Borsodi Vegyész, 1982. július-december (19. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-01 / 26. szám
2 borsodi Ösztönzési rendszer a TIFO-ban (Folytatás az 1. oldalról) A vállalati ösztönzés célja, hogy eleget tegyenek azoknak a követelményeknek, amelyeket az állami bér- és nyereségszabályozók a vállalat elé állítanak. Ezek főleg a takarékosságra irányulnak, mivel az ebből származó előnyök azok, amelyek legkönynyebben realizálhatók. Nyilvánvaló, hogy ha magas az alapanyagköltség, takarékoskodni kell vele, azaz javítani kell a kihozatalon. Erre a célra szabadon felhasználható mozgóbér, jutalom-, prémiumkeret áll rendelkezésre, mivel az ösztönzés nem egyszeri akció, folyamatosan kell méltányolni a cél érdekében kifejtett tevékenységet. Kisebb költséggel, olcsóbb adalékanyagokkal, kisebb létszámmal is lehet dolgozni. A létszámmegtakarítás során fennmaradó összeg pedig akár az alapbér növelésére, akár premizálásra használható fel konkrét, önmagáért beszélő tény: üzeminduláskor a fehéráru-kihozatal közel 55 százalékos volt, most 60 százalék körül mozog. Csupán egyszázaléknyi növekedés 60 millió forint pluszt jelent. Ilyen eredményt csak szigorú, megalapozott normatívákra való támaszkodás révén lehet elérni. Fontos, a UFO-ban is cél, hogy a helyi vezetőket ösztönözzék olyan alternatívák megvizsgálására, amelyet egyébként figyelmen kívül hagynának. Ilyen eredmény volt egyes területeken a fűtőolaj helyett energiaforrásként a földgáz felhasználása. Amennyiben érdektelenek az emberek a veszteségcsökkentésben, nem biztos, hogy törődnek vele. A taakarékosság — energia, alapanyag — mellett speciális része az ösztönzésnek a minőségi munkát jutalmazó premizálási rendszer, vala- mint a teljesítmény szerinti bérezés. Ezt valósították meg a vasútüzemben és a tartályparkban, ahol minőségi paraméterek adják a pontozásos rendszer alapját. MINDEZ CSAK RÉSZE annak a szétágazó tevékenységnek, amellyel a jobb körülményeket szeretné biztosítani a vállalat. Megállapítható azonban, hogy egyedül a pontos, felelősségteljes, körültekintő munka a célravezető. (— fiedler —) Cél: a közművelődési munka színvonalának növelése A testület június 24-i ülésén — egyebek között — a vállalat közművelődési helyzetét mérlegelte, s ehhez tájékoztató jellegű összefoglalót Németh Károlyné gazdasági igazgatóhelyettes készített. Ebben helyet kapott a politikai és a szakmai képzés, az általános műveltség helyzete, a fiatalok művelődési törekvése, valamint az esztétikai, etikai nevelés. Napjaink e fontos kérdéseit a szerző az MSZMP KB határozataival összefüggésben vizsgálta, és figyelembe vette a helyi sajátosságokat. Az ÉMV művelődési bizottsága legutóbb 1981. augusztus 26- án hozott határozatot a közművelődési munka színvonalának emelésére, s az eltelt tíz hónap tevékenységét is magába foglalta az írásos tájékoztató. Az ötéves múlttal rendelkező bizottság jelentős mértékben segítette a műveltség színvonalának emelését, betöltötte hivatását. A POLITIKAI KÉPZÉS, a világnézeti nevelés egyik fontos eszköze, a politikai oktatás. Szervezésében élenjárnak a párt-, és a társadalmi szervek. Sajóbábonyban évente 1400-an vesznek részt tömegpolitikai oktatásban, s valamennyi oktató, propagandista rendelkezik középvagy felsőfokú politikai képesítéssel. Növekszik a továbbtanulók aránya, a végzettek ismereti szintjére az egyenletes fejlődés a jellemző. Az elmúlt oktatási évhez viszonyítva több mint 30 százalékkal növekedett a hallgatók száma az azonos oktatási formákon, s nőtt az érdeklődés a gazdaságpolitikai kérdések iránt. A politikai műveltség színvonalát jól segítik a Kossuth-kiadványok, és érdeklődés