Borsodi Vegyész, 1990. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 1. szám

X Megyei értekezletet tartott az m/1 Tallics elle­­ r A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő mintegy 4 ezer MSZP-tag képviseletében több, mint 300 küldött ta­nácskozott december 16-án, szombaton Miskolcon. Az ügyrendi kérdések megvita­tása után Vargáné Kerék­gyártó Ildikó, a megyei ügy­vivő testület elnöke tartott tájékoztatót a párt szervezé­sének megyei tapasztalatai­ról, eddigi működéséről. A szocialisták pártértekez­letén döntöttek a küldöttek az MSZP megyei struktúrá­járól, s egyhangúlag elfogad­ták a Koordinációs Tanács létrehozását, valamint a tes­tületbe való delegálás rend­jét. Eszerint ott, a helyszí­nen delegáltak tagokat a 14 tagú testületbe a városi szintű pártszerveződések. A Koordinációs Tanács elnökéül dr. Király Bálintot, a kazincbarcikaiak delegált­ját választották meg. Az ÉMV DISZ-bizottsága december 18-án tartotta aktívajutalmazó értekezle­tét. Az ünnepségen az 1989- ben végzett kiemelkedő munkájukért, negyvenkilen­cen vehették át a DISZ- bizottság ajándékait. Az Jutalmazások aktívákon kívül még hár­man kapták meg a Szakma Ifjú Mestere kitüntetést: Czárán Emil, a V-gyárrész­­legből vegyész-kategóriában, Svak László M—1 üzem, esztergályos és Kecskés Ká­roly lakatos, az M—2-es üzem dolgozója. A díjakat és a kitünteté­seket dr. Vajda Csilla, a DISZ-bizottság titkára ad­ta át. Miről ír a Szovjet Export? ’„A Szovjetunió jelenlegi külkereskedelmi kapcsola­tainak semmi köze sincs a piacgazdálkodáshoz. A szov­­jetek továbbra is uralkod­nak a gyártókon a külkeres­kedelmi politikában.” — ír­ja a Szovjet Külkereskedel­mi Szervezetek folyóirat in­dító cikkében. De folytatja, s cáfolja ezt. Noha a nyugati sajtóban ilyen és ehhez hasonló írá­sokkal lehet még találkozni, valójában ez még annak az időszaknak a hatása, ame­lyet a stagnálás korának ne­vezünk. Ma már a Szov­jetunió bármely vállalatá­nak joga van külkereskedel­mi tevékenységet folytatni. Az 1989-es év április else­jétől érvénybe lépő új tör­vényhatározat alapján, egy­re több szovjet vállalat, ipa­ri szövetkezet és egyéb szer­vezet folytat export-import műveleteket, közvetlenül, vagy szerződéses alapon. Csak néhányat kiemelve a sorból. A moszkvai építé­szek tapasztalatait nemcsak Nyugat-Európában, de Ame­­rikában is hasznát veszik. Egyre több épületegyüttes, rakpartok, gyalogos aluljá­rók, szállodák és különböző műemlékek épülnek fel a világ minden pontján, me­lyek a szovjet tervezők és kivitelezők munkáját dicsé­rik. A szovjet a­utógyártás is jelentős exportot bonyolít külfölddel. Az angol Satra cég, mely lassan húsz éve működik együtt az Avtolada Vállalattal, a rendelések további növelését indítvá­nyozza. Elégedett a piaci igényeket mind jobban ki­elégítő autókkal, így a köz­ismert Lada Samarával, mely nemcsak külföldön, hanem nálunk, Magyaror­szágon is nagy sikernek örvend. A szovjet röntgen­diagnosztika is világszínvo­nalon állítja elő termékeit, s most, hogy a külpiac is egyre jobban megismeri, a rendelések száma is ugrás­szerűen megnőtt. Itt „ökoműanyagok” Az olasz Montedison Spa vegyipari konszern három új műanyag kifejlesztését jelentette be, amelyek kör­nyezetvédelmi szempontból radikális változást hozhat­nak. Ezek közül