Borsodi Vegyész, 1989. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 1. szám

Ik­zal 10­3 Az évek során belénk ivódott, hogy az új esz­tendő kezdetén a koráb­binál nehezebb, küzdel­mesebb időszakot jóso­lunk magunknak. Általá­ban nem is tévedünk, hiszen aki ma gazdálko­dik, annak módja van érzékelni azt a temérdek gondot, ellentmondást, amivel nap, mint nap szemben találjuk ma­gunkat. A közelmúltban mind­két üzemünkben — a kü­lönböző vállalati fóru­mokon — elvégezték a gyors számvetést. Az összegzésből kiderül, hogy mind a BVK-ban, mind pedig az ÉMV-ben hallatlanul nagy erőfe­szítéseket tettek azért, hogy javuljon a gazdál­kodás eredményessége, hogy növekedjen a min­den piacon jól értékesít­hető termékek gyártása. Az export fokozásának mindkét vállalat kiemel­kedő jelentőséget tulaj­donít. A Borsodi Vegyi Kombinát ezért is igyek­szik kézbe venni a kül­piacra termelt áruk érté­kesítésével kapcsolatos ügyek intézését Ennek eredménye, hogy ez év januárjától önálló kül­kereskedelmi jogot ka­pott a BVK a poliuretán termékek teljes körére. De utalhatunk az ÉMV élénkülő piaci munkájá­ra is, amely a szocialis­ta és a nyugati világ or­szágaiban kifejtett mind eredményesebb üzleti, kereskedelmi tevékeny­ségben jut kifejezésre. Ugyancsak előre lé­pésre vall, hogy üzeme­ink különböző közös vál­lalatok, részvénytársasá­gok létrehozását kezde­ményezi, annak érdeké­ben, hogy a hazai és külföldi vállalatokkal va­ló együttműködés foko­zása, a tőkekoncentrá­ció révén is erősödjenek piaci pozícióik idehaza és külföldön. Ilyen együttműködés van kialakulóban az ÉMV részéről egy NSZK- beli céggel, amellyel vegyesvállalat megalakí­tását határozták el. A BVK az óesztendő végén egy görög céggel írt alá megállapodást mű­anyagflakonok gyártásá­ról. Vagy megemlíthetjük az Amfora Vállalat és a BVK Miskolci Gyára Részvénytársaság közel­múltbeli létrejöttét, ami­hez a termelésben és az értékesítésben egyaránt nagy reményeket fűznek. L. L. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI VÁLLALATOK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XXVI. ÉVFOLYAM,1. SZÁM ÁRA: 130 FT 1989. JANUÁR 5. Ki kaphat munkanélküli-segélyt? Mint ismeretes, a kormány döntése alapján 1989. január elsejétől bevezették az or­szágban a munkanélküli-se­gélyt. Az intézkedés ebben a megyében bizonyára nem keveseket érint, hiszen Bor­­sodot napjainkban úgy is emlegetik, mint ahol a leg­több állásnélküli található. A megyében a legfrissebb in­formációk szerint több mint kétezerhatszázan keresnek valamilyen munkát. De Ka­zincbarcikán is szép szám­mal akadnak, akiket (össze­sen 266 személyt — szerk.) a Munkaügyi Szolgáltató Iro­da, mint álláskeresőt tart nyilván. Ezért is helyénvalónak látszik, hogy beszéljünk róla, kiket illet meg a munkanél­küli segély. — Az kaphat segélyt, aki­nek a munkaviszonya egy évnél nem régebben szűnt meg — mondta kérdésünkre dr. Szegedi László, a Bor­­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda igazgatója.­­ A másik fel­tétel az, hogy az igénylő iga­zolni tudja, hogy az utóbbi három esztendőben legalább 18 hónapot dolgozott. S ez még nem minden: a munka­nélküli segélyt kérelmező ügyfélnek vállalnia kell, hogy együttműködik a Munka­ügyi Szolgáltató Irodával, s ha részére képzettségének és egészségi állapotának meg­felelő munkahelyet ajánla­nak fel, nem utasítja vissza. Nem kevésbé fontos tud­nivaló, hogy a munkanélküli­segély mértékét az utolsó munkahely átlagkeresete alapján állapítják meg, an­nak figyelembe vételével, hogy milyen bejegyzés sze­repel a munkakönyvben. Egyébként a munkanélküli­segély jogosságának elbírá­lásához szükséges a személyi igazolvány, a munkakönyv és annak tartozékai. L. L. Téli iskola A Magyar Tudományos Akadémia Automatikus Elemzés munkabizottsága, a Magyar Kémikusok Egye­sülete Automatikus Elemzési Munkacsoportja és a Köz­ponti Fizikai Kutatóintézet kémiai főosztálya ismét megrendezi a Kemometriai