előzi meg a politikai könyvnapokat. Évente több neves előadó tartott külpolitikai tájékoztatót, s ezekre az érdeklődés és a látogatottság a jellemző. A vállalat különös gondot fordít a munkásművelődésre. Mindezt az teszi aktuálissá, hogy évről évre nő a szakmunkások aránya, jelentősen csökken az alsó szintű iskolai végzettséggel rendelkezők száma, és emelkedik a középiskolás munkások aránya. Az elmúlt évben érettségizett és technikusi minősítő tanfolyamot végzettek több mint 60 százaléka munkás volt. A HELYI IGÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL kerül sor a szakmai képzésre, továbbképzésre. A betanító- és a céltanfolyamok is minden esetben az igényekhez, a felmerülő szükséghez igazodik. A vegyipari szakmunkások számára rendszeressé vált a technológiai vizsgáztatás. Külön igazgatói utasítás biztosítja a felkészülést és a sikeres vizsgák utáni jövedelemnövekedést. Eredményessé vált a másodszakmák megszerzésére indított akció. A vezetők továbbképzését a jóváhagyott középtávú tervek alapján biztosítja a vállalat. A fiatalok kulturális és művelődési igényeit a mindenkori igények és lehetőségek összhangja alapján elégítik ki. Ehhez ad segítséget a KISZ-bizottság mellett működő kulturális bizottság, amely felméri és összegzi az igényeket, s ez alapján tesz javaslatot ezek megvalósítására. Hasznossá és népszerűvé váltak a különböző pályázatok, vetélkedők és rendezvények, a hazai és a külföldi társszervekkel megkötött csereakciók. A növekvő és tartalmas kulturális színvonal mellett azonban törekedni kell egyes területeken a még meglevő átfedések elkerülésére. Jobb összhangot kell teremteni a munkabizottság és a Déryné Művelődési Ház között. Az ÉMV fiataljai szép sikereket értek el az Alkotó ifjúság pályázatain, s ennek eredményeként az elmúlt két évben 15 fiatal szerezte meg a kiváló ifjú mérnök és technikus kitüntető címet. Ugyanez állapítható meg a Ki, minek mestere vetélkedőkről is. Az FMKT rendezvénysorozatai szakmai és kulturális területen egyaránt elősegítik a vállalat fiataljainak művelődési törekvéseit, hozzájárulnak a termelést szolgáló műszaki-tudományos ismeretanyag bővítéséhez. Az esztétikai, etikai nevelés, a szocialista magatartás és a kollektív szemlélet erősítésének legjobb iskolája: a szocialista brigádmozgalom. A kulturális ajánlások, megállapodások, szerződések ez idáig is jól szolgálták a szocialista embertípus formálását. A SZABADIDŐ HASZNOS ELTÖLTÉSE egyre inkább előtérbe kerül, s ezt segíti a vállalati autóbusz kedvezményes használata is. A művészeti nevelést, az ízlésfejlesztést jól szolgálja a képző-, a nép- és az iparművészeti kiállítások rendezése, az író-olvasó találkozók, vetélkedők, a gyermek- és ifjúsági könyvhetek szervezése. A vegyészkórus, az Új Tükör, a nyugdíjasok, a szocialista brigádvezetők klubja, a különböző szakkörök a jó módszerek terjesztésének, a művészeti nevelésnek pillérei. A tájékoztató és a pártbizottság titkárának rövid kiegészítője alapján a testület jó érzéssel nyugtázta a vállalat közművelődési munkájának eredményeit. Fekete Béla Megválasztották Leninváros új tanácselnökét SOROS ÜLÉSÉT tartotta június 23-án a Leninvárosi Tanács, amelynek munkájában részt vett dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke, Lábas József, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetője, és Szabó Pál, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára. A megjelenteket Szalmás István, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd felkérte Miskolczi Ferencet, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökét és dr. Törr Lászlót, az ügyrendi bizottság elnökét, hogy tájékoztassák