az első olyan univerzális műanyag­­fajta, amely számos, külön­böző tulajdonságú — rugal­mas, szilárd, lágy, nyújtha­tó, filmvékonyságú — válto­zatban készíthető, és ezzel rendkívüli módon leegysze­rűsíthető az újrafeldolgozá­sa. A másik újdonság egy mezőgazdasági célokat szol­gáló hártyavékony fólia. A műanyagfilm „magába szív­ja” a napsugárzás hőjét, és egyenletesen elosztja azt az alatta levő felületre. Ez a termék már az úgynevezett „zöld vegyészet” terméke, részben mezőgazdasági ere­detű alapanyagokból épül föl, és a természetben el­bomlik. A harmadik műanyag az élelmiszer-csomagolásban használható fel. Számottevő­en mérsékelhető általa a kiszerelendő élelmiszer ve­gyi tartósítása, mivel az anyag gombaölő adalékot tartalmaz, ezen kívül pedig leköti az oxigént, és így meggátolja az áru elszínező­dését. Ezek az újdonságok gyár­tása Olaszországban a ter­vek szerint már 1990-ben megkezdődik. Belgium vezet Belgiumban a legsűrűbb a világon a kábeltévé-hálózat; az ország hárommillió tévé­előfizetője közül minden­kinek lehetősége van a csat­lakozásra, s 91 százalékuk ezt meg is teszi. 21 tévé­csatorna fogható, ebből 16 külföldi. (A jövőben, a koaxiális kábelek elterjedé­sével, ez a szám 35-re emel­kedhet.) Egyébként 1986-ig, a magántársaságok engedé­lyezéséig, a belga televízió nem közvetíthetett reklámot, a nézők ezt csak külföldi csatornákon láthatták. BORSODI VEGYÉSZ Dévényi Tibor balesete Az ismert televíziós sze­mélyiség, a Három kívánság műsorvezetője, a Torpedó népszerű embere december 26-án, a 26-os főúton bal­esetet szenvedett. Miskolc és Sajószentpéter között a Molnár Tibor által vezetett személygépkocsi szabályta­­lan előzésbe kezdett és ösz­­szeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő, Dé­vényi Tibor által vezetett személygépkocsival. A bal­eset következtében a vétlen jármű vezetője, Dévényi Ti­bor. 8 napon túl gyógyuló sérülést, combnyaktörést szenvedett. Utasa és a sza­bálytalanul közlekedő jármű vezetője könnyű sérüléssel úszta meg a karambolt. Az anyasi kár mintegy 100 ezer forint. Végállomás — televíziózás? cí­men adta ki vitairatát a nyu­gat-berlini evangélikus egyház. A 360 oldalas vizsgálatban a te­levíziónézést afféle pótcselek­vésnek minősíti, amely a mun­kanélküliség, a növekvő szociá­lis gondok és a szűkös háztar­tási egyenleg következménye­ként lesz egyre jelentősebb egyes emberek vagy rétegek életében. Levelet kapott szerkesztő­ségünk a kazincbarcikai NEB-től, melyet dr. Takács András — elnök írt alá — köszönetet tartalmaz a saj­tó munkásainak. Tisztelt Szerkesztőség! Bizonyára önök előtt is is­mertté vált, hogy az Ország­­gyűlés az Állami Számvevő­szék létrehozásával egyide­jűleg — jogutód nélkül — megszünteti a népi ellenőr­zési bizottságokat, 1999. de­cember 31-ével. Bizottságunk nevében ez­úton mondok köszönetet a népi ellenőrzési munkában kifejtett közreműködésükért, a segítségért. Mindennapi munkájukhoz az elkövetkezendő évekre kí­vánunk önöknek sok sikert, erőt, egészséget és egyéni boldogulást! Dr. Takács András NEB-elnök Amint arról lapunkban már hírt adtunk, december 7-én tartotta utolsó ülését a kazincbarcikai NEB. Tagjai még megvitatták az utolsó vizsgálat tapasztalatait, ma­jd — visszaidézve az elmúlt évek munkáját, eredményeit, valamint (mert