Borsodi Vegyész, 1991. január-május (28. évfolyam, 1-22. szám)
1991-01-02 / 1. szám
8 Táppénzbe menekülnek a munkahelyi gondok elől — A táppénzes napok száma az egész ellátási területünkön emelkedést mutat. Ez sajnos annak tudható be, hogy nagyon sokan a munkahelyi problémáik miatt táppénzre menekülnek — hallottam a nem jó hírt dr. Tóth Erzsébettől, a BVK üzemi főorvosnőjétől. — Olyan jellegűek ezek a gondok, melyek jó légkör és kiegyensúlyozott, biztos státusz mellett nem okoznának keresőképtelenséget. A belgek így próbálják megoldani foglalkoztatási problémáikat. A másik tényező, ami még nagyon megemelte a táppénzes napok számát, hogy sokan rokkantnyugdíjaztatásba menekülnek. Azt kell mondani, hogy betegeink száma nem nő, inkább ezeknek a betegeknek a táppénzen töltött napjainak a száma növekszik. Az egészségügyi ellátás is a reformok korát éli. Itt is mindenképpen változtatni kell, de az üzemegészségügyi hálózat nem hagyhatja ki a jövőben, sem a megelőzést és a munkahelyi körülményekkel való foglalkozást. Ugyanakkor változatlanul fontosnak tartom, hogy legyen még a gyógyításra való tevékenyység is — hangsúlyozta a főorvosnő. A Népjóléti Minisztérium legutóbbi állásfoglalása szerint ettől nem zárkózik el, hanem bizonyos keretrendeletek között, a szuverenitásokat figyelembe véve szervezhetjük meg az alapellátást. Miután Kazincbarcika ipari város, lakosságának szinte minden harmadik tagja valamilyen gyárban dolgozik , az üzemegészségügynek változatlanul jelentős szerepének kell lennie. A táppénzelési jogot részben a társadalombiztosítás, részben a vállalat állásfoglalása fogja a továbbiakban eldönteni. — Nagyon sokat foglalkoztunk munkánk során a foglalkoztatási betegségekkel, illetve hogy a közvetlen munkahelyi ártalom hogyan hat a dolgozók egészségére — mondta dr. Tóth Erzsébet. A foglalkozási betegségeket tekintve, az átlagos szám nem növekedett. Fokozott higanyexpozícióval viszont változatlanul találkoztunk az elmúlt évekhez hasonlóan a klór- és a sósavüzemben. Két ólommérgezettet jelentettünk be, mely részben higiénés és munkahelyi hiányosságok következménye. Más foglalkozási betegség nem volt. Rehabilitációs gondjaink az év utolsó hónapjaiban megnőttek. A létszámcsökkentési tendencia miatt egyre nagyobb az igény a rehabilitációra, ugyanakkor rehabilitációs üzemeinknek se a mérete, se a foglalkozási profilja a jelen állapotban nem megfelelő; mérete a vállalati létszámhoz képest kicsi. Huszonöt, harminc fő foglalkoztatása lenne az ideális, s jelenleg 46- náltartunk, tehát nem tudunk'któvá rehabilitálni. E munka mellett az ottani dotációs forma nem elégíti ki a rehabilitációs üzemmel szemben támasztott igényt. A munkaügyi főosztály most felméri a különböző munkahelyeket. Felkérte a rendelőt is, hogy együttműködjön , egy közös munkacsoporttal azért, hogy bizonyos munkahelyeken, ahol a fizikai, pszichés, idegi megterhelés olyan fokú, ami egy rehabilitációs elvárásnak megfelel, azt ne egészségesek töltsék be. Ezeket a munkóhelyeket szabadítsuk fel és sokkor pillanatok alatt megoldódik a rehabilitációs gond. De hát gondolom, ez szertfczeni és anyagi kérdés . Tudjuk, a mi vállalatunk sincs jelen pillanatban rózsás gazdasági helyzetben, mégis a gyár vezetése igyekszik ugyanazt megadni részünkre amit eddig, hogy az üzemegészségügyi ellátás zavartalan legyen — fejéze be tájékoztatását a főorvosnő, D. É. Kitüntetett véradók Az