Borsodi Vegyész, 1988. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-07 / 27. szám
2 BORSODI VEGYÉSZ Mennyi a mítosz és mi a valóság? MÉRTEN JÁNOS ARRÓL, HOGY KIBŐL ÉS HOGYAN LESZ JÓ VEZETŐ Az elmúlt héten több személyi kérdésben foglalt állást a BVK-ban a nagyüzemi párt-végrehajtó bizottság. A vállalati visszhang felemás. A dolgozók tájékoztatására felkértük Mérten Jánost, a pb titkárát. — Mielőtt a konkrét ügyek ismertetésére rátérnék, fontosnak tartom ismertetni: a személyzeti és kádermunka néhány általános kérdését, a pártszervezetek ez irányú tevékenységét. E munkát bizonyos mítosz veszi körül, pedig semmi jel nem ad rá okot. A pártszervezetek tevékenysége is nagyobb nyilvánosságot kíván. Kevesen tudják, hogy olyan fontos kérdésekben, mint a kinevezés, a felmentés, stb., kettős döntés érvényesül. Az előterjesztő gazdasági vezetés és a hatáskörileg illetékes pártszervezet megegyező álláspontja esetén kerülhet sor csak magára a kinevezésre. Még egy kérdést tartok fontosnak megemlíteni a bevezetőben: nem a pártszervezetek feladata általában a kezdeményezés káderügyekben, és nem a testület feladata jelöltek állítása a különböző posztokra. Ez a kinevezésre jogosult gazdasági vezető kötelessége, felelősségteljes feladata. Mint a múltban, úgy a jövőben sem kívánunk ezen változtatni. — A vb közel négy órán át ülésezett. Ilyen sok volt az előterjesztés, vagy nehezen alakult ki az egyetértés? — Az eddigi tapasztalatok alapján nyugodtan állíthatom, hogy a vb mindig alaposan mérlegel, mielőtt döntést hoz. Most öt személyi kérdésben kellett állást foglalni, és őszintén meg kell mondani, hogy volt, ahol csak kompromisszumos döntést tudtunk hozni. — Nem volt egységes a vb? Úgy hallottam, hogy a szakszervezeti bizottság az egyik kinevezést nem javasolta. Ezen folyt a vita? — Személyi kérdésekben nagyon gyakran születik többségi szavazással döntés. A mi gyakorlatunkban a személyi kérdéseket mindaddig tárgyaljuk, ameddig valakinek véleménye van, ameddig az álláspontok közelíthetők egymáshoz, így sokszor születnek egyhangú szavazással is döntések, mint az jelen esetben történt, de ha a részletekbe is beleavatom az olvasókat, akkor látható, hogy alapos és körültekintő az eljárásunk. A téma közepébe vágva, be kell vallani, hogy az szb állásfoglalásának köze van a hosszú vitához, de a téma bővebb kifejtést igényel. Széles körben ismeretes, hogy az elmúlt év őszén a vb nem járult hozzá dr. Szita Istvánnak, az intermediergyár vezetőjévé való kinevezéséhez. A szakszervezeti bizottsággal összhangban azt ajánlottuk, hogy kerüljön sor pályázat kiírására, a jelöltek számának növelése érdekében. A gazdasági vezetés továbbra is annál maradt, hogy a személyzeti munka hagyományos eszközeit alkalmazva végez felmérést a lehetséges jelöltekről. Megfontolás után a külső megoldást elvetették, s a vállalaton belül szóba jöhetők közül pedig továbbra is Szita Istvánt találtak a legalkalmasabbnak. Az szb a pályázati kiírás elmaradását sérelmezte. Szerintük a pályázat felszínre hozhatott szelra alkalmasabb jelöltet. A vb tulajdonképpen kemény vita után kompromisszumos döntést hozott. Megállapította, hogy az előterjesztőket fokozott felelősség terheli, amiért az ajánlásokat nem fogadták el. Fontosnak tartjuk, hogy a gyárvezetői poszt be legyen töltve. Ennek hiánya az egész vállalatnak okoz kárt. Szita István kinevezésével úgy értett egyet a testület, hogy a vezetőt, emberi magatartását ért észrevételekre fel kell hívni a figyelmét, és részére három évre szóló részletes feladattervet kell meghatározni, melynek értékelésére félidőben visszatér a testület. Meg kell jegyezni, hogy ez nem jelent alapvető fordulatot a testület véleményében, hiszen egy évvel ezelőtt sem az alkalmatlanság fogalmazódott meg. Szita