Borsodi Vegyész, 1985. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-04 / 1. szám

8 Jól szervezett munka — kimagasló eredmények A szocialista brigádok az elmúlt évben végzett tevékeny­ségüket csak a következő hetekben értékelik majd­­, ám a legfontosabb eredmények már most ismeretesek. Ez ért­hető, hiszen egy-egy üzem terveinek megvalósításához, a termelési programok teljesítéséhez jelentős mértékben hoz­zájárulnak a munkaversenyben részt vevő kollektívák. Egy­ évtizedes múltra te­kinthet vissza a Borsodi Ve­gyi Kombinát nitrogén-mű­trágya gyárának MAL-üze­­mében dolgozó Váci Mihály szocialista brigád. A kilenc­tagú közösség — amint azt a gazdasági vezetés megál­lapította az év végén — a jó szervezett munkájával, a magas szintű szakmai isme­retével, s a kimagasló mun­ka- és technológiai fegye­lemmel részt vállalt az üzem 1984-es termelési eredménye­inek teljesítéséért végzett, folyamatos és egyenletes munkából. Az elmúlt esztendő első felében — a megnövekedett mezőgazdasági igények hatá­sára — az Agronitból a ter­vezettnél 6000 tonnával töb­bet gyártottak a mészam­­mon-salétrom üzemben. Eh­hez nagymértékben hozzájá­rultak, s a feladat teljesíté­séből jelentős szerepet vál­laltak a Váci Mihály brigád tagjai. E túlteljesítést az esz­tendő második felében to­vább fokozták, s ily módon történhetett, hogy éves ter­melési tervét a MAL-ü­zem már 1984. december 17-én teljesítette. Az előzetes ada­tok szerint mintegy 10 ezer tonnányi a termelési terv túlteljesítésének mértéke. A termék minősége is ked­vezően változott. Éppen a Váci Mihály briád kezdemé­nyezésére és javaslatára va­lósították meg az üzemben tavaly, a bepárló rendszer intenzifikálását. A két vá­­kuum-bepárló folyamatos üzemeltetésével sikerült el­érni, hogy a termék nedves­ségtartalma jelentősen csök­kent. A kollektíva közremű­ködésével végrehajtott­ tech­nológiai átalakítások, s — természetesen — az üzemi paraméterek pontos betartá­sának eredménye, hogy be­ruházási költségek felhasz­nálása nélkül sikerült növel­­helni az üzemben az I. osz­tályú termék arányát, ösz­­szehasonlításként érdemes megemlíteni: 1983-ban az ilyen minősítést elért termék mintegy 72 százaléknyi volt, tavaly ez az arány már meg­haladta a 88 százalékot. E kedvező jelenség hatásá­ra lehetővé vált 1984. IV. negyedévében, hogy MAS- üzemben az I. osztályúnál is magasabb minőségi követel­ményeknek megfelelő, ex­portra alkalmas terméket is gyárthattak. Várhatóan 15 ezer tonnányit szállít a vál­lalat e termékből Törökor­szágba, s az év utolsó hó­napjában ebből már 10 ezer tonna „útnak indult”. Ugyancsak a kollektíva di­cséretére válik, hogy a be­rendezések előírás szerinti üzemeltetésével, valamint a meghibásodások feltárásával hozzájárultak a termelés sta­bilizálásához. Jelentős költ­ségmegtakarítást is elértek, oly módon, hogy a brigádta­gok részt vettek a lift és a csörlőház betakarításában. Körültekintően és figyelme­sen kezelték a rendszert, s ily módon biztosították a szi­gorú anyag- és energiataka­rékossági követelményeket. A MAL-üzem 1984-ben — az előző évihez viszonyítva — 8 millió forintos megta­karítást értek el. Ehhez oly módon járult hozzá a Váci brigád, hogy maradéktalanul teljesítette