Északmagyarországi Vegyiművek közel nyolcvan dolgozója részesült többesztendős, rendszeres véradásért kitüntetésben, elismerésben. A negyvenszeres véradásért aranyérmet, kék szalaggal vehette át. Bujdosó Béla (MT 2 üzem). Czipezer János (erőmű), Gál Gusztáv (kutatási laboratórium), Herbák Gyula (V-gyár, részleg), Majnár László (V-gyárrészleg), Molnár János (M—1 üzem), Pásztor István (üzemfenntartás), Szívós Imre (üzemfenntartás), Takács János ( a - gyárrészleg), Krszin Lászlóné (nyugdíjas), Vigh Bertalan (M—1 üzem). A harmincszoros véradásért járó aranyérmet, zöld szalaggal kapta meg: Beretzk Sándor (személyzeti főosztály), Drótos Bálint (V-gyárrészleg), Éles József (K-üzem), Halász László (A-gyárrészleg), Horváth Gyula (M—3 üzem), Kapitány Gyula (M—2 üzem), Kiss Sándor (szállítási üzem... Lévay László (K- üzem), Pácza István (K-fzem), Szele Istvánná (üzemrendészet). A hússzoros véradásért járó kitüntetésben részesült: Ács Bertalan (V-gyárrészleg), Barcsákné Almádi Erzsébet (számvitel), Bütitsi László (V-gyárrészleg), Gazdigné Valcsák Mária (üzemrendészet). Gálik Béla (V-gyárrészleg). Gulyás István (szerverezés-számítástechnikai osztály), Horváth Károlyné (közgazdasági főosztály). Jászka Károly (nyugdíjas). Kiss Sándor (M-2 üzem). Marincsák Sándorné (nyugdíjas). Nyitrai Pálné (számvitel) , Bedák Ferenc (M—1 üzem), Sebők Ottó (üzemrendészet), Szabó István (műszer-automatika). Szabó Károlyné (biztonságtechnika), Szél Gábor (M—1 üzem), Tóth János (M—1 üzem), Tóth Tamás (K-üzem), Tomkó József (K-üzem). Ekitüntetést vette át Csepcsényi István és Juhász Györgyné (mindketten a Porán Kft. dolgozói), valamint Huszitai Zoltán (Vízép). A tizenötszörös véradásért kitüntetést, tizenheten, a tízszeres véradásért járóérmet tizenöten vehették át. A kitüntetéseket, valamint az ÉMV által adott jutalmat a többszörös véradók a december után megrendezett vállalati ünnepségen vehették át. Romló hitelképesség A szovjet gazdaság számára újabb, csapást jelent az élelmiszer- és fogyasztási cikkek hiánya mellett, hogy az utóbbi hónapokban szinte zuhanásszerűen romlott az ország hitelképessége. Mára már Bulgáriával helyezik egy szintre, holott idén márciusban a Szovjetunió még a 25. helyen állt a hitelképességi listán egy rangos amerikai folyóirat, az Institutional Investor széfrtot. Szeptemberre már a 34. helyre esett vissza, az év végére pedig a Business Week szerint a szeptemberben 52. helyen állt Bulgáriával azonosan ítélik meg a Szovjetunió bonitását egyes nyugati pénzügyi körök. A legtöbb nyugati bank ma már csak a kormány garanciájával, vagy hitellevéllel biztosított exportra vállal hitelnyújtást. Ezek híján több mint 11,5 százalékos, azaz a szokásos piaci kamatnál 2,5 százalékkal magasabb kamatot számít fel. Moszkva 40 milliárd dollárral tartozik a nyugateurópai bankoknak, és a nyugati szállítókkal szembeni fizetési elmaradása 2 milliárd dollár. íjénte megteltetően A közelmúltban — december elején — a budapesti munkaadók érdekképviseleti szervei közül tizenegyen egy új érdekegyeztető fórumot hoztak létre. A Konzultációs Tanács célja, hogy összehangolja az alapvető gazdasági, önkormányzati, munkaügyi kérdéseket, s ily módon megfelelő módon vehessenek részt, a fővárosi önkormányzat és a munkavállaló érdekképviseleti szervek mellett, az érdekegyeztetéseken. A Konzultációs Tanács nyitott szervezet, amelyhez bármely munkáltatói, vállalkozói, érdekképviseleti szerv