Borsodi Vegyész, 1980. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-03 / 1. szám

5 Újítási javaslat A közelmúltban megtartott megyei újítási kiállítás jó al­kalom volt arra, hogy rövid számvetést készítsenek, a Borsodi Vegyikombinát újí­tási mozgalmának eredmé­nyeiről. Itt találkoztunk Véc­sei Zoltán újítási javaslatával, amelyet az Április 4. szocia­lista brigád közösen valósí­tott meg. Újításuknak az volt az előzménye, hogy a pvc fiókkávák sarokpántjainál gérbevágás szükséges. Ezt a műveletet úgy kell elvégez­ni, hogy a kiterített kávamé­­ret pontos legyen. Korábban a gérbevágásnál minőségi problémák voltak. Ezért a Borsodi Vegyikombinát gép­gyártó üzemében dolgozó Április 4. szocialista brigád , amely folyamatosan ér­zékelte a műanyag szerszá­mok hibáit, újítási javasla­tot nyújtott be a probléma megszüntetésére. Ezt a vállalat kísérletre elfogadta. A szocialista bri­gád olyan elvi megoldást al­kalmazott, amely egy új, sa­ját konstrukciójú, a korábbi­nál kétszeresen nagyobb tel­jesítményű gép gyártását tette lehetővé. Az új gépi berendezéssel pontos minő­ségi munka végezhető, je­lentős hatékonyságnövekedés mellett. A megvalósított újítási ja­vaslat eredményeként 2 mil­lió 338 ezer forint értékű im­port gépbeszerzést takarítot­tak meg. A taggyűlések után (Folytatás az 1. oldalról) vezetők és a műszakiak jobb hozzáállása sokat segíthetett volna. A mechanikai főosztály két pártalapszervezete szintén jó munkát végzett. A K-üzem párttagjai büszkén mondhat­ták el, hogy mindenütt, a gazdasági és a társadalmi munkában egyaránt, az élen jártak. Az M-üzemi párt­­alapszervezet és a mechani­kai főosztály gazdasági ve­zetése erőfeszítéseinek ered­ményeként, a beszámolási időszak végére ugrásszerűen javult a karbantartási mun­ka. Az 1979-es nehéz eszten­dő, várhatóan jó gazdasági eredményeinek elérésében oroszlánrészt vállaltak. Itt azonban szükség van a súr­lódásmentes munkakapcso­latok kialakítása, egyné­hány személyi kérdés megol­dására, állapította meg a taggyűlés. Többek között elhangzott, hogy a hosszúra nyúló vál­lalati szervezetmódosítás és a hozzá kapcsolódó egzisz­tenciális bizonytala­ság nem segítette elő a vállalati össz­munkát, esetenként szemé­lyes konfliktusokat okozott. Mindezt azonban úgy mond­ták el, hogy elismerték: az ez évben lezajlott események lényegesen befolyásolták a szervezés időbeni elhúzódá­sát. Az ideológiai munka terü­letén is fejlődés történt. Leg­jobb bizonyíték erre, hogy erőteljesen nőtt azok száma, akik­ kiállnak a párt politi­­­kája mellett. Az alapszerve­zetek teljesítették — sőt túl­teljesítették — az ötéves pártoktatási tervet, ugyan­akkor az agitációs és infor­mációs munka még hagy kí­vánnivalót maga után. Sú­lyos hiba, hogy a különböző fórumokon résztvevők közül a nyilvánosságra hozott — és a kollektíva számára — fon­tos információkat vagy egy­általán nem adják tovább vagy időben nem közüik töb­bi munkatársaikkal. Ez ne­hezíti a mozgósítást a fel­adatok megoldására, és rossz hangulatot okoz, rontja a vezetés és a termelőmunka hatékonyságát. A beszámolók kitértek a kritika és az önkritika hely­zetére, a „kényes kérdések” viszonyára. Megállapítást nyert, hogy lehet és kell ja­vítani e területeken a mun­kát. Csak­ következetes hely­zetelemzéssel tud a párttag és a pártszervezet ura lenni az adott helyzetnek, megfe­lelően dönteni a hogyan to­vább és kivel kérdésekben. A pártépítést — egy-két terület kivételével — jónak ítélték meg az alapszerveze­tek. Fontos feladatként tűz­ték ki, hogy a jövőben a párt- és a KISZ-szervezetek a közös tevékenységet és együttműködést javítsa. A pártcsoportmunkát is tovább kell erősíteni, fino­mítani. Ez a megállapítás szinte mindenütt­ egyértelmű volt. A várható feladatok megoldását csak meggyőző­déssel, példamutatással és se­gítéssel tehetik­ eredménye­sebbé az üzemek kommunis­tái. A taggyűléseken a részvé­teli arány