Istvánt felkészültsége, munkavégzése alapján alkalmasnak tartottuk és tartjuk a feladat ellátására — az életkorát és a területi véleményeket figyelembe véve tartottuk szükségesnek a kérdés újbóli vizsgálatát A vállalati közvéleményben az élt, hogy esetleg a termelési főosztályvezetői poszt nem lesz betöltve. Most mégis kinevezték Ollári Istvánt. Mi a helyzet ezzel a témával kapcsolatban? — Valóban különböző álláspontok voltak ebben a kérdésben. A testületi ülésen is több szó volt arról, mint a jelölt alkalmasságáról, mert a többség Ollár Istvánt egyértelműen alkalmasnak tartotta a feladat ellátására. Ismert, hogy vállalatunknál a műszaki igazgatóság nagy területet fog át. Ennek irányítása jelentős feladatot, terhet jelent. Egyes vélemények szerint szükséges volna a feladat megosztása, de a vállalatvezetés ezt még nem tartja időszerűnek. Töreki Ernő (műszaki vezérigazgató-helyettes) kérte, hogy minél rövidebb időn belül töltsék be ezt a posztot. A vb egyetértett azzal a indoklással, hogy a főosztály munkájára — nem közbenső lépcsőként — továbbra is szükség van. Az egyre önállóbban gazdálkodó gyárak tevékenységének összehangolásában, a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások elosztásának előkészítésében, a termelésirányításban, a műszaki igazgató munkájának segítésében ma még pótolhatatlan feladatai vannak a területnek, így természetesen az újonnan kinevezett vezetőnek. Ollári Istvánt eddigi munkája, a vállalat egészének ismeretében, az irányításban meglevő tapasztalata alkalmassá teszi a feladat ellátására. Mint mindig, ebben az esetben is több név merült fel a poszt ellátására. Az előkészítés során ezekről alsóbb szinteken is volt szó, de a kinevezésre jogosult vezető Ollári Istvánt javasolta. Nekünk pedig — mint említettem — nem jelöltek állítása a feladatunk, hanem annak véleményezése: mi Ollár Istvánt akalzrásnak tartjuk a feladat ellátására. — És az utódja? — A vállalatvezetés azt belülről gondolta megoldani Tear tiorre van gond a szakemberellátással a gyárban, több fiatal most került kinevezésre, de úgy tűnik, egységes a vélemény abban, hogy Harmati Márta a legalkalmasabb jelölt a feladat ellátására. A vitában megfogamazódott, hogy legfontosabb feladat az elkövetkezendő időszakban a gazdálkodói szemlélet, az eredményesség erősítése, a „vérveszteségek” pótlása fiatal, felkészült szakemberekkel. — Úgy tudom, minősítéseket is tárgyalt a testület... — Tárgyalt, de nem külön. Új gyakorlatunk szerint a kinevezés, megbízás, meghosszabbítás együtt történik a minősítéssel. Ez így történt most Szita István és Ollári István esetében, de ezen az ülésen tárgyaltuk Bihari Gyula főosztályvezető minősítését és megbízásának hároméves meghosszabbítását. Talán szokatlan, hogy erről nyíltan szólok, de szerintem, ez kell, hogy legyen a jövőbeni gyakorlat. A vb eredményesnek ítélte az elmúlt időszak biztonságtechnikai munkáját. Úgy fogalmaztak, hogy Bihari Gyula vezetésével továbbra is magas színvonalon folyt a munka. Ugyanakkor nem szerezte meg az előírt képzettséget. Továbbá határozottabb, öntevékenyebb, dinamikusabb munkavégzésre, a külső kapcsolatok javítására van szükség. Ezek miatt újból csak három évire kapott megbízatást. Itt jegyzem meg, hogy nagyon sok vezetőnknél hiányzik a kellő mértékű kezdeményezőkészség: túl sokszor hagyatkoznak parancsra, utasításra. Jó vezetőnél ez megengedhetetlen: hosszú távon nem is kaphat bizalmat, mert a vállalat nem engedheti meg magának. — Volt-e még más téma a testület előtt? — Még egy személyi kérdésben döntött a vb. A vállalati kapcsolatok koordinációs önálló osztálya vezetésére hároméves időtartamra kapott Varon Ferenc megbízást, aki eddig megbízott vezetőként, közel egy éve látta el ezt a feladatot. A közvélemény gyakran felveti ezt