Borsodi Vegyész, 1984. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-05 / 27. szám

984. július 5. A nyári hétvégeken kirándulójáratokat indít a Volán A Volán 3. számú Válla­lt számos, az utazók ki­­zolgálási színvonalát javító ítézkedést léptetett élet­­e 1984-ben. A kedvezmé­­yek körének szélesítéséről,­z utazási lehetőségekről és eltételekről a kazincbarci­­ai autóbuszállomáson is elvilágosítással szolgálnak, újabb hír, hogy 1984. júli­­s 1-től a nyári hétvégi tor­aimat igyekeznek mozgal­miabbá tenni. Erről­­ nyi­­ltkozott lapunknak Papp Marianna, a 3. számú Vo­m­ menetrendi és forgalom­­tervezési osztályának veze­­tje. — A következő változta­­tssal szeretnénk hozzájá­­ulni az Utazóközönség hét­égi szabad idejének kelle­­mesebb eltöltéséhez, így pél­­ául Szuhogy — Ormosbá­­va — Kazincbarcika — Miskolc — Mezőkövesd, Hő­­ürdő — Bogács, Gyógyfürdő iszonylatban 1984. július 22- n, augusztus 12-én és au­­usztus 26-án indítunk ki­­induló­ járatokat. Egy má­ik terv szerint Szuhogy — Ormosbánya — Kazincbar­­ika — Miskolc — Hajdú­­ánás, Gyógyfürdő útvona­­ln 1984. július 8-án, 29-én s augusztus 19-én, Szuhogy - Ormosbánya — Kazinc­­barcika — Miskolc — Haj­­dúszoposzló autóbuszállomás útvonalak­ 1984. július 15-én, augusztus 5-én és augusztus 20-án közlekednek majd — külön meghirdetett menet­rend szerint — kiránduló­járatok. Az autóbuszjárato­kat a kazincbarcikai­ üzem­egységünk üzemelteti és a részletesebb felvilágosítást is megadják az autóbuszállo­máson. — Az utazási kedv foko­zása érdekében tervez-e a vállalat a nyári időszakban közlekedő hétvégi járatokra valamilyen kedvezményt? — kérdeztük az osztályvezetőt. — Korlátozott körben igen. Harminc százalékos kedvezményre jogosultak jú­lius 1-től a 20 főn felüli csoportok abban az esetben, ha menettérti jegyüket elő­vételben — a járat indulá­sa előtt­­24 órával előbb — megváltják. A nyugdíjas­csoportok (30 fő felett) elő­zetes jelentkezése esetén — a kulturáltabb utazási körül­mények érdekében — a meg­hirdetett viszonylatokban külön autóbuszt is biztosí­tunk. Természetesen az 50 százalékos kedvezményű nyugdíjas utazási szelvény ezekre a járatokra is érvé­nyes. Ezen túlmenően a já­ratok teljesárú menetjeggyel korlátozás nélkül igénybe vehetők. L. L. Sikerek­­ VCM-s­zemben A közelmúltban jelentős eredményeket ért el a Borso­­d­ Vegyi Kombinát VCM- szemének kollektívája. A si­­keresen befejezett nagyjart­­ás után — szervezett, haté­­kony munkával, s a közösség­alamennyi tagjának helyt­­állásával — sikerült elérni, hogy ma már folyamatosan mintegy 110 százalékos az izem teljesítménye. Amint arról Németh Zoltán szemvezető tájékoztatott: ör­vendetes az is, hogy pótol­­ák a VCM-ben dolgozók a lágy leállás előtti — a terv­­hez képest akkor meglevő — emaradást. Az előzetes ada­­ok arra utalnak, hogy a fél­éves tervét 101 százalékra eljesíti az üzem. Ezzel az eredménnyel a kollektíva nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát teljesíthesse pvc­­ixporttervét. Külön figyelmet érdemel a­­ CM-ben az a tény, hogy­ mindezt az eredményt sike­­rült úgy elérni, hogy nem haladták túl a tervezett anyag- és energiafelhaszná­­ást. A vinilklorid-gyártásnál az etilén-felhasználás 482 cg­át volt — ez az arány ki­­emelkedően jó an­yagfelhasz­­nálási mutatónak számít. Ahhoz, hogy a BVK VCM- izemi kollektívája az év első élében ilyen eredményeket ért el, nagymértékben hoz­zájárultak fegyelmezett, jó munkájukkal a szocialista brigádok, s a kollektíva tag­jai. A továbbiakban az a cél — moríította az üzem vezető­je —, hogy a meglevő hiá­­nyosságok gyors feltárásával és azok megszüntetésével, va­lamint további hatékony munkával törekednek az el­ért eredmények további