sajnos, ilyen­re is volt példa!) az ered­ménytelenséget, s tehetetlen­séget — kimondották a tár­sadalmi testület feloszlását. Méltán jegyezte meg valaki: az egyre súlyosbodó társa­dalmi gazdasági helyzetben a problémák maradnak, s megoldásukra, megszünteté­sükre valamilyen formában módot kell találni. Hiszen egyre szélesebb néprétegek — tisztességesek, de kispén­zűek és elesettek — elvár­ják a társadalomtól, hogy gondjaikat, problémáikat képviselje valaki! Visszatérve a köszönő so­rokra: jólesett, s úgy érez­zük, hogy az évek során va­lamit talán mi is segítettünk — a nyilvánosság eszközei­vel — a kazincbarcikai né­pi ellenőrök tevékenységé­hez. Gy­ Köszönet a NEB-től Emelik a kamatplafont Az 1990-re prognosztizált 19—19,5 százalékos infláció­val összhangban jövőre vár­hatóan növekszik a lakossá­gi megtakarítások után fi­zethető legmagasabb kamat is — legalábbis a kormány elfogadta a Magyar Nemzeti Bank erről szóló előterjesz­tését. A javaslat szerint az idén az egy éven belüli, látra szó­ló betétek után a pénzinté­zetek maximum 14 százalé­kos, az egy éven belül lekö­tött betétre, valamint a rö­vid lejáratú értékpapírokra legfeljebb 22 százalékos, az egy éven túl lekötött beté­tek, valamint a letéti je­gyek után legfeljebb 26 szá­zalékos kamatot fizethetnek. (1989-ben a szabályozás az egy éven belüli lejáratú be­tétekre 12 százalékos, az 1— 3 éves lekötésű betétekre 23 százalékos, a letéti jegyekre 20 százalékos kamatplafont határozott meg.) A kamatok összehasonlít­hatóságát némiképp bonyo­lítja, hogy a betéti kamatok utáni 20 százalékos forrás­adót a pénzintézetek fizetik meg, az értékpapírok kamat­adóját viszont azok tulajdo­nosai. Amennyiben a ka­matplafon bruttó értékben értendő, az új szabályozás gondot okozhat például a Ta­karékbanknak, amely az el­múlt hetekben 23 százalékos bruttó kamatozással hirdet­te meg új, rövid lejáratú ér­tékpapírját, a 3 hónapos fu­tamidejű pénztárjegyet. Egyelőre nem tisztázott az sem, hogy a kamatplafon érvényes-e az állam által ki­bocsátott értékpapírokra is. Ismeretes, ugyanis, hogy de­cember közepén — az 1939- es évben immár harmadik alkalommal — ismét emel­ték a kincstárjegyek kama­tait: a 3 hónapos lekötésnét 16 száz­alékról 23 százalékra, a 6 hónapért 17,5 száz­alék­ról 23 százalékra, a 9 hóna­posét 19-ről 24 százalékra. k­édig a hazai piazloigaloibi­ t 1892. Az Osztrák-Magyar Monarchia a korábbi ezüst­­valuta, a forint helyett áttér az aranyalapra. Az új pénz az aranykorona két forinttal egyenlő. Megkezdik a 10, 20 és 100 koronás forgalmi arany­pénzek verését, ezekből 1916- ig 23,3 miliió darab készül. Egy kiló arany értéke 3280 ko­rona, egy dollár 4,975 koronát ér. 0 1914 augusztus: A világ­háború miatt megszűnik a ko­­rona aranyra való szabad át­válthatósága. 0 1919. Egy aranykorona még 32 papírkoronával egyen­­értékű. 0 1926. A korona infláció­ja után a 250 millió koronás népszövetségi kölcsön segítsé­gével végrehajtják a stabili­zációt. Az új pengő 12 500 papírkoronát ér, de arany­pénzek nem kerülnek forgalom­ba. Egy kiló arany elvileg 3780 pengő, a dollárt 5,717-es ár­folyamon jegyzik. 0 1946. Megjelenik a forint, értéke éx1029 papírpengő, il­letve 200 millió adópengő. Egy kiló tiszta arany 13 210 forintot ér, a dollár árfolyama 11,74 forint, a svájci frank 2,93. Au­gusztus elsejétől augusztus végéig a bank 356 millió érté­kű értmét és bankjegyet ho­zott forgalomba.