Borsszem Jankó, 1922 (55. évfolyam, 1-52. (2814-2866.) szám)
1922-05-14 / 20. (2833.) szám
20. szám BORSSZEM JANKÓ — Mélyen tisztelt választópolgártársaim! — Majdnem fölösleges, hogy kigyelmeteknek ajáljam a mi képviselőjelöltünket, Windischgraetz Lajos herceget (lelkes hallgatás), mert hiszen viselt dolgait jól ismerjük még abból az időből, amikor ő volt a hasunk legfőbb minisztere, vagyis magyarán közértelmezési miniszter, ő az a kiváló férfiú, akiről az a bizonyos Sexpir, bizonyosan tetszettek hírét hallani, afféle ízó volt, de jobb darabokat irt, mint az a nagyhajú, kormánytámogató Sokorópátkai Szabó, szóval ez a Sexpir ő róla írta a Lear királyban a burgundi, vagy köznyelven burgonya herceg nemes alakját. Ezt a híres szerepet annyit darálták a világ összes színészei, minden színpadon, hogy végül is burgundi dara lett belőle. De nem rossz ám a burgonya darálva se, a magyar ember gyomra ezt is beveszi, ha muszáj. — Amíg a mi jelöltünk vigyázott a gyomrunkra, bezzeg senki se rontotta el a gyomrát ebben az országban. Olyan fáintosan kiadagolta a kenyeret, a húst meg a többi ennivalót, hogy akár diétát lehetett vele tartani. Álljon elő egy iskendtek közül, aki azt meri állítani, hogy a Windischgraetz őhercegsége minisztersége alatt betegre ette magát, így vigyázott ő a közegészségügyre, még talán a Csilléry ekcellenciájánál is különben, már pedig ennek a fogakon kívül ez a szakmája és nem érdeke, hogy az embereknek jó foguk legyen a kevés használattól. —■ De most már nem közélelmezési miniszterhercegsége, ne féljenek kendtek semmitől, a választás alatt lesz bőven eszem-iszom, olyan banketteket csapunk, hogy a Szentpály vagy a Hantos váltig fogja sajnálni, hogy ezeken a finom banketteken nem vehetnek részt. Attól se reszkessenek kendtek, mint a városukbéli kocsonya, hogy talán a banketten nem lesz szónoklás. Annyit fogunk azon beszélni, hogy minden választó külön megkapja a maga fölköszöntőjét, mint egykor a fejadagot, magától a hercegtől. Remélem, hogy a jelöltünk nem fog nagyon belefáradni a beszédbe. — Mielőtt beszédemet lezárnám, elmondom maguknak, hogy a herceg milyen nagy urakkal szokott egy tálból cseresznyézni. Akár hiszik kendtek, akár nem, maga Clemenceau, aki a franciáknál szinte olyan nagy úr volt akkoriban, mint nálunk Gömbös, tereferézett a herceggel, sőt egy sürgönyben meg is említette a herceg nevét. A sürgöny franciául volt írva és a mi jelöltünk kijelentéseire vonatkozott. Csak ennyi állott benne: „Kávort!“ — Ez franciául annyit jelent, hogy a hercegnek mindenben tökéletesen igaza van. — Még azt akarom maguknak mondani, hogy attól ne féljenek, hogy a mi gyűléseinken történik valami. Nem történik azokon semmi. Ránk vigyáznak a daruk, akiket a herceg után burgundi darunak, vagy népiesen burgundi darunak fogunk elnevezni. ^ — o-------- (st) Ajrópéer-divat Vörös frakk, fehér kamásni. Zöld vitézkötések. Kuvasz nyakán selyem-másni, Melly aranyköpések! Bölcs a beszéd, Bethlen atya, Szép az aforizma, Hát hogy költözzék honatya? — Császárkabát, ráncos gatya, Alul rámás csizma. ---------------- v Végzetes sajtóhiba „...nem élünk szigeten, nem izolálhatjuk magunkat, mi az európai népcsalás tagjai vagyunk.“ (Bethlen István gróf debreceni beszédéből.) ------—-----*— Hegyeshalmy et Comp. Kedves Borsszem Jankó! Azt olvasom, hogy a kormány leiratában erősen megleckézteti a Nemzeti Hitelintézetet a szakértelmetlen vezetésért. Bagoly mondja a fiókájának... Tisztelettel egy nagyfejű. Elmondja egy miskolci főkortese VAGY MEGJELENT! ! ! A KÉT KÉZIGRÁNÁTOS ! EGY POSZT KÖLTEMÉNYE HEINE UTÁN , S SZABADON ! HASZNÁRA FORDÍTOTTA A KURZUS-SAJTÓ ! ......... .. oldal