Borsodi Vegyész, 1989. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 1. szám

t „Tiszta, szép környezetért99 fosszipusi pályát Kaicat Kazincbarcika 1989-ben emlékezik meg a várossá nyilvánításának 35. évfordu­lójáról. Szeretnénk, ha az­­ esemény alkalmából a város,­­ s minél több lakója szépíte­­­­né munka- és lakóhelyének környezetét, s ezzel elérnénk, hogy Kazincbarcika az ed­dig elért címeihez (Hild-ér­­mes város, „Tiszta, virágos város”, a „Megye legtisztább városa”) méltó legyen, s to­vább szépüljön. E célból a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Vöröskereszt városi vezetősége pályázatot hirdet a „Tiszta, szép kör­nyezetért’’ címen, a város­ban működő vállalatok, üze­mek, intézmények, kereske­delmi, vendéglátó és szol­gáltató szervek­­ (a to­vábbiakban: közületek), va­lamint a szocialista cí­mért versengő brigádok, a tanácstagi választókerületek és egyéb közösségek és az egyének számára. A pályázat feltételei: A közületek, a környék tanácsrendeletben előírt ha­táron belüli, állandó rend­ben­ és tisztántartásával, a terület szebbé, kulturáltab­bá tételével, s a jelenlegi színvonal növelésével; a vá­­­­ros valamely közparkjának, vagy játszóterének fenntar­tásában dolgozónként leg­alább 5 óra társadalmi mun­kával való részvétellel, va­lamint egyéb városszépítési feladatok vállalásával vehet­nek részt a pályázaton. A közösségek úgy kapcso­lódhatnak be, hogy a város valamely közparkjában sze­mélyenként (tagonként) leg­alább 5 óra társadalmi mun­kát végeznek, s legalább 2 órát résztvesznek a közte­rületfelügyelettel, vagy a rendőrséggel a parkvéde­lemben, elvégzik a válasz­tókerületben a tavaszi park­­felújítási munkáikat, s csalá­donként legalább 2 óra tár­sadalmi munkát végeznek a választókerület területén. Az egyéni vállalás feltéte­lei: évente legalább 10 óra parkfenntartási, -védelmi, vagy egyéb társadalmi mun­ka elvégzése a választóke­rületben, vagy a város más területén, s egyéb vállalá­sok. A pályázatok elbírálása után az elismerések átadá­sára 1989. december 13-án, a város felszabadulásának ünnepén, a 35 éves évfor­duló zárórendezvényén ke­rül sor. Elismerések: A közületek és a közös­ségek a teljesítésért oklevél és közösségért plakett ki­tüntetésben részesülnek, s elnyerik a „Szép, tiszta kör­­nyezet” címet. A legjobb 5 közület ezen kívül 50, 40, 30, 20, illetve 10 ezer forintos jutalomban részesül. A közösségek közül a vál­lalt feladatot teljesítők ok­levél és a Közösségért pla­kett kitüntetést kapják,­ s a 10 legjobb teljesítményt nyújtó közösség 10 ezer fo­rintos pénzjutalomban ré­szesül. Az egyének elismerése: A vállalt feladatot teljesí­tő személy oklevél és a Kö­zösségért jelvény kitüntetés­ben részesül. Ezen kívül az 50 legjobb teljesítményt nyújtó személy 1000 forint értékű tárgyjutalomban (vá­sárlási utalvány) részesül. Kérjük, hogy a pályázatot 1989. január 30-ig az aláb­bi címre küldjék el: Kazinc­barcika Városi Tanács, Ka­zincbarcika, Fő tér 4. A bo­rítókra kérjük ráírni: a „Tiszta, szép környezetért” pályázat A Hazafias Népfront városi bizottsága, Vöröskereszt városi vezetősége, Kazincbarcika Városi Tanács Polini filafioázi? ! Egy nemzetközi közös vállalatra alapozva a szov­­­­jet Vegyipari Minisztérium és a japán „Mitsubishi Co” között megállapodás szüle­tett arról, hogy a nyugat­­szibériai Nyizsnyevartovszk­­ban közösen építenek fel egy új vegyi komplexumot. A 2000. évig 15 konstruk­­­­ciós és egyéb polimer anya- á­gok gyártását biztosító üzem felépítését tervezik. A gyár­tás nyersanyaga a kőolaj­kitermelés során keletkező hulladékgáz lesz, amelyből jelenleg csak ebben a kör­zetben évente többmillió köbméternyi mennyiséget égetnek el haszontalanul. A tervek szerint az építkezés költségei a jelenlegi árak mellett elérik az 5 milliárd dollárt. — A világpiacon jelentős hiány mutatkozik polimer anyagokból — mondta