az utóbbi időben javult. El kell érni, hogy a résztvevők e fórumot tekint­sék hozzászólásaik, vélemé­nyük elmondására és ne az azon kívüli ,.terepet”. Ezzel lényegesen javulni fog az aktivitás, és nem utolsó sor­ban a felvetődött gondok megoldása is egyszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb lesz. Jó néhány félreértés, fölösle­ges találgatás kiküszöbölhető. A taggyűlések után el­mondhatjuk, hogy az Észak­­magyaro­szági Vegyiművek pártalapszervezetek fegyelme­zetten, jól végezték munká­jukat az elmúlt öt év alatt, a párthatározatok, a gazda­sági célok elérése érdekében dolgoztak. Munkájuk ered­ményeként elkészült a vál­lalat hosszú távú célprogram­ja, és megkezdődött annak alapozása. AZ ELFOGADOTT HATÁ­ROZATOK a megkezdett munka folytatását tűzték ki célul, a gazdasági és a párt­élet területén. dr. Papp György az ÉMV pártbizottságának titkára A brigádház grognja Januártól már nemcsak a szocialista brigádok rendez­vényeinek ad otthont a Ti­szai Vegyikombinát brigád­háza, hanem több jelentős kulturális műsor megvalósí­tására is sor kerül. A bri­gádház átadásakor alakult meg a klubvezetőség, s tag­jai már az­ első napokban összeállították az első félévi programot. Minden hónapban két alkalommal várják a művelődni vágyó dolgozókat, általában hétfői napokon. Az első rendezvényre január 7- én kerül sor, az új szabályo­zó- és bérrendszer várható hatásairól tart előadást dr. Kriszt Gyula, a pénzügyi és számviteli főosztály vezetője. Január 21-én, a szocialista brigádvezetők fórumán, a vállalat politikai, társadalmi és gazdasági vezetői vála­szolnak a brigádvezetők kér­déseire. Február első napjai­ban külpolitikai fórumon ak­tuális kérdésekről esik majd szó, amelyet a rennnvárosi tanács vezetőinek válaszadá­sa követ. A brigádház kultu­rális tervei azt bizonyítják, hogy ezt az intézményt va­lóban a művelődés szolgála­tába akarják állítani. EGY-EGY IPARÁG súlya a világgazdaságban többféle mércével is meghatározható. Nos, ami a külsőségeket il­leti, aligha múlható felül a Kunststoffe ’79, az ez évi nemzetközi műanyagipari se­regszemle, amelyet október 10—17. között Düsseldorfban rend­eztek meg. A Kunsts­toffe ’79 kiállítói katalógu­sából nyert adatok szerint Európát 22 ország — közöt­tük hazánk —, Ázsiát 6 or­szág, Amerikát 3 ország kö­zel 1500 műanyag alap- és segédanyaggyár­tó, -feldolgo­zó, valamint gépgyártó cége képviselte. A tizenhárom, egyenként mintegy tízezer négyzetmé­teres csarnok közül nyolcat a műanyagipari gépgyártók, ötöt a műanyag alap- és se­gédanyag, valamint feldolgo­zó cégek töltöttek meg. A gigantizmus nemcsak a kiállítási alapterület nagysá­gában, hanem a kiállítási installációban, az építmény nagyságában is kifejeződött. A nagyobb cégek mind ,,ma­gasabbra” törekedtek, nem egy építmény elérte a nyolc métert is, szinte súrolva a födémszerkezetet. Merészségében a Dow­ Chemical járt talán az „élen”.. Hat méter magas­ról, egyméter­es sűrűséggel mintegy 80 cm széles, víz­tiszta fóliát lógatott be kb. 200 négyzetméteren. A fólia­­szalagokba 30 centiméteren­ként 5 cm-es „hurkát” he­gesztettek be, amit víztiszta granulátummal töltöttek meg. Megvilágítására váltakozó színű fényeffektusokat al­kalmaztak. A stand látoga­­­tottsága másokhoz hasonlít­va, a nullával volt egyenlő. A nagyfokú konkurrencia a kiállító cégeket a legkülön­bözőbb reklámeszközök be­vezetésére ösztönözte. Ezek közül néhány kirívóan fi­gyelemfelkeltő ötlet érdeklő­désre tarthat számot: a Du­Pont cég a standján egy night-clubra emlékeztető építményt emelt, amelyben, óránként kétszer Du-Pont show-műsor zajlott. A cég a kiállításon egyetlen célt kí­vánt elérni: a Du-Pont cég jó hírnevét tovább növelni. Erre a gondolatra épült fel a program. A belső tér fél­köríves, indigókék kárpito­­zású háromsoros lépcsője szolgált ülőhelyként, maxi­mum nyolcvan néző számá­ra. A műsor mindössze egy négy négyzetméteres, tíz