is, hogy sokáig elhúzódik egy-egy kinevezés. Varga Ferenc esete jó példa ennek megmagyarászására egy igen folaloasón, teljes munkával lett most megbízva. Korában nagyon kevés vezetői vakorlatot szerezhetett Az elmért időszakban bizonyította, hogy ha megfogadta a munkáját ért csekély bírálatot, alkalmas lehet hosszú távon is ezen feladat ellátására. Végezetül szeretném megköszönni a lehetőséget hogy munkánk e fontos területét bemutathattuk, a vállalat dolgozóit tájékoztathattuk. Fekete Béla Németh Miklós: Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára 40 éves. Monokon született. Közgazdasági egyetemet végzett, első munkahelye is a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem volt, tanársegédként dolgozot. A pártnak 1968 óta tagja. 1977-től 1981-ig az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettese, majd az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, később osztályvezető-helyettese volt. 1987- ben osztályvezetővé nevezték ki, nem sokkal később a Központi Bizottság tagjává, a KB titkárává választották. A KB Gazdaságpolitikai Bizottságának tagja, később elnöke lett. A Politikai Bizottságba a pártértekezleten választották. „Az árul Etötts lómysi, És tudmtst rank róluk, akit nem, halnak..." — Kedvező volt apártértekezlet hazai és nemzetközi visszhangja. Most már a tetteken a sor: egyik fontos lépés az új társasági törvény. Ennek milyen főbb elemeit emelné ki? — A társasági törvény 1945 utáni fejlődésünk olyan mozzanata, amely az államosítással, az 1957—60 közötti konszolidációval, a ’66-os reformhatározattal egyenértékű hatású lesz. Ez a társasági törvény legalizálja, törvényileg kimondja azt, hogy a szocializmus építése egy hosszú történelmi folyamat, korszak. A szocialista rendszer a tulajdonviszonyokat illetően többszektorú gazdaság, amiben az állami és a szövetkezeti tulajdon mellett szerepe és hosszú távon súlya van a magántulajdonnak, a kisvállalkozásnak. Ezzel a törvény le is zárja azt a bizonytalanságot és vitát, ami a kisvállalkozások körül Magyarországon kialakult. Egy következő lényeges szempont, hogy az Országgyűlés elé kerülő társasági törvénytervezet igyekszik kutatni és megteremteni azt a formagazdagságot, amely a társadalmi tulajdon, vagy egyáltalán a tőke és a munkaerő hatékony működtetéséhez szükséges. — A piacgazdaság kiépítésének — súlyponti — kérdésében hogyan kell értelmezni a szocialista jelzőt? — Ha azt mondjuk: árutermelés van, akkor az árutermelésnek meghatározott, objektív törvényei léteznek és hatnak. Ezeket lehet bizonyos előrelátással felmérni, befolyásolni. Ez az egyik lehetőség, ahol a szocialista ideológiát és a szocialista rendszernek a hatásait érvényesíteni tudjuk. De összességében az árutermelésre jellemző törvények, mivel objektívek, nem hághatók át, s akár tudomást veszünk róluk, akár nem, hatnak. Ahol a szocializmus rendszerének, ha úgy tetszik, ideológiájának nagy szerepet szánunk, az az elosztáspolitika. Egy igazságosabb szociálpolitika és közteherviselés megvalósítására kell törekedni, a nyugdíjrendszer változtatásától kezdve az egészségügyi, oktatási rendszerig bezárólag. — Hogyan vázolná fel véleményét az év első öt hónapjának gazdaságáról? — összességében bizonyos kedvező változások — melyek nem az idén, hanem már az elmúlt év második felében, utolsó harmadában kezdődtek — folytatódnak a gazdaságban. Mindenekelőtt a külső egyensúlyi viszonyok javulását illetően. Nem rubelelszámolású tőkés exporttunk például az első öt hónapban, ha volumenben nézem, akkor is 12 százalékkal nőtt, értékben pedig több, mint tízszázalékos a növekedés. Importban, volumenben ugyan mintegy 9—10 százalékos csökkenés van a tavalyi időszakhoz képest, de értékben nem több, mint 3—3,5 százalékos ez a csökkenés. Hosszú évek óta