Borsodi Vegyész, 1984. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-05 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! borsodi A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI VÁLLALATOK DOLGOZÓINAK HETILAPJA Ára: 1 forint 1984. JANUÁR 5. XVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Eredményeink és feladataink m . .. Irta: Kovács Zoltán, a megyei pb gazdaságpolitikai osztályvezetője az év vége, egy új gazdasági év kezdete mindenütt és a számvetések időszaka. Ilyenkor minden gazdasági egység, terület értékeli elért eredményeit azt, hogy az adott évre kitűzött célok elérése és a feladatok végrehajtása mennyiben teljesült. Örülünk eredményeinknek, de az öröm mellett tárgyilagosan és őszintén törekszünk arra is, hogy a munka közben felvetődött hiányosságokat, fogyatékosságokat feltárjuk. Ezért ezek az évet záró, illetve évet indító számvetések nem öncélúak, hanem jó alkalmak arra, hogy munkánkban és gazdálkodásunkban lévő ■pozitívumolcat, eredményt és sikert hozó tendenciákat megerősítve továbbvigyük a következő évre, de jók arra is, hogy a hiányosságok okait, forrásait feltárva, azokat megszüntessük, kiiktassuk munkánkból. A megye gazdaságának eredményeit is számba veszszük minden évben. Tettük ezt most is, és ezzel egy időben meghatároztuk az 1984. évre vonatkozó legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokat is.Küzdelmes, nehéz év van mögöttünk. A nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok továbbra sem változtak a számunkra kedvező irányba, sőt egyes területeken még keményebbé váltak, a korábbihoz képest. A termelés hazai körülményei is nehezebbek voltak, és az aszály is jelentős károkat okozott. A vállalatok és szövetkezetek többsége nagy erőfeszítéseket tett a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására. Jobban érzékelték a népgazdaság nehéz helyzetét, és ez magatartásukban is kifejezésre jutott. A dolgozó kollektívák a legtöbb helyen jobban dolgoztak, mint korábban, azonban az eredményekben ez még csak részben tükröződik, Borsod iparának teljesítményét jelentősen befolyásolta a világméretekben is súlyos gondokkal küzdő ágazatok, főleg a kohászat és a vegyipar helyzete, mivel ezek részaránya megyénk gazdaságában lényegesen nagyobb az országostól. A gazdálkodási körülmények rosszabbodása a korábbinál is több iparvállalat helyzetének romlásában is megmutatkozott. Csökkent a nyereség, fokozódtak a vállalatok pénzügyi feszültségei. A realizált eredmények nagyrészt a vállalatoktól független okok miatt nem állnak arányban erőfeszítéseikkel. A nehézségek ellenére ipari üzemeink termelése az országos elvárásnak megfelelően, 1982-höz viszonyítva 1,5—2 százalékkal emelkedett. A vállalatok és szövetkezetek igyekeztek a változó viszonyokhoz alkalmazkodni a piaci igények rugalmasabb és gyorsabb kielégítésével. A hatékonyság növelése érdekében is számos intézkedést tettek és tesznek, pláne a takarékosságfokozásával, a készletgazdálkodás javításával, a meglevő kapacitások ésszerűbb kihasználásával igyekeztek csökkenteni költségeiket, illetve a termékszerkezet korszerűsítésével, a piaci és ármunka javításával törekedtek bevételeiket növelni. Számos helyen a belső irányítási rendszer korszerűsítése is e törekvéseket segítette. A kedvező tendenciák mellett vannak kedvezőtlen tapasztalataink is. Az erőfeszítések mellett előfordul még a nemtörődömség, a tehetetlenség, az objektív okokra való hivatkozás is egyes helyeken. Iparvállalataink teljesítménye erősen differenciált, főleg a külkereskedelmi értékesítési és beszerzési lehetőségeiktől, a munkaerőhelyzetüktől és a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatoktól függően. A vegyipari vállalatok teljesítményei a nehezebb körülmények között is jól alakultak. Termelési tervüket szerény mértékben túlteljesítették. Még az Északmagyarországi Vegyiműveknek is sikerült az erősen importigényes termelési és értékesítési tervét túlteljesíteni, a szigorú importkorlátozások ellenére is. Külkereskedelmi értékesítését minden vállalat növelte, sőt eredeti exporttervüket a népgazdasági elvárásoknak megfelelően, a BVK és a TVK meg is emelte. A nem rubel elszámolású