Borsodi Vegyész, 1983. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-06 / 1. szám

XX. évfolyam 1. szám 1983. január 6. Ára: 1 forint A FIATALOK munkahelyi lelkesedését, alkotó kedvét sokféleképpen lehet lemérni. Az év közben meghirdetett különböző szakmai versenyek és pályázatok jó feltételeket biztosítanak a képességek fej­lesztésére, önbizalmat, maga­­biztosságot adnak az alkot­ni vágyó fiataloknak. Az egészséges munkahelyi légkör egyik alapfeltétele an­nak, hogy a fiatal milyen köz­érzettel végzi napi feladatát, idősebb munkatársai segítik beilleszkedését. A kollektív szellem, a jó légkör biztonsá­got, bizonyítási lehetőséget kí­nál, s a fiatal érdeklődése már túlnő a megszokotton. Ke­resi, kutatja azokat a meg­oldásokat, amelyek vélemé­nye szerint hatékonyabbá te­szik a termelést, biztonságo­sabbá a munkát, és könnyeb­bé egy-egy feladat elvégzését. A fiatalok újító kedvéről, képességeik­­ megnyilvánulá­sáról és ezek elismerésének gyakorlatáról szó esett az ÉMV KISZ-bizottságának egyik legutóbbi ülésén. Az írásos jelentés aprólékosan taglalta a sajóbábonyi KISZ- esek részvételét az újítómoz­­galomban. A jelentés két év eredményeit összegezte, mely­nek alapján megállapítható, hogy az itt dolgozó fiatalok jelentős eredményeket értek el az újítómozgalomban. 1981- ben a 451 újító közül 118 fia­tal volt, a benyújtott javas­latok 40 százalékát fogadta el hasznosításra a vállalat, és a megtakarítás összegéhez több mint 400 ezer forinttal járultak hozzá. AZ ELMÚLT, 1982-es eszten­dő első felében a 800 KISZ- fiatal a benyújtott újítási ja­vaslatok több mint 54 száza­lékát adta, és várhatóan ez az arány tovább javul az év hátralevő részében — állapí­tották meg a testület tagjai. borsodi A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI VÁLLALATOK DOLGOZÓINAK HETILAPJA Készültek az ülőpárnák A sajóbábonyi gyár kismama foglalkoztatójában különböző habszivacs használati eszközöket „öltöztetnek” fel a leendő kismamák. A legnagyobb mennyiségben ülőpárnahuzatokat varrnak. Képünkön: Ácsné Terjék Júlia, Sedenszki Józsefné és Farkas Jánosné munka közben, Ecseki Ferencné csoportveze­tővel. Fotó: Katona Gyula A jó szak­könyv gazdasági eredményei A I­ Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetsége és a Műszaki Könyv­kiadó még júliusban meghir­dette pályázatát a szakköny­vek , gazdasági eredményei­nek feltárására. A pályázaton olyan művel lehet részt venni, amely leg­feljebb 10 gépelt oldalon is­merteti­k azt a módszert, el­járást, technológiát, szerke­zeti megoldást, amelyet a Műszaki Könyvkiadó által kiadott szakkönyv alapján dolgozott ki és gazdaságilag kimutatható megtakarítást, illetve hasznot hozott. A pályaműnek részletesen tartalmaznia kell, mely szakkönyv, illetve szakköny­vek felhasználásával szüle­tett meg a leírt eredmény; a könyv melyik részlete ad ötletet, információt, adatot az eredmény eléréséhez. Pályázni egyénileg, vagy csoportosan lehet. A pályá­zatok­­ beküldési határideje: 1983. január 31. A beérkezett műveket a Műszaki Könyvkiadó és az MTESZ által létrehozott bí­ráló bizottság értékeli,­ a pá­lyázó vállalata gazdasági ve­zetőinek bevonásával. Ered­­ményhirdetésre 1983 máju­sában kerül sor. A pályadí­jak sem lényegtelenek: az I. díj 8000 forint, a II. díj 6000 forint, míg a III. díj 4000 forint. Vizsgálat a laboratóriumon Napról napra jelentős vizsgálatokat végeznek a Borsodi Vegyi Kombinát szennyvíztisztító üzemének laboratóriumában. Ké­pünkön: az iszapmennyiséget mérik. Fotó: Ökrös István KÉT ÉS FÉL ESZTENDŐ­VEL ezelőtt — dátumszerű pontossággal 1980. június 17- én — alkotott egy határoza­tot Kazincbarcika város Ta­nácsa az oktatási-közművelő­dési és ifjúságpolitikai bi­zottság létrehozásáról. A hét­tagú bizottság azóta végzett munkájáról, e fontos társada­lompolitikai tevékenységről a közelmúltban számolt be a tanács testülete előtt a bi­zottság elnöke, dr. Veres La­jos. Amint arról az előzetesen írásban kiadott jelentésből a tanácstagok tájékozódhattak: a cél az volt, hogy a tanács­­törvény szellemében, a koráb­binál hatékonyabban végezze az ellenőrzési, a számonkérő munkáját a bizottság. Arra is törekedtek, hogy mindinkább bontakoztassa ki a tevékeny­ségét a testület az önkor­mányzati, a népképviseleti és az államigazgatási jellegű fel­adatok végrehajtásánál és a­­számonkérésnél. A bizottságban heten tevé­kenykednek, közülük négyen tanácstagok. A testület össze­tétele megfelel az elvárásaik­nak, hiszen a város vala­mennyi fontos közoktatási és közművelődési intézményé­nek képviselője részt vesz a