fo­kozására. BORSODI VEGYÉSZ Eredmény, ellentmondással Az ipari vállalatok szere­pe meghatározó a környezet­­védelemben, mert a szennye­zés, a környezetre veszélyes hatások nagy része elsősor­ban a termelési-gazdasági te­vékenységgel függ össze. E gondolatok és a közel­múltban lezajlott környezet­védelmi világkonferencia kapcsán az ÉMV ilyen irá­nyú feladatairól beszélget­tünk Nagy Árpád osztályve­zetővel. Ebben az évben tovább tart a szennyvíztisztító-telep rekonstrukciója. A vízszeny­­nyeződés értékei — az előző évihez viszonyítva — ennek megfelelően lényegesen csök­kentek. Mégis, itt ellentmon­dásba ütközünk, hiszen a vál­lalatra kiszabott vízbírság a múlt évinél lényegesen ma­gasabb. Hogy mi ennek az oka? Mindez a 3/1984-es kormány­­rendelettel magyarázható, ami februárban lépett életbe. Az érvényes bírságtételeket kiszabó módosítás 1983. janu­­­ár 1-től határozza meg az új szennyeződési értékeket, a területi szorzószámot, és az ezekre kiszabható bírságokat. Erre a helyzetre a vállalat természetesen nem készülhe­tett. A foszgéntermelés növeke­désével a légszennyeződés valamelyest nőtt. A továb­biakban elsőrendű feladat a légszennyeződés csökkentése az erre a célra biztosított környezetvédelmi alapból. (— L —) k­v, Aa­f ..... . .—JL—­ . / 1 Nagyjavítás az 1-es telepen Az eredményes munka elő­feltétele a berendezések fo­lyamatos üzemelése. Ebből a célból minden évben elvég­zik az időszerű karbantartási feladatokat a Borsodi Vegyi Kombinát termelőberende­zésein. Az egyes telepen ez évben június 23-tól július 26- ig tart a nagyjavítás.. Még mielőtt bárki is soknak tarta­ná a több mint egy hónapot, gyorsan elmondjuk, hogy ez nem egyidőben, minden gép leállását jelenti, hanem egy­­egy üzemét. A fokozatosság­gal a minél kisebb termelés­­kiesést kívánják biztosítani a vállalatnál. Az elmúlt hét közepén Kovács Zoltán, a termelési főosztály vezetője és Garad­­nay Sándor, a termelési osz­tály vezetője tájékoztatott az idén elvégzendő feladatokról. Június 23-án az I-es refor­ming, az egyik nyomás alatti bontó és a IV. szintéziskor berendezéseinek javításával kezdődött a leállás. Ez alka­lommal sor kerül az I-es re­forming primer bontó kata­lizátorának cseréjére, a CO- reaktorok töltetcseréjére, a biztonsági szerelvények be­állítására, ellenőrzésére, va­lamint a nyomástartó edé­nyek vizsgálatára. A tervek szerint az említett egységek július 15-én ismét megkezdik a termelést. Az elmúlt hét közepén le­állt a foszgénüzem, ahol szin­tén felülvizsgálják a beren­dezéseket és elvégzik a szük­séges javításokat. A teljes, minden üzemre vonatkozó leállás előrelátha­tólag július 4-től 14-ig tart, s ez idő alatt történik meg a vízkörök ellenőrzése és javí­tása. Ezenkívül számos, üze­melés közben nem javítható hibát is elhárítanak a 10 nap alatt. A szükséges munkálatok elvégzésében a mintegy 1000 fős üzemi létszám mellett részt vesznek a központi kar­bantartók, a szolgáltatóüze­mek dolgozói, valamint kül­ső vállalatok, a VEGYÉP­­SZER és a GYGV munkásai. A technológiai személyzettel együtt csaknem 1500 ember fáradozik a nagyjavítás mi­előbbi sikeres befejezésén. Azokon a területeken, ahol a munkák jellege megengedi és lehetővé teszi, 3 műszakban dolgoznak. Így például a ra­­schig-gyűrű kiszedése és cse­réje, röntgenezések. Az idei nagy leállás egyik szokatlan többletmunkával járó feladata a karbamid­­üzem leállása utáni kísérleti gyártás. Ennek során végzik el egy új termék, a Karbonit műtrágya első próbagyártá­sát. A mezőgazdasági igény és érdeklődés nagyon jelentős az új kemikália iránt, ugyan­is a korábbi szerekkel szem­ben a kardonit nem savanyít­ja a talajt. Ily módon hosz­­szabb ideig megmarad a föld termőképessége. A nagyjaví­tás