Borsodi Vegyész, 1990. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1990-07-04 / 27. szám

A Gelka miskolci, Avas-déli kiren­deltsége hajlandónak mutatkozik a sajóbábonyiakkal való megegyezésre. Néhány hét múlva talán már élvez­hető lesz a tévé­vétel Bábonyban is, írásunk a 2. oldalon. A környezet és a piac diktálta kö­vetelményeknek megfelelően szerve­zetfejlesztést valósítanak meg a BVK- ban. A két lépcsőben történő szerve­zetmódosításról szóló tájékoztatás la­punk 3. oldalán olvasható. TERÜLETI GAZDASÁGI TÁRSADALMI HETILAP Bánhegyi Gábor Felmentenek fivm­lól az embere­mért Orfu­le pont én ne lennék ott Most tegye gyorsan min­denki a szívére a kezét és vallja be, hogy bizony nem rossz dolog a tilosban járni­ Na ugye! Egy kis kihágás jót tesz a vérkeringésnek, meg­nyugtatja az ember fiát... Szóval, nem azért van au­tóm, hogy ne menjek vele. De ha már megyek vele, akkor nem mindig nézek a kilomé­terórára. Vagy ha nézek is, hajlandó vagyok egy s mást elnézni. Hogy még egyértelműbb le­gyen a dolog: aki egy kicsit is járatos a Miskolctól Egerig terjedő országútszakaszon, az bizony velem együtt jól tudja, Mezőkövesd felé érdemes ám menni. A legutóbb említett város határában pedig adva van egy emelkedő, előtte a város végét jelző táblával. A tábla előtt pedig véget ér a lakott terület vagy kétszáz mé­terrel. Gyakorlatilag, de nem elvi­leg. Mert a közigazgatásiak úgy gondolják, a lakott terü­let a táblánál ér véget. A rendőrök is így gondolják. Ott is állítják le a trafipaxos gép­kocsijukat. Szépen, a bokrok közé, úgy, ahogy az illik. Ilyenkor elgondolkodik az ember fia, a rendőrség a meg­előzés műveletére fordít-e több gondot vagy pedig a tetten­érésére. Szerény esetemben az utóbbi történt. Csúnyán beleszaladtam a kiluxolásba, annak ellenére, hogy ismerem a terepet, a szokásos búvóhelyeket. Nem is írtam volna le az egészet, mert ez annyira ma­gánügy, hogy még, de levele­zésbe fogott velem a rendőr­ség. Először közölték, hogy fizes­sek. Nem fizettem. Erre né­hány napja újra írtak és el­kezdtem nevetgélni. Finoman és jólnevelten. Ugyanis tudat-­ ták velem a következőt, de ez olyan, hogy új bekezdést kell neki nyitni: „Értesítem, hogy gyorshajtás szabálysértésének elkövetése miatt... az 1990. évi XXXIX. tv. (közkegyelem) alapján mentesül." Még közli velem az Írás, hogy nehogy azt gondoljam már, ha befizettem a bírsá­got, akkor visszakapom, csak akkor mentesülök, illetve ré­szesülök kegyelemben, ha be­dobtam a fiók mélyére a pa­pírt. ypfljal is jól jártam. Több TCyUI okból is. Megmaradt a pénzem, ráadásul még jót is tett velem a rendszervál­tás. Ki tudja, mit hoz a jövő. Levágom a levél alját, és adandó alkalommal fennen hirdetem, én is azok közé tar­tozom, akiket érintett az első amnesztiarendelet. A bűnözés kis kockázattal járó, de jelentős anyagi hasznot hozó formá­jával találkozhattunk a közelmúltban Kazincbarcikán. A besurranásról és az emberi gondatlanságról olvashatnak az 5. oldalon. Annak ellenére, hogy a Sajóbábo­ I­nyi Vegyész SE kiesett az NB III-ból, elvileg még van remény, hogy a kö­vetkező bajnoki idényt is abban az osztályban kezdik. Erről szóló írásunk a 6. oldalon. Független szakszervezet alakult az ÉMV-ben Rivalizálás helyett együ­ttműködés Nemrégiben nyújtotta be a cégbírósághoz a bejegy­zés iránti kérelmét az ÉMV Dolgozóinak Független De­mokratikus Szakszervezete, az ÉMV DFDSZ. A tizenhét alapító tagot számláló szer­vezet ideiglenes választmá­nyának elnökével, dr. Ko­vács Kálmánnal beszélget­tünk . Mi volt az előzménye a szervezet megalakításának?