sajtó­konferenciáján J. Beszparov, vegyipari miniszter. — Ne­hézséget okoz még a polieti­lén vagy a polipropilén be­szerzése is. Az úgynevezett mérnöki műanyagok iránt — amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen korszerű konstrukciók és gépek létre­hozása — a kereslet egyre növekszik. Ilyen típusú anyagok — hangsúlyozom, anyagok és nem nyersanya­gok — gyártását végzi majd a tervezett komplexum. A „Mitsubishi Co”, amely több japán és amerikai cég konzorciumba tömörülése, vállalkozott a feladatra. Az 1989. március végéig elkészülő terv műszaki-gaz­dasági megalapozását köve­tően kerülnek kiválasztásra azok a cégek, amelyeknek feladata lesz a gázból tör­ténő műanyaggyártás tech­­nológi­ájának kifejlesztése. A feltételek rendkívül szigo­rúak: a komplexum teljes ökológiai tisztasága, zárt technológiai rendszerek meg­valósítása.­­ Előzetes számítások szerint a termékek 30 száza­lékának exportjával 5—6 éven belül megtérülnek a realizálás valutaköltségei. • SZERVETLEN LÁNCÚ­­szerves polimereket alkot­nak, a váltakozva foszfor­és nitrogéniatomokból álló, konjugált, kettős kötésű lánc­ra oldalláncként kapcsolódó szerves aloidek, alkoholok, aminok. E vegyületek a kau­­csukhoz hasonlóak és így térhálósítva szilárdíthatók. Ezek a poliakrill-oxi-foszfa­tének habosítottak, fokozott hőszigetelő és olajálló mű­anyagok, kevéssé vízáteresz­tők. Hab­osítva sűrűségük köbméterenként 70 kg. A francia Atochem­ cég fejlesz­tette ki őket. Felhasználási területük elsősorban, katonai, éspedig repülőgé­­r­ ülésekben, valamint villamos kábelek burkolataként. inka­ózta Az Északmagyarországi Ve­gyiművek poliuretán-félesé­­geket gyártó Z-gyárrészlege sem nélkülözheti a gondos karbantartó munkát. Felvé­telünkön Plósz Sándor ép­pen egy gyárbeli esztergagép megjavításán „mesterkedik”. I­vid: Katona Gy. BORSODI VEGYÉSZ „Poplista” Ahogy a könnyűzenében időnként népszerűségi listá­kat tesznek közzé (például az eladott lemezek száma alapján), az Institute of Scientific Information (ISI), nem­régiben a „The Scien­tist” című kiadványában elemzést közölt arról, hogy az elmúlt öt év alatt me­lyek voltak azok a kémiai folyóiratok, amelyek a leg­nagyobb „hatást” gyakorol­ták a nem referáló kémiai folyóiratokra. Az elemzés alapjául az úgynevezett idézettségi in­dex szolgált: megnézték, hogy egy folyóiratban két egymást követő évben hány közlemény jelent meg és, hogy a következő ((harma­dik) évben ezek közül hány­ra hivatkoztak más közle­ményekben. Például a Jo­urnal of the American Che­mical Society című folyóirat­ban 1985—86-ban 3661 köz­lemény jelent meg, amelyek­re 1937-ben 15 808-szor hi­vatkoztak, így az idézettségi index 4,3. Az ISI elemzése szerint a hét legnagyobb idézettségi indexű kémiai folyóirat sor­rendben: az Angewandte Chemie International Edition a fent említett Journal of the American Chemical So­ciety, az Analytical Chemi­stry, az Organomentallics, a Journal of Physical Che­mistry, a Journal ok the Chemical Socyety Chemical Communications és a Tet­rahedron Letters. Megkérdeztük : Mit vár az új esztendőtől? NAGY LAJOS, az ÉMV nagyüzemi pártbizottságának titkára: Az olvasók bizonyára ter­mészetesnek tartják, hogy a pb. titkára elsősorban a párt­­szervezetre, a pártéletre össz­pontosít Ezért úgy gondolom, az 1989-es év várakozásait nem lehet függetleníteni a legutóbbi küldöttértekezlet helyzetelemzésétől, attól a szinttől, amelyről a szüksé­ges megújulás tervezhető. Akik az értekezleten je­len voltak emlékeznek arra, hogy erősebb és kezdemé­nyezőbb pártszervezet szük­ségességéről szóltam. Termé­szetesen ezen megállapítás csak célként kezelhető és aligha remélhető, hogy már ebben az esztendőben sikerül áttörést elérni. Azt persze hiszem, hogy 1989-ben már sok területen tudunk lépni és jelezni a lendületvételt Mindenekelőtt arra számí­tok, hogy az alapszervezetek beszámoló taggyűlései