Problémák a Nagyműszeres Analízisben című téli iskolát január 24—25. között. A „Kemometriai téli isko­la” tervezett előadásai: Ja­nuár 24. Krammer Gergely (SZKI): A számítógépi gra­fika matematikai alapjai; Álló Géza (SZKI): A kép­­feldolgozás módszerei; Haj­nal Miklós: A képfeldolgozó módszerek alkalmazása; Vi­­rágh Tibor (MTA MÜKKI), Horváth Zoltán és Horváth Tibor (AS KFT): Alakzatok jellemzése reaktáldimenziók­­kal. Január 25., Van Espen (Antwerpeni Egyetem) Ima­ge analysis applied to elect­ron energy loss spectromet­ ry and secondary ion mass spectrometry. Pindurin (No­­voszibirsz Magfizikai Inté­zet) : Elemelosztások vizsgá­lata röntgenmikroszkópiával; Kolossváry István (BME): Molekulafelismerés; Meré­nyi Erzsébet (KFKI): A KFKI-ban használható nagyszabású képfeldolgozó rendszer; Mohácsi Béla (KFKI): Háromdimenziós geometriai tervezőrendsze­rek. Az iskola helye: Magyar Kémikusok Egyesülete, Bu­dapest VI., Anker köz 1—3. félemelet 27. Részletes fel­világosítást ad: Török Sza­bina, MTA KFKI, Budapest, 114. pf. 49. TeL: 699-499. Kerek asztal­megbeszélés A Magyar Kémikusok Egyesülete Ásványolaj- és Petrolkémiai Szakosztálya ja­nuár 11-én kerekasztal-meg­­beszélést tart az intermedi­er-gyártásról és a szerke­zetátalakításról. A rendezvényre az egye­sület budapesti székházában kerül sor. Vitavezető: Ma­­tolcsy Kálmán. Beszámol a képviselő A közvélemény egyre na­gyobb érdeklődéssel kíséri az Országgyűlés munkáját. Nemcsak az immár havonta sorra kerülő ülésszakok, a törvényalkotás rendszere várja a nyilvánosságot. Az embereket ma már az is ér­dekli, mi történik a hon­atyák tanácskozásai közötti időszakban. Ezért is hívta meg a Ma­gyar Kémikusok Egyesületé­nek BVK-s csoportja Fehér­­né Eke Katalint, Kazincbar­cika országgyűlési képviselő­jét január 23-ra a Műszaki Klubba. Elsősorban az el­múlt év novemberi és de­cemberi parlamenti ülésé­ről — de a képviselői mun­káról általában­­ várnak tájékoztatást. A BVK pártértekezletén hangzott el A párt megújulásáról, az eddiginél nyíltabb, s minél szélesebb körben történő politizálásról, s természetesen az ország és a vállalat gazdálkodási helyzetéről, vala­mint a helyi várospolitika alakításában való részvétel­ről esett a legtöbb szó a Borsodi Vegyi Kombinát de­cember 10-i pártértekezletén. A küldöttek közül szám­­szerint tizennyolcan mondották el véleményüket. A leg­érdekesebb és a legnagyobb visszhangot kiváltó hozzá­szólásokból közlünk — némi rövidítéssel — néhányat a következő hetekben. Politizáljanak az alapszervezetek! A szóbeli kiegészítés után, melyet Mérton János pb-titkár tartott, elsőként lépett a mikrofonhoz Ba­­lajti László, leköszönő pártbizottsági tag. Először röviden arról szólt, hogy az utóbbi években úgy ala­kultak a dolgok a válla­latnál, ahogy azt a dolgo­zók várták. Jól ment a termelés, s kedvezően ala­kult összességében a dol­gozók bére is. Kedvező kép alakult ki a vállalatról, s mint hangsúlyozta: „hosz­­szú idő után is büszkén viselhetjük el a BVK-s nevet.” — Úgy érzem, igaz, amit az írásos jelentésben úgy fogalmaztak meg: határo­zott, célszerű a vezetés, igényes a munkáskollektí­va. Minden cselekvő dol­gozó legfontosabb érdeke nálunk tehát az, hogy jól érezze itt magát, megta­lálja a számítását, lássa a biztonságos megélhetését, a jövőjét. Az elért eredmé­nyek önmagukért beszélnek — ezt eltitkolni nem sza­bad! — hanem országos szinten is jó példaként kellene emlegetni, hiszen ez a kollektíva érdeme. A továbbiakban a párt­­fegyelem kérdését elemez­te Balajti László: — Legyünk kevesebben, talán így könnyebb a so­rainkat rendezni. Akik azonban komolyan veszik a pártot, a pártmunkát, s cselekvő, aktív részvéte­lükkel erősítik, azokra ez­után is komoly erőfeszíté­sek várnak. Ezek a párt­tagok példamutatóan él­nek, dolgoznak.