a jelenlevőket az időközi helyi tanácstagválasztásokról. Az ügyrendi bizottság elnöke előterjesztette a leninvárosi 53. számú körzet választási eredményét, amely alapján tanácstaggá egyhangú jelöléssel és szavazással Hegedűs Györgyöt megválasztotta. A Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke javasolta, hogy a megüresedett tanácselnöki tisztség betöltésére a testület 1982. július 1-vel válassza meg Hegedűs Györgyöt. A jelenlevők nyílt szavazással, egyhangúan a javaslatot elfogadták. A választást követően elsőként dr. Ladányi József szólalt fel. Örömének adott kifejezést hogy a városi tanács tagjai bizalmat szavaztak a városi tanács új elnökének, aki ezt megelőzően, hosszú ideje látott el fontos feladatokat az államigazgatás területén. A hivatali eskü letétele után Hegedűs György mondott köszönetét megválasztásáért, s mint mondotta: igyekszik segíteni azt a töretlen fejlődést, amely eddig is jellemzője volt Leninvárosnak. A TESTÜLET a továbbiakban megtárgyalta és elfogadta Szalmás Istián előterjesztésébjen az ifjsági törvén helyi végrehajtását és jövőbeni feladatait. Majd utolsó napirendként az 1981. évi fejlesztési alap- és költséggazdálkodásról hangzott el beszámoló. Amint azt az elmúlt héten közöltük, a TVK-ban Pintér Imrének a nagyüzemi pártbizottság titkárának vezetésével, a vállalati négyszög képviselői sorra járták a gazdasági egységeket. Ezeken a látogatásokon az aktuális gazdaságpolitikai és társadalmi kérdések megtárgyalásakor igen őszinte, nyílt hangvétel volt a jellemző. Képünk a polipropiléngyár megtekintésekor készült. Fotó: Szőkéné mz. július 1. I BVK KISZ-Hságária Pár héttel ezelőtt, 1982. június 15-én a BVK KISZ- alapszervezeteinek küldöttei a tagság nevében bizalmat szavaztak Major Jánosnak és megválasztották a vállalati KISZ-bizottság titkárává. A huszonhatodik életévét immár néhány hónappal ezelőtt betöltött fiatalembert talán még nem túl sokan ismerik a vállalatnál hiszen 1980. augusztusa óta dolgozik a Borsodi Vegyi Kombinátnál. Aki viszont e két esztendő alatt megismerte őt, s együtt dolgozott vele, bizonyára kedvező benyomásokat szerzett róla. Nem egy olyan ember is dolgozik a BVK-nál, aki e rövid idő alatt megbízható, jó munkatársának, igazi elvtársának és talán barátjának mondhatta Major Jánost. Életútja, amit eddig megtett, meglehetősen változatos volt. Értelmiségi család gyermekeként született, Békéscsabán. Szülői házából kapott olyan indíttatást és útravalót, amely irányt mutatott számára. Tőlük kapta azt az érzelmi kötődést is, amely a mozgalomhoz, s a párthoz vezette. Édesapja nyugdíjba vonulásáig a szeghalmi járási hivatal művelődésügyi osztályvezetője volt. Édesanyja, aki ma már ugyancsak a megérdemelt pihenés éveit tölti — Szeghalmon tanított, általános iskolában. Ott kezdte el az iskolás éveket, s ott lett az úttörőcsapat tagja és több poszton a tisztségviselője Major János. Kitűnő bizonyítványával 1970-től a tanulmányait a debreceni vegyipari szakközépiskolában folytatta. Egy év múlva felvették a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, s hamarosan alapszervezeti titkár, majd KISZ-bizottsági reszortfelelős lett. Érettségi előtt, 1974 májusában — a KISZ ajánlására — felvételt nyert az MSZMP tagjai sorába. Sikeresen felvételizett, s 1974-ben előfelvételt nyert külföldi ösztöndíjasként a lvovi műszaki egyetemre. A Szovjetunióba utazása előtt teljesítette a hazafiúi kötelességét: sorkatona volt a Magyar Néphadsereg egyik alakulatánál. Ott is végzett KISZ-munkát, s szakmai képesítéssel, őrmesterként szerelt le. Lvovban az egyetemen 1975 szeptemberétől tanult, a vegyészmérnöki kar petrolkémiai technológia szakán. 