munkában. Ugyanakkor az ifjúságpolitikai kérdések meg­vitatására és elemzésére is al­kalmas a bizottság. Munká­jukat éves terv alapján vég­zik, s mindig figyelembe ve­szik a tanács, a végrehajtó bizottság, valamint az illeté­kes szakigazgatási szerv prog­ramját. A tanács és a felsőbb szervek javaslatai is mindig szerepelnek az oktatási, a közművelődési és az ifjúság­­politikai bizottság munkater­vében. A munka rendszerességére jellemző, hogy évente leg­alább négyszer tartottak ülést,­­ — ám ha az indokolt volt — nemegyszer rendkívüli meg­beszélésekre is sor került. Amint arról a tanácstagok meggyőződhettek: két és fél év alatt a tizenkét ülésen összesen huszonhárom téma­kört tárgyalt meg a bizott­ság. Általában szinte vala­mennyi tagja a testületnek részt vett az üléseken, s az aktivitás is megfelelő volt. Arra is törekedtek a testü­let tagjai, hogy megfelelő munkakapcsolatot alakítsanak ki más­ tanácsi bizottságok­kal, valamint az egyéb szer­vek hasonló feladattal meg­bízott testületeivel. Nemegy­szer, közösen vitattak meg egy-egy témát, máskor kon­zultációt, megbeszélést foly­tattak egy-egy időszerű , a város valamennyi állami és társadalmi szervét érintő és foglalkoztató kérdésről. Jó párszor egy-egy intézményben — a napirenden szereplő té­ma színhelyén — tartotta meg ülését a bizottság. Sze­mélyes tapasztalatokat szerez­hettek az Irinyi János Vegy­ipari Szakközépiskolában, a 105-ös és a 112. számú Szak­munkásképző Intézetben, az­ Egészségügyi és Óvónői Szak­­középiskolában, valamint az Egressy Béni Művelődési Központban és Könyvtárban. Örvendetes tény — hang­zott el a tanácsülésen a téma megtárgyalásakor —, hogy a meglátogatott intézmények vezetői általában megszívlel­ték a bizottsági tagok javas­latait, s a további munkájuk során igyekeztek azokat a gyakorlatban is megvalósíta­ni. A MUNKÁT A TOVÁBBI­AKBAN IS tervszerűen és rendszeresen, felelősségtelje­sen kívánják végezni a tes­tület tagjai —gyártás— A tanácstörvény szellemében Oktatás, közművelődés, ifjúságpolitika Gyártók és felhasználók A hazai mezőgazdaságnak egyre nagyobb választékban kínai növényvédő szereket az ÉMV. A vállalatot egyaránt felkere­sik a felhasználók és kereskedelmi szakemberek, és ilyenkor közvetlen véleményt cserélnek tapasztalataikról. (Cikkünk a 2. oldalon.) Fotó: Hamvas Géza Hz fi-ben­ 1982-ben is a V-prészles teljesítelle­­l.Én­ évi tervei A tartalomból: A MÁSODIK CSATORNA 2. oldal ÉRDEK, SZEMLÉLET, KÖZÖS NYELV 3. oldal AZ ALAPÍTÓ MUNKÁSŐR 4. oldal ISMÉT EGY NYERTES PÁLYAMŰ 4. oldal A TANÁCS ÉS A SZAKSZERVEZETEK KAPCSOLATA 5. oldal HÍREK, SPORT 6. oldal Új elem­ek a mu­nkaversenyben Az elmúlt évben 255 szo­cialista brigád vett részt a Tiszai Vegyi Kombinátban a munkaverseny-mozgalomban. A versengő kollektíváknak 1982-ben is jelentős szere­pük volt abban, hogy a vál­lalat teljesítette éves tervét. Az üzemi párt-végrehajtóbi­zottság — éppen aktualitása­ miatt —, a közelmúltban na­pirendre tűzte a munkaver­­seny-mozgalom helyzetét, il­letve a továbbfejlesztés lehe­tőségeit. Az elmúlt napok­ban Szalmás Istvánnétól, a munkaverseny­-iroda vezető­­jétől azt kérdeztük, hogy mi­ilyen újszerű vonások lesznek ezentúl a munkaversenyben? — A jövőben a munka­­verseny-mozgalom területén az egységek nagyobb önálló­ságot kapnak. Ezalatt azt ért­jük, hogy lehetőleg ott dönt­senek majd a tényleges tel­jesítmények megítéléséről, ahol a legjobban ismerik azt. Ez természetesen nagyobb felelősséget igényel a helyi gazdasági, társadalmi veze­tőktől. A felsőbb vezetők részéről pedig fokozottabb támogatást, illetve ellenőr­zést. További újszerű vonás: a munkaverseny-felelősök rendszerének általánossá té­tele, mert eddig ez nem min­denütt volt meg. Ettől a rend­szertől azt várjuk, hogy egy­ségessé válik az értékelés és a gazdasági egységek közötti tapasztalatcsere is színvona­lasabb lesz.­­ Azt szeretnénk elérni, hogy az anyagi elismerés a je­lenleginél jobban ösztönözzön a jobb teljesítményekre úgy, hogy ne legyen gátja a jó közösség kialakulásának. Ép­pen ezért célszerűnek talál­nánk — amennyiben majd egy érvényes határozat lehe­tővé teszi — a különböző fokozatokkal olyan meghatá­rozott összegek adományozá­sát, amelyek nem alkalmasak arra, hogy a brigádtagok fel­osszák egymás között, hanem lehetővé teszik a kollektíva számára egy-egy közös prog­ram szervezését. — Például ebből a pénz­ből lehetne fedezni a több napos kirándulások költsé­geit. Az ilyen kirándulások mindenképpen a közösségi szellem javítását szolgálnák — mondotta befejezésül Szal­más Istvánné. (­S—I—)

Next