Borsodi Vegyész, 1981. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-08 / 1. szám
2 Balla István 1928-1980 Szegényebbek lettünk. Egy igaz ember, egy kommunista távozott el közülünk. Nagyszerű eredményeket, jól összekovácsolódott kollektívát, példamutató magatartást hagyott örökül, és maga után hagyott egy mély űrt, amelyet megtölteni áldozatos többletvállalásokkal utána nehéz lesz. Hosszú, küzdelmes és ugyanakkor tartalmas munkáséletet élt Balla István, az Északmagyarországi Vegyiművek Agrárrészlegének pártalapszervezeti titkára, csoportvezető. Pácinban született 1928. december 21-án. Érett fejjel, 25 éves korában nehéz, göröngyös úton jutott el Sajóbábonyba, az ÉMV-be. A szülői házból hozott kemény munkásakaratot és kitartást új munkahelyén is folytatta. A segédmunkás Balla István szorgalommal dolgozott és tanult, vegyipari szakmunkássá vált. Példamutató magatartására hamar felfigyeltek és csoportvezetői beosztást kapott. Szakértelmét, szorgalmát mindig azon a munkahelyen hasznosította, ahol a vállalatnak szüksége volt rá. A gazdasági munkában, a politikai és a társadalmi életben, a közösségi célok valóra váltásában mindenütt és mindenkor az élen járt. Az önzetlen munkát, a többletvállalásokat fémjelzi sok kitüntetése, oklevele. 1955-ben lépett a párt soraiba, 1963-tól Sajóbábony nagyközség pártszervezetének titkára, majd 1980-tól az Agyérrészleg alapszervezeti titkára volt. Egy évtizeden keresztül — haláláig — a vállalat pártbizottságának és végrehajtó bizottságának is a tagja volt. Az 1958-ban alakult sajóbábonyi munkásőrség alapító tagja, szocialista brigádtag, szakszervezeti aktivista. Munkát munkára halmozott, és lelkiismeretesen elvégezte. Idejét a család, a feleség, két lánya, unokái, és a társadalmi munka között osztotta meg. Nem érezte a fölötte elszálló éveket, fiatalosan, töretlen lendülettel segítette a vállalat megújulását, agitált, küzdött és érvelt a jobbért. Hirtelen ragadta el a halál. Az évtizedeken keresztül tartó szüntelen túlterhelés egyszerre, robbanásszerűen bosszulta meg magát. 52 éves volt. Az utódok, s mindazok, akik megismerték, néma fejhajtással adóznak Balla Istvánnak, és emlékét kegyelettel megőrzik. Eredményes év, tartalmas beszámoló borsodi Az újérfüzed küszöbén A TISZAI VEGYIKOMBINÁT műszer-automatika főosztályinak műszerésze: a kombinát valamennyi egységében jelen vannak, s munkájuk minősége döntően meghatározza a termelési helyzetet. Egy-egy hibás műszer vagy jelzőkészülék nemcsak a termelést akadályozza, hanem veszélyezteti az üzembiztonságot is. Mindez azonban nagyon ritkán fordul elő, ugyanis a műszerautomatika főosztály szakemberei a javítási feladatok teljesítése mellett, rendkívül nagy gondot fordítanak a karbantartásra, az üzembiztonság fokozására. Többek között erről is szó volt a főosztály pártalapszervezetének decemberben megtartott beszámoló taggyűlésén. A főosztály kommunistáinak egyesztendei munkáját értékelő, jól sikerült taggyűlést Magyari István nyitotta meg, majd Polák István párttitkár ismertette a beszámolót. A párttitkár elmondotta, hogy a főosztály tevékenységét a nagyarányú felújítások, új berendezések telepítése, a műtrágyagyári, olefingyári nagyjavítások és a napi karbantartási feladatok ellátása határozta meg. A pártalapszervezetek vezetősége az eltelt időszak alatt a XII. pártkongresszus határozatainak