Borsodi Vegyész, 1984. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-05 / 1. szám

2 Mit vár az új esztendőtől? Az új év új reményeket és vágyakat ébreszt az em­berekben. Január eső nap­ján mindnyájan fogadko­­zunk: „Új életet kezdek, le­szokom a dohányzásról, az italról, más ember leszek, mint korábban stb.” Van, akinek sikerül és olyanok is akudnak, akik rövidebb­­hosszabb idő után elhalaszt­ják a következő évre az „új élet” kezdetét. A kívánsá­gok, óhajok sokfélék, s hogy teljesülnek-e, az rajtunk is múlik. Milyen kívánságaik vannak az embereknek? — erre kerestünk választ a Borsodi Vegyi Kombinátban és Kazincbarcikán. PÁLINKÁS BÉLA, A BVK LAKATOS CSOPORTVEZETŐJE — Olyan évet zárjon a savüzem, mint korábban, mindez a lehető legkevesebb problémával valósuljon meg. A savüzem II. a konstruk­ciója történjen meg az idén, mert ez biztonságosabb üze­meltetést jelent és nagy mértékben befolyásolja a tervteljesítést is. A magán­életben erőt, egészséget kí­vánok. DR. VÉKONY ERNŐ, A KAZINCBARCIKAI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA — Remélem, hogy sike­rülni fog a párt- és állami munkának az átszervezése. Ezt az átmenetet nem lesz könnyű biztosítani '84-re, hiszen a kongresszusra is fel kell készülnünk. Nehezebb lesz az üzemek, gyárak fej­lesztési munkáinak az el­végzése, valamint a költség­­vetési gazdálkodás a város­ban. Mindenképpen haladást várok a béketárgyalásokon. A város harmincéves évfor­dulója alkalmából remélem, sok mindennel fog gyara­podni településünk. Családi életemben békét, harmóniát és gyermekeim boldogulását várom. MUZSÁNI SZILVIA, A POLIMER—I. ÜZEM MŰSZERSZOBÁSA — Sok minden jót. Sze­retném, ha hosszú ideig itt dolgozhatnék és a munkámat jól végezném. Ennyi elég nekem. DUKÁT MIHÁLY KAZINCBARCIKA RENDŐRKAPITÁNYA — A lakossággal való jó együttműködést, a közrend és a közbiztonság szilárdí­tása érdekében. Kevesebb bűnügyet és mindemellett a­­várható közigazgatási határ­módosulásokból adódóan az új területek vezetőivel a kapcsolatfelvételt és jó együttműködés kialakítását. Befejezésül azt­ kívánom, hogy további jobb ere­dmé­­nyeket érjünk el a bűnüldö­zés területén. KLIMÓ ISTVÁN, A CPE-ÜZEM RENDSZERKEZELŐJE — Az elmúlt év augusz­tusában szereltem le a ka­tonaságtól, családos vagyok és legfőbb problémánk a la­kás, illetve a házaspári szál­lóra való bejutás lehetősé­gének hiánya. A bekerülést pontszámokkal lehet elérni, amelyet a vállalatnál töltött évekre adnak. Ez nekünk sajnos, kevés. Abban re­ménykedünk, hogy a felújí­tás alatt álló házaspári szál­lóban, ha készen lesz, he­lyet kapunk. Ezenkívül azt várom, hogy ’84-be­n a bér­­fejlesztés olyan mértékű lesz, hogy tudjuk követni az árváltozásokat. SZÉKELY LÁSZLÓ, A KAZINCBARCIKAI VÁROSI KISZ-BIZOTTSÁG TITKÁRA — Azt várom, ha ugyan­ezt a kérdést egy évvel ké­sőbb tenné fel, azt mond­hatnám, hogy a hozzánk csatolt területek nem „bús­­lakodnak” azért, mert Ka­­­zincbarcikához tartoznak. Ezenkívül azokat a felada­tokat, amit '84-re tervez­tünk, maradéktalanul végre­hajtjuk. Magánéletemben nyugodt családi életet sze­retnék 1984-ben. HOVANYECZ ISTVÁNNÉ, A BVK TELEFONKÖZPONTOSA — Békét, biztonságot kí­vánok mindenkinek. Emel­lett nagyon fontos, hogy egészségesek legyünk mind­nyájan. Ha lehet, jó volna magasabb életszínvonalat el­érni. A munkámat szeretem, a kollektívánk nagyon jó, így maradjon ez a jövőben is. Rosszabb soha ne legyen a jelenlegi helyzetnél! GYARMATI ISTVÁN, A BORSODI VEGYI KOMBINÁT KISZ-BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA — Remélem, hogy a vál­lalat gazdasági helyzete to­vább javul, szerintem az ex­­tenzív fejlesztés ideje le­járt, inkább a munkater­melékenység és hatékony­ságnövelés területén tudunk