Borsodi Vegyész, 1990. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1990-07-04 / 27. szám
198*. július 4. Rivalizálás helyelleptkiés folytatás az 1. oldalról, amelyek akár egy-egy munkahely vagy réteg érdekképviseletét tűzik ki célul, de azt is messzemenőkig támogatnánk, ha a már meglevő két szakszervezet mellé egy harmadik is alakulna, rétegképviseleti céllal. Ami a szétaprózódást illeti: a demokráciában alapvető játékszabály, hogy mindenkinek meglehet a másétól eltérő véleménye, érdeke. Attól, hogy ezek megjelennek nem kell félni, hiszen ezeknek a különböző érdekeknek a korlátlan érvényesítésére úgysem lesz lehetőség. Az viszont tény, hogy a szakszervezeteknek érdekegyeztetést kell végezniük. Mindenképpen el kell kerülni azt, hogy ezek az érdekvédelmi szervezetek egymás ellen forduljanak, mert ez előbb-utóbb háttérbe szorítaná a dolgozói érdekeket. Ebből a szempontból a mi célkitűzésünk is tartalmaz egy ellentmondást, hiszen mi a privatizációt tűztük ki célul, amelyben a munkavállaló és a tulajdonos érdekei ellentétesek. Jelenleg azonban hajtóerő lehet a tulajdonosi tudat felkeltése, mert a mai helyzetben a munkavállaló és a tulajdonos érdekei egy irányba mutatnak. Az előbb említette a szakszervezetek közötti érdekegyeztetést. Milyen a kapcsolatuk a VDSZ-szel? A VDSZ-szel feltettük a kapcsolatot, kifejeztük feléjük együttműködési szándékunkat. Az alapszabályunk sem tiltja a kettős vagy többszörös szakszervezeti tagságot, tehát nem rivalizálni akarunk. Véleményünk szerint minden dolgozónak saját magának kell felismerni az érdekeit. Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy ezeket az érdekeket milyen formában érvényesítheti. A szakszervezet szándékunk szerint csak segít a dolgozóknak, mintegy" tolmácsolja ezeket az érdekeket a vezetés felé. Ami még az eredményes együttműködés feltétele, az az, hogy álláspontunk szerint a szakszervezetek a saját pénzügyi forrásaikkal szuverén jogon gazdálkodhassanak, viszont a vállalati erőforrásokat egyik szervezet se sajátíthassa ki magának, hiszen az minden vállalati dolgozót megillet, függetlenül attól,tagja-e valamelyik szakszervezetnek vagy sem. Milyen jz ÉMV DFDSZ «tervezett felépítése? • A független szakszervezetnek egyelőre ideiglenes választmánya van, amely egy elnökből és két elnökhelyettesből áll. Terveink szerint, a vezetőséget még ez év folyamán a tagság fogja közvetlenül megválasztani nyílt, vagy titkosszavazással. Ennek az időpontja még bizonytalan, minden attól függ, a szervezetünk taglétszáma milyen ütemben gyarapodik. Mekkora tömegbázisra számítanak? • Az alapító tagok azok közül kerültek ki, akik hosszabb távra gondolkodnak, így mi a szervezet jelentőségét nem a taglétszám nagyságából fogjuk lemérni. Nehéz lesz áttörni a manapság általánosan tapasztalható apátiát és közönyt, ami természetszerűleg kihat az embereknek a szakszervezetekhez való viszonyára is, de a célunk nem az, hogy létszámban megközelítsük a másik szakszervezetet, hanem az, hogy az érdekképviseletben egy másik, párhuzamos csatornát nyissunk. Olyan kérdésekben szeretnénk véleményt nyilvánítani, amelyek alapvetően minden dolgozó érdekeit képviselik. Köszönjük a beszélgetést! —bánhegyi— Lesz-e nyugi Közös javaslat kidolgozásán munkálkodik a Pénzügyminisztérium és a Kisiparosok Országos Szervezete, a nyugtaadási ügyben kirobbant vihar csökkentésére. Ismeretes, hogy az előző kormány idejéből származó, 1989. évi XI. számú, áfa-törvény idén július 1-jétől kötelezővé teszi a kiskereskedők és a kisiparosok számár a nyugtaadást. A törvényhozók ezt annak idején számos indokkal — például a fogyasztói érdekvédelemmel, a laza adófegyelemmel, s nem