­­ A közvetlen előzmény, ami kiváltotta bennünk a szakszervezet megalapításá­nak gondolatát az volt, hogy néhányan elemezni kezdtük azokat az okokat, amelyek miatt az ÉMV helyzete ilyen rohamosan leromlott. Nyilvánvaló volt, hogy sem a gazdasági kör­nyezetet, sem pedig a ve­zetést nem lehetett egyedü­li okként feltüntetni, ezért a kérdés úgy vetődött fel, hogy működhet-e egy ilyen vállalat hatékonyan állam­­igazgatási formában, nem lenne-e célszerűbb az ÉMV- nél is bevezetni a privati­zációt. Megítélésünk szerint a vállalat jövőjének megala­pozása szempontjából min­denképpen eszköz lehet a privatizáció, amelynek ket­tős célja is van. Egyrészt megváltoztatja a dolgozó szemléletét, valódi tulajdo­nosi tudatot alakítana ki, olyan jogokkal, amelyeknek gyakorlása minden dolgozó érdeke. Másrészt, a vállalat jelenlegi helyzete annyira labilis, hogy a kibontako­záshoz mindenképpen meg kell teremteni az anyagi fedezetet. Milyen célokat tűzött maga elé az ÉMV DFDSZ?­­ A szakszervezetünk cél­ja az, hogy olyan privati­zációt hajtsunk végre, amely a dolgozók ellenőr­zése mellett zajlik és amely őket vagyonhoz juttatja. Ennek a konkrét megvaló­sítási formája még kidol­gozás alatt van. Ugyanígy a céljaink közé tartozik­­ a vállalat gazdasá­gi hanyatlásának megállítá­sa úgy, hogy ellenőrizzük és véleményezzük a vállalati gazdálkodási tevékenységet. A dolgozók többsége nincs tisztában az ÉMV helyzeté­vel, a vezetés is megpró­bálja a problémákat elta­karni. Éppen ezért szeret­nénk információkat szerez­ni­ a valós helyzetről, hogy erről tájékoztatást tudjunk nyújtani a dolgozóknak és visszacsatolásként képvisel­jük a véleményeket a veze­tés felé. Ez utóbbiaknak fo­kozott hangsúlyt szeretnénk adni, még az úgynevezett jólfésületlenség árán is. A helyi, már meglevő mellé alakuló szakszervezet nem indíthat el egy szapo­rodási folyamatot, mert hi­szen a hiány ember, annyi érdek? • • Személy szerint úgy gondolom, hogy egy vagy­­két szakszervezet nem is képviselheti valamennyi dolgozó érdekét, hiszen ezek az érdekek egymástól meg­lehetősen eltérőek és tagol­tak A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban vala­mennyi dolgozónak van egy nagy, közös érdeke, mégpe­dig az, hogy megőrizze a munkahelyét, valamint az, hogy javítson a vállalat — és ezen keresztül a saját helyzetén. Ebből következően a mi szakszervezetünk egyetlen réteget sem „céloz” meg, hiszen amit mi képviselünk, az minden dolgozó érdeke. Az elfogadott (ideiglenes) alapszabályunkban lehető­séget biztosítottunk arra, hogy az FDSZ-en belül ki­sebb, önálló szakszervezeti csoportok jöhessenek létre. (Folytatás a 3. oldalon) Épül az uszoda Jó ütemben halad a kazincbarcikai fedett uszoda építése. A közelmúltban emelték helyére a tartóváz csőkötegeit, és ha­marosan elhelyezik az építményen a fából készült tetőszer­kezetet is.