cm magas világító pódium és mögötte két egymás mellé helyezett, kétszer egyméteres filmvásznon folyt. A General Electric egy ré­gi jól bevált és egy nagy­szerű új ötletet kamatozta­tott. Előbb a régiről: — Óránként kétszer, egy elmés szerkezettel több mázsás kö­vet ejtettek rá a próbára ki­tett műanyag lökhárítóra, s a siker egy esetben sem maradt el:­­ a műanyag lökhárító állta a próbát! Az előzőeknél nem kisebb meglepetést váltott ki a Co­­vema-cég ötlete: üzleti part­nerei részére a vásár alatt többször különrepülőgépet indított Milánóba. Az egy­napos programban gyárláto­gatás és városnézés szere­pelt. A légihíd ötlete, amely gyorsan elterjedt. A Kunststoffe '79 még sok más hasznos megoldásra, kezdeményezésre szolgált példával. Főleg a nagy cé­gek prospektusaihoz ,,ne­héz” volt hozzájutni. Szakít­va a megszokott gyakorlat­tal, a termékismertetőit nem rakta ki többek között a BASF, a Hüls, a Gincinnati, a Covema, s még sok más cég. Ezeken a standokon csak névkártya ellenében, vagy bizonyos adatok bedik­tálása, esetleg adatlap kitöl­tése után lehetett hozzájutni a prospektusokhoz. A Hals és a BASF egy hosszú ab­laksor, illetve pult mögött, szakosítva helyezte el infor­mátorait, s a­ szükséges ada­tok szolgáltatása után az in­formátorok, mint az orvosok a receptet, prospektusvényt töltöttek ki, amelynek be­mutatására a prospektustár­ban (automatizált) volt át­vehető a termékismertető. Adós maradtam a magyar kiállítás ismertetésével Nem vallottunk szégyent. Már az sikernek könyvelhető el, hogy a BASF és a Hoechst cég menedzserei megkeres­ték a magyar pavilon veze­tőit, s érdeklődtek, hogy Po­zsonyban és Budapesten vál­lalnák-e részükre hasonló stand építését. Nos, milyen volt a magyar bemutató? Az­­installációs típusának és alapszíneinek megválasz­tása szerencsésnek mondha­tó. A határos kiállítók stand­ján a fehér, a barna, piros színek domináltak. A ma­gyar stand­­ alumíniumezüst szerkezete, fekete alapon zöldben átvilágított szövegei és grafikái, a fekete alapú árutartókon, az élénk színű műanyagtermékek feltűnően kiemelkedtek körn­y­ezetük­­ből. A hatást fokozta még a standközépen felnyúló, feke­te alapú négyzetes torony, amelyen minden irányból jól látható volt az átvilágított piros-fehér-zöld nemzetiszí­­nű Ungarn felirat. (Ongro­­id­ kemény pro­fóliából ké­szült.) Nem lenne helyes el­hallgatni azonban az áru­rendezési terv és a cél­kel­lékek hiányát éppúgy­, mint a magyar stand szemésze­tének vegyes öltözékét. Nem volt szerencsés az elhelyezése a 80 kérdést és feleletet­ tar­talmazó automatizált diave­títőnek. Háttal a közlekedési utaknak, szembefordítva az információval. Legfeljebb csak az informátorokat ,,szó­rakoztatta” abban a néhány percben, amikor csökkent az érdeklődök száma. Az üze­meltetést, az üzleti progra­mok előkészítését és lebo­nyolítását a Chemolimpex végezte, nagy körültekintés­sel és zökkenő nélkül. A MAGYAR standon egy­szerre 12 helyen lehetett tárgyalni, s nemegyszer ki lehetett volna tenni a „meg­telt” táblát. VASS GÉZA KUNSTSTOFFE ’79 Düsseldorfi tapasztalatok Kosos siker Mint ismeretes, a Borsodi Vegyikombinát kollektívája már tavaly novemberben tel­jesítette a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny­­vállalás időarányos részét. A kombinát munkásaitól, mű­szaki gárdájától és kereske­delmi szakembereitől egy­aránt nagy erőfeszítést kí­vánt a nem csekély vállalás határidő előtti teljesítése: terven felül 25 százalékkal növelték exportjukat. Igyekezetük nyomán, a megállapodásoknak megfele­lően terv szerint alakul a magyar—lengyel polimerké­­miai egyezmény keretében le­bonyolódó árucsere. A kor­szerű kazincbarcikai termé­kekért a lengyel partnerek több ezer tonna műszálat ad­nak a magyar feldolgozó üze­meknek. A nem rubel elszá­molású export a tervezett 40 millió dollár helyett a kong­resszusi felajánlás nyomán 50 milliós devizabevételt jelen­tett, s ezt az év végéig 10 százalékkal még túlteljesítet­ték. Jelentős az importmegtaka­rítás is. Termékeik — a pvc­por, a műtrágyák, a maró­nátron és a cseppfolyós klór — előállításához a tervezett­nél kevesebb külföldről be­hozott anyagot használtak fel. A BVK kiváló exportered­­­ményeiben nagy része van a Chemolimpexnek is: közösen működtetett polimerirodájuk rövid és egyhónapos kötések­kel érte el a kedvezőbb ér­­tékesítési árakat. 