utolsósorban a költségvetési bevétel szempontjaival — magyarázták. Az érintettek most azzal támadják a rendelkezést, hogy az — Európában egyedülálló modern — bizalmatlan a magánszférával szemben. A legfőbb indok azonban az, hogy a bizonylatoláshoz szükséges pénztárgépek (áruk egyenként 50—80 ezer forint) összesen 6—20 milliárd forintos kiadást kényszerítenének a vállalkozókra. Más kérdés, hogy a pénztárgépek beszerzésére fordított összeg egy része leírható lenne az adóból, amely a szakértői becslések szerint, mintegy 5 milliárddal enyhítene a vállalkozók terhein. jubilál a BASF Ludwigshafen jelenleg ez NSZK leggazdagabb városa. Ezt rendkívüli adójövedelmének köszönheti. Ebben pedig jelentős szerepet vállal a BASF vegyipari konszern, amely idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Az iparág fellendülőben van, és ennek köszönhetően a cég üzleti forgalma 48 milliárd márka lett, 1989-ben. A mamutcég ma 135 ezer embert foglalkoztat és 8 ezer terméket állít elő. A közelmúltban Kelet-Európában is kiterjesztette aktivitását. A Tiszai Vegyi Kombinátnak adott át licencet termoplasztikus műanyagok (nagy nyomáson készült polietilének) gyártására. a romspegiai? Románia nyugati cégekkel alapított vegyes vállalatok révén szeretné megújítani petrolkémiai iparát. Délkeleti szomszédunk elsősorban olyan üzletek megkötésében érdekelt, amelyek segítségével korszerűsíteni lehet a kőolajfeldolgozást, a polimergyártást, valamint az ammónia és egyéb vegyszeres műtrágyák előállítását. Igény lenne még kipufogógáz-tisztító berendezések és szennyvíztisztítók, valamint növényvédő szerek, színezékek, mosószerek, gyógyszerek és kozmetikumok gyártásában való együttműködésre. BORSODI VEGYÉSZ A környezet és a piac diktál Amist azt dr. Tolnai Lajos elnök-vezérigazgató a Borsodi Vegyész június 37-i számában megjelent nyilatkozatában kifejtette: a BVK ahhoz, hogy a mai környezetnek is megfeleljen, folytatta és folytatja azt a szervezeti átrendezését, amelyet az elmúlt időszakban a profitcenterek létrehozása, a részvénytársasággá való átalakulás és ezzel a tőke fogadásának megteremtése fémjelzett. Bejelentette, hogy a szervezetfejlesztés első lépcsője július 1-jétől lép életbe. A szervezetfejlesztés célrendszeréről, valamint az ezzel összefüggő alapvető szervezeti módosításokról további tájékoztatást Izsó Gábor főosztályvezető adott, aki vezetője volt a módosítási javaslat kidolgozásával megbízott munkacsoportnak. Mi tette indokolttá, pontosabban: mi kényszerítette a vállalatot a szervezet módosítására? A gazdasági kihívások egyre nagyobb követelményeket támasztanak a vállalattal szemben. A piaci verseny rugalmas, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó szervezet működtetésére és a meglevő struktúra megváltoztatására kényszeríti a vállalatokat, így a miénket is. A szervezeti felépítés megváltoztatása a vállalati stratégia szerves része. Alapját a folyamatok és az arra épített, bővített újratermelés feltételrendszerét biztosító szervezet kialakítása képezi. A kialakított szervezeteknek biztosítaniuk kell a folyamatos, magas színvonalú termelést és az azt támogató szolgáltatásokat. A szervezet fejlesztésénél figyelembe kellett továbbá vennünk az MDI-beruházás helyzetét is. — ön vezetője volt az elnök-vezérigazgató által megbízott munkacsoportnak. Kik vettek részt benne, s milyen állásfoglalást készítettek el a fejlesztési javaslat kidolgozására? A munkacsoport tizenkét tagú volt. Képviselve voltak az érintett igazgatóságok főosztályvezetői, a szakszervezeti bizottság, valamint a Vagyonkezelő Központ. A május közepére elkészített tájékoztató tartalmazta a szervezetfejlesztés célrendszerét, s az