­­ (Fotó: Ökrös I.) ­ Rendszeresen szervez továbbképzést a földrajzta­nárok számára a Magyar Földrajzi Társaság. Ez al­kalommal a 43. vándorgyű­lést szűkebb hazánkban, Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében tartották meg, júni­us 29. és július 2. között. A találkozó utolsó napján, 1 2-án, délelőtt Kazincbarci­kára látogattak el a föld­­rajztanárok, s ismerkedtek a térség legjelentősebb vál­lalatával­ ,a Borsodi Vegyi Kombináttal. Egy hónapos „kényszerszü­net” után július 9-én a meg­szokott időben ismét jelent­kezik a BVK Rt. videostú­diója a Tv2 csatornáján. Témája: városunkban ren­dezték meg az ifj. Horváth István Nemzeti- és Nemzet­közi Színjátszó Fesztivált. A stúdió megpróbálja egy órá­ban összefoglalni az esemé­nyeket, ezen kívül interjúkat közöl a színjátszó-mozgalom nagyjaival. rail. írni 21. sz. I­. július 4. , 4,1 Ft Tovább erősödik a vállalatcsoport Több évtizedes gondot fog megoldani az az új kft, amelyet a Borsodi Vegyi Kombinát (42 százalék), a Konzumex (10 százalék), a B.-A.-Z. Megyei Zöldért Vállalat (13 százalék, egy svájci cég (35 százalék) köz­reműködésével hozott létre, az elmúlt év októberében. A Soft-Gran Kft. műanyag hulladékok, újrafeldolgozásá­ra vállalkozott, PVC-re, po­lietilénre és polipropilénre alapozva. E közismert mű­anyagokat Kazincbarcikán, illetve Leninvárosban állít­ják elő, sokféle ipari és háztartási célra. Ám alapve­tően csomagolóanyagként a mezőgazdaság és az építő­ipar használja. A különböző típusú műtrágyák, oltatlan és oltott mész-féleségek, nagy méretű darabos áruk kiváló burkolóanyaga, ame­lyekkel felhasználásuk után nem tudnak — gazdaságo­san — mit kezdeni. Nem is beszélve arról a nagymére­tű környezetszennyeződés­ről, amelyet ezek az el­használt csomagolóanyagok jelentettek, megoldatlan új­rahasznosításuk miatt. Kazincbarcikán az ipari úti volt Zöldért-telepen megkezdődött a beruházás, a feldolgozó üzemek építé­sével, szerelésével, amelyek­be olasz gépeket telepítenek, s a technológiát a svájci cég biztosítja. A kivitelezést a BVK szakemberei segítik, s várhatóan az üzemindításra ez év végén kerül sor, kö­zel száz embernek biztosít­va folyamatos munkalehe­tőséget. Jelentkezés külföldi munkavállalásra Az illetékes külföldi­­part­nerrel, valamint a külkeres­kedelmi vállalattal történt előzetes megállapodásra ala­pozva, a Borsodi Vegyi Kombinát Rt. tovább foly­tatja a külföldi — líbiai — munkavállalását. A vállalt feladatok elvég­zéséhez előirányzott szüksé­ges létszám, továbbá a már lejárt személyi szerződések miatt hazatérő létszám pót­lásának biztosítása érdeké­ben újból megnyílik a lehe­tőség a BVK-s dolgozók szá­mára a külföldi munkavál­lalásra történő jelentkezésre. A fizikai munkakörökben az alábbi képesítéssel ren­delkező dolgozók jelentkez­hetnek: vegyipari szakmun­kás (vegyésztechnikusi, illet­ve szakmunkás-képesítéssel), műszerész, villanyszerelő, gépszerelő-lakatos, hegesztő (minősítéssel rendelkező), csőszerelő (minősített he­gesztő jogosítvánnyal ren­delkező), esztergályos, dízel­szerelő, targonca-daruszere­­lő, röntgenes anyagvizsgáló, állványozó, hideg-meleg szi­getelő, festő. A jelentkezés feltételei: legalább ötéves — BVK-s munkaviszonyon belül eltöl­tött — szakmai gyakorlat. Az elbírálásnál előnyben ré­szesülnek az angol nyelvis­merettel rendelkezők. Várja továbbá a vállalat a gépész-, vegyész-, villamos- és műszermérnöki és a szak­mának megfelelő üzemmér­nöki képesítéssel rendelke­zők jelentkezését. Ez eset­ben a jelentkezési feltétel: a vállalatnál eltöltött 5 éves szakmai gyakorlat és az an­gol nyelvismeret. (Folytatás a 2. oldalon) . LEHET JELENTKEZNI! Háromnapos társasutazás Velencébe, az álmok városába. 1990. július 22—21-től — igény esetén — folyamatosan szervezünk utazást. Részvételi díj: 1610 Ft +10 DM vagy 70 ATS. POLIMER-TOURS Kazincbarcika, Ifjúság körtér 2. Telj 48-11-911. ItHIfuNffeM'JiU

Next