Borsodi Vegyész, 1985. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-04 / 1. szám
Januártól naponta AMagyar Nemzeti Bank január 3-tól a konvertibilis devizák árfolyamát az eddigi heti egy alkalom helyett naponta jegyzi. A pénzpiaci árfolyamarányok változásait a devizaárfolyamokban hetenként ötször, a bankjegyet csekkárfolyamokban — mint eddig — hetenként egyszer vezeti át a bank. A rubelelszámolású valuták államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamának jegyzési rendje nem változik. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI VÁLLALATOK DOLGOZÓINAK HETILAPJA 1985. január 4. ÁRA: 1,30 Ft XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM FÉÉíikK-ben Az 1985. évi tervcélok remin meghatározásának, azok elérésének különös jelentőséget kölcsönöz, hogy ez az év a hatodik ötéves terv utolsó esztendeje. S ■mert egy tervidőszak utolsó évéről van szó, 1985. egyúttal fontos bázisa a népgazdaság VII. ötéves tervének is. . Mit remélhetünk a tervtől? Mindenekelőtt a realitás alapján fogalmazódott, számba veszi a múlt évi, a népgazdaság helyzetének javítására irányuló munka eredményeit, ugyanakkor számol azzal is, ha nem sikerül megteremteni az előrelépés gazdasági alapjait, továbbra sem reménykedhetünk a fellendülésben. A Minisztertanács által közzétett 1985. évi népgazdasági terv szerint az idén tovább kell fokozni a termelés hatékonyságát, meg kell állítani az átlagos reálbérek és a beruházások mérséklődésének folyamatát, s csökkentenii kell adósságainkat, a célok eléréséhez viszont elengedhetetlen, hogy felgyorsuljon műszaki fejlődés, olyan változásokat szükséges elérni a termelés szerkezetében, amelyek alapul szolgálnak a versenyképesség javításához, a gazdaságos kivitel növekedéséhez. Az ipari termelés növekedése a külföldi és a hazai kereslet változásától és az ahhoz való alkalmazkodástól függően iparáganként és vállalatonként differenciáltan alakul majd. Az ipari átlagot meghaladó ütemben emelkedik egyebek között a vegyipar termelése és exportja. Ezen túlmenően a vegyiparban tovább emelkedik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya; intermedierekből és növényvédő szerekből jelentősen bővül a termelés. Mindez lehetővé teszi, hogy a vegyipari termékek kivitele dinamikusan növekedjék 1905-ben. Nem érdektelen szólni róla, hogy az ipari tárca vezetése a vegyipar termelésének növekedési ütemét mintegy 3 százalékban, a rubelelszámolású export emelkedését 8—9 százalékban, míg a nem rubelelszámolású kivitel bővülését 9—10 százalékban határozta meg. E nem kis feladatból a megye vegyipari üzemei is ,— az ágazatban betöltött súlyuk és adottságaik arányában — kiveszik a részüket, hozzájárulva ezzel a népgazdasági célok valóra váltásához. Népgazdasági szinten egyre inkább létkérdésnek tekinthető a műszaki fejlődés alakulása. A fejlődés ütemének meggyorsítása ugyanis halaszthatatlanná vált, a beruházások visszafogása következtében ugyanis erősen visszaesett sok helyütt a műszaki színvonal, nem telt pénz új eljárások, technológiák és gépek vásárlására. Ahhoz, ahogy a népgazdasági szinten szükségesnek ítélt és a tervek előirányzataiban szereplő nem rubelelszámolású aktívum, létrejöjjön, kutatni kell a lehetőségeket a tőkés kivitel bővítésére. A piaci prognózisokban megtalálhatók reményt keltő és kevéssé biztató elemek. A konjunktúra a fejlett tőkés országokban várhatóan földrajzilag szélesedik, de hazánk hagyományosan nyugat-európai kereskedelmi partnereinél az átlagosnál lassúbb gazdasági növekedésre ,és importbővülésre lehet számítani. Ezenkívül a meglevő és tartósnak ígérkező protekcionizmus is csökkenti exportlehetőségeinket. Számítanunk kell arra is, hogy néhány, velünk kapcsolatban álló fejlődő országban ezután is léteznek fizetési problémák. Ilyen körülmények között óriási jelentősége lesz annak, milyen mértékben sikerül javítanunk a kivitelre szánt termékek, minőségét, választékát és vállalataink mennyire képesek követni a piac változósít it. Kiemelt jelentősége van tehát az értékesítés, a piaci munka jobb megszervezésének. Az 1985. évi népgazdasági terv — gazdasági fejlődés élénküléséből eredő ,2,3—2,8 százalékos nemzeti jövedelem bővülése következtében — a szocialista szektor beruházásainak volumenét az 1984. évi szinten irányozza elő. Ugyanakkor a terv számol azzal is, hogy sokévi csökkenés után, az igen alacsony szinthez képest, 1985-ben halaszthatatlan a nem rubelelszámolású beruházási gépimport növelése. Természetesen minden jogos igényt lehetetlen egy esztendő alatt kielégíteni. Azt a jól bevált elvet kell követni, hogy a nem rubelelszámolású, külkereskedelmi mérlegünket javító, export-kapacitásokat növelő