ezzel öszszefüggésben levő, alapvető szervezeti módosításokat. Ezt megtárgyalta és jóváhagyta a BVK Rt. vezetése, valamint véleményezte a szakszervezeti bizottság. Az állásfoglalás lényege az volt, hogy az eddigi műszaki, kereskedelmi, valamint beruházási igazgatóság szervezeteiből a termelési és keres- kedelmi, illetve a műszaki igazgatóság jöjjön létre. Ezt követően kapott megbízást a szervezési és számítástechnikai főosztály szakembereiből alakult team, hogy a munkacsoport irányításával, s állásfoglalása alapján dolgozzon ki konkrét javaslatot a szervezeti módosításra. Elhangzott, hogy a szervezeti átalakulás két lépcsőben valósul meg, s az első már július 1-jétől életbe lép. • Valóban. A szakértői bizottság részletes, a szervezeti felépítést tartalmazó javaslata elkészült. Az első lépés az —, melyet az elnök-vezérigazgató utasításban kiadott —, hogy a megszűnt kereskedelmi, beruházási és műszaki igazgatóságok szervezeteiből létrejön a termelési és kereskedelmi, valamint a műszaki igazgatóság. — S mi lesz az a bizonyos második lépcső? A továbbiakban kerül sor a szervezetek folyamatok szerinti rendezésére, a párhuzamos tevékenységek megszüntetésére. Mindez az MDI-beruházás üzembe helyezését és aktiválását követően, a július 1-vel megbízásra kerülő vezérigazgató-helyettesek közreműködésével történik. A szakigazgatók bevonásával a folyamatok rendezésekor meg kell határozni a szervezetek finomstruktúráját, feladatkörét, kapcsolatrendszerét. Rögzíteni kell a folyamatok kapcsolódási pontjait, ki kell építeni a szervezetek belső, valamint külső információs rendszerét. Ezzel párhuzamosan meg kell határozni a belső elszámolások rendszerét, ügyvitelét és illesztését a vállalati rendszerbe. Végezetül: hallhatnánk valamit a július 1-jétől életbe lépő új igazgatóságok feladatköréről, főbb funkcióiról? A termelési és kereskedelmi igazgatóság feladata a termelési és kereskedelmi tevékenység ellátása, s az ahhoz szorosan kapcsolódó feltételrendszer biztosítása, mely a piackutatástól a piaci realizálásig tart. Biztosítania kell, tehát a folyamatos, magas szintű termelést, a termelés operatív kiszolgálását, koordinációját, a minőség folyamatos megőrzését, a marketinget és az értékesítést. E feladatok végzésére az igazgatóságon belül az alábbi szervezetek lesznek: termelési és technológiai, anyagellátási, kereskedelempolitikai, minőségfelügyeleti, szállítmányozási és raktárgazdálkodási főosztályok, valamint a PVC-, a nitrogénműtrágya-, a műanyagfeldolgozó, az intermedier és a PUR gyárak. Az új műszaki igazgatóság funkciója a termelés számára nélkülözhetetlen műszaki szolgáltatások biztosítása. Ez tartalmazza a termelési rendszerek és a vállalati infrastruktúra karbantartását, az MDI-beruházás befejezését, az energiaellátás és irányítástechnikai üzemeltetését és karbantartását, a műszaki tervezést, a munka- és tűzvédelem, valamint a gépbiztonsági feladatok ellátását, a technogiatelepítés gazdaságosságágának vizsgálatát. Itt említeném meg, hogy a műszaki igazgatóságnak biztosítania kell az MDI-beruházás befejezését, aktiválását. Ennek érdekében az eddigi műszaki és beruházási igazgatóság termelési és kereskedelmi igazgatósághoz nem tartozó szervezeteit változatlanul kell az új műszaki igazgatóságra helyezni. Az új műszaki igazgatóság szervezetei: karbantartási főosztály, technológiai és fejlesztési önálló osztály, konstrukciós főosztály, beruházási, energiaellátási, valamint a biztonságtechnikai főosztály. Befejezésül szeretném elmondani, hogy e kétlépcsős megoldás biztosítja a feltételrendszer megteremtését, csökkenti a szervezeti változásokkal járó átmeneti zavarok lehetőségét. Olyan szervezeti