Borsodi Vegyész, 1980. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-03 / 27. szám
2 borsodi DH-tanácskozás A MŰSZERAUTOMATIKA gyáregységben — ahol egyetlen szál vezeték hibás bekötése is milliós károkat okozhat— jól tudják, milyen jelentősége van a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer folyamatosfejlesztésének. Ezért határoztak úgy a Borsodi Vegyikombinát műszerészei, hogy rendszeresen értékelik a DH-val kapcsolatos tennivalók teljesítését. Legutóbb június 20-án vették számba a DH-feladatok elvégzését és meghatározták a következő időszak tennivalóit. A tanácskozáson összegezték azokat az intézkedéseket, amelyeket a program szerint elvégeztek. Ezek sorában említették meg a gőzüzemi mérőköröket, s a cseppfolyósklór-tartály szintkapcsolóinak kiépítését. Bővítették a műszerparkot a CPE-üzemben, a víztisztító üzemben, a lefújtgáz-hasznosító kazánoknál és a vasvázas keverőüzemben. Hasonló munkát végeznek a vinilkloridgyártó üzemben, a központi sóellátásnál, az ATKA .11. kompresszornál és a műanyagfeldolgozó gépeknél. Közben a DINOX-üzem bővítésénél elkészítették a kompresszor rezgésmérőjét. Fontos feladatként tartják számon a DH-felmérőlapok rendszeres és alapos értékelését. Tulajdonképpen nagyon sok, a termeléssel kapcsolatos gondra és akadályra a műszerészek véleményeinek összegzése után jöttek rá a felelős vezetők. A műszerészek úgy látják, hogy a munkahelyi anyagellátás tervezett módja részben belső — ám döntően külső — ok miatt nem valósítható meg. A szállítást ugyanis központosították. Egyes esetekben a termelési időalapot a karbantartás minőségének a terhére fokozzák. Mindezek a gondok nemcsak akadályozzák a műszerészek munkáját, hanem csökkentik is az elvégzett tennivaló minőségét. Másik, a termelést akadályozó probléma a létszámhiány. Az utóbbi időben nőtt a műszerészek feladatköre, ám a létszámuk nemhogy nőtt volna, hanem csökkent. Van olyan időszak, amikor csak túlóra árán szüntethetik meg a műszerek hibáit. A GYÁREGYSÉGI tanácskozáson jelen voltak a műszerészüzemek vezetői, akik megerősítették véleményükkel a panaszok jogosságát. A vállalat vezetői a lehetőségek keretein belül próbálnak megoldást találni a műszerészek panaszainak megszüntetésére. (szántó) A párt-vb napirendjén Takarékos importgazok és a H-tan A NÉPGAZDASÁG egyensúlyi helyzetének elérése érdekében minden vállalatnál az export fokozására, az import csökkentésére törekednek. Ebben a tevékenységben mindig élen járt a Borsodi Vegyikombinát kollektívája. Ezt bizonyítja a PVC-III. beruházás is, amely üzembe helyezése óta egyre nagyobb részt vállal a népgazdaság tőkés relációjú, exportjából. A vállalat pártbizottsága figyelemmel kíséri a kombinátimportszükségletének alakulását, a külföldről származó alapanyagok ésszerű, takarékos felhasználását.. Legutóbb június 26-án, a pártvégrehajtó bizottságnak számolt be F. Kovács László kereskedelmi igazgató, az importanyagokkal való gazdálkodásról. A vállalat kereskedelmi igazgatója elmondotta, hogy az importanyagok beszerzésére készült tervet a népgazdaság egyensúlyi helyzetének elérésére hozott, felső szintű határozatokkal összhangban dolgozták ki. Az első fél évre 505,9 millió forint értékű importanyag beszerzését tervezték. Ezzel szemben a szocialista és a tőkés relációjú vásárlások együttesen sem haladták meg a 479,8 milliót. Előreláthatóan 26 millió forintot takarított meg a vállalat az év első felében. Több mint 9 millió forintért vásároltak vegyianyagokat szocialista relációban. Tőkés országokból pedig 264 millió forint értékű vegyianyag behozatalára szorultak. Csaknem kétmillió forint értékű tartalék alkatrészt vásároltak a szocialista országokból, ám a vállalati géppark vegyes öszszetétele miatt tőkés relációban ez a szám már meghaladta a 83 milliót, öszszességében a szocialista országokból