Borsodi Vegyész, 1981. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1981-07-02 / 26. szám

2 borsodi ! Kihelyezett vb-ülés A közelmúltban az MSZMP Leninvárosi Végrehajtó Bi­zottsága Dóka Ferenc, első titkár vezetésével a Tiszai Kőolajipari Vállalatnál tar­totta meg soron következő ülését. Az egyetlen napirendi pont előadója Farkas Kálmán igazgató volt, aki tájékoztat­ta a jelenlevőket a TIFO ter­mékszerkezetének korszerű­sítéséről, s a további fejlesz­tési elképzelésekről. . Az igazgató beszédében hangsúlyozta, hogy — figye­lembe véve a VI. ötéves terv energetikai koncepcióit, a fű­tőolaj- és gázfelhasználás or­szágos arányainak módosulá­sát —, a vállalat alapvető feladata és törekvése olyan technológiai módosítások, fej­lesztések realizálása, amely a motorhajtóanyagok kihozata­li arányának növelésére irá­nyul. Ennek érdekében az OKGT döntése alapján, közel 1 milliárd forintos beruházás valósul meg majd a­ TIFO- nál. A termékskála további bővítése érdekében megkezd­ték az úgynevezett metilter­­cier-butiléter (MTBE), mint motorhajtóanyag-komponens gyártó üzem építését és kivi­telezését. További lehetőség adódik még a jövőben egyéb petrolkémiai, illetve interme­dier termékek előállítására is, így központi döntésre vár az etilmerkaptán-gyártás előké­szítése, valamint az üzem fel­építése. A TIFO termékskálá­jának bővítésében nagy sze­repe van a nyírbogdányi gyáregységnek is, hiszen az aránylag kis mennyiségű, de rendkívül exportképes és gazdaságos importkiváltó ter­mékek ebből a gyáregységből kerülnek a piacra. Éppen ezért fontos feladat Nyírbog­­dányban a termékek meny­­nyiségének mielőbbi növelé­se.­­ Befejezésül a Leninvárosi­­ Párt-végrehajtó bizottság elis­merését fejezte ki a vállalat­nak ez irányban végzett eddi­gi munkájáért és megállapí­totta: a TIFO termékszerke­zetének hosszú távú módosí­tása a népgazdaság energeti­kai koncepciójának, a tovább­­feldolgozáshoz rendelkezésre álló beruházási keretek függ­vénye. — soltész — NEB-vizsgálat (Folytatás az 1. oldalról) Említsünk meg csupán fi­gyelmeztetőként néhány ma is észlelt hibát. Jó dolog, hogy az edelényi gimnázium konyhája a Borsodi Vendég­látóipari Vállalat kezelésébe került. Az már viszont ked­vezőtlen jelenség, hogy az étkeztetés személyi feltételei, a dolgozók szakmai ismere­teinek bővülése nem válto­zott ... Igaz viszont az is, hogy igyekeztek sokat tenni azért, hogy az egészségesebb táplálkozás érdekében meg­változzék az étrend, a fel­használt nyersanyag-összeté­tel a zöldség, a gyorstölcsfé­­lék és a tejtermékek javára „billenjen”. , Az utóvizsgálat idején már csak a barcikai Ságvári Gim­názium rendelkezett saját kezelésű konyhával. Az új tanévtől kezdve azonban ez I is a vendéglátóipar „fennha­­j­­ósága” alá kerül, így az­ I után már csak tanulságkép­pen érdemes megemlíteni, hogy az utóellenőrzés során kiderült: a kalkuláció to­vábbra is a korábbi tapasz­talatok alapján történt, s nem szereztek be receptúra­­könyvet. Reméljük, az új tanévben tovább javul a diákétkezte­­tte színvonala ...