struktúrát hozunk létre, mely a piaci lehetőségek kihasználását állítja a középpontba, s biztosítja az eredményes gazdálkodást. Gy. K. krczÉrlelés a Borsi Vegyi Hirtinál RL-ra • Az Opel és a BMW a BVK-nal kopogtat Sorban állnak a nyugati autógyártók? Hazánkban meglehetősen torz értékrend alakult ki az autók piacán. Igazából piacról nem is beszélhetünk, hiszen a személygépkocsikat csupán elosztják. A 10—20 éves „matuzsálemekért” is gyakran közelharc folyik. Ha pedig nyugati a jármű, akkor a kora vajmi keveset számít. Mindez kényelmes álláspontra engedte helyezkedni a szocialista gyártókat. A Borsodi Gépkocsi Rt. a közelmúltban kiállítást rendezett Miskolcon, Kazincbarcikán és az ország több településén. Mintegy vevőcsalogatóként a kiállított Yugo gépkocsikat előjegyezték, mégpedig idei szállításra. A napokban arról érkezett hír, hogy az rt.-ben aktív szerepet vállaló BVK önmaga is próbálkozik az autóiparba való betöréssel. Pontosabban a gyártók keresik a vállalatot. Vajon hozhat-e számunkra ez üzletet? — kérdeztük Kocsis Bélát, a kombinát autós „főszakemberét”. — A nyugati autóipar érzi a magyarországi változásokat, viszont csak úgy hoz be személygépkocsit, ha azt ellentételezni tudjuk. Az Opel és a BMW szakemberei valóban megkeresték azokat a háttéripari gyártókat — így a BVK-t is —, akik autóalkatrész-előállítóként szóba jöhetnek. Számunkra azonban csak akkor gazdaságos egy ilyen üzlet, ha nagy tömegszerűséget feltételez a gyártás. Az már ma is tisztán látszik, hogy a fémipari termékeknél bajban lesz a magyar háttéripar. Az elektronikai alkatrészek területén közel állunk ahhoz a szinthez, hogy beszállítói legyünk, lehessünk valamelyik nyugati autógyárnak. — A BVK-nak azonban műanyagipara van. Szüksége van egyáltalán az Opelnek, vagy a BMW-nek magyar ülésre, műszerfalra, vagy lökhárítóra? — A műanyagipar területén „rúghatunk” leginkább labdába. Ez azonban nemcsak a poliuretánt jelenti. Két alapvető követelményt azonban mindenképpen támasztanak a leendő beszállítókkal szemben: számítanak ugyan a magyar háttériparra, de a minőséget nem engedik rontani, illetve a minőségellenőrzésnek annyira be kell épülni a technológiába, hogy a végterméknél nem lehet egyáltalán selejt. — A híres nyugati cégeknek megvannak a kiépült kapcsolataik, amelyek olajozottan működnek. Miért jönnek mégis Magyarországra? — A legismertebbek is értékesítési gondokkal küszködnek. A BMW a múlt évben 880 kocsit adott el hazánkban és ha csak annyi marad az éves forgalma nálunk, akkor is megéri neki idejönni. A fenti példa is azt mutatja, hogy a társadalmi polarizálódás következtében ebben az országban is van olyan réteg, amely meg tudja fizetni a BMW-ket. Egy valamit azonban világosan kell látni: nem mindenáron erőszakolják ránk magukat. Maximum annyiértveszik meg tőlünk az alkatrészeket, amennyiért nyugatról. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a többi nyugati autógyár megjelenésére is számíthatunk, mégpedig rövid időn belül. — Milyen eredményre számíthatunk, vajon kiálljuk-e a szigorú nyugati próbát? — A magyar ipar — így a BVK is — jelenleg alapanyaggal és esetleg rendszerekkel képes beszállni az üzletbe. Sajnos, az elmúlt évtizedek iparpolitikájának hibáit meg kell szenvednünk. A másik fontos szempont, hogy az egész gyárat feltérképezik. Meglepő a magyar szakemberek számára, hogy nem csupán, vagy nem elsősorban a szállítandó termékkel foglalkoznak. A nyugati gyakorlat azonban a biztonságos hátteret tartja a legfontosabbnak. Az autóalkatrészek gyártásába való bekapcsolódás pedig előrelépést jelenthetne a foglalkoztatáspolitikában is, ami ebben a megyében különösképpen időszerű. (szilágyi)