megfelelően dolgozott. A beszámoló taggyűlésre való felkészülés során a pártvezetőség, a pártcsoportbizalmiakkal közösen elbeszélgetett a párttagokkal az üzemi, főosztályi, vállalati gondokról, valamint a személyes problémákról. Az elbeszélgetések alkalmával szó volt a pártélettel kapcsolatos igényekről, s a szocialista társadalom aktuális kérdéseiről. A főosztály pártalapszervezete — amelyben csaknem félszáz kommunista tevékenykedik — az elmúlt évi politikai munkát a felsőbb pártszerv, a nagyüzemi pártbizottság irányítása mellett végezte. A munka tervszerűsége érdekében feladataikat még az év elején rangsorolták, s valamennyi tennivaló elvégzésére határidőt és reszortfelelőst jelöltek meg. A tavaly megtartott taggyűléseken, vezetőségi üléseken, pártcsoport-megbeszéléseken az alapszervezet fejlesztésére, munkamódszerének tökéletesítésére törekedtek. A pártalapszervezet feladatai sorában fő helyet kapott a gazdasági munkát segítő tevékenység. A pártbizottság cselekvési programja alapján valamennyi rájuk tartozó feladatot teljesítették. A gazdasági vezetőkkel közösen részt vettek az átcsoportosításokban, a munkaerő-tartalékok feltárásában. Az új gazdasági szabályozó rendszert valamennyi termelési tanácskozáson és politikai oktatáson ismertették. Hatékony támogatást nyújtottak a szocialista munkaverseny kibontakozásához. Segítettek a főosztály kollektíváinak a takarékossági mozgalomban, feltárták az elfekvő anyagokat, és felhívták a figyelmet az energiatakarékosság lehetőségeire. A politikai agitációs munkában is nagy gondot fordítottak a karbantartási feladatok minőségének fokozására. Eredményesnek bizonyult a főosztály kommunistáinak gazdasági agitációs munkája. A pártcsoportok jól mozgósítottak az időszerű gazdasági feladatokra. A munkaerő-átcsoportosításoknál időben megfelelő tájékoztatást kaptak a dolgozók. A pártcsoportok tagjai az elsők között ismerték meg az új feladatokat, és ennek megfelelően helyesen alakították környezetük véleményét. A TARTALMAS BESZÁMOLÓ elhangzása után egymást követték a hozzászólások. A felszólalók sorában volt Virágh László, Bíró József, Koppány Sándor, Kákács Gyula, Tóth Imre, Simon Balázs, Takács Géza, Sebestyén Kálmán és Molnár László. Valamennyien a közösségük eredményeiről és gondjairól szóltak vagy a beszámolót egészítették ki. Végül Polák István párttitkár választ adott a kérdésekre. (szántó) Iskolákat patronálnak Több millió forint fejlesztésre, építésre Miért ismeretes, a Tiszai Vegyikombinát szocialista brigádjai évek óta patronálják a leninvárosi és a környékbeli iskolákat, óvodákat és a különböző gyermekintézményeket. A vállalat minden esztendőben több millió forintot költ a gyermekintézmények fejlesztésére, új óvodák építésére nemcsak a városban, hanem azokban a községekben is, ahol nagyszámú TVK-s dolgozó él. A vállalat párt- és gazdasági vezetőihez gyakran érkeznek meleg hangú köszönőlevelek, amelyekben a kombinát kollektíváinak segítőkészségét méltatják. Ilyen levelet kapott a napokban Csősz Gábor, a nagyüzemi pártbizottság titkára dr. Kozaróczy Gyulánétól, a tiszakeszi általános iskola igazgatójától. A levélben azt írják, hogy a leninvárosi kombinát szocialista brigádjai és a tiszakeszi iskola évek óta szoros kapcsolatot tart. A vöröskeresztes alapszervezetek és a szocialista brigádok a Télapó-ünnepek alkalmából, és