ön­kritikus elemzés mellett nagy hangsúlyt fektetnek saját munkájuk fejlesztésére, és az ezt biztosító személyi feltételek újbóli átgondolá­sára. Az nyilvánvaló, hogy az összetételében teljesen meg­változott pártbizottság ehhez a folyamathoz sok segítsé­get kíván nyújtani. Emellett arra számítok, hogy az év első felében sikerül olyan munkamódszert kidolgozni és a párttagsággal megvitat­ni, amely átfogja a pártélet minden lényegesebb elemét. Ezenkívül elkerülhetetlen azoknak a helyi ellentmon­dásoknak a számbavétele, amelyeket az utóbbi évek­ben a párttagság felismert, feldolgozásához azonban nem volt lendülete, ereje. Ami a gazdálkodás kilátá­sait illeti, ma optimistább vagyok, mint néhány hó­nappal ezelőtt. Itt jelentős­nek tartom azt a tényt, hogy a közelmúltban sokoldalú elemzés révén hangsúlyt kaptak hiányosságaink, és a megújulás legfontosabb te­rületei. Ehhez természetesen ez kevés, de alapot adhat a dinamikus cselekvéshez. Nagyon lényegesnek tar­tom, hogy a vezetés minden szintjén erősödjön a vállal­kozói készség és a tervez­hető eszközrendszert egy magasabb követelemény­­rendszerhez dolgozzák ki a szakterületek. Ezen belül alapvető fontosságúnak tar­tom a régóta szorgalmazott belső érdekeltségi mechaniz­musok érdemi korszerűsíté­sét, a teljesítmény- és ered­ményorientáció erősítését a belső szervezeti egységek és vezetőik szintjén, összességében azt remé­lem az új esztendőtől, hogy a cselekvési szándék és a meglévő akarat az eddigi eredményeinktől is kedvezőbb sikereket hoz a közösségünk munkája révén. Forgon Árpád az ÉMV szakszervezeti bizottsága titkára: Nem gondolom azt, hogy 1989. könnyebb vagy kellemesebb év lesz, akár a gazdasági területek, akár a közvetlen szakszervezeti munkát illetően. Ezzel együtt 1989-et fon­tos, döntő évnek tekintem. Amiért ezt megkockáztatom annak két alapvető oka van. Az egyik ami megítélésem szerint meghatározóvá teszi ’89-et az a gazdasági élet oldaláról jelentkezik. Ugyan­is, ha ezen a területen nem jelentkeznek az új növeke­dési pálya domináns elemei ha nem sikerül az életszín­vonal a reálbérek tartós nö­vekedésének legalább a perspektíváját felvillanta­ni, tartok tőle, hogy tovább romlik majd a közhangulat. A fokozódó létbizonytalanság nyilván a szakszervezeti munka számára is rendkívül kedvezőtlen mozgásteret biztosítana. 1989. sorsdöntő év lesz a szakszervezeti munka olda­láról megközelítve is. Hiszen az, hogy a szakszervezetek országos értekezletén fel­vállalt program miként valósul meg, abban az idei esztendő meghatározó jelen­tőséggel bír. Mi komolyan vesszük és felvállaljuk az országos ér­tekezleten elhatározott, köz­ponti vezetőségünk által deklarált programot. Kértük az alapszervezetek nagyobb önállóságát és természetes­nek tartjuk azt, hogy ezzel egyenes arányban nő fele­lősségünk is. Az alapszer­vezeti önállóság viszont fel­tételezi, hogy tisztázottak legyenek a működés — jog­szabályban rögzített — fel­tételei is. Úgy gondolom, hogy 1989. rendkívül mozgalmas lesz. A racionális tények mellett erősödni fognak a hangulati indulati elemek. Ezzel együtt szerintem a szakszervezeti munka számára ez a két té­nyező jelenti majd a leg­nagyobb kihívást. Választá­si lehetőségünk viszont nincs, vállalt kötelezettsé­günknek meg kell felelnünk. Jurtin György a BVK be­ruházási főosztályának mun­katársa : — Milyen volt 1988? Meglehetősen zűrzavaros. Nem láttam — és gondolom ezzel véleményemmel nem vagyok egyedül — konkrét célt, sem a gazdaság, sem pedig a politika területén. A munkámban eredményes évet zárhatok le és azt hi­szem ezt főnökeim is észre­vették. A következő évben hatá­­rozotabb célokat és stabili­zációt várok. A mindennapi munkámban az elkövetke­zendő időszak nehéz lesz, hiszen a megkezdett mun­káink dandárja még hátra van. Dolniczki László az ÉMV KISZ-bizottságának politikai munkatársa: Az elmúlt év a