1980. JANUÁR 3. A­ub­ozüzemben­ Fotó: Kovács Endréné Hosszú évekig gondot jelentett a Tiszai Vegyikombinát fes­tékgyárában az, hogy nem volt elegendő csomagolóeszköz, azaz doboz.­ Az elmúlt év végén kezdték meg a termelést a kombinát új dobozüzemében, ahol évente 35 millió külön­féle méretű festékdobozt állíthatnak elő. A művelődési ház munkája Az elmúlt év decemberé­ben vitatta m­eg az Északma­gyarországi Vegyiművek szakszervezeti tanácsa a Dé­ryné Művelődési Ház éves tevékenységét. Az elvégzett munkáról, a megvalósult cé­lokról számolt be a tanács tagjainak Kasza Sándor, a művelődési ház igazgatója. — Az intézményünk elé kitűzött célok alapvetően he­lyesek voltak. Sikerült a fel­adatok és a lehetőségek ará­nyát megtartani — mondot­ta Kasza Sándor, majd így folytatta: — A marxista világnézet erősítése és a politikai ne­velés érdekében, szoro­sabb munkakapcsolat alakult ki az üzemi KISZ-bizottság­­gal, és valamennyi társadal­mi szervezettel. Ennek ered­ményét az évközi rendez­vények színvonalán, szerve­zettségén lehetett lemérni. Számos előadás segítette dol­gozóink politikai látókörének szélesítését, amelyek a gaz­dasági és politikai élet vál­tozásaival voltak kapcsolat­ban. A társadalmi magatar­tás és a szocialista erkölcs fogalmát elsősorban művelő­dési­ csoportjaink közösségi életének fejlesztésében, a szocialista brogádjaink kultu­rális vállalásaiban tudtuk kamatoztatni. A munkásművelődés fej­lesztésére hirdették meg a „Mindenséggel mérd magad” kulturális mozgalmat. Sike­rült elérni, hogy a Borsodi Vegyikombinát is csatlakozott kezdeményezésükhöz, így a mozgalom túlnőtt a vállalat keretein.­­ Év közben számos elő­adás hangzott el, és ezek se­gítették dolgozóink termé­szettudományos és műszaki érdeklődésének­ fejlesztését. Kiállításainkat mintegy 2700 érdeklődő tekintette meg. Számos művelődési ágazat, m­űvészeti kiscsoport eredmé­nyes munkájáról lehetne szá­mot adni. Ám, egy-két terü­leten van még tennivaló. Cé­lunk csak egy lehet: évről évre növelni a szocialista kultúra, művészet és műve­lődés terjesztését, ezzel­­ elősegítve az egyetemes fej­lődést — mondotta Kasza Sándor. A lW­­­i A­rriercvárosítás útjai nem egyformák. Mindig és min­denütt a helyi lehetőségek,­­adottságok a mérvadók, de a művelődés vívmányait egy­formán kell közkinccsé ten­ni. (i­b) Festékek a lakosságnak ahol az alapanyagellátási-be­­szerzési gondok ellenére, év­ről évre növekszik a terme­ ,­lés mennyisége. Az elmúlt év utolsó napj.,­ján­­ Doktor Károly gyárve­zető örömmel számolt be ar-­­ról, hogy a belkereskedelem igényeit teljes egészében ki­elégítették 1979-ben. Ez any­­nyit jelent, hogy gyakorlati­lag a hazai üzletekben nem volt festékhiány, a vásárlók céljaiknak, igényeiknek meg­felelő termékek között vá­laszthattak. Ennek eddig az egyik „buktatója” az volt, hogy a festékgyárnak nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű, úgynevezett kis kiszerelésű — 0,25 litertől 5 literig — csomagolóeszköz, azaz doboz. Decembertől már egyenle­tesen termel a TVK-ban az új dobozüzem, amelyben évente 35 millió darab, kü­lönféle űrméretű dobozt ál­líthatnak elő a korszerű, nagy termelékenységű NDK gépsorokon. Az üzem teljes egészében ellátja a festék­gyárat ,a nélkülözhetetlen csomagolóeszközökkel, így a kombinát minden eddiginél több terméket szállíthat a belkereskedelemnek, a lakos­ságnak. A második, legrégebben termelő egység a Tiszai Ve­gyikombinátban a festékgyár.

Next