csatlakozhat. Ülései nyilvánosak, így azokon a sajtó képviselői is megjelenhetnek. BORSODI VEGTÁSZ Hogyan tovább 1992 után? Meií ÉIni a Biijai Ozilasági Kizissigiri A megváltozott új gazdaságifeladatokilátásához elkerülhetetlen, hogy a vállalat vezető beosztású munkatársai és a termek gyártását végző dolgozók megfelelő képzésben részesüljenek. Ez a BVK-nál is elkezdődött. Egyrészt a vállalaton belül, a gyártást vezető dolgozóknál, de a vegyi kombinát nagy jelentőséget tulajdonít annak is, hogy az országos és a külföldi minőségügyi konferenciákon lehetőleg minél nagyobb létszámban részt vegyenek a munkatársak. Most a súlypont az olyan jellegű konferenciákon van, amelyek a „hogyan tovább 1992 után?”nal kapcsolatosak. Mint ismeretes, az Európai Cazdaságia Közösség országai zárt gazdasági közösséggé válnak, a belső határok lebontásával a közösség a kelet-európai országok részvétele nélkül fog működni.. Jelenlegi ismereteink szerint 1995 előtt a kelet-európai országok teljes jogú tagságának kéréséről nem is lehet szó — adta a tájékoztatást Kuczmann Ferenc, a BVK minőségügyi főmunkatársa. .Ezen azt kell érteni, hogy az erősen exportérzékeny, exportorientált vállalatok, amelyek érdekeltek abban, hogy Nyugat- Európában ne csökkenjen a kereskedelmi forgalmuk, nagyon kedvezőtlen helyzetbe kerülhetnek. Az átmeneti állapoton az Európa Közösség Tanácsa is át akarja segíteni a keleteurópai országok vállalatait, azokat, amelyek jelenleg is komoly exportot bonyolítanak le. Ilyen a BVK vállalatcsoport is. Vállalatunk tőkés exportja éves viszonylatban mintegy 100 millió dollár, s ennek a döntő része Nyugat-Európában realizálódik. A BVK nincs abban a helyzetben, hogy 1992 után erről a jelentős tőkés exportról lemondjon, sőt, tovább akarja növelni azt. Tervszerűen készül arra, hogy 1992 után is megfelelő minőségben, és az Európai Gazdasági Közösség követelményeinek teljesítésével, a termékek exportja továbbra is ezen a szinten, sőt, még nagyobb volumenben történjen. Ennek a lehetőségét úgy biztosítja az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa, hogy elfogadja egy független német intézmény — a TÜV Rheinland — tanúsítványait a kelet-európai országok termékeire, beleértve a vállalatok minőségszabályozási rendszerét, gyártóképességét, a termék szabványosságát Az intézet bizonyítványaival a vállalatok — így a BVK is — forgalmazhatják termékeiket 1992 után Nyugat-Európába mindaddig, amíg a teljes jogú tagságáért Magyarország folyamodhat. A BVK ebben az ügyben ott tart, hogy felvette a kapcsolatot az intézet budapesti képviseletében, a TüV Rheinland Hungáriával. Ismerik a BVK tevékenységét, minőségszabályozási rendszerét, termékeit, így minden remény megvan arra, hogy a megbízásunk alapján, az elvégzett vizsgálatok után, a megfelelő tanúsítványok birtokában leszünk 1992-re, s ezzel a nyugat-európai forgalmunk biztosított. Számunkra ez létkérdés. D. E. flosodiatis betegek megsegítéséért ,,A rák ellen, az emberért, a holnapért” társadalmi alapítványkezdeményezésére létrejött Anita Hungária osztrák—magyar kft. a közelmúltban a budapesti Kékgolyó utcában nyitotta meg első kelet-európai üzletét. A cég a magyarországi daganatos betegségben szenvedőket kívánja jó minőségű, esztétikus gyógyászati segédeszközökkel ellátni. A tízmillió forintos alaptőkével induló kft. alapítói — az alapítvány mellett — az Innofinance Rt., az osztrák Anita GmBH, míg a