vállalásait. Töb­bek között két újítási és két DH-javaslatot dolgoztak ki, amelyeket az elbírálás után be is vezettek, alkalmaztak az üzemben. Társadalmi munkában — a vállalt 360 óra helyett — összesen 451 órát dolgoztak a kollektíva tagjai. Ennek jelentős részét az üzemben végezték el, különféle fon­tos feladatok teljesítésekor. Jelentős közéleti és társa­dalmi tevékenységük alapján tavaly, az első fél évben az „Élenjáró Szocialista Brigád” kitüntetésre vált méltóvá a Váci Mihály brigád. Egész évi munkájukért — várha­tóan — ismét megérdemelt címet, fokozatot kapnak. A jól szervezett munka és a kimagasló eredmények mél­tó jutalmára vár a brigád. Gy. K. Szocialista szerződések A BVK és a szakmunkásképzők együttműködése A jövő munkásnemzedéké­nek nevelése, a kvalifikáltan képzett szakemberek biztosí­tása az egyre fejlődő, s mind korszerűbb technológiákkal mű­ködő üzemek számára nem­csak a család, s az iskolák feladata. Ha a jelenlegi hely­zetet gondosan megvizsgáljuk, nagyító alá helyezzük, megál­lapítható: napjainkban a szakmunkásképzés az egész társadalom ügye. Éppen ezért valamennyi üzem és a társa­dalmi szervek feladata is, hogy hatékonyan együttmű­ködjék mindazokkal, akik a nevelésben, a képzésben részt vesznek. E gondolat szellemében ta­nácskozott a közelmúltban a Borsodi Vegyi Kombinát nagyüzemi KISZ-bizottsága, megvizsgálván azt a tényt, hogyan alakult a Borsodi Vegyi Kombinát és az ipari szakmunkásképző intézetek kapcsolata, s miképpen se­gítik a KISZ-szervezetek a megfelelő oktatási és neve­lési feltételek biztosítását. Megállapították: ahhoz, hogy a termelés folyamatos és magas színvonalú legyen, jól képzett szakemberekre van szükség. Ehhez a vállalat és az oktatási intézmények ilyen irányú feladatainak összehangolása és a rendsze­res kapcsolattartás rendkívül fontos. A kazincbarcikai középis­kolákkal együttműködési szerződést köt évről évre a BVK. Segíti oktatási mun­kájukat, s megfelelő feltéte­lek biztosításához is hozzá­járul. Ugyanakkor szocialista együttműködési szerződése van a vállalatnak a 105. számú Lékai János Ipari Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskolával, a 112. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézettel, valamint az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolá­val. A KISZ-bizottságoknak külön együttműködési prog­ramja nincsen — közös fel­adataikat a vállalat és az intézmények között létrejött szerződésben határozzák meg. A fiatalok neveléséhez, képzéséhez, tanulmányi mun­kájukhoz és a szabad idejük eltöltéséhez a meglevő hiva­talos kapcsolatokon kívül sokféleképpen hozzájárulhat­nak a vállalat KISZ-tagjai, alapszervezetei, a vezetősé­gek. A tapasztalatok arra utalnak, hogy e kapcsolatok korábban kedvezően ala­kultak. A vállalat KISZ-bi­­zottsága arra törekedett, hogy jól kiegészítse és se­gítse a leendő szakmunká­sok képzését, s a fiatalok munkába állása után hozzá­járul­janak a pályakezdés gondjainak leküzdéséhez. Az utóbbi években — a gazdasági helyzetben bekö­vet­kezett változások is hoz­zájárulok ehhez — nem a legmegfelelőbben alakult a szakmunkás-utánpótlás a Borsodi Vegyi Kombinátban. A vegyipar mindmáig nem kellőképpen vonzó a pálya­választás