nagyobb eredményeket elér­ni. A vállalat dolgozóinak többet és magasabb színvo­nalon kell dolgozni. Ebben a feladatban a KISZ-esek­­nek mindenképpen élen kell járni, hiszen a kombinát kollektívájának több mint egyharmada harminc éven aluli fiatal. KISZ-szerveze­­tünknek a gazdasági tevé­kenység segítése melett fon­tos tennivalója a szervezeti élet megerősítése. Az idei esztendőben a KISZ-es fia­taloktól a fegyelem erősíté­sét várom el. KASZAI SÁNDOR, A BVK SZEMÉLYZETI ÉS SZOCIÁLIS IGAZGATÓJA — Azt várom, hogy az ál­talános szigorítások ellenére a BVK az elmúlt években megkezdett szociálpolitikai színvonalát változatlanul szinten tudjuk tartani. Az ehhez szükséges pénzkeret, ha minimálisan is, de biz­tosítva látszik. A szociálpo­litikai lehetőségek bővítésé­vel azt szeretnénk elérni, hogy dolgozóink ne csak a munkahelyhez kötődjenek, hanem a szabad idejük egy­­részét is a vállalati — ki­­kapcsolódást szolgáló — lé­tesítményekben töltsék el. Az alkalmazotti állomány tűrőképessége remélem olyan lesz, hogy nem következik be nagyobb mértékű fluk­tuáció. Ennek érdekében megpróbálunk olyan agitá­­ciót kifejteni, hogy a ’84-re kitűzött vállalati feladatok végrehajthatóak legyenek. Ez nem lesz könnyű munka szá­munkra, ebben a gazdasági helyzetben. Azt remélem, hogy a vezetői együttműkö­dés a különböző területeken megfelelő lesz. Nekünk en­nek biztosításában különö­sen nagy feladatunk van. Azt kívánom, hogy az idei esztendő legalább olyan le­gyen, mint a ’83-as év. Ez az óhajom vonatkozik a csa­ládi és egyéb körülmények­re egyaránt. A kívánságokat összegyűj­tötte : Szilágyi Sándor KGST-„kislexikon" A sokoldalú műszaki-tu­dományos együttműködés többi formáját különböztetik meg a KGST-ben, ezek kö­zül a legfontosabbak a kö­vetkezők: KOORDINÁCIÓ Ez azt jelenti, hogy a nem­zeti szervezetek (kutatóinté­zetek, vállalatok) a kutatást, fejlesztést saját terveik sze­rint, saját eszközeik felhasz­nálásával végzik, terveiket azonban egyeztetik az együttműködés résztvevőivel. Az elért eredményekről tá­jékoztatjuk egymást. Ez a forma jellemző a KGST- szervek keretében folyó együttműködésre. A koordi­nációs alapon való együtt­működés igen elterjedt a hatvanas-hetvenes években és ennek köszönhető, hogy jelenleg már a partnerorszá­gok népgazdaságait szorosan behálózzák a létrejött kap­csolatok, együttműködési csa­tornák. KOOPERÁCIÓ Az együttműködést egyez­mények, szerződések alapján végzik. Részletes munkater­vet dolgoznak ki és ebben meghatározzák a részt vevő nemzeti szervezetek részfel­adatait, a végrehajtási ha­táridőket. Az eredményeket ingyen vagy térítés ellenében átadják egymásnak. A mun­kák finanszírozásában is megállapodnak, vagy úgy, hogy minden részt vevő szer­vezet saját maga finanszí­rozza az általa vállalt fel­adat megoldását, vagy pe­dig valamilyen gazdasági kritérium alapján határoz­zák meg a résztvevők finan­szírozási kötelezettségét. Sok esetben a feladatok végre­hajtásának összefogására koordinációs központokat hoznak létre. KIDOLGOZÁS A legkorszerűbbnek elis­mert együttműködési forma. A kutatás, a fejlesztés nem­zetközi munkatervének vég­rehajtása általában az­ egyik részt vevő nemzeti szervezet bázisán nemzetközi kollektí­vát (osztályt, laboratóriu­mot), nemzetközi intézményt hoznak létre. Alapanyag a BVII-tel A Borsodi Vegyi Kombi­nát is részt vállal a gyógy­szer- és növényvédőszer-in­­termedier program végre­hajtásából. A vállalat a program megvalósítása so­rán, a korábbi importból származó triptamin készíté­sére rendezkedik be. A trip­tamin a Kőbányai Gyógy­szergyár, a Cavinton nevű szívgyógyszer előállítására használja fel. A fontos in­termedier gyártására a ka­zincbarcikai üzemben egy új, évente 100 tonna