Borsszem Jankó, 1911. július-december (44. évfolyam, 27-53. (2273-2299.) szám)

1911-07-02 / 27. (2273.) szám

Dreadnought Egy Dreadnoughtnál nincs a földön Megcsinálva semmi jobban. Nincs dicsőebb, mint a Dreadnought, Mikor tengervízbe csobban. Végtelenül szeretek Ilyet nézni én. — Hatvanmillió koronát Úszni víz színén! Ferenc Ferdinánd királyfi Intett Rosenberg Gyulának És a Viribus Unitis-t Vígan vitték a hullámok. S mind örültünk — s arra ott Nem is gondolánk, Hogy el most úszik ezer Új népiskolánk. Mondhatom, hogy nagyszerű volt Az új Dreadnought vízre téve. Ott úszott el a tanárok Fejenként öt nyugdíjévé. Ott szivar, tubák, dohány Ártöbblete mind. — Ám közülünk e miatt Ki sem érte kínt. Mert a Dreadnought orma, tornya, Éke, féke, száz kelléke, Ágyú rése, szerelése — Mind a béke menedéke. Él monarchiánk s a hon Békén s szabadon, Míg a Dreadnought imponál S úszik a habon. Ott úszik a béke-Dreadnought S csöpp okunk sincs már borúra; De most aztán, istenuccse Sose keljünk háborúra! Oh, mert hatvan milliót Jobb szeretek én Úszva fenn a tengeren, Mint a­­ fenekén. BORSSZEM JANKÓ A főbányász Mélybelátó szemmel Kutatja az ércet. Csattog a csákánya, Kitárul száz bánya, — Tündéri igézet. Lelkünk ringatódzik Szebb jövőnek álmán, Csengő-pengő dalt hall: Jön fel sok arannyal Cipszer Mi­mnich Kálmán. Julius 1. után — Kérlek, van egy cigarettád ? — Mért nem kérdezed mindjárt, hogy nincs-e egy sarok házam a Belvárosban ? 1911 julius 2 Repülő sorok Umlauff kapitány gépmadarának szárnya tele van csodáléinak emléksoraival. A magyarok gépeire mi is írunk egypárat: ■— Leesni könnyű, felesni nehéz. — Száz pilótának is egy a vége. — Az országháznak is van jobb- és balszárnya, mégse tartott még sohse guruló próbát. ■— Az osztrák repülőgép kapitánnyal száll föl­felé, a magyar még csak őrmestertől lefelé. — Szél ellen nehéz repülni. O * Mindenkit érhet baleset! Adakozzunk a magyar aviatikusoknak! Mindenkit érhet baleset! « *

Next