előtt álló fiatalok számára. A már korábban beiskolázott tanulók egy ré­sze sem a vállalatot választ­ja munkahelyéül az iskola elvégzése után. Amint az a KISZ-bizottság ülésén el­hangzott, ennek egyik oka talán az, hogy a tanuló­évek alatt nem alakul ki mindenütt megfelelő kapcso­lat az üzem kollektívája és a leendő szakmunkások kö­zött. E helyzet változtatásá­hoz nagymértékben hozzájá­rulhatnának — a korábbinál hatékonyabban — a BVK KISZ-alapszervezetei. Felsorakoztatták a leg­fontosabb tennivalókat is a tanácskozáson. A patronáló­ tevékenység színvonalának növelését segítené például — állapították meg a bi­zottság tagjai —, ha a fia­talok szakmai gyakorlatát segítő, tapasztalt szakmun­kások anyagi és erkölcsi megbecsülése, elismerése a jelenleginél jobb lenne. A végzős szakmunkástanulók­kal való beszélgetés, a haté­kony szóbeli agitáció, a he­lyi lehetőségek még jobb megismertetése a fiatalok­kal — mind-mind segítené a helyzet alakulását. S az sem egy elhanyagolandó tény, hogy a BVK KISZ-szerveze­­tei közül eleven, s rendsze­res kapcsolata az iskolák pl nőszervezeteivel csak né­hánynak van. E tennivalók mind-mind sürgetőek, s elvégzése rend­kívül fontos lenne ahhoz, hogy kedvezően alakuljon a fiatal szakmunkások aránya a vállalatnál. — gyárfás — BORSODI VEGYÉSZ Eredményhirdetés Az Északmagyarországi Vegyiművekben december 21-én ünnepélyes eredmény­­hirdetéssel zárták az 1984. évi ifjúsági versenymozgal­makat, így az Alkotó ifjúság pályázatot és a Szakma If­jú Mestere versenyt. Az Alkotó ifjúság pályá­zatra az elmúlt évben 28 pá­lyamunkával neveztek be a fiatalok, melyek közül 24 szakdolgozat, 4 pedig újítás volt. Örvendetes tényként jelentkezett, hogy az évben szép számmal vállalkoztak a pályázatra szakmunkások és technikusok is. Úgy tűnik, az ÉMV középfokú végzett­ Az Alkotó ifjúság pályá­zat első díját, többek között Kárpáti Zoltán vehette át, Vide László termelésfel­ügyeleti főosztályvezetőtől. Fotó: Katona­ségű szakembereinek sike­rült megválniuk a pályázati rendszerhez kapcsolódó elő­­ítételeiktől. A pályamunkák témái a vállalati tevékenység szem­pontjából hasznosak. Egy­néhánynak jelenleg a gya­korlati megvalósítása útját járja és a közeljövőben hasz­nosításukra is sor kerül. A helyezések odaítélésénél nem volt könnyű dolga a zsűrinek, hiszen a benevezett pályamunkák magas színvo­nalúak, jól kidolgozottak vol­tak, így a végső sorrend el­döntésénél fokozott hang­súlyt kapott a választott té­ma jelentősége. Az Alkotó ifjúság pályá­zat első kategóriájában, a „For­mlingyártás értékelem­zése” című szakdolgozat szer­zői — Kárpáti Zoltán, Hegy­aljai László, Séra Sándor — vehették át Vida László ter­melésfelügyeleti főosztályve­zetőtől, az első helyezettnek járó 3—3 ezer forintos pá­lyadíjakat. A második kate­góriában, Csepcsényi Péterné és Szakos István — „Felmé­rés és vizsgálat a vállalat légszenny­ezettségi helyzeté­ről” — szakdolgozata bizo­nyult a legjobbnak. A har­madik kategória nyertesei: Rádi János, Kőszegi Béláné, Mezei Pálné. A fiatal szakmunkások szakmai-politikai vetélkedő­jét 1984-ben 114 résztvevő­vel rendezte meg az ÉMV KISZ-bizottsága és az FMKT szervezete. Kilenc szakmá­ban indult meg a felkészülés