­ ­a gyártás . A párt-vb ülése a BVK-ban Növekvő feladatok Napirenden: a VI. ötéves terv — az üzemi demokrácia — az első félévi gazdálkodás — az MSZBI tagcsoport munkája Az elmúlt héten kétszer tar­tottak párt-végrehajtó bizott­sági ülést a Borsodi Vegyi­kombinátban. Amint azt az alcímek is mutatják, rend­kívül fontos kérdéseket tár­gyalt, vitatott meg a testület; június 23-án mindössze egy, de igen jelentős napirenddel foglalkozott: a kombinát VI. ötéves tervjavaslatával. Ezen a testületi ülésen részt vett Tímár Vilmos, a megyei párt­­bizottság képviselője és Szén­égető József, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság titkára. A szakszervezeti bizottság és a főbizalmi testület részére ké­szített VI. ötéves tervjavaslat anyagához dr. Tolnai Lajos, a vállalat vezérigazgatója fű­zött szóbeli kiegészítőt. Töb­bek között arról szólott, hogy a BVK rendkívüli erőfeszíté­seket tesz a dinamikus fej­lesztés, A FEJLŐDÉS ÉRDEKÉBEN, s erre lesz szükség a jövőben is. Hangsúlyozta, az elkövet­kező időszak rendkívül nagy feladatait, a vezetés, az egész kollektíva felelősségét, mi­közben alapos tájékoztatást adott az energia, az ár, az ön­költség, az export és az im­port problémáiról, várható alakulásáról, amelyek a BVK munkáját is befolyásolják. Fontos — hangsúlyozta töb­bek között —, hogy olyan fejlesztési irányokat köves­sünk, amelyek a stabilitást eredményezik. S az is lénye­ges feladat, hogy megszüntes­sék a veszteségforrásokat, egyszóval: az új tervidőszak­ban nagy erőfeszítésekre lesz szükség. A vita során dr. Fekete Gá­bor, gazdasági vezérigazgató­helyettes is kifejtette véle­ményét, ismertette a gazdál­kodás leglényegesebb terüle­teinek gondjait, a lehetősége­ket, s hangsúlyozta: bízik a terv megvalósításában, a kombinát kollektívájának munkájában. Valamennyi vb-tag véle­ményt mondott a tervjavas­latról, amely valóban a rea­litásokra épül és számol a ha­zai és a nemzetközi piac vál­tozásaival. Makai Gyula pél­dául,­­ aki a gazdaságpoli­tikai bizottság véleményét tolmácsolta — kifejtette azt a véleményét, hogy a tervet csak úgy lehet teljesíteni, ha annak lényegét, céljait az egész kollektíva megismeri. Nem utolsósorban szükséges A MARKETING TEVÉKENYSÉG FOKOZÁSA, — ez a gazdaságpolitikai bizottság véleménye is. Krup­pa László elmondotta, hogy a tervjavaslatot a párt­vezető­ségek titkáraival is megbe­szélték, s az a vélemény ala­kult ki: e mellé a terv mellé fel lehet „sorakoztatni” az embereket, azonban fokozni kell a kereskedelmi tevékeny­séget is. A vita, az eszmecsere során csaknem valamennyi vb-tag megemlítette, hogy a nép­gazdasági egyensúly javításá­hoz a BVK-nak is hozzá kell járulnia, ezért is nagy fele­lősség hárul az egész válla­latra. A munkához van meg­felelő erő, jó kollektíva. Töb­ben a tartalékok feltárásának fontosságát hangsúlyozták. Tímár Vilmos is alapos elemzést adott a BVK VI. öt­éves tervjavaslatáról, ame­lyet részletesen tanulmányo­zott. Többek között ezeket mondotta: a tervjavaslat nagy önbizalmat és optimizmust mutat, számol a lehetőségek­kel, a tartalékokkal és a prob­lémák ellenére magasabb nye­reséget tervez. Ezt a tervet valóban ki lehet vinni a dol­gozók elé és ezt kell tenni, hi­szen lényeges, hogy az em­berek érezzék, milyen erőfe­szítéseket kell tenniük, min­denkinek a maga területén. Szénégető József is azt mondotta, hogy a terv az ösz­­szes gazdasági ismeretek bir­tokában készült, optimista terv, s a megvalósításhoz megfelelő mozgósításra van szükség. .Mérten János, a pártbizott­ság titkára összefoglalójában elmondotta, nem dogmáról, hanem olyan tervről van szó, amelynek IGAZODNIA KELL AZ IGÉNYEKHEZ, a lehetőségekhez, és ez telje­síthető, de valóban nagy