­­ Itt szeretnék rátérni két olyan, egymással ösz­­szefüggő kérdésre, mely a jelentésben csak általános megfogalmazásban szere­pelt Onnan indulnék ki, hogy a XII. kongresszus a pártmunka erősítését az alapszervezetek munkájá­nak, kiszélesítésében, dön­tési jogkörének erősítésé­ben, a felelősség kérdésé­ben decentralizáltan, lefe­lé irányította. A jelentés­ből nem érzem ki, hogy nálunk mennyire feleltek meg ezeknek az elvárá­soknak az alapszervezetek, hogyan oldották meg fel­adataikat, miként végez­ték a politikai munkát.­­ Persze, nem lehet összehasonlítani a külön­böző területeken dolgozó, tevékenykedő alapszerve­­zetek munkáját. De biztos vannak olyanok, amelyek folyamatosan, egyenletes és jó színvonalú pártmun­kát végeztek. Fontosnak tartom megemlíteni az alapszervezeti patronáló­rendszert, amely egyes te­rületeken egészen jól, má­sutt viszont egyáltalán nem működik. Ennek fon­tosságára a jövőben job­ban kell ügyelni, odafi­gyelni! Politizáló alapszer­­vezetekre van szükség a párt további fejlődéséhez. Kritikai észrevételeimet úgyis, mint leköszönő párt­bizottsági tag, jobbító szán­dékkal tettem — mondot­ta befejezésül Balajti László. Gy. K. : ­ Csupa fiú... 1989 első szülöttjei Barcikán A kazincbarcikai kórház szülészeti osztályán az év első újszül­öttje délután öt órakor született. A dubicsá­­nyi Galovics Józsefné egész­séges fiúgyermeknek adott életet. Az este folyamán még két gyermek jött a világra. Balogh Gézáné és Kiss Mi­hály­né szintén fiú­gyerme­ket szült. A következő na­pon — január 2-án — V. Piroska sajókazai kismamá­nak egészséges fiúgyermeke született. •• Ötvenkét javaslat érkezett Mit ellenőriz idén a NEB? 1989-es ellenőrzési tervé­nek összeállításához téma­­javaslatot kért a térség vállalataitól, szövetkezetei­től, valamint az intézmé­nyektől a kazincbarcikai Népi Ellenőrzési Bizottság. Természetesen számítottak arra is, hogy a megyei, illet­ve a központi felettes szerv által előírt vizsgálatokkal is foglalkozniuk kell az idén. A városból, illetve a kör­nyékbeli településekről ösz­­szesen ötvenkét témakör vizsgálatát javasolták. A ter­vezet összeállításakor arra törekedett a testület, hogy az itt élő embereket legin­kább érdeklő és érintő prob­lémákkal foglalkozzanak a népi ellenőrök. Amint azt dr. Takács András, a NEB elnöke hang­súlyozta: az elmúlt év de­cember 29-én megtartott ülésen — érdemi vita után — némi változtatással elfo­gadta az előterjesztést a vá­lasztott testület. S bár e tervezet még nem végleges, a legfontosabb 1989-es vizsgálatokról érde­mes néhány szót ejteni. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság javaslatára foglalkoznak majd azzal a közérdekű témával, hogy milyen feltételek biztosítot­tak a megnövekedett létszá­mú gyermekkorosztályok tagjai számára a térség kö­zépfokú oktatási intézmé­nyeiben. A megyei bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunális hullik­dék elhelyezésének kérdését vizsgálják meg Kazincbar­cikán is. Egészen más, de nagyon is időszerű társada­lompolitikai problémakör az időskorúak helyzete. A me­gyei NEB javaslata alapján egy utóvizsgálatot végeznek majd, s szeretnének képet kapni arról, mennyire voltak hatékonyak az öreg embe­rek helyzetének javításáért tett intézkedések. Hetet terveztek a helyi javaslatok közül. Többek kö­zött megvzsgálják majd a népi ellenőrök Kazincbarci­kán és környékén az üzem­orvosi- és a járóbeteg-ellá­­tást, a szociális segélyek el­osztásának gyakorlatát, a vagyonvédelmi tevékenység helyzetét. A vizsgálandó té­makörök között szerepel a lakbérfizetés helyzete, vala­mint annak a tevékenység­nek értékelése, melyet a Városgazdálkodási Vállalat fejt ki a lakbérhátralék csökkentése érdekében. A közösségektől érkezett javaslat alapján tervezik a magánerős lakásépítés hely­zetének vizsgálatát, válás­mint megnézni azt, hogy melyek a közületek szén­szállítási körülményei. Fi­gyelmet érdemel az az utó­vizsgálat, amelyet várha­t­­óan ugyancsak 1989-ben végeznek el, a város és von­záskörzete kereskedelmi el­látottságának körülményei­ről. Gyá­i

Next