Borsszem Jankó, 1921 (54. évfolyam, 1-52. (2762-2813.) szám)

1921-05-08 / 19. (2780.) szám

2. oldal Szellemidézés (Szín: Szentgyörgy-tér; idő: éjfél. Személyek: Macbeth­len István és a Boszorkány. Utóbbi hasonlítana Andrássy nyulá­­hoz, ha Andrássy Gyula egyáltalán hasonlítana önmagához.) Macbethlen. — Te jós banya, ki itt e néma téren Kotyvasztol éjjelen gálád italt. Melytől a birka tigris lesz, a béka Ökör, s az éjnek baglya saskesely. Fordítsd felém most varázsod erejét S idézd föl bús elődim szellemét. Hogy megtudjam, milyen sors vár reám. Boszorkány. — Buzog az üst, mint a hitbuzgalom. Fő benn’ puhára elvhűség, gerinces Rátartiság s egyenes agyvelő. E fűcsomóból belé egy marékkal S aztán, holt szellemek, elő, elő! (Az üstbe dob egy marék szóvirágot. Sűrű füst csap föl. Megjelenik.) 1. Szellem. — Vádlottaknak padjáról jöttem én. Mint volt elődöd, ebben is az első. De mondhatom, e pad még rózsaágy Ahhoz, minő a prezidensi szék. Csak ülj bele, — tüzes trónusba ültél, Mert átkozott e bársony, amio­ta Illette azzal szikkadt fenekem. Hiába nyafogsz, hiába nyifogsz: Druszám, Macbethlen úr, követni fogsz! (Eltűnik.) Macbethlen. — Rettentő váz! — De csak tovább, tovább! Ennél immár nem jöhet mostohább. 2. Szellem. — Huszár voltam, de sose volt lovam, Csak pár szamaram, — s vesszőparipám. Próbáltam hű és igaz lenni ott, Hol hűtlenség céda vására áll. Nékem gyöngeségemben volt erőm. Néked erőd lesz gyöngitőd, szegény. Mert az a pártok pártos szelleme S hiába hinnéd, hogy rajtuk kifogsz. Te gróf, én burger, — de követni fogsz. (Elsülyed.) Macbethlen. — Rőt árnya rémit. De tovább, tovább, Szellemhuszár hajtja szellemlovát. 3. Szellem. — Szellem vagyok, de nincsen szellemem. Semmit sem ad ám itt kettős nevem. Ha kettős nyergem nem volt, megnyergelni A háromfelé húzó pártokat. Pedig nem volt, mert irigyeljenek. Se tekintély, sem elme, sem erő. Olyan voltam, mint ők, — mégis elestem. S te, bölcseségtől akár ha csicsogsz. Utódom vagy, — tehát követni fogsz. (Dugába dől.) Macbethlen. — Mily furcsa szürke árny. De csak tovább: Ennél most már nem jöhet ostobább. 4. Szellem. — Oh Szentgyörgy-tér átkozott teleki. Hol időm Szentgyörgy előtt tele ki. Ki macskaként mindig talpamra estem, Végül csak megütöttem talpamat. Hiába itt minden: — két részre hajló Ügyeskedés, hízelgés két pofára, Egy lyukból két szél, — minden hasztalan. Grófi kollégám, te nevetni fogsz. Én is azt mondom, hogy követni fogsz. ( Lemegy.) Macbethlen. — Oh rettentő! Hát nincs, ki vigaszt adjon? Minden szellem ellenem esküdött? E gaz banya boszorkányozta így el Görbe utak szélén szedett füvekkel Őket, hogy itt kétségbe ejtsenek. Sírjából ellenem kel minden ősöm. Segíts, segíts, barátom. Hegedősöm! (A pénzügyminisztérium felöl halk zene hangzik: Beethoven C-dúr kavatinája. Megjelenik Bankó szelleme.) Bankó. — Shakspere-rel élénk ellentétben. ím Segélyedre jöttem. Macbethlenem. Mert én tudok csak itten menteni Minisztert, népet, helyzetet, hazát. Ha én emelkedem, emelkedik mind És elbukik mind, ha én elbukom. Macbethlen. — Óh Bankó, Bankóm, mondd hát, mit tegyek. Emelkedésedben hogy részt vegyek? Bankó. — Hiú ábrándot, álmot szertefoszlass, És oszlass, oszlass! Visszhang minden oldalról. Oszlass, oszlass, oszlass ... (Az üst elsötétül, boszorkány eltűnik. A távolból Beethoven IV. szimfóniája hangzik.) (Függöny) (jász) BORSSZEM JANKÓ ----------------­ Reb Menachem Cziczeszbeiszer válogatott átkozódásai — 0 Lipótmezün akaskodjál te ki magadat o Hüttner meg o Sztanykovszki oreságok vallomásán! —­ Olejan szovohihetű mentatomid ledjen teneked, mint o Sztanykovszki til­­kos oreság! — 0 Fényes László oreság adjon fül tenéked barátságos kérdéseket! — Hullámzó Boloton tetejin kopjál te tengeri betegségi az olcsósági hullámtul! — A királi ügyész oreság erősítse meg a nyakadon ezt az edjetlen kiste­­lékt, ami téged az élethez fűz! — Edjesedjedül a korona meg javu­lásétul várjad te annak az edm­illión károdnak a megtérülését, amit a télen értékpapírokba elvesztettél! — Ledjél te harminc esztendő múlva cd francia apa, aki­­nek itt kereke vonul be mozgósításkor! A Tisza-pörhöz Lengyel Zoltán. — Te, Lóránt, mi az, ami még a te jó ko­ronádnál is többet érne? Hegedűs Lóránt. — A koronánál? Nincs jobb a világon, mint a korona. Lengyel Zoltán. — Dehogy nincs! Egy koronatanú a Tisza­­pörben! -----------------­ Törvényjavaslatom az új jegybank és a beváltás ideiglenes szabályozásáról Miután a trianoni békéltető bizottság nagyon bölcsen ki­mondta, hogy a bank- és egyéb jegyeket kötelezőleg ki kell cserélni, Hegedűs Lóránt törvényjavaslatot terjesztett be, amely elrendeli a régi bankjegyek beváltását. Tekintettel arra, hogy a javaslat meglehetősen hiányos, a következő pót­javaslatot van szerencsém a 1. nemzetgyűlés elé terjeszteni: 1. A jegyforgalom korlátozása céljából az új jegybank váltsa be az összes beváltatlanul maradt szén-, fa-, cukor- és zsírjegyeket a megfelelő közszükségleti cikkre. 2. Az új jegybank váltsa be a Jelinek Márton és újabban Salzer József által kiállított bonokat. 3. Alakuljon egy új beváltó intézet, amely 50—60 percent levonással beváltja azokat az ígéreteket, amelyeket a honatyák megválasztásuk előtt tettek kerületeikben. Pártvezérek be­számolóinak beváltásánál nagyobb engedmény is tehető. 4. A beváltó intézet váltsa be a Bethlen-kormányhoz fűzött reményeket, lehetőleg minden levonás nélkül. (stella) Sipőcz polgármester úr a Liszt Ferenc-téren ama bizonyos zöld házikó mellett jelölte ki Jókai Mór szobrának helyét. Jó magyarom, aki odazarán­dokolsz és gyanús szag üti meg orrodat, gondolj arra, hogy itt — reactio élet. 19. szánt

Next