ideje alatt e műtrágya gyártása bizonyul az egyik legkomolyabb feladatnak, mivel az üzemnek a leállás végén ismét termelésbe kell lépni. Az elmúlt hét közepén ka­pott tájékoztatás alapján az akkor csaknem egy hete tar­tó kiáltás során váratlan ese­mény nem következett be. A nagyjavítási munkálatokkal a tervezett ütemben haladnak a dolgozók. Amennyiben elő­re nem látható meghibáso­dást nem találnak, abban az esetben július utolsó hetében termelni fognak az I-es telep üzemei a BVK-ban. — szilágyi — Fojtán László felvétele ■ Az ammóniaüzemben, a IV-es szintéziskörön végzik a legfőbb feladatokat. 4 Bánvölgye Isz-nél Nyereség és Jelenség Vállalataink számára ko­moly erőfeszítéseket jelent a megváltozott világpiaci fel­tételek között is versenyké­pesnek maradni, sőt, olykor még a csődöt is elkerülni. Ezek tények, amelyek ellen­­súlyozása a rugalmas intéz­kedések, a gyártmányfej­lesztések és a tartalék erő­források feltárásával és gya­korlati hasznosításával­­ le­hetséges. Ez utóbbiak egyike a Borsodi Vegyi Kombinát­ban a gazdasági társulások létrehozása. Egyik megvaló­sult és jól bevált egysége a nagybarcai Bánvölgye Mező­­gazdasági Termelőszövetke­zetnél működő GRAFOL gaz­dasági társulás, amely nevé­­ben hordozza tevékenységi körét. Nevezetesen a granu­látum és fólia gyártását. A Bánvölgye Ts­-szel 1980- ban került kapcsolatba a kazincbarcikai vállalat, ami­kor fóliakiszerelési tevé­kenységet (méretre vágást és csomagolást) végeztek a kom­binát számára a bérmunká­ban. A kooperáció 1982-ben kiszélesedett a munkaigényes, kistételű pvc-granulátum gyártásának kihelyezésével. Az együttműködés egyértel­művé tétele céljából 1983- ban megalakították a GRA­­FOL GT-t, amely 100 dol­gozóval — elsősorban nők­kel — kezdte meg tevékeny­ségét. Ily módon helyben munkalehetőséget biztosítot­tak a környék lakóinak. A BVK és a Bánvölgye Tsz számára pedig megfele­lő nyereség elérését teszi le­hetővé ez a kooperáció. Emellett a kombinát mun­kaerőhiányának csökkenését is elősegítette. A kedvező tapasztalatok birtokában, az idén tovább bővül — a fóliafúvás meg­kezdésével — a társulás te­vékenységi köre. Az 1984-re tervezett termelési érték — a tavalyi 37 millió forinttal szemben — 100 millió forint. Ez az első negyedév 37 mil­liós termelési értékét figye­lembe véve, úgy tűnik, tel­jesíthető lesz. A kapcsolatot a közelmúltban megtartott párt-vb ülés is jónak és to­vábbfejlesztendőnek ítélte. — szilágyi — Húszéves a CSÉB A CSÉB 1964-es bevezeté­se forradalmi változást je­lentett a magyar személy­­biztosításban: alacsony ha­vi díja és magas szolgálta­tásai miatt sokan csupán merész kísérletnek tartot­ták. A szerződést az aktív munkavállalók közül bárki megköthette — 65 éves ko­rig —, orvosi vizsgálat és egészségügyi nyilatkozat nél­kül. Ezek a feltételek egyéb­ként a mai napig is érvé­nyesek. A CSÉB első változata kétféle biztosítás egyesítésé­ből, továbbfejlesztéséből ala­kult ki. Az üzemi dolgozók balesetbiztosításának és a tsz-tagok biztosítási és -­ön­segélyező csoportjainak ta­pasztalatait hasznosították az új szerződés kidolgozói. Hosszú ideig ezt a jól be­vált biztosítási és önsegé­lyezési formát tartotta meg a CSÉB. Lényeges eleme még a bárhol bekövetkezett balesetre érvényes biztosítá­si forma és a jelentős ösz­­szegű életbiztosítás. Emel­lett — a tagdíj arányában — az intéző bizottságok szo­ciális alappal is rendelkez­nek. A CSÉB életképessége azon múlott, hogy az ország ipari és mezőgazdasági dol­gozói részt vesznek-e töme­gesen a biztosításban. Már az első év az optimistákat igazolta: 353 ezer dolgozó kötötte meg a szerződést. Öt évvel később már csaknem kétmillió, a tizedik évfor­dulón pedig 2 millió 661 ezer CSÉB-tagot