és zajlott le a verseny. Új­donságként jelentkezett a gépírók számára meghirde­tett vetélkedő. A vállalat gazdasági vezetése az értéke­lés során egyrészt megálla­pította, hogy a szervezés és a lebonyolítás gördüléke­nyebb lett, másrészt növeke­dett a verseny népszerűsége. Továbbá a fiatalok nemcsak a vállalati, hanem a megyei és az országos vetélkedőn is kimagasló eredményeket ér­tek el. , A Kiváló Ifjú Szakember kitüntetéseket, Hagy Lajos személyzeti főosztályvezető adta át, Dorony Zoltánnak, Gulyás Istvánnak és Zolnai Lászlónak. A szakmunkások szakmai-politikai vetélkedő­jén elért teljesítményükért, Szakma Ifjú Mestere ki­tüntetésben részesültek: Szarka Mátyás, Angyal Fe­lejtené, Köti Lajos és Varga József. Ezenkívül az ÉMV Kiváló Ifjú Mérnöke és Tech­nikusa kitüntetéseket vehet­tek át a fiatalok. 1985. január 4. Új vonások Az Északmagyarországi Ve­gyiművek munka- és szocia­lista brigádjainak,­­ hamaro­san önértékelésben kell szá­mot adniuk egész éves tevé­kenységükről, a brigádmoz­galom hármas jelszavának megvalósításában elért ered­ményeikről és gondjaikról. Az arra hivatott fórumokon a brigádok értékelése már az új munkaverseny-szabály­­zat előírásai szerint történik majd. Nézzünk néhány főbb moz­zanatot az értékelés folya­matából. A brigádok által elkészített, illetve benyújtott anyag áttanulmányozása után az egységek, igazgatóságok versenybizottságai — a­ ver­senyfelelős előterjesztése alapján — értékelik a telje­sítményt és javaslatokat tesz­nek a különböző elismeré­sekre. Ezt a brigádok tudo­mására kell hozni, az indok­lással együtt. Az elérhető fokozatokról — Egység Ki­váló Brigádja kitüntetéssel ! kizárólag — egységen belüli és igazgatósági szintű érté­kelés esetén egyaránt a ver­senybizottság és az érintett brigádok vezetőinek közös tanácskozása dönt. Ez a fó­rum véleményezi a VKMB-re, VKB-re vonatkozó javaslato­kat is. Ennek előkészítése az illetékes versenybizottság fel­adata. A munkaverseny-iro­­da az önértékelések és a be­küldött egység és igazgató­­sági szintű javaslatok alap­ján az szb termelési albi­zottságával együtt előter­jesztést készít a vállalati négyszögnek a VKIB és a VKB-kitüntetések odaítélésé­re. A végső döntést tovább­ra is a brigádvezetői tanács­kozás hozza meg. Visszatérve a brigádok ön­értékeléséhez, az írásos anyagnak tartalmaznia kell az éves vállalások és pótvál­lalások megvalósítását, a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben tett felajánlások, az együttműkö­dési és patronálási szerződé­sek teljesítését. Az önérté­kelésből ki kell tűnnie, hogy melyek a munkaköri köte­lesség átlagos színvonalát meghaladó teljesítmények. Mutassa be, hogy a kollek­tíva munkája az előző év­hez képest hogyan alakult, mely területen tapasztalható fejlődés, esetleg visszaesés és ezek milyen mértékűek. Az új szabályzat tehát reá­lisabb kép kialakítására tö­rekszik. Ennek ellenére a brigádok még a régi sza­bályzatnak megfelelően tet­ték meg vállalásaikat, így az értékelésüket is az alap­ján kell elkészíteniük. Az ott leírt szempontokon kívül néhányat külön is megemlítünk. Ilyen például a munkavédelmi őrmozga­lomban, a balesetek meg­előzése érdekében végzett munka bemutatása. Közössé­gi