először zárunk olyan öt hónapot, melyben a tőkés áruforgalmi mérleg lényegében egyensúlyban van. Van remény arra, hogy megközelítsük, vagy elérjük az előirányzott áruforgalmi aktívumot. Ugyanakkor, ha az idegenforgalmi bevételek is megközelítik a tavalyit, akkor a fizetési mérleg előirányzott passzívumának, vagyis az 500 millió dollár , túllépésének a veszélye is elhárul. Pillanatnyilag a stabilizálódás és az erősödés jegyei erősebbek. Ez persze nem feszültségmentes, hiszen anyagellátási zavarok, kooperációs problémák jócskán vannak a gazdaságban, de az eddigi tapasztalatok alapján ezek kezelhetők lesznek az év során. A belső pénzügyi egyensúly viszonyaiban ugyanakkor a vártnál nagyobb feszültségek jellemezték az első öt hónapot. Mindenekelőtt a költségvetésnél a tervezettet jóval meghaladó passzívum alakult ki. Nemrégiben elhangzott, hogy rövidesen megkezdik a munkanélküli segély létrehozásával kapcsolatos munkát. Erre néhány évvel ezelőtt még nem gondolt senki... — Végleges döntés még nincs ezzel kapcsolatban. A Központi Bizottság júliusban fogja tárgyalni a jövő évi terv irányelveit. Kétségtelen, hogy a gazdaságpolitikában a szerkezetváltásnak, a műszaki fejlődésnek, fejlesztésnek nagyobb prioritást akarunk adni, mert csak mgl van remény arra, hogy a stabilizációból kibontakozás legyen. Ezzel óhatatlanul együtt jár, hogy a foglalkoztatási gondok fokozódnak bizonyos térségekben. Ezért tisztességesebbnek tartjuk azt, hogy a meglevő intézmény- és eszközrendszer mellé egy, a munkanélküliséget nyíltan elismerő és nyíltan vállaló mechanizmust, vagyis egy eszközrendszert beépítsünk. Az ország egyes részein különösen élesek a foglalkoztatási gondok. A fő cél az, hogy olyan változások menjenek végbe a gazdaságban, melyek a dolgozóknak a korábbiaknál hasznosabb és hatékonyabb foglalkoztatását eredményezik. Hogyan valósítható meg mindez? — A nehéz helyzetbe kerülő térségek problémáinak áttekintésére és megoldásaira kormányzati szintű programot dolgoznak ki az Országos Tervhivatal vezetésével. Itt ugyanis hosszabb távon elsősorban olyan ipari tevékenységek meghonosítására kell törekedni, amelyek a húzó, progresszív ágazatokba tartoznak. A gépipar egyes nagyüzemeit ösztönözni kívánja a kormány arra, hogy Budapestről ezekb a térségekbe letelepedjen . — Ön az elmúlt héten érkezett haza az Egyesült Államokból. Mit emelne ki, mi volt a leglényegesebb momentum mostani látogatásakor? — Az Egyesült Államokba egy nemzetközi konferenciára hívtak meg, amelyet a kelet—nyugati kapcsolatokkal, azok jövőjével, jelenlegi problémáival foglalkoztunk. Nagy hangsúly kapott az adósság kérdése. Itt nagymegnyugvással tapasztaltam, hogy a pártértekezlet reformprogramja elviekben, és minden bizonnyal a közeljövőben gyakorlatilag is észrevehető támogatást kap az Egyesült Államok kormánya, bank- és pénzügyi körei részéről. — Köszönjük a beszélgetést! Mészáros István ! Véradás Véradónapot rendeztek kedden, július 5-én délelőtt a Borsodi Vegyi Kombinátban. A vállalat dolgozói közül ez alkalommal negyvenhárman adtak térítésmentesen, összesen több mint 34 liter vért. . ismeretesek az „emlékező fémek”. Ezek a hőmérséklet növekedésével megváltoztatják formájukat majd lehűtve felveszik eredeti alakjukat. Egy japán cég most ugyanezt a hatást érte el egy műanyaggal, a transzpoliizoprénnel. A kísérletek szerint egy kisméretű hengeres test, 67 Celsius-fokra melegítve, lapos koronggá alakul át A jelenség magyarázata, h rgy itt a transzpoliizoprén krisztalloidok folyékony fázisba mennek át Miután a folyamat visszafordítható, ez emlékező fémekéhez hasonló tulajdonságról beszélhetünk. Az emlékező polimer felhasználható többek között: csővezetékek illesztéseihez, oldható műanyag bevonatok és játékok készítéséhez. 1988. július 7.