exportterveiket a vállalatok eltérő mértékben, 10—30 százalékkal túlteljesítették. Ennek fontosságát az is bizonyítja, hogy ezt a központi szervek a vállalati kollektívák felé megfelelően honorálta, ami a dolgozóknál a népgazdasági átlagot meghaladó bérszínvonal-növekedésben jutott kifejezésre. Köztudott, hogy a vegyipar is az úgynevezett válságágazatok közé tartozik. Éppen ezért elismerésre méltó, hogy vegyipari üzemeink összesen 2,5 milliárd forint nyereséget realizáltak ebben az évben. Külön kiemelkedő teljesítménynek számít a megye egész gazdaságán belül a Tiszai Vegyi Kombinát eredménye. Az, hogy e jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is stabilizálni tudta egymilliárd forint feletti nyereségét, és ebben az évben is megtermelte és értékesítette az 1,5 milliárd forintos nyereség realizálásához szükséges árualapokat. A vállalatok eredményeihez nagyban hozzájárult, hogy javították piaci értékesítő tevékenységüket. Rugalmasabban, gyorsabban reagáltak a piaci jelzésekre, és elégítették ki az igényeket. Jobban kihasználták az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ahol lehetőségeik megvoltak rá, növelték termékeik feldolgozottsági fokát, és ezzel értékét. Több figyelmet fordítottak a minőségre. Erőfeszítéseket tettek a hatékonyság javítására, melynek eredményei még nem mindenütt, de néhány területen már jelentkeznek. Felismerték az új kisüzemi formák vállalaton belüli alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és különösen a BVK-ban alkalmazták ezeket jó hatásfokkal. Vegyipari üzemeink ebben az évben is gazdagodtak. Sikeresen fejeztek be és helyeztek üzembe több beruházást, köztük a polipropiléngyárat, a foszgént, a vérterápiás eszközöket gyártó, vagy az ablakkonfekcionáló, az ipari műanyag csöveket és más műanyagféleségeket gyártó üzemeket. Sajnálatos, hogy az eredmények mellett minden vegyipari vállalatunknál romlott a baleseti helyzet az elmúlt évben. A tennivalók fő iránya 1984-ben nem változik. Alapvető feladatunk továbbra is az ország fizetőképességének fenntartása, az életszínvonal védelme, melynek nélkülözhetetlen feltétele a külgazdasági egyensúly javítása, a belső piac egyensúlyának és nyugalmának megőrzése. Ezek megvalósítása mindenekelőtt az export növelésével, a takarékosabb importgazdálkodással, a termelés hatékonyságának javításával segíthetők elő. Mindez megköveteli az erőforrások növelését, és a lehetőségek jobb kihasználását. Ezeknek a nagy és nehéz feladatoknak a megoldásához kell nekünk itt, Borsod megyében a tőkünk telhető legnagyobb eredményességgel hozzájárulni. Az 1984. évi népgazdasági terv viszonylag alacsony mennyiségi, de minden területen magas minőségi és hatékonysági követelményeket tartalmaz. Ez azt kívánja, hogy jobban tudatosuljon minden szervezeten belül és minden egyes dolgozóban,, hogy a minőség javítása, A hatékonyság fokozása csak jobb, pontosabb és fegyelmezettebb munkával érhető el A külgazdasági egyensúly javítása elképzelhetetlen a hatékonyság növelése nélkül és ez jórészt a vállalati szférában valósulhat meg, mivel itt van a legfontosabb értékképző terület. Ami pedig azt jelenti, hogy minden erőt a vállalati munka eredményességének javítására kell összpontosítani. A vállalatoktól ez egy új gyakorlatot kíván, mivel a döntések nagyobb része a vállalati körbe kerül át. Ez a vállalatoknak több munkát, nagyobb szabadságfokot jelent, de ugyanakkor növeli felelősségüket is, mivel a kockázat, amely a döntésekben és a megvalósításban rejlik, őket terheli, nekik hozhat sikert, vagy számaikra jelenthet kisebb-nagyobb kudarcot. Igen fontos, hogy a gazdálkodó egységeik olyan terveket készítsenek, melyek a meglevő adottságok jobb kihasználásával számolva, segítik a vállalkozó és szigorúbb feltételekhez való rugalmasabb alkalmazkodásukat. Ez csak úgy érhető el ha tovább szélesedik, érdemibbé válik a tervező munka demokratizmusa. Határozottabb és kezdeményezőbb szellemi tevékenységre van szükség a műszaki fejlesztésben, a munka- és ■üzemszervezésben, a válalatok belső irányítási és érdekeltségi rendszerének korszerűsítésében. Nagyobb teret kell adni a kezdeményezőkészségnek, a vállalkozói kedv