je­lentősége van a belső tartalé­kok feltárásának, a kollektí­va összefogásának. Másnap, június 24-én, a párt-végrehajtó bizottság ál­tal elfogadott VI. ötéves terv­javaslatot a főbizalmi testü­let is elfogadta. A június 25-én megtartott végrehajtó bizottsági ülés az üzemi demokrácia gyakorlati megvalósításának tapaszta­latairól, a vállalat I. félévi­ gazdálkodásáról és az MSZBT- tagcsoport tevékenységéről tárgyalt. Az üzemi demokrá­cia megvalósulásának tapasz­talatait összegző jelentés azt állapította meg, hogy a kom­binát területén az üzemi de­mokrácia gyakorlása, a lehe­tőségek biztosítása megfelelő­en van szabályozva, és dön­tő többségében megfelelően is érvényesül a munkahelyeken. A jelentés, amely a szakszer­vezeti bizalmiak megnöveke­dett jog- és hatásköréről, s ezek érvényesüléséről is szá­mot ad, azt is megállapítot­ta: az üzemi demokrácia kü­lönböző fórumai rendszere­sen működnek, a szakszerve­zeti bizalmiak tevékenysége jó, véleményezési, javaslatté­teli jogukkal a bizalmiak meg­felelően éltek az elmúlt idő­szakban. Az ellenőrzési jog gyakorlása terén azonban még nem kielégítő a tevé­kenységük.­ Tamók Gyula szóbeli kiegé­szítőjében arról is tájékoztat­ta a végrehajtó bizottságot, hogy a felsőbb szervek kép­viselői is úgy vélekednek: a BVK-ban jól­­ ÉRVÉNYESÜL AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA így nem véletlen, hogy kísér­leti jellegű, fontos feladatok­­­­kal is megbízzák a kombinát szakszervezeti bizottságát. Mérten János, pb-titkár azt a véleményét fejezte ki, hogy a tapasztalatok szerint javult a dolgozók érdekképviselete, a munkamegosztásban is ja­vulás történt, a bizalmiak és a főbizalmiak valóban az ér­demi feladatokkal foglalkoz­nak. Szükséges azonban, hogy javuljon a fiatalok érdekkép­viselete, s hogy a bizalmiak határozottabban álljanak ki a vállalat érdekei mellett. Az is fontos, hogy a kollektívák jobb tájékoztatást kapjanak, nem utolsósorban a pártalap­­szervezeteknek is jobban meg kell ismerniük a szakszerve­zeti bizalmiak jogait és köte­lességeit, hogy ezek a jogok jobban érvényesüljenek. Ezután került sor arra a tá­jékoztatóra, amelyet dr. Tol­nai Lajos, a kombinát vezér­­igazgatója tartott a BVK 1981. I. félévi gazdálkodásáról. Is­mertette az elért új eredmé­nyeket, a gondokat, szólott a PVC­ III. meghatározó szere­péről, az alapanyag- és ener­giaproblémákról, azokról az intézkedésekről, amelyek a hatékonyabb gazdálkodást se­gítik. Elmondotta: az árbevé­tel egy sor területen kedve­zően alakult, ugyanígy az elő­irányzott nyereségszint is ked­vező képet mutat. Az első fél év eredményes. Még jobb, szervezettebb munkával az éves terv teljesíthető, a jobb gazdasági munkához az alap biztosítva van. A végrehajtó bizottság kö­szönetét fejezte ki a gazdasá­gi vezetésnek, amely figye­lemre méltó erőfeszítéseket és helyes intézkedéseket tett az első fél év során. Az MSZBT-tagcsoport tevé­kenységéről készített tájékoz­tató anyagot dr Gulya Imre terjesztette a vb-testület elé. Az írásos tájékoztató és a vég­rehajtó bizottság is megálla­pította: az utóbbi két évben tovább JAVULT AZ MSZBT-TAGCSOPORT MUNKÁJA, s ez annak is köszönhető, hogy a tagcsoport munkáját a BVK pártbizottsága megkülönböz­tetett figyelemmel segíti és irányítja. A tagcsoport együtt­működése a társadalmi, gaz­dasági szervekkel és társin­tézményekkel, igen széles kö­rű, és