származó import elérte a csaknem 100 millió forint értéket. A tőkés relációjú import 380 millió forintnak megfelelő volt az első fél évben. Ezzel szemben az importanyagok felhasználása mindkét esetben kevesebb volt. A párt-végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés szerint az első négyhavi tőkés importvásárlás elmaradása részben az importengedélyek kései kiadásának, illetve a 11,5 millió forint értékű fajlagos anyagmegtakarítás eredménye. A szocialista importtervet kereken egymillió forinttal „túllépték”. Ez annak a következménye, hogy az első fél évben rendkívül nagy ütemben szállították a sót a Szovjetunióból és Romániából egyaránt. Május végén már az ún. ..előszállított” só menynyisége is meghaladta a 40 ezer tonnát. A nagy mennyiségű só biztonságos raktározása komoly feladat elé állította a sóoldó üzem kollektíváját. A párt végrehajtó bizottság ülésén elhangzott: a jelenlegi információk szerint az idei szocialista relációjú importkeret elegendő lesz. A tőkés importtervet azonban — ha kis mértékben is — túllépik. A kaprolaktám-termeléshez ugyanis 3300 tonna szocialista importból származó fenollal számoltak az év elején. Ezzel szervben eddig mindössze 450 tonnányi érkezett be a BVK-ba. Így a folyamatos termeléshez szükséges, szocialista relációból kiesett fenolt tőkés országokból kell beszereznie a vállalatnak. Tovább növeli az előre nem tervezett tőkés import beszerzését, hogy az Egyesült Vegyiművek elfogadhatatlanul magasra emelte a lágyító árát. A vállalat mészhidrát-szükségletét az NDK-beli szállítások hiánya miatt ugyancsak nyugatról kell pótolni. Ennek ellenére a tőkés relációjú importtervet lényegesen nem haladják túl. EZT A MEGÁLLAPÍTÁST erősítette meg egyébként Töreki Ernő műszaki vezér-, igazgató-helyettes kiegészítő előadása is. Nagyító alatt a készletgazdálkodás Egy vizsgálat tanulságai Jó készletgazdálkodás nélkül nincs jó tervteljesítés. Éppen ezért nem kis felelősség hárul a napi termelőtevékenység során a készletgazdálkodás szakembereire. Ez az a terület, ahol számtalan ellentmondás, vélemény és megnyilvánulási forma váltja egymást. Az áttekinthetőséget sok esetben gátolja a szubjektív megítélés, a praxisra és a kooperációra való hivatkozás. A közelmúltban az egyik vegyipari vállalat pártbizottsága vizsgálni kezdte negyedéves tervének eredménytelenségét. Részletesen elemezte a különböző területek tevékenységét, a termelési tervek realitását, a műszaki és személyi adottságokat, s nem utolsósorban a folyamatos gyártás feltételeit. Hosszan tartó, aprólékos munkával megállapítást nyert, hogy a lemaradás oka 90 százalékban az anyaghiányra vezethető viszsza és csak tíz százalékban volt felfedezhető rossz termelésszervezés. Nagyító alá került a vállalat anyagkészlet-gazdálkodása. Ezután következett az adatgyűjtés, az öszszeállítás, az elemzés és a következtetés. A vizsgálatba bevont szakemberek alapos munkát végeztek és a következőket állapították meg. A vállalat már az év elején indokolatlanul magas nyitókészlettel rendelkezett, a mintegy tizenkétfajta alapanyagból. Huszonháromfajta alapanyagból túlzott biztosítás mutatkozott meg: a műszaki fejlesztésre és az egyéb kutatásokat szolgáló tevékenységre szintén tekintélyes mennyiségű anyagféleség halmozódott fel. Ugyanakkor alapanyaghiány mutatkozott egynéhány „kemény” valutáért értékesíthető terméknél. Ezekből eredően a befejezetlen és a félkész termékek értéke jelentősen megnőtt, más termék gyártásánál pedig lemaradás történt. A felsorolás nem teljes, csupán a legszembetűnőbb alkotóelemeket ragadtuk ki. A vállalati készletek negatív hatású alakulása szinte láncreakciót váltott ki a vállalat gazdálkodásában. A tervezettnél alacsonyabb szintű termelőtevékenység nyereségcsökkenést idézett elő, az új szabályozók „büntető pontjai” pedig további hátrányos