tartottak nyilván. Ma az ország ke­resőképes lakosságának 83,5 százaléka — több mint 3,5 millió dolgozó — tagja a CSÉB-nek. Megyénkben 300 ezer dol­gozó rendelkezik valamilyen formájú CSÉB-biztosítással. „ Egy nap a nyugdíjh­ ói tagadás: Szvaratkó Viktornál, az Északmagyar­országi Vegyiművek főosz­tályvezetőjénél megfordul­tunk egypáran mi, újság­írók. Az érdeklődés egyszer­re szólt a nyugdíjba készü­lő vezetőnek és a pártmun­kásnak. Éppen ebből a meg­fontolásból gondoltuk úgy, hogy a már elkészült port­rét kiegészítendő, inkább a tapasztalatokra, az utódok­nak szánt esetleges üzenet­re összpontosítsunk. — Az évtizedek során megfogalmazott-e magában olyanfajta alapelveket, ame­lyek meghatározói lehetnek a személyzeti munkának? — Ha azt mondom, hogy mindenekelőtt a párt ká­derpolitikájának a szolgála­ta a legfőbb teendő, talán túlságosan is sommásnak tetszhet a megállapítás. Ezért most inkább arról beszélnék, hogy a bizalom, az emberekben való hit, véleményem szerint milyen nagy jelentőségű. Nem le­het elfogadni azt a néze­tet, hogy az emberek ere­dendően rosszak. A hibá­kat, az esetleges baklövé­seket felhasználni a megbé­lyegzésre: rossz gyakorlat. Mindenkit lehet, sőt, kell nevelni. — Nyilvánvaló, hogy ké­nyes munkaterület volt az öné. Az egyéni és a válla­lati érdek csomópontjában áll a személyzeti vezető. Ezért adódik a kérdés: hol érezte kitapinthatónak a neuralgikus pontjait ennek a beosztásnak? — Ha valaki azt hiszi, hogy ő mindent tud, az csak elbizakodottságot szülhet. Itt — sokkal inkább, mint más területeken — több szempontból szükséges meg­vizsgálni a felvetődő kérdé­seket. Tisztában kell lenni azzal, hogy a személyzeti ve­zető döntései emberi sorsok fordulópontját jelenthetik. Ezért szerintem egyáltalán nem baj, ha az ember ké­telkedik magában, mert ilyenformán születhetnek a megfelelően mérlegelt elha­tározások.­­ Azt hiszem, elérkez­tünk az etikai megfontolá­sokhoz. Ezzel kapcsolatban mit tart lényegesnek megje­gyezni? — A személyzeti kérdések természetüknél fogva „ké­nyesek”. A személyzeti és oktatási osztály ütközőpont a dolgozók és a gazdasági­ po­litikai vezetők között. Nehéz az egyensúlyt biztosítani. Átkos gyakorlat az, ha a döntések nem elvi foganta­­tásúak, hanem mindenféle egyéb — például presztízs — szempontok érvényesül­nek. Az előbb már szóba kerültek az eltérő érdekek. Nos, ezzel kapcsolatban ta­lán nem árt megjegyezni, hogy a túlzottan merev ál­láspont sem lehet üdvözítő. Tudni kell, hogy hol a még elfogadható, de feltétlenül szükséges*':», kompromisszum' határa. Ezért természetesen sokszor kikerülhetetlen a vi­ta, a konfliktus. Előfordult már, hogy ilyen alkalmak­kor rámcsapták az ajtót, el­fogadhatatlannak minősítve az álláspontomat. Aztán né­hány óra, vagy nap után csengett a telefon: „Gyere, beszéljük már meg újból ezt a problémát...” Mindezt csak annak hangsúlyozása érdekében mondtam el, hogy mindenkivel, így a fe­lettes szervekkel szemben is lehet eredményt elérni. — Végezetül a szokvá­nyosnak tűnő kérdés: hogy érzi magát órákkal a nyug­díjba vonulás előtt? — Meglehetősen furcsán, azon egyszerű okból kifo­lyólag, hogy nyugdíjas meg nem voltam... Mi tagadás: •van bennem belső feszült­ség ... Egyébként az utolsó napok is a szokott munká­val, a jól ismert feladatok közepette teltek. Szvaratkó Viktor sötét ru­hában, fehér ingben foga­dott­­ készült a délutánra, ahol közvetlen munkatársai, felettesei búcsúztatták. Jú­lius másodikára esett az utolsó munkahelyi ,,kötele­zettsége” . Budapestre uta­zott, ahol átvehette Juhász Ádám államtitkártól a több mint három évtizedes szol­gálatáért járó kitüntetést, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. Balázsi Tibor

Next