eredményes. Ennek is köszönhető az aktív, haté­kony tevékenység, amely hoz­zájárult a szovjet nép, a Szov­jetunió jobb megismeréséhez, eredményeinek sokoldalú be­mutatásához. Mérten János pb-titkár ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy további feladat a tömegbázis szélesítése, nem utolsósorban a fiatalok nagyobb arányú bevonása az MSZBT-tagcso­port munkájába. (—szegedi—) Az ém VI. ötéves terve AZ ÉSZAKMAGYAROR­­SZÁGI Vegyiművekben is el­készült a vállalati VI. ötéves terv, amely a fő gazdasá­gi célkitűzéseket és a válla­lat szociális tervét tartalmaz­za. Az ÉMV a jövőben fő fel­adatának tekinti a növény­védő szerek és hatóanyagok, illetve intermedierek gyártá­sának foszgénbázison való ki­alakítását úgy, hogy lehetőség legyen egyedi termékek nagy volumenben történő gyártá­sára. A gyártásfejlesztés te­rületén fő feladat az olyan gyártástechnológiák beveze­tése, amelyek a termelés mé­rete, az alkalmazott eljárá­sok korszerűsége és termelé­kenysége tekintetében, a vi­lágszínvonal megközelítését biztosítják. Az üzemi pártbizottság dr. Papp György pb-titkár veze­tésével legutóbbi ülésén meg­vitatta a tervet és a követ­kező álláspontra jutott. A terv második változata jól il­leszkedik az 1979-ben elfo­gadott vállalati hosszú távú stratégiai elképzelésekhez. Tartalmazza annak célkitű­zéseit, és az 1981—85. évek feladatainak konkrét megfo­galmazását. Az üzemi pártbi­zottság szerint a terv reális célokat tűz ki a következő öt évre. Az erőforrásokat meg­felelően értékelve határozza meg a fejlesztési feladatokat. A tervben foglalt meglevő és megvalósítandó erőforrások a termékstruktúra átalakítása, és a termelési terv realizálása esetén biztosítják a tervezett bérszínvonal-növelést és a szociálpolitikai elképzelések megvalósíthatóságát. Jónak ítélte a pártbizottság, hogy a tervezet az előző tervekhez képest — a tapasztalatok alapján — kibővült a szer­vezési fejezettel, mert­ a jó szervező tevékenység még ki nem használt erőforrása az ÉMV-nek. A TERVBEN FOGLALT saját fejlesztések lehetővé te­szik az ÉMV műszaki fej­lesztését. A bizalmi testület a VI. ötéves terv gazdasági ré­szével egyetértett, a szociál­politikai részt pedig változta­tás nélkül elfogadta a közel­múltban megtartott ülésén. Politikai képzés­­ fiataloknak „Agitációnk és propagan­dánk középpontjában a fejlett szocialista társadalom építé­sének időszerű kérdései áll­tak. Fiataljaink többségében kialakultak és tovább erősöd­tek a szocialista életmód normái.’’ A fent idézett gondolatsor a Borsodi Vegyikombinát KISZ küldöttgyűlése fóru­mán elfogadott beszámolóból való. Az elmúlt évi politikai képzés eredményeinek és ta­pasztalatainak summázása­­kor megállapíthatták annak idején a választott testület tagjai, hogy a politikai kép­zés során megvalósult a fia­talok rendszeres, szervezett politikai és ideológiai neve­lése. Az eredmények értékéből mit sem von le az az őszinte hangvételű, a kritikus meg­jegyzésektől egyáltalán nem mentes jelentés, amely a po­litikai képzés legutóbbi ta­pasztalatait összegezte. A je­lentés a vállalati KISZ-bi­­zottság legutóbbi ülésének napirendjén szerepelt. Amint azt Sliz Klára, a KISZ-bizott­ság tagja, az írásos jelentés­hez fűzött, szóbeli kiegészítő­jében elmondotta: a vitakö­rök munkájára az 1980—81- es mozgalmi évben általában a növekvő aktivitás, a rend­szeresség volt a jellemző. Visszatérő probléma, hogy a képzéshez szükséges tárgyi feltételekkel, technikai esz­közökkel nem rendelkezik a KISZ-bizottság.