fejlesztésekhez, valamint az energia- és anyagtakarékossági programokhoz tartozó gének, berendezések beszerzése részesüljön előnyben. Az iparban az idén folyóáron számítva a beruházások mintegy 1,8 százalékos növekedését tervezik. A terv számol azzal, hogy a szigorú beruházási fegyelem továbbra is fennmarad és igen lényeges az is, hogy a folyamatban levő beruházásokat mielőbb befejezzék, illetve üzembe helyezzék. Az irányítási rendszer 1985-től életbe lévő módosításai a fejlesztések terén is növelik a vállalati önállóságot, növekvő arányban biztosítanak fejlesztési lehetőséget a fejlődésre képes gazdálkodóegységek számára. A beruházások forrásai között csökken a támogatások és hitelek aránya, amelyek elsősorban az exportképességet, az anyag- és energiagazdálkodást javító beruházásokat segítik. L. . Kiba készen a pvc-por Hatalmas kamionok szállítják a Borsodi Vegyi Kombinátból a hazai és a külföldi megrendelőkhöz a pvc-port. Felvételünkön az látható, hogy a szuszpenzió-feldolgozó üzem kiszerelő részlegében Radnai József targoncával rakja be a 900 kilogrammos raklapon levő, úgynevezett „palettás" pvc-port egy közúti, külföldi kamionba. Fotó: Ökrös István Határainkon túlra készülnek az ízléses bútordarabok Zalaegerszegen. A sajóbábonyi poliuretán egyre nagyobb mennyiségben kerül felhasználásra és értékesítésre, a külföldi vevők kánságának megfelelően. Fotó: Fekete Bell Teljesítette éves termelési tervét, s az év utolsó munkanapján már a tervezettet meghaladó termékmennyiség előállításán dolgozott a Borsodi Vegyi Kombinát, több ezres kollektívája. E többlet értéke várhatóan mintegy félmilliárd forint lesz és így a kombinát éves termelése meghaladja majd a tizenegy és félmilliárd forintot. Az esportterveknek ugyancsak elegei lettek: az előirányzottnál lényegesen több félkész- és készterméket, illetve pvc-port szállítottak tőkés piacra. Az ötvennégymillió dollár értékű tőkés export huszonöt százalékkal nagyobb, mint az 1983. évi volt. A HAB ülése az IMV-ben A Miskolci Akadémiai Bizottság agrokémiai munkabizottságának tagjai a közelmúltban ismét találkoztak az Északmagyarországi Vegyiművekben, ahol ezúttal a környezetvédelemmel kapcsolatos tapasztalatok kerültek napirendre. A tanácskozást a munkabizottság elnöke, dr. Mogyoródi Ferenc kandidátus nyitotta meg. Ezt követően Mihaleszkó József, a BVK környezetvédelmi osztályvezetője tartott előadást, melyben a műtrágyagyártás során keletkező veszélyes hulladékok tárolásával foglalkozott. Többek között elmondta, hogy az országban keletkező veszélyes hulladékok mintegy 88 százaléka a vegyiparból kerül ki, tárolásuk, illetve megsemmisítésük viszont még mindig nincs megoldva. Borsod megye ebből a szempontból speciális helyet foglal el, hiszen itt található az ország egyik legnagyobb vegyipari bázisa. A továbbiakban a TIFO- ban létesítendő hulladékégetőről esett szó, melyben az 1 tonna anyag elégetésérevonatkoztatott beruházási költség eléri majd a 60 ezer forintot. Egyenlőre még csak a tervek léteznek, elfogadtatásukra 1985 júniusában kerül sor. Az ÉMV környezetvédelmi osztályvezetője, Nagy Árpád részletesen ismertette, hogy a vállalatnál a növényvédő szer profil kialakulása óta, a termelő technológiákból milyen környezetszennyező anyagok keletkeznek. Továbbá tájékoztatta a résztvevőket, hogy ezen anyagok ártalmatlanítására milyen eljárásokat alkalmaznak. Például a szennyvízbe kerülő hulladékok kiszűrésére korszerű, kétlépcsős tisztító szolgál, amely 1984. január óta üzemel. A vita során, Koncz László a nógrádi növényvédelmi állomás munkatársa a mezőgazdaságban keletkező. a veszélyes hulladékok megsemmisítésének, illetve felhasználásának kérdését vetette fel Összefoglalójában dr. Mogyoródi Ferenc megemlítette, hogy célszerű lenne a felvetett problémákat a környezetvédelmi munkabizottsággal közösen megtárgyalni és egyező álláspontot kialakítani. Az ÉMV környezetvédelmi A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja feladatairól Nagy Árpád osztályvezető beszélt Fotó: Katona Gyula KISZ-illért Az Északmagyarországi Vegyiművek KISZ-bizottsága december 20-án ünnepélyes keretek között mondott köszönetet azoknak a KISZ- aktíváknak, akik kimagasló munkájukkal, az elmúlt év során a legtöbbet tették a fiatalok ,,asztalára". Az 1984-es mozgalmi év rövid értékelése után közel ötvenen vehettek át értékes tárgyjutalmakat — köztük Fazekas Béláné (képünkön) az I-üzem egyik alapszervezeti titkára — Bánffy Csabától, az ÉMV KISZ-bizottságának titkárától. Fotó: Katona E heti számunk tartalmából: ÚJ VONÁSOK (2. oldal) HAGYOMÁNY ÉS PERSPEKTÍVA (3. oldal) ERŐTEREK (4. oldal) NINCS KIZÁRÓ OK (5. oldal) SÍPÁLYÁK BORSODBAN 16. oldal)