis ezt jelölték meg elsődleges feladatul, s tették ezt azért, mert a gyarapodó taglétszám jó alapul szolgálhat a klubokban folyó munka színvonalának emelésére. Az MHSZ-szervezet irányításával egyébként két C-típusú klub tevékenykedik a BVK-ban. Pezsgő, színvonalas munka folyik a klubokban. A klubok versenyzői részt vettek a városban megrendezett lövészversenyeken és különösen a Zalka klub csapata ért el figyelemre méltó eredményt. A Kossuth klub viszont példamutatóan tett eleget annak a megbízatásnak, amelyet évekkel ezelőtt kapott az MHSZ-szervezettől, a tanácsadó testülettől. Nevezetesen arról van szó, hogy a klub tagjai igyekeztek mind szorosabb kapcsolatot kiépíteni a KISZ- szervezetekkel, így napjainkban a klub taglétszámának mintegy 50 százaléka ifjúgárdista. A fiatalok rendszeresen részt vesznek a klub foglalkozásain, gyarapítják honvédelmi ismereteiket. Az MHSZ-szervezet titkára örömmel számolhatott be arról is, hogy mind több nő kéri felvételét a klubokba. Jelenleg a két lövészklubban 30 nő tevékenykedik és négyen eredményesen tették le a lövészetvezetői vizsgát is. Segíti a klubok munkáját a városi MHSZ-szervezet vezetősége is, így például az első fél évben, amikor a munkát a rendszertelen anyagellátás akadályozta, lehetőséget teremtettek a folyamatos anyagellátás biztosítására. A beszámolóban szó esett a tartalékos klubok tevékenységéről is. Megállapította a szervezet titkára, hogy mindkét klub teljesítette az előírt követelményeket, sikeresen fejezték be egyebek között a tartalékosok honvédelmi oktatását. Mintegy 180-an vettek részt honvédelmi továbbképzésen, s az oktatás beindításakor figyelembe vették a résztvevők kéréseit, igényeit is. Ennek megfelelően igyekeztek színesebbé, változatosabbá tenni a foglalkozásokat, konzultációkra, eszmecserékre került sor. Örvendetesen gyarapodott a tartalékos klubok létszáma is. A Zrínyi tartalékos klub jó kapcsolatot épített ki a kombinátban tevékenykedő szocialista brigádokkal, s több brigád kollektíván lépett be a pártoló tagok sorába, vesz részt a klub munkájában. A megnövekedett létszám nagyobb feladat elé állítja a klubok vezetőit, mindenekelőtt a szervezési és irányító munka színvonalának emelése a legfontosabb tennivaló. A beszámoló további részében az MHSZ-szervezet titkára részletes tájékoztatót adott a szervezet gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről. Megállapította, hogy a Borsodi Vegyikombinát vezetői minden tekintetben segítik a szervezet munkáját, s a pénzügyi segítségen túl jelentős az a támogatás is, amelyet anyagokban és eszközökben kap a szervezet. A nagyüzemi MHSZ-vezetőség viszont igyekszik ezt a segítséget hatékonyan, a céloknak legjobban megfelelően felhasználni. Szó esett a beszámolóban arról is, hogy az országos központ ebben az esztendőben több alkalommal ellenőrizte a BVK MHSZ-szervezetének tevékenységét. Megállapította, hogy eredményesen fejlődött az elmúlt években az MHSZ munkája, amelyre a tervszerűség, a fegyelmezettség a jellemző. Sz. D. A testületi ülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Kaprai János .