* A tartalmi színvonal alakulását kedve­zőtlenül befolyásolta az au­dio­vizuális eszközök hiánya, örvendetes jelenség volt vi­szont — állapította meg a testület —, hogy a vitakö­rökben megfelelően éltek az­zal a lehetőséggel, hogy a té­maválasztás nem volt köte­lező érvényű, így azután min­den alkalommal a fiatalokat leginkább érintő és érdeklő kérdések megvitatására ke­­rült sor. Amint azt Mérton János, a BVK pártbizottságának titká­ra hangsúlyozta az ülésen: a politikai képzés továbbfej­lesztésére van szükség. Gy. K. mi. július г. No­m fiatalok a vezetők ÜLÉST TARTOTT a Lenin­városi Pártbizottság június 25-én. Merzes György, a TIFO üzemi pb-titkára beszámolt a vállalatnál folyó káder- és személyzeti munkáról. A Tiszai Kőolajipari Válla­lat pártalapszervezetei, a vál­lalat gazdasági és társadalmi vezetése mindennapi tevé­kenységének tekintette a ká­der- és személyzeti munkát, és annak továbbfejlesztésére hozott párthatározat végre­­hajtását A TIFO eddigi életében a nagyberuházás különböző fá­zisai a tervezéstől, a megva­lósításon keresztül az üze­meltetésig, változó gazdasági, így változó káder- és sze­mélyzeti tevékenységgel jel­lemezhetők. Az 1973-ban ala­pított vállalat az előtte álló feladatokat összességében megfelelően oldotta meg, el­sősorban annak eredménye­ként, hogy időben alakította ki a feladatokkal egyensúly­ban álló szakember- és ká­derállományát. E kérdés igen élesen jelentkezett a beruhá­zás befejezésekor és az üze­meltetésre való felkészülés időszakában. Szólni kell azon­ban egy figyelemre méltó megállapításról: miután meg­felelően, biztatóan és magas szinten stabilizálódott a kü­lönböző szintű vezetés, és kör­vonalazódott a vállalat VI. ötéves terve — ebben a fej­lesztési lehetőségek egy nagy­ságrenddel térnek el az elő­ző tervidőszakétól —, reálisan számításba kell venni, hogy a káderek cseréje, a vezetői kinevezések folyamata is nagyságrendileg lassul. A vállalat jelenlegi vezető állo­mánya fiatal, 83 százaléka 30 —50 éves, és 30 év alatti élet­korú a vezetők 13 százaléka. Ez természetesen maga után vonta a vezetői alapismeretek elsajátításának igényét is, így a döntő többség elvégezte az országos vezetőképző, va­lamint a NIM továbbképző központ kurzusait. A képzé­sek eredményeként is fejlő­dött a szakmai alkalmassága. Ma már 92 százalékuk ren­delkezik a munkaviszonyra vonatkozó szabályozásnak megfelelő, a beosztásuk el­látásához igényelt iskolai végzettséggel, szakmai képe­sítéssel. A politikai követel­ményeknek is mindannyian megfelelnek, hiszen a párt­tagok aránya 49 százalék. Az irányító párt-, gazda­sági és tömegszervezeti veze­tés fő feladatának tekinti az újszerű kádernevelési tevé­kenységet. Az a cél, hogy a vezetői állomány már kine­velt, magas szintű szakmai és politikai képesítéssel rendel­kező fiatal utánpótlása is hosszú távon kötődjék a vál­lalathoz. A CÉL AZ, hogy az alkotó munkahelyi légkör vonzó ha­tásával, a szakmai ambíciók még erőteljesebb támogatásá­val, a demokratikus vezeté­si stílus minél szélesebb körű elterjesztésével, az idősebb és fiatalabb dolgozók közötti in­tegrált vezetési módszerek bevezetésével el kell érni: a fiatal, tehetséges műszaki dolgozók a vállalathoz mind jobban kötődjenek. — soltész —

Next