hatást váltottak ki. A vállalat pártbizottsága végig következetesen munkálkodott. Az elemzéseknél személyre lebontva vizsgálta azokat az okokat, amelyek az eredménytelenséget okozták. Hasonló esetek elkerülésére személyi változásokat javasolt a vállalat igazgatójának. HASONLó eset elég gyakran előfordul a gazdasági életben, függetlenül a földrajzi helytől, az iparágtól és a vállalat, vagy az intézmény nagyságától. Ami viszont a tanulságot illeti, nem elég hivatkozni a felső szintű rendeletekre, utasításokra. Nem elég a hibákat csak megállapítani és csak intézkedni. Meg kell tanulni elemezni, helyesen következtetni és ha indokolt, személyi változtatással kell javítani a mindennapi gondokon, a jobb munka, a fejlődés érdekében. F. B. Leninvárosban 47 millió forintos költséggel építik fel az új, 16 tantermes általános iskolát. A létesítményt — a tervek szerint — alkotmányunk ünnepén adják át rendeltetésének. Fotó: Szabó Istvánné 7980 iffUVST teljesítették az ötödik ötéves tervet (Folytatás az 1. oldalról) Makra Gábor gyárvezető elismeréssel beszélt az ott dolgozók munkájáról. Ottjártunkkor éppen a négyes műszak dolgozott a polimerüzem központi vezénylőtermében. A kimagasló eredménynek természetesen nemcsak a 4-es műszak vált részesévé, hanem a sok-sok kitűnő szocialista brigád és a folyamatos műszakban dolgozó, valamennyi munkás. Ha valaki ebben a gyárban egy igazán jól dolgozó közösséget keres, olyan sokat talál, hogy nehéz kiválasztania a valóban kimagasló eredményűeket. Az elmúlt évet például ismét túlteljesített termelési tervvel fejezték itt be. A közelmúltban még a tisztasági verseny első díját is megnyerték. A központi vezénylőteremben a Béke szocialista brigád tagjai csendben figyelik a műszereket. Egyikük egy nagyméretű naplóba jegyez termelési adatokat. — Június 11-én nem a négyes műszak volt Lnt. — mondja Mécsei József brigádvezető —, de már az előző nap tudtuk és vártuk az eredményt. Azt hiszem, legalább annyira örültünk, mint az akkor dolgozó kettes műszak. Azt hiszem, ennek a termelési sikernek elsősorban az az oka, hogy jó kapcsolat alakult ki a brigádok és a gyár vezetői között. Ez az emberi kapcsolatokon túl jó tájékoztatást is jelent. Azt, hogy mindenről pontosan informálják a dolgozókat. — Évek óta nem volt itt baleset,s a legjobb újítónak számít a négyes műszak — mondja Zsíros Sándor főművezető. Az elmúlt évben újítási tanúsítványt kaptak, s jelenleg is folyamatban van egy ésszerűsítési javaslatuk megvalósítása. — Fontos, hogy az itteni dolgozók odafigyeljenek a munkavédelemre, hiszen ebben a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes üzemben nem is lehet másképpen dolgozni. Szeretném kihangsúlyozni — szól közbe Bóka Sándor művezető —, hogy ezen a műszakon sok jól képzett tűzoltó dolgozik. Legtöbb esetben képesek arra, hogy saját maguk lokalizálják a váratlanul és ritkán előforduló tűzeseteket. Megszólal az egyik hangszóró, s egy fiatal női hang számokat mond a készülékbe Az adatok a naplóba kerülnek. — Mi örülünk ezeknek a számoknak — mondja a brigádvezető —, mert ez azt jelenti, hogy egy tonnával közelebb kerültünk az éves operatív terv teljesítéséhez. A labor ugyanis ekkor vizsgálja meg a polietilén minőségét, s mi ezekhez a számokhoz viszonyítunk a minőségi paramétereken. A Béke szocialista brigádról még annyit, hogy 1976- ban elnyerték a Vállalat Kiváló Brigádja címet, s eddig már négyszer kaptak arany fokozatot. A polietiléngyárban azonban még sok hozzájuk hasonló kollektívát találunk. * 1 Vadas Zsuzsa Szenklidínlik Dinamikus növekedés A magyar ipar, s ezen belül a vegyipar egyik legdinamikusabban fejlődő gyára a Tiszai Vegyikombinát, amelyet a jelenleg ismert, legkorszerűbb, világszínvonalú technológiák jellemeznek. A kombinátot gyakran érik olyan megjegyzések, hogy „... könnyű nekik, teljesen új