Buziássy Károly: Budapest közművelődési viszonyai (Budapesti Statisztikai Közlemények 88/3, 1938)
A) Közművelődési intézmények és tényezők
12 könyvtárak. Ugyanis míg a tudományos könyvtárak elsősorban mégis csak a szellemi kultúra magasabbrendű fejlesztésére hivatottak, addig a népkönyvtárak a társadalom széles rétegeit nemcsak művelni, hanem szórakoztatni is akarják.1) Mivel a közművelődési közkönyvtárak elsősorban népnevelő munkát fejtenek ki, e közgyűjteményeknek eminens kötelessége tehát, hogy gyűjteményéből kiküszöböljön minden olyan kötetet, amely olvasóinak érdeklődési körét káros, vagy téves irányba fordítaná. Ehelyütt nem pusztán a szélsőséges irányú és a népművelés szempontjából a tömegekre kártékony hatású művekre gondolok, melyek bár ha itt nem is, de a tudományos gyűjteményekben a szakkérdések kutatói részére kell, hogy rendelkezésre álljanak. Hanem ki kell rekesztenie a népművelési könyvtáraknak tevékenységi körükből mindazokat az irodalmi termékeket, melyek hatásukat az olvasók izgalom és érzékiség sóvárgására alapítják. De a könyvtár tisztaságával oktató, nevelő munkára való beállítottságával még nem tett eleget népművelő feladatának. A primitív ember megfelelő irányítás nélkül könnyen elkallódhatik az irodalom labirintusaiban, ha nincs ki kezét megfogja és érdeklődési körét kellő szakértelemmel helyes irányba terelje. A könyvtár szakszemélyzetének a kötelessége tehát, hogy az irodalomban járatlan elemeket megfelelő tanáccsal ellása s így a rendelkezésre álló könyvanyaggal a termékenyítés munkáját elvégezhesse.2) Hogy e feladatkörének, helyesebben rendeltetésének a népművelési könyvtárak megfelelhessenek, kell, hogy olvasóiknak korát, iskolázottságát, foglalkozását és általában minden sajátos viszonyát figyelembe vegyék. Nemcsak az olvasnivalók kiválasztásának helyes módszere, hanem az olvasók érdeklődési körének megfelelő mederbe való irányítása is a könyvtár feladatát képezi, mert csak így biztosítható a közművelődési könyvtár és olvasóközönségének lelki harmóniája s csak így felelhet meg a könyvtár annak a magasztos népnevelő hivatásának, melynek érdekében a közület áldozatkészsége létrehozta. A közkönyvtárak látogatottsága és forgalma. A testvérvárosok egyesítésének idejében a budapesti közkönyvtárak közül csak a Magyar Nemzeti Múzeum, az Egyetemi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára állott fenn. A Nemzeti Múzeumot tudva !) Dr. Kelényi B. Ottó: A könyvtár és a művelődés kapcsolatai. Városi Szemle, XIV. évf. 2. szám. 2) Lásd: Drescher Pál: Közművelődési közkönyvtárak a nagyvárosi kultúra szolgálatában. Városi Szemle XV. évf. 1929.