a gyermeknapon meglátogatták a tiszakeszi diákotthont, amely most már napközi otthon lett. Az itt levő, hátrányos helyzetű és nehéz anyagi körülmények között élő gyermekeknek igazi örömet szereztek látogatásukkal. A kombinát kollektívái nemcsakanyagilag támogatják az iskolát, hanem személyes kapcsolatok kialakítására is törekednek. A Rajk László szocialista brigád több alkalommal rendezett vetélkedőt az iskolában, s ha szükség volt rá, a helyi társadalmi munkaakciókból is kivették részüket. 1980 decemberében Horváth Henrikké, a nagyüzemi Vöröskereszt-bizottság titkára szervezésében a KLKM főosztály Analitika, Iljics. Mikroszkóp, Derkovits, a műszerautomatika. Krt&.sutfu a Hotel Cletin kollektívája, a festékgyári Várnai Zseni, Schönherz Zoltán, Hámán Kató, Ady Endre szocialista brigádok és vöröskeresztes alapszervezetek képviselői látogatták meg a tiszakeszi napközi otthont. Látogatásukkal és ajándékaikkal 140 napközis gyermeknek szereztek örömet, amelyet az iskola vezetése és a gyermekek nevében dr. Kozaróczy Gyulánné köszönt meg. A városi tanács megtárgyalta Tömegétületés, vendéglátás Darálón SOKRÉTŰ IGÉNYEKET kell kielégítenie Kazincbarcika kereskedelmi hálózatának, hiszen az elmúlt öt esztendő alatt 16 százalékkal nőtt a város lélekszáma. A ma már 42 ezer lakosú, s állandóan dinamikusan fejlődő ipari településnek nagy a vonzáskörzete is. Lépést tartott-e a kereskedelmi hálózat fejlődése az igények növekedésével? Javult-e az ellátás színvonala az elmúlt tervidőszakban? Megfelelően valósulnak-e meg Kazincbarcikán a kereskedelempolitikai irányelvek? E kérdésekkel foglalkozott múlt évi utolsó ülésén a városi tanács. A valamennyiünket leginkább érintő, mindennapos problémakörrel, a lakosság élelmiszer-ellátásának helyzetével és gondjaival korábban már lapunkban is foglalkoztunk. Legalább enynyire fontos feladatként kezeli a tanács a tömegétkeztetés helyzetének javítását, a vendéglátás helyzetének vizsgálatát. Korszerű önkiszolgáló étteremmel a város nem rendelkezik. Hiányzik egy minden igény kielégítésére alkalmas vendéglátóegység. A tapasztalat az, hogy a meglevő éttermek csaknem azonos színvonalon — s tegyük hozzá: nem nagy sikerrel — működnek. Csökkent az étkezést igénylők száma. Ami ugyancsak lényeges kérdés: kedvtelően változott-e a gyermekétkeztetés helyzete az elmúlt években érvénybe lépő, ösztönző kormányhatározatok alapján? E témakörrel is részletesen, foglalkozott a tanács. Megállapította, hogy bár mutatkozott némi fejlődés, ez még nem érte el a várt szintet. A város különböző területein — vállalati és szövetkezeti beruházásokkal — pavilonok, faházak is igyekeznek betölteni különféle vendéglátó. ..hézagpótló” szerepet a nagyobb éttermek mellett. A kazincbarcikai vendéglátás jelenlegi helyzetéről azt állapíthatta meg a városi tanács testülete, hogy nem mindig megfelelőek a higiéniai körülmények, s a kulturáltság is nemegyszer vitatható. Állandóan visszatérő probléma: az osztályba soroláshoz szükséges feltételek nincsenek mindig biztosítva. Ahhoz, hogy a vendéglátás a jelenlegi „holtpontról” kilépjen, az ellátás színvonalának növelésére, a vendéglátó szervezetek hatékonyabb tevékenységére van szükség. A ruházati cikkek legfőbb forgalmazója a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. A helyi ipar is tart fenn kisebb üzleteket, s jelentős forgalmat