Poltoys Kisszövetkezet a mintegy 80 négyzetméteres üzlethelyiségét bocsátotta a vállalkozás rendelkezésére. Az üzlet 6 millió forintos árukészletéből egyelőre mintegy 90 százalék eredeti Anita-termék, de már több magyar vállalat jelezte, hogy szívesen részt vesz a speciális gyógyászati és rehabilitációs termékek gyártásban. „Kopogtat” a konvertibilis elszámolás Ismeretes, hogy az 1991-es esztendőtől kezdve hazánk több, egykori KGST-országgal konvertibilis elszámolásra tér át. A közelmúltban írták alá a jövő évi magyar —lengyel kereskedelmi és fizetési egyezményt, valamint a transzferábilis elszámolásban az 1990 végén fennálló követelések és tartozások rendezéséről szóló, úgynevezett likvidációs jegyzőkönyvet. Ez az egyezmény deklarálja a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös alkalmazását, a világpiaci árakra épülő szabaddevizás elszámolási rendszerre való áttérést. A magyar—lengyel megállapodást megelőzően a kormány Csehszlovákiával, valamint azt követően a Szovjetunióval is megegyezett a konvertibilis elszámolás bevezetéséről. Érdemes megemlíteni: a magyar—lengyel viszonylatban az év végéig teljesíthetetlen rubeles szerződésekre 1991. január 31-ig szállíthatnak az idei feltételek mellett a gazdálkodók. Ami a végelszámolást illeti — tekintettel a fizetési mérleg szaldójára és a lengyel kénkitermeléshez korábban nyújtott 50 millió rubeles magyar hitelre —, mintegy 25 —30 millió rubeles magyar aktívum várható. A tartozás május 31-ig rubelelszámolású szállításokkal kiegyenlíthető, azt követően pedig — a tavasszal kialakítandó átváltási kulcs alkalmazásával — konvertibilis devizára számítják át az adósságot. Ez áruszállításokkal a jövő év szeptemberének végéig, azután pedig készpénzzel törleszthető. Kertészkedőknek, gazdálkodóknak Kertben. Ha enyhe az idő, akkor az ősszel elmaradt ásást és forgatást kell elvégezni; a fagyos idő pedig a legkedvezőbb a trágya kihordására és elteregetésére. Magvakat tisztogassuk, osztályozzuk, hiányzókat beszerezzük. Kerti eszközök javítása. Gyümölcsösben. Oltógallyakat ebben a hónapban szedjük, és tavaszig rakjuk őket nyirkos homok közé, a kézben való oltást már meg is lehet kezdeni. Tisztogassuk a fákat a mohától és a hernyófészektől, ezeket azonnal égessük el. Fagymentes időben a gombabetegségek elleni permetezést is el lehet végezni. A száraz fákat vágjuk ki, az elszáradt gallyakat fűrészeljük le. Baromfiak közül legfontosabb teendő ebben a hónapban az állandó meleg ólról való gondoskodóé, így sokkal hamarább kezdenek el tojni a tyúkok. Vigyázni kell, hogy az ivóvizük be ne fagyjon. Eleségük legyen legalább egyszer szemes, emellett korpa, főtt burgonya, vagy répa, here- vagy lucernaszecska. Méhesben arra kell ügyelni, hogy a hőmérséklet 0 fok alá ne menjen (méhkaptárok letakarása). A mézkészlet, megfogyatkozásé vagy a gyorsabb szaporodás előkészítése végett az egyes családokat mézzel vagy cukorral etetjük. Szőlőben. Hó- és fagymentes időben végezhetők a következők: trágyahordozás, új szőlők alá való forgatás (rigolírozás), szőlőkarók átvizsgálása és pótlása, sima vesszők szedése, oltáshoz szükséges vesszők válogatása. Pincében. Az új borok lefejtését meg lehet kezdeni tisztára mosott és gyengén kénezett hordókba. Penészedés ellen az üres hordókat gyakran kénezzük. A derítést e hóban is folytatni lehet. A teli hordókatfeltöltógatjük. Külső gazdaságban. Trágyahordás és -teregetés fagyos