rendezvények, megmoz­dulások minősítése. A poli­tikai és társadalmi szerveze­tekben végzett munka is­mertetése. Ezenkívül tartal­maznia kell a brigád szer­vezeti életének, belső de­mokratizmusának, öntevé­kenységének jellemző voná­sait is. További öt évre December 6-án ünnepélyes külsőségek között küldték el az 50 000 tonna Crumeron nevű vegyiszálat a nyerges­újfalui Magyar Viscosagyár­­ból Lengyelországba. A jubileumi szállítmányt magyar és lengyel nemzeti zászlóval díszítették fel. El­helyezték a küldeményben azt a levelet is, amelyben a viscosagyáriak jó kívánságu­kat fejezték ki termékük egyik legnagyobb felhaszná­lója, a wroclawi Weltex gyár dolgozóinak. A szállítmány útnak indításánál jelen vol­tak a lengyel nagykövetség, a Textilimpex lengyel kül­kereskedelmi vállalat, vala­mint az Ipari Minisztérium és a Hungarotex képviselői is. Nyergesújfaluról a Hunga­rotex közvetítésével rendsze­resen küldenek vegyiszála­kat Lengyelországba. A két ország ugyanis a KGST-in­­tegráció keretében kölcsönö­sen szállít egymásnak 1971 óta olyan vegyiszálakat, amelyeket a partnerország­ban vagy nem gyártanak, vagy a belföldi termelés a saját igényeket nem elégíti ki. A vegyiszálakról kötött magyar—lengyel gyártássza­kosítási és szállítási egyez­­mény Magyarországra háruló részét teljes egészében a nyergesújfalui üzem teljesí­ti, és rugalmasan alkalmaz­kodik külföldi vevője igé­nyeihez kezdetben danamid (poliamid) selyem terméke­ket küldtek Nyergesújfaluról Lengyelországba, később Crumeron (akril) szálakkal bővítették a termékskálát. A Crumeron hasonlít a legjob­ban a gyapjúhoz és főként ruházati kötött cikkeket és lakástextíliákat készítenek belőle. A magyar termék Lengyelország számos vidé­kére eljut, a wroclawi gyá­ron kívül számos más nagy­üzem is felhasználja. A nyergesújfalui viscosa­­gyári szállítások ellentétele­ként a hazai textilipar Len­gyelországból Elena (poliész­ter) szálakat kap. Ezt a szál­típust hazánkban nem gyárt­ják. A magyar—lengyel vegyi­­szálcsere folytatására mind­két fél igényt tart. Az egyez­ményt 1990-ig meghosszab­bították. A jövő évre 5000 tonna Crumeront rendelt a lengyel fél a nyergesújfalui viscosagyártól. Sajóbábony tanácselnöke Polák Zoltán 1984. június elsejétől került kapcsolatba a nagyközség lakóinak mindennapi gondjaival, ugyanis ek­kor bízták meg Sajóbábony tanácsának vezetésével. Per­sze már korábban sem voltak számára ismeretlenek az előtte álló feladatok, hiszen a hetvenes évek közepétől kö­zel három évig az általános iskola igazgatóhelyettese, majd a járási művelődési osztály gazdasági felügyelője volt. Néhány életrajzi adat­­ Szülei 1945-ben telepüetek át a csehszlovákiai Deáki községből Nagymarosra. A Vác­ gimnázium után 1963-ban kezdte el tanulmányait a deb­receni Kossuth Lajos Tudományegyetem természettudomá­nyi karán, ahol 1968-ban szerzett matematika-fizika sza­kos középiskolai tanári diplomát. 1978-ban a sajóbábonyi Munkásőrség kötelékében lett az MSZMP tagjelöltje, mely­nek soraiba 1980-ban vették fel. Ugyanebben az évben megkapta az Oktatási Minisztérium Kiváló Munkáért ki­tüntetését. Ami a jövőt illeti, elsőrendű feladatának tartja: az ÉMV és a nagyközség kapcsolatának az elmélyítését.

Next