1976-ban az a megtiszteltetés érte, hogy megválasztották a lvovi ösztöndíjasok pártalapszervezetének titkárává. E munkájáért, valamint kiemelkedő tanulmányi eredményéért 1979-ben két kitüntetést is kapott: a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, valamint a Komszomol KB „Kiváló tanulmányi eredményért” jelvényét. Az egyetemet 1980-ban végezte el, kitüntetéssel, s ugyanabban az évben a Borsodi Vegyi Kombinátnál kezdte el a munkát. Először a szolgáltató gyáregységnél volt technológus. Bekapcsolódott a XII-es KISZ-vezetőség munkájába is: agitációs és propagandafelelős, majd a vezetőség megbízott titkára lett. Ekkor elvégezte a KISZ négyhetes vezetőképző tanfolyamát, majd 1981 végén az iparjogvédelmi irodára került, s csoportvezető lett. Idén március 1. óta a BVK KISZ-bizottságának nevelésfelelőse lett, majd májusban megbízott titkára — egészen a választásig. Feleségével, Major Nagyezsdával együtt — ki a vállalat meójánál mérnök — Kazincbarcikán él. Amint azt a megválasztása után mondotta a küldötteknek: a bizalom arra kötelezi társaival, a többi tisztségviselővel együtt, hogy eredményes és hatékony legyen a KISZ tevékenysége a BVK-ban. — gyárfás — A fejlesztések irányai AZ ELTELT EGY ÉVBEN még itt-ott lehetett hallani a vállalati vezetőket arról beszélni, hogy a megváltozott gazdálkodási körülmények milyen sok gondot okoznak. Ez a megállapítás a vegyipari vállalatokra nem vonatkoztatható, hiszen — a felmerülő nehézségek ellenére is — rugalmasan és gyorsan reagáltak, alkalmazkodtak az új körülményekhez. Mégis, kissé meglepődtem, amikor Kovács F. László, kereskedelmi igazgató arról beszélt, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát ebben az évben 235 millió forintos többletexportárbevételt vállalt. Mi húzódik meg emögött? Milyen lehetőségei vannak a kombinátnak? A tények ismeretében le lehet írni : a BVK lehetőségeihez mérten, a kül- és belföldi piac ismeretében reális célként tűzte ki a 235 milliós többletárbevételt. Ebben közrejátszott az is, hogy kedvező exportpiacokat tudnak biztosítani a pvc-por értékesítésére. Ám a másik oldal nevezetesen a műanyag félkész és késztermékek aránya is mind jelentősebb szerepet kap az árbevételek alakulásában Bár a külföldi, elsősorban tőkés piacokon — a telítettség miatt — erősebb a verseny az első fél évben jelentős sikereket könyvelhet el a BVK. Megkezdhették a CPE-, a strech- és a ragasztópánt-fóliáknak a tőkés piaci értékesítését. A nyújtható fóliának exportjára is megtették az első lépéseket. Itt viszont az országonként változó, igen szigorú egészségügyi előírások miatt, kissé hosszadalmasabb az üzleteket megkötni. Mint e példák is bizonyítják: a Borsodi Vegyi Kombinátban igen jól választották meg a műszaki fejlesztések, beruházások irányait, hiszen egyre több félkész és készterméket állítanak elő A magasabb feldolgozási színvonal viszont egyértelműen nagyobb árbevételekkel is jár. Ehhez még az is hozzájárult, hogy a második negyedévben ismételten megvizsgálták az exportképes árualapokat, felmérték a lehetőségeket és az idééveket, nem utolsósorban a hatékonyságot és a lazonságosságot. A 235 millió forintos többletárbevételhez szükséges termékeket az üzemek kollektívái állítják elő Ám nem lebecsülendő feladat hárul a kereskedelmi igazgatóság dolgozóira sem. Ezt átérezve, megerősítették a kereskedelmi egervezetet a marketingmunkát még érzékenyebbé tették, alkalmazkodva a gyakran változó világpiachoz Igyekeznek a pontos szállításokkal a minőségi mutatók megtartásával erősíteni a külföldi és belföldi vásárlóik bizalmát. ÍGY VÁLT LFHFTŐVÉ A többletárbevétel vállalása F. Gy.