gyár.. ." Ezek, s a hasonló megállapítások nem helyénvalóak. Ugyanis a TVK- ban már akkor megkezdték a termelő kapacitások intenzifikálását, amikor más iparágakban és a vegyiparban is elsősorban az extenzív fejlesztések voltak előtérben. Ennek következtében a festékgyár eredeti, évi 6 ezer tonnás kapacitását több mint 50 ezer tonnára növelték. A nitrogénműtrágya-gyár kapacitását — amely eredetileg évi 100 ezer tonna ammónia volt — saját erőből bővítették. A végrehajtott intenzifikálás révén két és félszeresére — 250 ezer tonna ammónia és ennek megfelelő műtrágya előállítására — növelték. A polietiléngyárat évi 24 ezer tonnás kapacitásra építették. Saját elgondolásuk alapján olyan sikeresen intenzifikálták, hogy a termelés a duplájára nőtt. Az olefingyár az eredetileg tervezett évi 250 ezer tonnás kapacitás helyett — az eredményes fejlesztések következtében — 1979-ben 266 ezer tonna etilént adott a népgazdaságnak, így érthető, hogy a rubelelszámolású export értéke ebben a tervidőszakban 3 milliárd 500 millió forintot, a nem rubelelszámolású exporté pedig 7 milliárd 800 millió forintot tett ki A dollár elszámolású exportnál kiemelkedő a devizakitermelési mutató, öt év átlagában egy dollárt 25 forintért „termeltek ki” a TVK-ban. Előkészületben a polipropilén II. A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökségi ülésén jóváhagyta a Tiszai Vegyikormbinát hitelkérelmét, amelyet a polipropiléngyár második lépcsőjének megépítésére adtak be. Ősszel már kezdik is építeni a polipropilén II. üzemet, amely — hasonlóan a már meglevő gyárhoz —, negyvenezer tonna polipropilént termel majd évenként. Az építkezés és a szerelés 1983. március 31-ig fejeződik be. Ez egyúttal a gépek üzembe helyezését is jelenti. Ezt a dátumot féléves próbaüzem követi, s teljes kapacitással szeptember 30-án kezdi meg majd üzemelését a polipropilén gyár. — Ez az időszak a megalapozott előkészítési munkákat jelenti — számolt be Tímár Ferenc beruházási főosztályvezető. — Jelenleg öt külföldi céggel folynak tárgyalások. Augusztusban kezdődnek a második és harmadik lépcsős műszaki tárgyalások, s a feldolgozott ismeretek alapján újra megvitatjuk majd a szerződéstervezeteket. El kell döntenünk, hogy melyik felel meg a népgazdasági, és a vállalati érdekek,nek a leginkább, s hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb árban és műszaki tartalomban. — A polipropiléngyár első üzemének építését a Lurgi cég végezte. Az újabb gyár építésére is tett ajánlatot ez a cég? — Természetesen. Akkor elégedettek voltunk munkájukkal. Ám a vegyipar rohamosan fejlődött az azóta eltelt időszakban, s nekünk ebben a rendkívül szellemienergia-igényes időszakban az a feladatunk, hogy a legkorszerűbb és leggazdlglásosabb megvalósítást válasszuk, az öt külföldi cég ajánlata közül. Ebben a munkában jelentős részt vállalt magára a beruházási igazgatóság fejlesztési főosztálya. Valamennyi előkészítő tárgyalást közvetlenül az itt dolgozó munkatársak bonyolítanak le. — Ezekben a hónapokban számos szerződést kötöttek a különböző kivitelező vállalatokkal. Legutóbb a VEGYÉPSZER vezetője és a TVK vezérigazgatója írta alá a szerződést. — A beruházás átfutási ideje meglehetősen szűkre szabott. Ezért mindent előre meg kell alaposan szerveznünk, s gondoskodnunk kell a tervező és a kivitelező vállalatok jelenlétéről A kapacitásbiztosítás érdekében kötöttünk és kötünk ezután szerződést. Ez valójában előszerződést jelent, s tájékoztatást ad a várható feladatokról. Az egyik jelentős technológiai kivitelező lesz a VEGYÉPSZER a másik a GYGV valamint a 31 számú Állami Érítéipuri Vállalat, a Közmű- és számos szakipari vállalat. A beruházás sikere érdekében szeretnénk ebben az időszakban minél alaposabban elvégezni az előkészületi munkákat, ősszel megkezdjük a mélyépítési munkálatokat is. .. — Vadas —i