időben, enyhe időjárás esetén elmaradt őszi szántások elvégzése. Vetőmag rostálása, tkörözése, magtári munkák. Gépeket jókarba kell hozni, új gépek, szerszámok, eszközök beszerzése. Mivel a fogatok ráérnek, az összes anyagszállításokat (fa, kő, építési anyag, jég, stb.) most kell elvégeztetni. E havi jó tanácsok 1991. január 2. Egészségünk megóvásáért Mikor hívjunk orvost? Az orvos eredményes munkája nem csak a tudásától és a rendelkezésére álló műszerektől függ, hanem a beteg magatartásától is. Ez különösen a sürgős eseteknél nyilvánul meg. Hogy valóban mikor van szükség halaszthatatlanul orvosi segítségre — nem könynyű meghatározni. Az orvosi éjszakai ügyeletet kifejezetten az otthon hirtelen életveszélybe került betegek megmentésére hozták létre. Ám az emberek tájékozatlansága, hanyagsága (amikor a már nappal betegen fekvő hozzátartozójukhoz elmulasztják kihívni a doktort, vagy éppen a túlzott félelme, nem lehet ok arra, hogy szükségtelenül is sürgősen riasszák az orvost, kihívják az éjszakai ügyeletet. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az orvos éppen olyan ember, mint bárki más, joga és szüksége van a pihenésre és az alvásra. Az éjszaka ügyeletben levő orvosnak másnap ugyanúgy kell a munkáját végeznie, mintha az éjszakát végig aludta volna. Pihenés hiányában pedig csökken munkaképessége és gyógyító munkájának hatékonysága. Másrészt, az indokolatlanul történő kihívások időveszteséget és késedelmet jelentenek, és a valóban beteg emberhez az orvos késve érkezhet, s komolyan veszélybe kerülhet a beteg élete. Minden veszélyeztető állapotot nehéz lenne felsorolni. A legfontosabbakat mégis elmondjuk, hogy mind az orvos munkáját, mind pedig a beteget segítsük. Veszélyeztető helyzetek, esetek, amikor sürgősen orvost kell hívni; komolyabb baleseti sérülés, eszméletvesztés, valamely testnyílásból (orr, száj, végbél, hüvely), vagy külső sérülésből adódó, erős vérzés. Ide soroljuk a belső vérzést is, amely sápadtsággal, hideg verejtékkel, esetleg szédüléssel és fejfájással jár. Akkor is hívnunk kell az ügyeletet, ha idegen test kerül a légutakba, vagy az emésztőcsatornákba, ha az szájon, vagy orron keresztül került oda. Orvosnak kell látnia azt a beteget, aki gyógykezelés alatt áll, s az állapota hirtelen rosszabbodik. A hirtelen támadt görcsroham, erős, szúró, hirtelen támadt fájdalom a mellkasban, vagy a gerincben szintén veszélyes, lássa az orvos! Hívnunk kell továbbá az ügyeletet, ha a betegnél végtagbénulást, gyógyszerallergiát, hirtelen beálló látás-, vagyhalláscsökkenést, s magas, 39 Celsius-fok feletti lázat észlelünk. Ugyancsak veszélyes lehet, s ellátást kíván a nem szűnő hányás, hasmenés, különösen ha másféle tünetekkel is társul. A várható szülés esetén is — természetesen — szükséges az orvosi segítség. Izsó Gáborné egészségnevelő Heti ételajánlatunk: KIZSROPOGÓS Hozzávalók négy személyre: 20 dkg rizs, 2 dkg só, 5 dkg vaj, 55 dkg ementáli sajt, 4 db tojás, 10 dkg liszt, 15 dkg zsemlemorzsa, 5 dl olaj a sütéshez. A rizst átválogatjuk, megmossuk és lecsöpögtetjük. Fél liter vizet megsózunk és felforralunk. Beletesszük a vajat és a rizst, majd fedővel letakarva puhára pároljuk Amikor a rizs megpuhult, a tűzről levéve belekeverjük a reszelt sajtot és 2 db tojást. Kihűtjük, majd a tojásos rizsmasszából 6—8 hoszszú hengert, formázunk. Lisztba, felvert tojásba és zsemlemorzsába bundázzuk, és bő forró olajban kisütjük.