kapa­citású kisüzemet alakítottak ki. Ez most az első lépcső­ben még gamma—klór—vaj­­savkloridból állítja elő e fontos közbeeső terméket, de később, ha a gyár foszgén­­üzeme folyamatosan termel, akkor a triptamin-készíté­st is hazai bázison oldják meg. A Borsodi Vegyi Kombi­nátban az új triptamin üzemben a termelés várha­tóan ez év első hónapjában megkezdődik. BORSODI VEGYÉSZ Védőhártya csövekre A szakemberek szerint a vízellátó rendszerekben használatos föld alatti acél­csövek mintegy 30 évig nem szorulnak javításra és cse­rére, ha polimerhártyával szigetelik őket. A vízveze­tékek korrózióvédelmének ezt a módját Rigában fej­lesztették ki. Olyan­­ beren­dezést készítettek, amely a külső és belső oldalon egy­idejűleg vonja be polietilén­nel a csövet. A hozzáadott aktívaanyagok szilárd kö­tést biztosítanak a fémhez. Hevítés közben, amely mind­össze néhány percig tart, a védőhártya valósággal ösz­­szeforr a cső­felszínén. Ugyanezen módszerrel min­denféle föld alatti vezeték­­rendszer megóvható, a ned­vesség roncsoló hatásával­­szemben. Hővisszanyerés­­ Sok helyen van szükség erőteljes szellőzésre, nagy légmennyiségek kicserélé­sére. Az eltávozó levegő te­temes mennyiségű hőt visz magával, ami a mai ener­giaínséges időkben érzékeny veszteséget jelent. Ez adta a gondolatot egy tiroli cégnek a DUOVENT hővisszanyerő rendszer kifejlesztésére. A szabadalmaztatott, úgyne­­vezett kapilláris ventillátor­­elv szerint egy kettős spi­rálházban a ventillátor két légáramot hajt keresztül. A nyitott pórusú anyagból ké­szült hőcserélőn keresztül megy végbe a légcsere. A tömör építésű, könnyűszer­­kezet egyszerűen tisztítható, de egyébként sem érzékeny az elpiszkolódásra. Ha a hő­mérséklet nem megy a har­matpont alá, akkor a visz­­szanyerés hatásfoka 48 szá­zalék az érzékelhető meleg­re, 40 százalék a rejtett hő­­­re és 40 százalék az em­al­piára vonatkoztatva. A har­matpont alá süllyedve az ér­zékelhető melegre vonatkoz­tatott hatásfok eléri a 70 százalékot.­­ 1984. JANUÁR 5. A tanácsi munka értékelése Kazincbarcika város Taná­csa a legutóbbi — 1988. de­cember 20-án megtartott — ülésén szó esett a testület és a végrehajtó bizottság éves munkájáról, valamint az 1984-es esztendő legfontosabb tennivalóiról. Amint azt Takács István, tanácselnök elmondotta: a legfontosabb feladatokat, amelyek a munkatervben szerepeltek — teljesítették. Ezek megvalósításaikor a leg­főbb szempont az volt, hogy valóra váltsák a tanács által megfogalmazott cselekvési program és a pénzügyi terv célkitűzéseit. Mindezek — bár a pénzügyi lehetőségek a koráb­binál szűkösebbek voltak -s­ összességében ered­ményesen teljesültek. Az új esztendő főbb cél­kitűzéseit az határozza meg, hogy — mint az ismeretes — február 1-én lesz har­minc esztendeje, hogy Ka­zincbarcikát a Miniszterta­nács várossá nyilvánította. Az évfordulót fel kell hasz­nálni arra — mondotta a ta­nácselnök —, hogy a lakos­ság részéről tovább erősödjen­ a városhoz való kötődés, és ez jusson kifejezésre a vá­ros további fejlesztésében és a meglevő­ értékek fokozot­tabb megóvásában. Elhangzott az is, hogy a népgazdaság helyzete, lehe­tőségei miatt a városnak újabb korlátozó intézkedések­kel kell számolnia a ber­u­­házásoknál. Ugyanakkor gon­doskodni kell a városfej­lesztési célok eredményes megvalósításáról. A legfon­tosabb feladatok továbbra is a lakásépítés, a telekelőké­­szítés, az alsófokú oktatás és­­a kereskedelem területén jelentkeznek. Nagy figyelmet kell fordítania a város ve­zetőinek, a szakigazgatási szerveknek az alapellátás biztosítására. Mindahhoz, hogy e tenni­valók megvalósuljanak, to­vább kell mélyíteni és széle­síteni a kapcsolatokat a vá­roskörnyéki községekkel s a tanácsi szervekkel. Szerződés — i­m­­portra A CHEMOLIMPEX és a szovjet Szojuzpromexport külkereskedelmi egyesülés vezetői szerződést írta alá, amelynek alapján a szovjet vállalat 1984-ben 104,9 millió rubel értékben szállít Ma­gyarországra vegyipari alap­anyagokat. A megállapodás értelmében — hatóanyagban — 400 ezer tonna kálium­­kloridot, 189 ezer tonna apa­­titot, 26 ezer tonna ammóni­­umnitrátot, 39,3 ezer tonna ammóniumfoszfátot exportál a Szojuzpromexport. A szerződésből 28,8 millió ru­bel értékű terméket a ma­gyar—szovjet agrokémiai egyezmény keretében szállít a szovjet partner. (MTI) Hétmillió vegyüld A Chemical Abstracts dokumentációs szolgálat, amely feldolgozza a világ vegyészeti irodalmát, nem­rég vette lajstromába a hat­­milliomodik vegyületét. Ezek szerint az ismert vegyületek teljes száma mintegy 7,3 mil­lió, a Chemical Abstracts ugyanis csak az 1965 óta megismert vegyületeket tart­ja nyilván. Addig pedig már mintegy 1,3 millió vegyüle­­tet ismertek. A szélesebb körben alkalmazott vegyüle­tek száma ennél jóval keve­sebb, csupán 63 000. A na­ponta létrehozott vagy a ter­mészetben talált ezer vegyü­le legtöbbje csak kutatási célokra szolgál. Az összes ve­gyületek mintegy 75 százalé­kát az irodalom csupán egy­szer említi. KISZ-bizottsági ülés Az óév utolsó napjainak egyikén, pontosabban de­cember 28-án került sor az ÉMV KISZ-bizottságának so­ron következő ülésére. Az „évadzáró” megbeszélésen — többek között — értékelték az elmúlt esztendőben vég­zett munkát és meghatároz­ták az 1984-es legfontosabb feladatokat. A KISZ-bizott­­ság titkára, Bánffy Csaba felszólalásában a követke­zőkről beszélt: " A szerve­zet kiemelt feladata január 1. és április 30. között az alapszervezeti és a bizottsá­gi munka reális értékelése, az 1984-es mozgalmi munka gondos megtervezése, továb­bá a választásokkal kapcso­latos teendők megfelelő színvonalú előkészítése és lebonyolítása. A KISZ-szer­­vezetek választási rendjének korszerűsítésére, továbbfej­lesztésére irányuló KISZ KB- határozat szellemében az előző évi saját tapasztala­tok felhasználásával kell újra alkalmazni a közvetlen választási formát. Bánffy Csaba a KISZ-bi­­zottság elkövetkezendő fel-,­adatai közül még a követ­kezőket emelte ki: — A testület tagjait, az alapszervezet titkárait, és vezetőségeit alaposan fel kell készíteni a beszámolási és tervezési, valamint a köz­vetlen választási forma vég­rehajtásából adódó kötele­zettségek értelmezésére. A területfelelősöknek segítséget kell nyújtaniuk az alapszer­vezetek vezetőségének a te­endők egységes megfogalma­­­­zásához, a taggyűlések elő­készítéséhez és lebonyolítá­sához. Az egyes vezetősé­geknek saját hatáskörükben kell elvégezniük a beszámo­lással és a tervezéssel kap­csolatos feladatok megjelö­lését, számítva a területfe­­lelősök munkájára is. Az alapszervezetek 1984. január 3. és 13. között ve­zetőségi üléseken választ­ják meg a taggyűlések tiszt­ségviselőit, a levezető elnö­köt, a választási bizottság­ba delegált tagot. Bánffy Csaba ezután a következőket mondta: — A KISZ Központi Bi­zottsága 1983 3. számú hatá­rozata alapján a szervezeteit minden szintjén kerüljön sor választásokra ezért a KISZ-bizottság az alapszer­vezetek részére teljes körű választást ír elő. A KISZ- alapszervezetek a KISZ KB 1981. február 24-i határoza­ta értelmében maguk dön­tenek arról, hogy az értéke­lést, a választást és a ter­vezést, hány taggyűlésen végzik el. Az értékelő, vá­lasztó taggyűlést, 1984. január 16. és február 5., a tervező taggyűlést február 5. és már­cius 4. között kell megtar­tani. Az ÉMV KISZ-szerve­­zetének küldöttgyűlését 1984. március 7-re kell összehív­ni. A határozatban fogla­lakat az ÉMV KISZ-bizottsága egyhangúan elfogadta.

Next