koráb­biakhoz képest nagyon sok újat hozott. Olyan változá­sok következtek be, amire személy szerint én nem szá­mítottam. Úgy tűnik számomra, hogy a bevezetett adórendelet el­hamarkodott volt. Ennek egyik sajnálatos következ­ménye lett a teljesítmény visszatartás. A következő évben sem remélek sokkal jobbat és a fiatalok helyzetét továbbra is kilátástalannak tartom. Patkó Béla a BVK ren­­désze: 1988 kifejezetten rossz év volt. Az infláció nagyon megkeserítette az emberek életét. Ebben az évben is folytatódott az eredménye­sen termelő vállalatok kiszi­polyozása. A munkahelyemen olyan szakmai feladatok ellátásá­ban vettem részt, amelyek­ben eredményeket tudtunk felmutatni. Ezek számomra mindenképpen sikerélményt jelentettek. Úgy érzem a gazdaság te­rületén 1989-ben csak ígérge­tésre, halogatásra számítha­tunk. Szerintem a politiká­ban a viták éleződése vár­ható és a társadalmi folya­matok felgyorsulása. Dányi János az ÉMV­V- gyárrészlegének üzemvezető­je: Az üzemtől elvárt ered­ményeket fel tudtuk mutat­ni 1988-ban úgy mennyiség­ben, mint minőségben. A termékeink közül az acet­­anilidet a legnagyobb meny­­nyiségben, a kívánt határ­időre sikerült legyártanunk. Az üzemen belüli átalakítá­sok,­­ korszerűsítések ered­ményesek voltak, például az acetanilid kapacitás bővíté­se, vagy a propaelór gyár­tástechnológia korszerűsíté­se. Sikerült az itt dolgozók­kal összhangot kialakítani, egy jó kollektíva alakult ki és ez nagyban befolyásolta azt, hogy mit tudtunk el­érni. Ha, 1989-ben is hasonló eredményeket érünk el, hi­szen az átlagosnál jobb évet zártunk, akkor ez az év is sikeres lesz. Szabó Pál a Gyár és Gép­szerelő Vállalat lakatosa az ÉMV-ből. Rosszul érintette a dol­gozókat a személyi jövede­lemadó bevezetése és ezt mint szakszervezeti bizalmi is mondom. Teljesítmény visszatartásra kényszerülnek a munkások, ugyanis a na­gyobb teljesítmény nem je­lent több pénzt csak maga­sabb adót. A jövőben jó lenne ha változtatnának ezen. A ma­gam részéről én mindenkép­pen változást várok 1989- től. (Lechner—Zámolyi) Hogyan tovább? A társadalmi eligazodást segítő, a politikai küzdelem­ben tagjainak akaratát kép­viselni és érvényesíteni tu­dó élő közösségekre építő szervezetet akarunk. Ehhez új politikai platform és ru­galmas, demokratikus kere­tek szükségesek. Az új tartalmait, az ehhez rendelt szervezetet és mű­ködési rendet demokratikus vitában, közös munkával kell kialakítani. Ezért az or­szágos KISZ-értekezlet 1989 tavaszára összehívja a KISZ XII. kongresszusát. Így kez­dődik a KISZ-értekezlet ha­tározata. Az Északmagyarországi Vegyiművek nagyüzemi KISZ-bizottsága január 5-én, 15 órától tartja Hogyan to­vább? címmel KISZ-fóru­­mát. Ennek célja a KISZ- értekezlet vitadokumentu­mának feldolgozása és az if­júsági szervezet további munkájának, tevékenységé­nek, irányvonalainak meg­határozása. A kongresszust előkészítő fórumon szó lesz arról, hogy a párt ifjúsági szervezetében bármilyen szerveződés lét­rehozható. Lehet kezdemé­nyezni és szervezni a réteg­­szervezetet, ágazati, alágaza­­ti, területi vagy valamilyen konkrét ügy — béke, kör­nyezetvédelem, helyi politi­kai — melletti szerveződést. A létrejövő szerveződések saját döntésük alapján, szabadon társulhatnak egy­mással. A hagyományos és az újonnan megalakuló, nyil­vántartásba vett szervezetek, amelyeknek programjuk van és a platformot a KISZ-ér­­tekezlet határozatának meg­felelően elfogadják, a kong­resszusra ötszáz tagonként delegálhatnak egy küldöttet. A küldöttek mandátumá­nak ellenőrzése a hagyomá­nyosnál összetettebb munkát kíván, ezért már a KISZ-ér­­tekezlet megválasztotta a XII. kongresszus mandátum­vizsgáló bizottságát, amely vitás esetekben megvizsgál­ja, hogy egy szabályszerűen nyilvántartásba vett szerve­ződés elfogadható-e a KISZ- ben s a kongresszus számá­ra javaslatot tesz ennek megítélésére. 1989. január 1.

Next