Brassói Friss Ujság, 1933. november (2. évfolyam, 305-334. szám)

1933-11-01 / 305. szám

­ Negyvenezer ember lelkes éljenzése közben történt meg , a két uralkodó találkozója Ruszcsuk bolgár kikötőben Károly és Borisz királyok elvonultak a díszbeöltözött csapatok előtt.­­ Órák hosszat tartott a felségek tanácskozása Bukarest. Károly király és Bo­­isz bolgár király találkozása teg­­nap ment végbe fényes külsőségek és nagyszabású ünnepi keretek kö­zött a Dunán. A király különvona­­ta reggel érkezet Giurgiu kikötőjé­be, amelyet ebből az alkalomból román és bolgár lobogókkal és vi­rágkoszorúkkal díszítettek föl. A kikötő távol esik a város vasútál­lomásától és külön vasútállomás van. A kikötőben a királyt Vajda Sándor miniszterelnök T­itulescu­­külügyminiszter, Uica tábornok, hadtestparancsnok, Grossu ezredes és a politikai élet több előkelősége várta és fogadta. Boriéi polgármes­ter kenyeret és sót kínált az ural­kodónak, akihez beszédet intézett. Délelőtt 10 órakor a király és kí­sérete a Ramdan nevű királyi jacht­ra szállott fel s ugyanebben a perc­ben a bolgár oldalról ágyulövések jelelték, hogy Borisz király a Cse­­na Moretz nevű jachton szintén út­nak indult a történelmi jelentőségű találkozóra. A két jacht a Duna kö­z­epén találkozott. Borisz bolgár ki­rály Musanoff bolgár miniszterel­nök és külügyminiszter és két ki­rályi szárnysegéd kíséretében át­szállott a román jachtra, amely ek­kor Ruszcsuk bolgár kikötőbe ment. A bolgár kikötőt román és bolgár lobogókkal díszítették fel s 40 ezer ember lelkes éljenzése kö­zepette a román és bolgár him­nusz hangjai mellett szálltt partra a két ország uralkodója. Pavlov, Ruszcsuk város polgármestere fran­cia nyelven üdvözölte Károly ki­rályt és többek között a következő­ket mondotta: — "Boldog Vagyok, hogy Felsége­det bolgár földön üdvözölhetem. Ez a nap emlékeztet arra, hogy 31 évvel ezelőtt Felséged elődje, I. Károly király tisztelte I­eg láto­gatásával városunkat. Meggyőző­désem, hogy Felséged látogatása és találkozása uralkodónkkal nagyban­ elő fogja mozdítani a két ország közeledését és barátságának meg­erősítését. Károly s Borisz királyok ezután a hatalmas tömeg állandó éljenzé­se közepette elvonultak a díszbe öl­tözött katonai csapatok előtt. A díszszemle után mindketten viesze­tértek a román jaelinia és a Dunán lefelé sétahajózást rendeztek. A ro­mán jacht a két uralkodóval dél­után 3 órakor érkezett vissza Giu­giuba. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ARAD, BUL. REGINA MARIA 9. Telefon 503 ' 'T. Ara­­­lel Szerda, 1933. november 1. Főszerkesztő: E­dr. vörös László Székelyföldi szerkesztő­ség és kiadóhivatal: Odorhein, Bniev. Regele Ferdinand 82. II. évfolyam, 305. szám M­Bnzmmmmmm Fniuit Síita és Bajoroniághii Érni a tél Lyon környékén egy órai havazás volt Paris. Franciaország több helyén nagy havazás volt. Lyon környékén egy órahosszat havazott, a Jura hegységben és az ország középső részén nagy hóviharok dühöngtek. A hó helyenkint elérte a 30 cm. magasságot. Ghasse-nouvelle mellett egy személyvonat a hófúvások miatt elakadt a nyílt pá­lyán és csak reggelre tudták kiszabadítani. Berni jelentések szerint Svájc egész területén havazik és a hőmérséklet lényegesen alászállt. Ezzel szemben az Alpesektől délre fekvő területeken az időjárás továbbra is enyhe. Münchenből jelentik, hogy tegnap egész Bajorországban havazott. A hó megállóit és magassága 20 centiméter A német kormány érdekes négy kérdést intézett Franciaországhoz A francia lapok újabb közeledést sejtenek a kérdések mögött Berlin. A Morgenpost, amely­nek a Hitler kormányhoz való közelállása közismert, ész­­revehetőleg négy kérdést intéz az új francia kormányhoz. A Havas ügynökség francia táv­irati iroda szó szerint átvette az egész közleményt és ennek nyomán majdnem valameny­­nyi francia lapban is megje­lent. Ez a négy kérdés a kö­vetkező : 1. Elismeri-e a francia kor­mány, hogy milyen nagy elha­tározás volt a Hi­tler-kormány részéről, amelynél nemzetibb érzésű kormány még sohasem állott Németország elénk — az­­ L'ivancert Veintri n­ni itzan l-fü­zet a szomszédos Franciaor­szágnak? 2. Elismeri-e francia kor­mány hogy Hitler kancellár kormányra lépésétől kezdve a legnagyobb őszinteséggel be­szélt s kerülte a diplomáciában oly szokásos hátsó mellékuta­­kat? 3. Elismeri-e a francia kor­mány hogy az adott helyzet mellett Németországnak Genf­ben nem volt más választása, mint a visszavonulás, mert a­mi Németországot Genf­ben ér­te, az a legsúlyosabb meggya­­lázás volt. 4. Azt hiszi-e a francia kor­mány, hogy többet használ Franciaország németellenes magatartása, mintha szóval és­lettel Németország mellé álla­na, amely a béke kedvéért haj­landó lemondani Elzász h­ot­­haringiájáról és a reváns gon­dolatáról? A francia lapok túlnyomó része minden kommentár nél­kül közli ezeket a kérdéseket, csupán annyit fűznek hozzá, hogy úgy látszik, Németország részéről újabb közeledést tör­ténik Franciaország felé, csu­pán a Petit Parisien lát a Mor­genpost négy kérdésében zsel­­szövényt, amelynek célja Fran­ciaországot elválasztani bará­taitól. PILSUDSKY MARSALL A GU­MI BÁTHORY ÜNNEPSÉGEN Kolozsvár. Az erdélyi katolikus társadalom november 15-én ün­nepli Báthory István erdélyi feje­delem, lengyel király által alapí­tott szeminárium jubilumát és eb­ből az alkalomból leleplezik az alapító mellszobrát, amelyet Vágó Gábor kolozsvári szobrász készí­tett. Az ünnepelt­ rendezősége meg­hívta Pilsudsky marsallt, a buka­resti lengyel követet és Cisar ró­mai katolikus érseket. A szeminá­riumot Báthory István XI Gergely pápa idején alapította 16 évnél idősebb diákok befogadására. A TENGERBE FULLAD!­ EGY SZOVJET NASZÁD KÉT MAT­RÓZA Athén. A faleroi öbölben hor­gonyzó egyik szovjet naszár nagy, viharban leszakadt a horgonylánc­ról és felfordult. A naszád legény­ségéből öten a tengerbe estek és, ezek közül csak hármat tudtak ki­menteni. SZTRÁJKOLNAK A SPANYOL EGYETEMI HALLGATÓK Madrid. A belügyminisztériumi hivatalos jelentése szerint az or­szágban az utóbbi időben teljes volt a rend és nyugalom. Néhány­ szt­rájmozgalmat békésen sikerült leszerelni. Csupán a madridi egyet­­em hallgatói sztrájkolnak és a­ sztrájk kiterjed az ország többi egyetemeire is.

Next