­­ 1947. A forint 30 száza­lékos értékcsökkenését jelzi, hogy eltűntek a forgalomból az ötforintos ezüstérmék. Az eddigi kék százasokat felvált­ják a piros bankjegyek. 0 1950. Az eddigi bronz 2, 10 és 20 filléreseket alumínium érmék váltják fel, megjelenik az alpakka kétforintos. 0 1967. Alpakka ötforin­tost bocsátanak ki, de verését a következő évben a nyers­anyag árának emelkedése mi­att megszüntetik. 0 1969. Megjelenik az öt­százforintos bankjegy. 0 1970. Az alpakba két forintosokat felváltják a sárga­réz érmék. 0 1971. Nikkel öt- és tíz­forintosokat vernek. 0 1983. Megjelenik az ezer­­forintos bankjegy, új nikkel 5, 10 és 20 forintosokat bocsáta­nak ki . 1989: A Pénzjegynyomda megkapja a Magyar Nemzeti Banktól a megrendelést az öt­ezer forintos bankjegy tervezé­sére és gyártására. Gyermekeknek 1990. január 10-én Detre Annamária és a Szélrózsa együttes köszön­ti a gyerekeket. Előadá­suk 10, illetve 14 órakor kezdődik, melyre szerettei várják a gyermekeket az Egressy Béni Művelődési Központban. Pisti ki és Kaid­oci• Gyümölcsök: — káposzta (fehér): 12 Ft — káposzta (vörös): 20 Ft alzua — kelkáposzta: 20 Ft —Golden’ — hagyma (fehér): 15 Ft Starking): 20 Ft — hagyma (vörös): 15 Ft — narancs 40 Ft — hagyma (lila): 20 Ft — banán: 80 Ft — gomba — mandarin: 85 Ft (sampinyon): 170 Ft Zöldségek: — burgonya: 10 Ft — fokhagyma: 80—90 Ft — vegyes zöldség: 30 Ft _ bab (tarka): 80 Ft — sárgarépa: 20 Ft _ zeller: 40 Ft — petrezselyem: 40 Ft — torma: 70 Ft — karalábé: 20 Ft — sütőtök: 15 Ft 1990. január 1. Az Ifjúsági Hasznosidő Központ tevékenységéről A központ vezető pedagó­gusával, Lukács Barnabással beszélgettünk Kazincbarci­ka szűk körzetének kalló­dó, eddig csavargó életmó­dot folytató fiataljairól, akik ma az intézmény hall­gatói. Az ott dolgozó pedagógu­sok célja az, hogy a gyer­mekeket munkaszeretetre neveljék, hogy kiegyensú­lyozott életet biztosítsanak számukra. Jelenleg 57 fiatal tartóz­kodik nálunk, s még 17-en várnak felvételre — mond­ja. Tevékenységi körünk széles. Varró, bőrkikészítő, műanyag, és papírfeldolgo­zó, illetve vasipari szerelő részlegünk is van. Bérmun­kában a BVK műanyagfel­dolgozó gyárának, a Buda­­gantnak és a Hobby Pack­­nak is dolgozunk. A tanu­lók egyéni teljesítményben végzik tevékenységüket, s ezért jutalmat kapnak. Ez havonta átlagosan 2000 fo­rint körüli összeg. Szakkörökből is van vá­laszték. Nagyon sokan ér­deklődnek a motorkerékpár iránt, ők jogosítványt is szerezhetnek, de van még fotó-, zenei és varró foglal­kozásunk. — A szülőket hogyan tá­jékoztatják gyermekeik elő­meneteléről? — Nagyon jó a kapcsola­tunk a szülőkkel. Rendsze­resen tájékoztatjuk őket. Sokszor azt tapasztaljuk, hogy egyhelyben járnak, nem tudnak mit tenmi egy adott helyzetben. Ezért igénylik a segítségünket. — Van próbaidő, hogy a gyermekek megismerkedje­nek a környezettel, ahol esetleg hosszabb időt fog­nak eltölteni? — Három napot minden elkötelezettség nélkül ná­lunk lehetnek, s ha azután kedvet kapnak, szívesen látjuk őket. Az azonban még kevés, hogy „itt vannak”. Arra kell vezetnünk, irányítanunk gyerekeinket, hogy megta­lálják majd a helyüket tár­sadalmunkban, a világban. Le

Next