bonyolít le a kismar és a magánkiskereskedelem. A Fő téri új üzletház megnyitásával javult a lakástextil- és népművészeti, háziipari cikkekből az ellátás, összességében azonban, a kínálat, a választék ma még nem mindig elégíti ki az igényeket. A LEHETŐSÉG a ruházati cikkek ellátásának bővítésére, a választék növelésére adott — állapította meg a tanács. A közelmúltban úgynevezett profiltisztítást hajtottak végre a Kazinc Áruházban. Ugyanakkor a kereskedelmi szerveknek a hagyományos beszerzési csatornák mellett a megyei és a helyi lehetőségeket is jobban igénybe kell venniük. —gyárfás— mi. január *. Írta: dr. Tolnai Lajos, a megyei partbizottság osztályvezetője Küzdelmes, de eredményekben gazdag esztendő, tervidőszak és évtized áll mögöttünk. A világgazdaságban válság dúl, amely nem hagyta érintetlenül hazánkat sem. Az eddigi, tipikusan túltermelési válságok sorában alapöstően és minőségében új keletkezett: a hiány válsága, amely nem nélkülözi a részleges túltermelés jegyeit sem. Erre a jelenségre sem a kapitalista világnak, sem a marxista ismeretelméletnek nem voltak kategóriái. A rendszerek politikai elemzőkészségén, szintetizáló képességén és alkalmazkodókészségen állt, vagy bukott a gazdaság stabilitása. Közös jellemzőnk volt, hogy mindnyájan tartalékainkhoz nyúltunk, majd a megoldások alternatíváit próbáltuk ki. Ezek során sok ország eljutott a tartalékok feléléséhez, a pénzügyi egyensúly megbomlásához, az eladósodás felső határához, sőt — egyesek — a tömegek politikai tűrőképességének végéhez. A legfejlettebb tőkés országok is csak nagyarányú infláció és munkanélküliség árán voltak képesek úrrá lenni a körülményeken úgy, hogy egy hosszan elnyúló recessziós folyamattá változtatták a válságot. Adósságaink nekünk is keletkeztek. De addig, míg a tartalékok extenzívv formáit — a hiteleket, a felhalmozás csökkentését, a készletek visszafogását — bevezettük, elkezdtük az intenzív tartalékok — a hatékonyság, a termékszerkezet-váltás, a tőkésexport-növelés — feltárását. Pártunk XI. kongresszusának nyománszületik azok a t géffplfikö' vet' 'jé Teniö ' TiciTározatok, amelyek a gazdálkodás új irányait szabták meg. A XII. kongresszus megerősítette ezt az irányvonalat. Megyénk dolgozói tettekkel is kifejezésre juttatták, hogy értik pártunk gazdaságpolitikáját, helyeslik és cselekvően támogatják azokat a terveket, amelyeket a gazdasági egyensúly javítására kidolgoztak. A tervidőszak lezárásakor megyénk gazdaságáról megállapíthatjuk, az öt évre elénk kitűzött feladatokat megvalósítottuk, bővültek és korszerűsödtek termelőalapjaink. A tervezett 75 milliárd forint beruházása megtörtént, a szükséges irányba fejlesztve a megye műszaki színvonalát, termékösszetételét. Az elmúlt évtized összességében a nagyberuházások időszaka volt számunkra. Klasszikus termelőstruktúránk megújult a kohászati és bányászati rekonstrukciók révén, mellette az ország vegyiparának büszkeségei születtek meg megyénkben, döntően költségeken és határidőkön belül. Az Olefinmű, a PVC—III. létesítmény, a poluretán és intermedier rekonstrukció, a Tiszai Kőolajfinomító azt jelentette, hogy a vegyiparon belüli szerkezet is átalakult, az eredeti , zömmel műtrágyagyártó kapacitások bővülése mellett is a szénhidrogén-származékok, a műanyagok és növényvédő szerek váltak meghatározóvá. Borsodnak nemcsak az ipari, hanem