kibontakoztatásának, amit elő lehet segíteni a differenciáltabb anyagi és erkölcsi elismerések odaítélésével is. Igaz, ma még a differenciált bérezést nem könnyű megvalósítani annak ellenére, hogy szükségességével elvben a legtöbben egyetértenek. A vezetők és a társadalmi szervek ebben legyenek bátrabbak. Törekedjenek határozottabban arra, hogy a jövedelmekben mind jobban érvényesüljön a végzett munka mennyisége, értéke és minősége. A kiemelkedő teljesítményt nyújtók részesüljenek nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben. Megyénk gazdasága erősen export-orientált. Külkereskedelmi értékesítésünk néhány százalékos javulása is jelentős többletbevételt eredményez. Ezért, a nehéz külkereskedelmi értékesítési viszonyok között is meg kell őrizni és a lehetőségekhez képest fokozni kell vállalataink külpiaci értékesítését. Nagy szükségünk van az export gazdaságosságnak javítására is. Továbbra is fokozott gondot kell fordítani az import anyagok, energiahordozók és alkatrészek felhasználására, csökkentésére, kiváltására. Az egyes vállalatok előtt álló feladatok nagyok és sokrétűek, melyeket egyre nehezebb körülmények között kell megoldaniuk. Tudjuk, hogy ezeknek megfelelni nem könnyű. Ezeket tudva, az 1983. évi eredményeket nagyra értékeljük és elismerésünket fejezzük ki mindazoknak, akik ennek tevékeny részesei voltak. Ismerve a megye dolgozóinak munkaszeretetét, tenniakarását, becsületes helytállását, meggyőződésünk, hogy a nehézségeket leküzdve, az 1984. évet sikeresen tudjuk indítani és az ‘éh-j árásoknak- megyénk gazdasága meg fog tudni felelni. ------V._'........................... Wolt üzemek épültek A szovjet vegyipar tervteljesítése A szovjet vegyipar — mi azt L. I. Oszipenko vegyipari miniszterhelyettes nemrég Moszkvában kijelentette — várhatóan — nem teljesíti néhány vegyipari alapanyag 1983-as termelési tervszámait, így elmaradt a tervelőirányzattól a marónátron, a műanyagok és műgyanták, valamint fotóvegyszerek termelése. A terv szerint alakult viszont a vegyiszálak, a festékek, a kalcinált szóda, a textilipari segédanyagok és az aerosolos háztartási vegyianyagok előállítása. 1983 első félévében sikeresen befejeződött néhány négy vegyipari kombinát építése, így többek között a tomszki metanolgyáré (évi 750 ezer tonnás kapacitással), az Irkutszk közelében lévő pvg-gyáré (évi 250 ezer tonna kapacitással), valamint a kazanyi kisnyomású polietilént előállító üzemé (évi 200 ezer tonnás kapacitással). Nehezen éri el viszont tervezett teljesítményét a Himvolokno kombinát kalinyini és grodnói vegyiszál-termelő üzeme. A Szovjetunió 1981-től 1985-ig tartó ötéves terve a vegyiparban évi 5,4—5,9 százalékos teljesítménynövekedést irányoz elő. Ezt a növekedési ütemet 1981-ben majdnem elérték, 1982-ben azonban a tényleges növekedés észrevehetően mérséklődött. 1983-ra 5 és 8 százalék közötti növekedési ütemmel számolt a szovjet vegyipar. A NAGYHÍRŰ KOMUNÁT HÍRNEVES BRIGÁDJA (3. oldal) KI HA, NEM ÉN (4. oldal) A tartalom: MIT VÁR AZ ÚJ ESZTENPQTQ17 (2. oldal) új műtrágyagyár fejlesztése (5. oldal) Újságírók búcsúztatása Meghitt baráti hangulatú találkozó színhelye volt december 30-án az MSZMP Kazincbarcikai városi Bizottságának székháza. Szegedi László újságírót, a Borsodi Vegyész felelőszerkesztőjét búcsúztatták a politikai testület vezetői. Elsőként Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a december 31-ével nyugállományba vonuló újságírót és árnyasba tetta a pártszervezetek ajándékait, közöttük Grósz Károly levelét, amelyben a Központi Bizottság tagja, a megyei paribazottság első titkára megköszönte Szegedi Lászlónak három évtizedes újságírói és közéleti tevékenységét, majd ezt követően dr. Vékony Ernő, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára és Puth Ferenc, a BVK nagyüzemi pártbizottságának politikai munkatársa köszöntötte a Vegyész búcsúzó felelős szerkesztőjét. Hárommilliárd AZ EMU történetének egyik legfontosabb eseményét hozták az óév utolsó napjai: a vállalat bruttó irmidr-i értéke mint-egy 60 millió forinttal meghaladta a hárommilliárdot. Képünkön: a V3-as egység, amely jelentős mértékben járult hozzá az eredményhez. Éttholnar