Buziássy Károly: Budapest közművelődési viszonyai (Budapesti Statisztikai Közlemények 88/3, 1938)
Bevezetés
10 Már futólagos pillantásra is felötlik, hogy a két utolsó országos népszámlálás között leforgott évtized alatt mily lényeges eltolódások következtek be Budapest lakosságának iskolai végzettsége tekintetében. Általában örvendetes tényként állapítható meg, hogy a főváros népességének iskolázottsága az utolsó népszámlálás alkalmából kedvezőbb képet mutat, mint tíz esztendővel azelőtt. Attól eltekintve, hogy már a legalacsonyabb műveltséget jelentő kategóriákba sorozható egyének számarányában is jelentős visszaesés mutatkozik, feltűnő az az eltolódás, amely a középiskolai végzettségűek javára a csak elemit járt népességgel szemben kimutatható. Bár a 6 elemi végzettségűek számaránya mindkét alkalommal egyaránt 29-9%-ot tett ki, de már a csak négy elemi osztályt 1920. évben a főváros lakosságának 24-2%-a, az utolsó országos népszámlálás idejében pedig 23-8%-a végezte el. Ezzel szemben a 8 középiskolát végzettek számaránya 7-1%-ról 8-8%-ra, a 4 középiskolát jártaké pedig 16-3%-ról 17-4%-ra emelkedett, s csak a középiskola 6 osztályát végzettek viszonylag jelentékenyebb számaránya jelez némi visszaesést (4-0%, illetve 3-8%). Élénken kidomborodik a nők rovataiban az a törekvés, hogy magasabb iskolák elvégzésével a férfiaknak a szellemi pályákon egyenrangú versenytársaivá váljanak. Számarányuk az utolsó tíz esztendő folyamán nemcsak a középiskolát végzettek mindhárom kategóriájában lett magasabb, de emellett kitűnik, hogy míg a főiskolát végzett férfiak aránya 8-3%-ról 7-8%-ra esett vissza, addig az ugyanilyen képzettségű nőké 0-7%-ról 0-8%-ra emelkedett. A népműveltség megállapítására szolgáló közvetlen módszerek, az írás-olvasás birtokának, valamint a lakosság iskolázottságának tudakolása révén rendelkezésre álló statisztikai adatok kétségtelen kedvező képet festettek fővárosunkban a kultúra terjedéséről. Miként azonban már fentebb említettem, pusztán ez adatok birtokában nem nyerhető kellő áttekintés Budapest műveltségi viszonyai tekintetében. A továbbiakban tehát a kultúra terjesztésére szolgáló intézményeket és tényezőket kell vizsgálódás alá vonni, hogy e közvetett módszer segélyével rávilágíthassak a fővárosi népesség közművelődési viszonyaira.