a vegyipari potenciálja is nőtt. A vegyipar részesedése a termelési értékből meghaladta a 40 százalékot, a tőkés exportból részvétele az 1975-ös 16 százalékról 1980-ra elérte a 42 százalékot. Vegyiparunk dolgozóinak feladata, hogy őrizzék, erősítsék ezeket az eredményeket, ezt a potenciált. Tapasztaljuk, hogy elindult egy vállalatok közötti integrációs folyamat, amely a technológiák szoros kapcsolata mellett a kollektívák kapcsolatában, egymásra utaltságában nyilvánul meg. Szerintünk az integráció az egyik terület, melyben beláthatatlan lehetőségeink vannak. Észre kell vegyük: mi nem egymásnak, hanem a világgazdaságnak vagyunk versenytársai és ebben a versenyben az összefogás, együttműködés, a kooperáció növelése segít győznünk. Vállalatainknál elkészültek a középtávú és éves tervek, egyeztetésük folyamatban van. Melyek azok a fő motívumok, melyeket ezek során ki kell emeljünk? A vállalati magatartásban érzékelnünk kell, hogy a KGST és a „harmadik” világ országaiban az élelmiszer, illetve annak megteremtése stratégiai feladat. Látjuk azt is, hogy vegyiparunk és a magyar élelmiszergazdaság egyre szorosabb kapcsolatban áll. Önként adódik tehát, hogy ezen országok piacán — mint „kemény” cikkel — komplex agrokémiai rendszerekkel jelenjünk meg, hiszen ehhez Borsod vegyiparában a dréncsőtől a növényvédő szerig a legtöbb termék rendelkezésre áll, de jelen van a magas szintű agrárkultúra is. Feladatunk, hogy a magyar népgazdaságot és a világpiac igényeit együttesen szemlélve elégítsük ki úgy, hogy a minőség mindenkori mércéje a világpiac értékítélete legyen. Ezeken belül, tovább kell növelni a magyar feldolgozó ipar alap- és féltermékeinek, valamint a közvetlen késztermékfogyasztóknak az ellátását, benne mezőgazdaságunk növényvédő szereinek és műtrágyáinak mennyiségét és választékát. Folytassuk a feldolgozottság növelését olyan technikával, mely a hatékonyság szintentartását biztosítja. A termelés bővülésének, versenyképes termékek esetén csak az alapanyag-ellátás szabhat korlátokat. A termelést szűk keresztmetszetek feloldásával, rekonstrukciókkal, az alap kapacitások további „olcsó” bővítését kell megvalósítani. A piaci munka javításával növelni kell a tőkés exportot, közben fokozni az importkiváltási törekvéseket. Mint a megye legnagyobb energiafogyasztó ágazatában, legalább ilyen fontos az energiatakarékosság tartalékainak feltárása, a termékek energiatartalmának csökkentése. Lényegesnek tartjuk a jelenlegi innovációs folyamat magas szintű folytatását. Ehhez szükséges szem előtt tartani, hogy ha rendelkezünk olyan beruházási feltételekkel, melyek rövid megtérülést és gyors felépítést tesznek lehetővé, ne „kíméljük” a bankot, mert ez egyúttal a magyar népgazdaság érdeke is! E korántsem teljes felsorolásnál is fontosabb, hogy azok a kollektívák, melyek annyi sikert, szép eredményt és dicsőséget hoztak megyénknek, magukénak érezzék a terveket, harcoljanak megvalósításáért, a vezetés pedig biztosítsa ehhez a feltételeket. Most, az új év, tervidőszak és évtized kezdetén előre tekintünk Egy fokkal feljebb lévünk a szocializmus építésében és további lépcsők állnak előttünk, nagyobbak a feladatok is az előzőknél, de mi megtanultunk igazodni, felnőni a feladatokhoz ez a legnagyobb eredményünk. Ez ad hitet, hogy folytassuk megkezdett munkánkat erőben, egészségben és sikerrel!